Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-09 / 211. szám

A drótgyáriak remeke ii teszi a Hotel Az alacsony, bőrbevonatú széken bozontos hajú fiatal­ember ül. Tekintete a sok­ágú kötélfolyók találkozási pontján függ, bal keze, mint valami automata, szegecse­ket dug, a függőleges vas­pálcába. A pálca, akár egy , hatalmas tű, egyetlen széles szalaggá varrja össze az acél-cérnával a keskeny kö­télcsíkokat. Aztán a szalag, megízlel­ve az egyengető hengerek szorító ölelését, a dobra csa­varodik. A dob kétember- nyi magas, hatalmas, kék színű henger. Külön emelőt kellett építeni, hogy mozdí­tani lehessen..: Ha valaki a drótgyáriakat világhíres termékükről, a laposkötél­ről kérdezi, akkor számokat, adatokat kap feleletül. Pedig • sokkal inkább lírikusnak kell lennie annak, aki en­nek a látványos teremtő munkának egy-egy mozdu­latát akarja megörökíteni. A gyár, a December 4. Drótművek 62 éves. A la­poskötél gépi gyártásának szabadalmát 12 esztendeje adták be. A gépek hat éve járnak. A bányákban nél­külözhetetlen laposkötél egyedül Miskolcon készül géppel. A kézi kötélverés iszonyú munka, és elkeserí- tően lassú. A gépsor bein­dulása előtt mindössze nyolc­van tonnára rúgott a ter­melés. Most ennek tizenöt­szöröse a terv. A drótgyári­ak remekének 95 százaléka exportra kerül. A laposkötél egy métere húsz kilónál is többet nyom. Egy dobra 1200—1300 métert csévélnek fel. Egy szállítás­ra kész kötélcsomag súlya a harminc tonnát is eléri. A gyár nevét és emblémá­ját ráfestik a dobokra. . . Ez szinte fölösleges. A szakma­beliek, ha meglátják szerte a világon, tudják, hogv ilyen kötél csak a besenyői úton készül, hogy ez Made in Miskolc. (brackó) Akiben mocorog valami. Megújul az újítómozgalom 99 Kocsis Barnabás, a Beton- és Vasbetonipari Művek mis­kolci gyárának gépkezelője többszörös kiváló dolgozó, és többszörös újító. Tőle való ez a megállapítás. — Akiben mocorog vala­mi, az a miértre és a .ho­gyanra keresi a választ, nem pedig a pénzt firtatja. Aki csak pénzért hajlandó törni a fejét, az nem alkotó, ha­nem kereskedő. ílarmincezret vett fel Ezek az őszinte szavak szé­pen összecsengenek Fábri Ti­bornak, a SZOT Közgazda- sági Osztálya helyettes veze­tőjének nyilatkozatával.,,Van­nak, akik figyelmen kívül hagyják az újítómozgalom tudatformáló szerepét Sze­rintük az nem több egyszerű adásvételi ügyletnél, amikor az újító bizonyos ellenszol­gáltatás fejében szellemi ter­mékét eladja a vállalatnak. Sajnos, e szemlélet miatt egyes helyeken úgy kezelik az újítókat, mint akiket pusz­tán személyes, önző anyagi érdekek vezetnek, és akik újí­tásaik révén meg nem szol­gált többletjövedelemre akar­nak szert tenni.” Ezekkel az idézetekkel ko­rántsem a pénzt, az anya­giakat akarom lebecsülni, ha­nem az újító, alkotó, szocia­lista közösségben élő embert megbecsülni. Ennek termé­szetesen nem mond ellent az a törekvés, hogy az újító er­kölcsi és anyagi megbecsü­lése álljon arányban az újí­tás hasznosságával. Vincze Zoltán, az üveg­gyár lakatos brigádjának ve­zetője például öt éven belül már másodszor vett fel nagy összegű, harmincezer forint­nál is többre rúgó díjazást. Az összeg imponálóan ma­gas, de jogos is. Vincze Zol­tán ugyanis kitalálta azt, ho­gyan lehet a selejt tábla- húzó-hengerekből gyáron be­lül új hengert készíteni. Egy új, importhenger ára 440 000 forint. Az ő receptje szerint csak negyvenezer. Nem tudom, tudja-e az ol­vasó, hogy a nemzeti jöve­delem száz forintjából kettő­három az újításokból, talál­mányokból származik. Azok kedvéért írom le, akik söté­ten látják az újítómozgalom jelenlegi állását, hogy az el­múlt évben egy-egy alkal­mazott újítás átlagos haszna megközelítette az ötvenezer forintot. Ez csaknem kétsze­rese a nyolc-tíz évvel ezelőt­ti átlagnak. Sokak szerint nem fejlődik a mozgalom, mondván, hogy az újítások abszolút száma alatta ma­rad a hőskor, az ötvenes évek adatainak. A tény ön­magában igaz, de egy-egy újítás értéke, gazdasági haszna, s nem utolsósorban az újítóknak egy-egv alka­lommal kifizetett díj növe­kedése arra utal, hogy fejlő­dik a mozgalom. Gesztenyepüré géppel Fejlődik, ám a mozgalom tömegessége még elmarad a lehetőségektől.- Jelenleg az országban száz munkás kö­zül három újító. (Az összes benyújtott újítások kéthar­mada származik munkások­tól! Borsodban rosszabb ez az arány, bár jó néhány, or­szágosan ismert ötlet itt pat­tant ki a fejekből. Ismere­tes például az Agrokonzum Edelényi Csaba vezette kol­lektívájának burgonyatároló módszere, amely sokfelé el­terjedt. Egyébként miskolci ötlet (Lövey József nevéhez fűződik) a gesztenyepüré ké­szítéséhez használatos gép is. Es brigád O egy újítás A pontos statisztika sze­rint hazánkban az elmúlt 25 esztendő alatt 5,2 millió újí­tást, illetve találmányi sza­badalmat nyújtottak be, s ezekből 2,2 milliót hasznosí­tottak. Ez összesen harminc-, milliárd forintot hozott a népgazdaság asztalára, az ötlet-emberek pedig — a megszámlálhatatlan kitünte­tésen túl — 2,8 milliárd fo­rintot kaptak. Az újítómozgalom fellen­dülését joggal várhatjuk a már eddig is szép sikereket produkáló kongresszusi mun­kaversenytől. Aligha van olyan brigád, amelynek a vállalási listája ne tartal­mazna ilyen feladatot. A DI- GÉP 797 brigádja például 1296 újítás benyújtására tett ígéretet. Az „Egy brigád—egy újí­tás” akció általánosan el­terjedt, s biztosra vehető, hogy a kongresszusi munka­verseny pezsgése nemcsak a termelési eredményeket nö­veli, nemcsak a munkások alkotókedvét teljesíti ki, ha­nem megújítja az újítómoz­galmat is. BRACKÓ ISTVÁN Tegnap a békéscsabai kö­töttárugyár, mintegy 1200 dol­gozója vett részt az üzemi párt- és KISZ-szervezet ál­tal rendezett kommunista műszakban. A termelési többletből származó csaknem 150 ezer forintot, a vietnami szolidaritási számlára és a békéscsabai óvoda-építkezé­sek támogatására fizetik be. Munkák álltak i friss diplomások Munkába álltak azok a fiatal diplomások, akik az elmúlt hónapokban nyerték el oklevelüket a felsőokta­tási intézményekben. Több mint 2100-an a tudomány- egyetemeken szerezték meg diplomájukat, a tanárképző főiskolákról több mint 1100- an, tanítóképzőkből csak­nem 750-en, az óvónőkép­zőkből pedig több mint 500-an mondtak búcsút a diákéletnek és kezdték meg ezekben a hetekben hivatá­sukat. A műszaki egyete­mek nappali tagozatain 1900 volt az utolsó éves mérnök­jelöltek száma, az orvos- egyetemeken pedig több mint 1300-an végeztek. Az eddi­gi összegezések szerint egy­két kisebb létszámú szaktól eltekintve általában az idén is jóval több állás várta a végzősöket, mint ahányan diplomáztak. Változatlanul Jelentős azonban a pedagó­gushiány, főként a vidéki általános iskolákban, és ál­talában az óvodákban, illet­ve az alsó tagozatban a ta­nítók körében. Segítenek diétázni Tavaly nyáron el­határoztam, hogy az orvosom tanácsára fogyókúrát tartok. Olyan diétára fogtam hát magam,, ami mel­lett havi öt kilót fogyhatok. A diéta egy csésze keserű teából vagy kávéból álló reggelivel kezdő­dött. Ebédre sótlan főtt húst, öt deka sajtot vagy egy Uzed- pohárnyi kefirt kel­lett ennem. Vacsorá­ra ugyanezt. S na­ponta legfeljebb fél liter folyadékot ihat­tam. Az első napon min­den remekül ment. Kétszer ugyan elájul­tam a gyengeségtől, mégis kitartottam. Este nyolckor erőt­lenül bár, de önma­gámmal elégedetten feküdjem le aludni. Másnap reggel a feleségem ragaszko­dott hozzá, hogy to­jást reggelizzem, haj­togatta, hogy nem fog ártani. Minthogy jártasabb nálam az effélékben — ő már számtalan alkalom­mal fogyókúrázott —, ráálltam. Este úgy adódott, hogy egy ismerős bortermelővel vacso­ráztam. Megjegyez­tem, hogy vacsora után nem iszom bort — ettől aztán elször- nyülködött. Igen meggyőző módon magyarázta el, hogy a bor megkönnyíti az emésztést, s a nor­mális emésztés auto­matikusan megaka­dályozza a zsírlera­kódást. Érthető volt az egész. Én meg megittam egy üveg valódi burgundit. Másnap minden sokkal könnyebb volt már. A barátom ba­rátja elmondta, hogy egy kávéskanál tej­szín háromszor annyi kalóriát tartalmaz, mint egy kávéskanál cukor. Ezért aztán a megszokott tejszín helyett két kanál cukrot tettem a ká­véba. Egy barátom elma­gyarázta, hogy a fo­gyás legjobb és leg­újabb módja az, ha tésztaféléken kívül semmit sem eszik az ember. Az ő sógora ezzel a módszerrel negyven kilót fogyott. Mivel mindig is sze­rettem a spagettit, tüstént megettem be­lőle egy egész tányér­ral, mert meg voltam győződve róla, hogy a barátom sógora tudja, mit csinál. Persze, ha ugyan életben maradt ek­kora súlyveszteség után. Este a feleségem beszámolt egy isme­rős fodrász fontos felfedezéséről: bebi­zonyosodott, hogy a homár, a garnéla meg a folyami rák segít a testsúly csökkentésé­ben. Ö pedig, mivel nem emlékezett rá, hogy melyiket szere­tem, vett mind a há­rom féléből. A diéta negyedik napja a legnehezebb — mondták mások. „Ha azt túléled, utá­Öriás sakk, malorajáíék Diósgyőrben Füvek, fák a lakótelepeken na mar megy min­den, mint a karika- csapás”. Mégiscsak sikerült túlélnem e napot. Reggelire ráksalátát ettem, tojásrántottát, sült csirkét és sajtos felfújtat. Olyan ne­héz nap volt, hogy megmaradt az emlé­kezetemben. Lehet, azért, mert ezen a napon diétás borokat ittam. Tartom a diétát, de folyton új meg új emberekkel találko­zom, akikkel együtt étkezem. Mindegyik­nek megvan a maga elképzelése a diétá­ról, én pedig öröm­mel hallgatok mind­egyikre. A legfonto­sabb: nem szabad magányosnak lenni. Barátokra mindig szükség van. Ha nem volnának, akik állan­dóan segítenek, nem is tudom, hogyan lennék képes ilyen sokáig kitartani. ART BUCHWALD Ebben az évben tovább gazdagodtak lakótelepeink. A Miskolci Kertészeti Vállalat a legnagyobb munkát a 40 ezer négyzetméteres város- > központban végezte. A par- Jkosítás sorgn kiépítették a belső utakat, szegélykővel t rakták ki a sétányok szélét, ' füvesítettek, fásítanak. Ezek a munkák hamarosan befe­jeződnek. Az úgynevezett alapépítményekkel együtt öt­millió forint értékű parkosí­tást végeznek. Rövidesen fel­állítják az óriás-sakkot és az ugyancsak nagymenetű ma­lomjátékot Diósgyőrben az új házak között. A gyepterület 25 ezer négyzetméter lesz, a térburkolat a játszótereken 10 ezer négyzetmétert tesz ki. Készül egy mesterséges domb is, amire farönk lép­cső vezet fel; a tetején rönk­vár lesz. A mászódomb ol­dalában két, műkövekből készült csúszdát alakítanak ki. Nem hiányoznak majd a kedvelt falovacskák és a má- szófák, amelyeket Miskolcor csak köcsögtartónak hívna! a gyerekek. Ugyanott roller - pályát építenek a nagyobt gyerekeknek, homokozót í kisebbek számára. A diós­győri lakótelep ezenkívül kél kis méretű futballpályát is kap. Ősztől háromezer cser­jét, 250 díszfát ültetnek ki. Parkosított a kertészeti vállalat ezen kívül a Győri kapui. Gyula utcai új épüle­tek közötti területeken is Befejezték a Hunyadi utcai lakóházak környékének par­kosítását. A Tizeshonvéd ut­cában most kapnak új külsői a most épült lakások, és a régi házak közötti terek is. Az Avason az új iskola kör­nyékén az ősz vége felé kez­denek a parkosításhoz. Eb­ben az évben a kertészet 117 fős parképítő részlege a mis­kolci lakótelepeken összesen 11 millió forint értékű mun­kát végez. N. J. A jövő évben, Győrött nemzetközi kemping-találkozó A Duna menti országok idegenforgalmának jelentős eseménye volt az 1970-es el­ső kempingtalálkozó, ame­lyet nagy sikerrel Sopron­ban rendeztek meg. Azt kö­vetően Csehszlovákiában, majd egyéves szünet után a múlt évben Ausztriában rendezték meg a találkozót. A napokban született meg a döntés, hogy a jövő évi ta­lálkozó színhelye Győr lesz. 1975 májusában. Ebből az alkalomból nagyarányú kor­szerűsítésre kerül sor. A győ­ri és a Győr—Sopron megyei idegenforgalmi szervek meg­kezdték a felkészülést a Du­na menti országok jövő évi győri kempingtalálkozójára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom