Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)
1974-09-09 / 211. szám
Civakodók „Szomszédunk megint megverte a feleségét. Csak tudnám, miért tűri az asszony...” ... „Nőket hoznak föl, visítoznak, verekednek ...” ... „Nem tehet semmit az ember ...” ... „Verik a kannákat, az üvegesládákat a földhöz, és olyan hangzavar van itt, hogy nem tud pihenni senki...” ... „Megvárom, mert fut a busz után, rám se néz, még meg se köszöni ...” Az idézett mondatok jó részét már megírt cikkekből idéztem, más részüket panaszoslevelekből másoltam ki. Lényegében valamennyiben a közérzetünkről van szó. Ahogyan egymás között élünk, ahogyan egymással viselkedünk. Kis dolgokról, amelyek mégis meghatározzák a hangulatunkat, hatnak ránk, formálnak. Konkrét esethez is kapcsolódik ez a jegyzet. Egy, Miskolc belvárosában levő ház lakóinak panaszához. Egy kollégium működik a házban. A kollégisták este 10 óra után járnak haza, hangoskodnak, verik az ajtót. A földszinten egy lakásban huszonhatan laknak. (Kommentár ehhez felesleges, nem huszonhatan kapták a lakást, csak azóta lettek ennyien.) A házban egy nagy forgalmú fűszer-csemege bolt is található. A bolt raktára az udvaron van, hajnalban és este onnan szállítják a göngyöleget. Elképzelhető hát, hogyan érzi itt magát a három műszakban dolgozó munkás, a fáradt egészségű nyugdíjas, az otthont szerető és az otthont igénylő ember. Kedvetlen indul és kedvetlen érkezik, talán kedvetlenebbül dolgozik is. Később pártok alakulnak. Lakó lakóval beszél. Beszél, beszélget. A kis dühök ebben a természetes emberi indulat-műhelyben szép lassan óriásira nőnek. Igen, az emberek tüzelik egymást. A tényleges zajszintnél nagyobbnak tűnik a zaj, a valósnál elviselhetetlenebb a helyzet. Ady Endre utca 18. Történt, hogy az udvaron nem éppen csendesen rakodó munkásokra az egyik lakó egy lavór vizet öntött. Nyilvánvaló: az a munkás, akire ez a víz ömlött, holnap sem fogja a gumikerekű kiskocsira pakolni a ládát, hiszen a kövön az sokkal jobban csörömpöl. Az ő lavór vize ez. Ostobaság lenne most azt javasolni, hogy egy panaszügy kapcsán szüntessünk meg egy nagy forgalmú boltot. Zárjunk be egy raktárt, öljünk meg egy kollégiumot. Szükség van a boltra, kollégiumra, raktárra ... Csak jóindulat dolga, hogy az előbb felsorolt panaszok ne legyenek nagyobbak annál, mint amilyenek valójában. A panasz, amiről mi hallottunk, amiről mi tudunk, ebben a pillanatban még nem „ügy”. De az emberi természet ismeretében mondjuk, hogy néhány hónap múlva már a bíróságok által tárgyalt üggyé lehet BARTHA GÁBOR Légzőszervi betegségekre A citrusfélékből és a paprikából olyan anyagot sikerült kivonni, amely eredményesen használható a légzőszervi megbetegedések gyógyításában. Ezek a biof- lavonoidok, amelyek jelentősen csökkentik a barbitu- rál hatását is. Elhideoölő házastársak A University of Indiana szexológusa, Paul Gebhard leszögezi; a házastársak el- hidegülésében sokkal nagyobb szerepe van a szexnek, mint a pénzkérdésnek. Gebhard ezzel kapcsolatban 1607 férfit és 1445 nőt kérdezett meg. Megállapította azt is, hogy a házastársak életében a legnagyobb stresszhatást a szexuális élet kelti. Ez a hatás kedvező és ösztönző, ha a szexuális kapcsolatot mindkét fél egyforma időközökben kívánja, ezzel szemben negatív hatást fejt ki, ha ezek a kapcsolatok túlságosan gyakoriak, vagy túlságosan ritkán következnek be. Villanymotorkerékpár Harkovban kipróbálták az első szovjet villany-motorkerékpárt. Ez annyiban tér el az eddig használatos motorkerékpároktól, hogy 2,5 kilowatt kapacitású motorját akkumulátorok táplálják. Sebessége eléri az óránkénti 90 km-t. Az új gép konstrukciója a harkovi Járműtani Intézet diákjainak munkája. ★ Semmit sem lehet elég korán kezdeni. Még a piacra járást sem. A piac ugyanis nemcsak gyümölcsöt és levesbe valót kínál, hanem hasznos ismereteket is. A piac olyan gazdasági rezervátum, amely még őrzi a klasszikus kereskedelem minden sajátosságát. Az adás-vételi viszonyokat itt a jó öreg értéktörvény szabályozza, s a maszeknál a paprika éppen annyiba kerül, amennyit a vevő még hajlandó fizetni érte. Bizony, nem árt megtanulni, hogy a zöldséges bódék ártábláit nem olajfestékkel írják, hanem krétával. Nem árt megtanulni, hogy a piacon alkudni lehet, s a vevő rámenőssége lefelé, az eladó rafinált- sága fölfelé kerekíti az árakat. Ez a piaccal, világgal ismerkedő városi ember-palánta aligha látott még igazi palántát, s nem árt, ha megtudja, hogy a paprika nem a piacon terem. Ott csak gazdát cserél. Pénzért. A cukorra, csokoládéra, játékra is átváltható pénzért. (brackó—ágotha) Felkészíteni a családi életre! „A férfi úrjoga rejtve még mindig él’ Őszi nagytakarítás előtt Az aerosolos szereket keresik Automata váltja vissza „A legritkább férfi — még a proletár sem — gondol arra, hogy mennyi gondot és bajt, mennyi terhet vehetne le felesége válláról, ha ő is segítene a női munkában. De nem, ez ellenkezik a férfi jogával és méltóságával, amely megkívánja, hogy a férfinak meg legyen a nyugalma és kényelme. A nő a háztartás áldozata, naponta ezernyi kicsiny semmiségnek az áldozata. A férfi úrjoga rejtve még mindig él.” Háztartási tisztító-, mosó-, mosogatószerekből a III. negyedévben előreláthatólag 15 százalékkal több fogy Borsodban, mint a megelőző három hónapban. Annak ellenére, hogy e cikkek nagy részét a vegyipar importanyagok felhasználásával állítja elő, az ellátás ezután is jónak ígérkezik. Egyre nagyobb igény nyilvánul meg a nagyobb hatásfokú, drágább mosószerek iránt. Alig két éve, hogy ugrásszerűen elterjedt az áztató- és az öblítőszerek használata. Hasonlóan nagy a kereslet az enzimes „bio” elnevezésű mosóporok iránt. Negyedévenként a Borsod— Heves megyei Élelmiszer és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalat raktáraiból 600 tonnát szállítanak ki. Ennek 25 százalékát Miskolpon használják föl. Mosószappanból kevesebb kell, viszont a nagy hatású mosószerekből annál több. Más a helyzet a piperecikkekkel: a francia Lux szappan tulajdonságaival vetekszik a nálunk készülő Amo pipereszappan. Ebből negyedévenként 70 tonnát visznek ki a boltokba. Bartkó Endre, a FÜSZÉRT osztályvezetője elmondta, hogy a hagyományos háztartási tisztítószerekből az eddiginél nagyobb mennyiség áll majd rendelkezésre az év hátralevő hónapjaiban. A szőnyeg, bútor, kárpit, padló tisztításához mind több aerosolos készítményt hoznak forgalomba. A házgyári lakások szobáinak faltól falig szőnyegeit is ilyen szerekkel lehet a leggyorsabban széppé varázsolni. Az őszi esős, sáros napokra új bőrápoló, cipőtisztító jelenik meg a már ismert krémek és bagarolok mellett. Szilikonos tartalmánál fogva víztaszító hatású lesz. Az év végéig a Szovjetunióból is vár a nagykereskedelem nagyobb mennyiségű háztartási tisztítószert. Ugyanakkor az import alapanyagok és csomagolok hiánya miatt időszakonként nélkülözni kell majd a negyedik negyedévben az esetleg több éve használt, jó márkájú krémeket, piperecikkeket. Az egyes eikkeso- I porton belül más, hasonló I minőségű áruval pótolni tud- jj ják az ilyen időszakos hi- | ánycikkeket. N. J. j Norvégiában az üvegek visszaváltásának problémáját a szupermarketekben felszerelt automatákkal oldották meg. Ezek az automaták gyorsan és hibátlanul „váltják vissza” az üres üvegeket annak megfelelően, mennyi betétet kellett az üvegért fizetni. Az automatában elhelyezett elektronikus berendezés osztályoz is: különválasztja méret és a gyártó vállalat szerint az üvegeket. Az automata által már osztályozott üvegek szállítóládába kerülnek és még ugyanazon a napon visszajutnak a palackozóba. Lenin A kommunista erkölcsről című művében fejti ki a még ma is, a mi viszonyaink között is érvényes véleményét a családi munkamegosztásban kialakult egyenlőtlenségekről. Az előítéletekről, amelynek nyűge a ma asszonyát, a mai dolgozó családanyákat is terheli. S ha nem ügyelünk rá, terheli majd gyermekeinket, a következő generációkat is. Az új tantárgy Ha csupán ebből a szemszögből néznénk, már akkor is éreznünk kellene, hogy hihetetlenül jelentős a már közeli jövendő számára is kormányunknak az a határozata, amely elrendeli: a családi életre nevelést kötelezően be kell építeni az állami oktatás rendszerébe. Az idei tanévtől — kísérletképpen — hazánk hatvan általános és harminc középiskolájában vezetik be az új tantárgyat. S két esztendő múlva — a tapasztalatokat leszűrve, általánosítható módszereket kínálva — már minden iskolában kötelező lesz. Dr. Tóth Judittal, a Borsod megyei Tanács egészségnevelési csoportjának vezető főorvosával beszélgettünk az új tantárgyról, amely egyként hatalmas feladatot ró az egészségügyi és pedagógiai szakemberekre, s szülőkre, a társadalmi és tömegszervezetekre. Nem frázis: valóban szoros összefogásra van szükség ebben az esetben. Ölbe tett kézzel várakozni Érdemes kinek-kinek önmagában is latolgatni: vajon tétlenül, ölbe tett kézzel kell-e várakozni a kísérleti iskolákban folyó munka eredményeire? S majd ha elrendelik az új tantárgy általános bevezetését, mint merőben új dologgal kerülni szembe a kor követelte ismeretanyaggal szülőknek s pedagógusoknak is? A KISZ Központi Bizottságának legutóbb kiadott Nyílt levele „magánügyben” hangsúlyozza: „Bizonyára lesznek rémült szülők — és ez ma még sajnos érthető —, akik már a gondolattól is elsápadnak, hogy általános iskolás gyermekeiket olyanokra oktatják, amikről még ők sem mernek beszélni előttük . S lesznek bizonyára olyan „felnőttek”, akik nagy hangon kijelentik, hogy nekik ebben a témában már úgysem tudnak semmi újat mondani. — ök is tévednek! ... Azok a kevesek, akik már ismerik az új tantárgy mondanivalóját, tudják: sem rémüldözésre, sem elbizakodottságra nincsen ok. Annyira mindannyiunkat és any- nyira a mindennapi életünket érintő, de mégis oly kevéssé ismert témaköröket kínál megismerésre, amelyeket kulturált ember nem nélkülözhet korunkban. A szülőknek is fel kell készülniük! — Meg kell barátkozni az új tananyaggal, elsősorban nekünk, felnőtteknek, akik felelősek vagyunk a következő generáció jövendő életviteléért — mondotta dr. Tóth Judit főorvos. És persze — nem az utolsó pillanatban. Pedagógusaink nyilván — hivatásukból fakadó kiváncsiságból is — lapozgatni kezdik az új ismeretanyagot. Csakhogy ez még mindig kevés. A szülőknek is párhuzamosan kell felkészülniük. S ez nem oly nehéz, mint ^ahogyan az első hallásra tűnik. Ma már számos könyv, tanulmány foglalkozik a tudományággá felnövő témával, amelyhez mindenki hozzáférhet, aki felelősséget érez gyermeke jövőjéért. A Szülőknek a családról, a Mit mondjunk a kicsinyeknek?, A gólya hozott?, a Nagylány lettem, az őszinte szó a szerelemről, a Tiné- dzsrek könyve. Apák felelőssége a nevelésben, a Szex, szerelem, család című kötetek — s lehetne sorolni tucatnyi könyveimet még —, amelyek segítenek a szülőknek is eligazodni, megtanulhatják jó előre, mire mit és hogyan válaszoljon, ha majd a gyermeke kérdez az új „tananyagról”. RADVÄNYI ÉVA Céllövölde és ringlispil Szép minden és forog, mint az álom a vasárnap, az ünnep, céllövöldével, ringlispil- lel. Megtelik emberekkel a piactér, ahol vészesen dörren a céllövölde penészkék bádogfala minden elhibázott lövésnél. Két forintért rá lehet lőni az ugró rénszarvasra, a kerti törpére, a hajasbabára, a mérges királybékára, az orrszarvú-elefántállatra, a fehér szárcsára, az ólomkatonákra. Minden csodára rá lehet lőni két forintért az elgörbített csövű puskákkal. Csattognak az eltévedt golyók a gálickék bádogfalon. Paff, vége! Előregörnyed holtan a hasba lőtt papírrózsa. Pirosított papírszirom permetez, mint a vér. A vasárnapoló parasztembernek álcázott mesterlövész kihúzza magát. Újabb lövésre fizet be. Az ugrálóbohóc homlokát célozza, de több találata nincs zárásig. A trombitacsövű puskák vége megcsavarodik a délutáni forróságban. Az öreg, elsőháborús katona sokáig válogat a légpuskák közt. Reszkető kézzel tüzel a légtornászra. Csörrenés a bádogon, torz vigyor a válasz. Hihetetlenül rázkódik az ősz koponya. A tulajdonos ragyás arcán elégedett mosoly. Dörzsöli a szőrös tenyerét. Egy jó bemondás a mikrofonba: „Lehet még, lehet! Próbálkozzon újabb lövéssel! Repüljön a boldogság felé a nagy lánckörhintán! Azonnal indul a járat, repít a felhők fölé!” Hosszú ácsingózás után megpróbálkoznak a gyerekek is. Úgy köpnek tenyerükbe, mint a kanna tejbe, amit a szomszédasszonynak visznek délelőttönként. A kavargásban zsebmetszők teljesítik a tervet. Naftalin, vizelet, lépesméz szaga terjed. Egy-egy női hajszál megvillan a vasárnapi zakók szövetén. Odébb a kardnyelő bódéja. Ez már döfi! A közönség befizet. Csak előbb elmegy a bódé mögé, kiadni az „ötforintos bort”. Ünnep van. Búcsú. A férfiak a talponállóban egydecis pálinkákat emelnek a pulttól szájukig. Mintha nehéz vasat emelnének; sötétedésre mázsásak a poharak. Már nem lő senki, ritkábbak a koppaná- sok. öt forintért bele lehet beszélni a hangszóróba, tízért nótát énekelni, üzenetet küldeni. Ha nem hallja meg senki, akkor is. Megéri. Ünnep van. Alszanak a fegyverek a céllövöldében. Elgörbített csövükben rozsda. Forog a Föld, mint a ringlispil. Foroghat mindenki, aki befizetett... (varga)