Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-27 / 227. szám

REFLEKTOR

Ma Budapesten a Technika Házában szovjet műszaki-tudományos filmnapot rendeznek. -J(e- Egerben tanácskoznak a Heves megyei ipari szövetkezetek szocialista brigádvezetői. # Kalocsán Nagy Lajos-emlékestet rendeznek: # Keszthelyen szlovák népi együttes vendégszerepei. # Nyíregyházán megrendezik az építők első országos természetjáró találkozóját. # Szob községben kertbarátkor alakul. Szombathelyen megnyitják Derkovits Gyula alkotásainak kiállítását.

Megkezdik a vasgyári

épitésél

•• r <% r

Ülést tartott a városi tanács

A városi tanács tegnapi ülésén a tanács tagjai megvitatták a gazdálkodás első félévi tapasztalatait. A fejlesztési alap 1,8 milliárdos bevétellel és kiadással számol. ami 60 százalékkal haladja meg az előző évi fel- használást.

A bevételek biztosították a személyi és lakásszolgáltatás, az egészségügyi és szociális ellátás, a kulturális szolgáltatás, a víz-, csatorna- és közműellátás s az egyéb ágazatok tervszerű fejlesztését. De kedvezően alakultak a költségvetési gazdálkodás bevételei is, lehetővé téve a fenntartási feladatok zavartalan finanszírozását.

Az írásos jelentéshez Rózsa Kálmán általános tanácselnök-helyettes adott szóbeli kiegészítést. Elmondotta, hogy a jelentés elkészítése óta eltelt hónapok során még kedvezőbben alakult a bevételi források „pénzhozama”, f

A tanács saját bevételei az év végéig 8—10 millió forinttal haladják meg a tervezettet.

Ebből a pénzből a tanács pótlólagos támogatást ad a

Miskolci Mélyépítő Vállalatnak, s emellett még jut a Júnó-szálló környékének rendezésére is.

Az idei esztendőre tervezett célcsoportos lakások 62 százaléka már elkészült. A műszakilag elkészült lakások közül 333-ba még nem lehet beköltözni. Az év végéig felépülő 2251 lakásból 490 lesz „csak” olyan, amely majd a jövő év januárjában és februárjában válik be- költözhetővé.

Megkezdődött az új vasgyári művelődési központ trafóházának építése, s a napokban hozzálátnak a kivitelezési munkához is.

De legalább ennyire örültek a tanács tagjai a hírnek, hogy az összekötő városrészben műszakilag átadták az új 200 férőhelyes óvodát és a 16 tantermes iskolát. S még egy jó hír a sok közül: mint ismeretes a csúcsvízmű első ütemének felépítési határideje ez év december 31. Miskolc azonban már október 15-től naponta mintegy nyolcezer köbméter terven felüli vizet kap.

Melódia-lemezek

A közelgő szovjet hanglemez-heteken mintegy félszáz újdonsággal — világhírű zeneszerzők és előadóművészek nagy sikerű lemezeivel — jelentkezik ismét a Melódia szovjet hanglemezgyártó vállalat a magyar piacon. A szovjet lemezek magyarországi forgalma évről évre emelkedik. Forintértékük az utóbbi öt évben megnégyszereződött.

Demokrácia az üzemben IV.

Kenyér és morál

Fejleszthető-e az üzemi demokrácia, s ha íren, akkor miért nem? Tulajdonképpen ez volt a fő kérdése annak az ankétnak, amelyre a DH szerkesztősége hívta meg a Diósgyőri Gépgyár E- gyáregységének aranyplakettes szocialista brigádját. A tíztagú kollektíva vezetője Hoffmann József. Régi, 1958-as törzstagjai: Radványi Sándor, Salamon József és Kánya Sándor. Ifjabbak és egészen ifjak: Csetneki József, Rácz Géza, Lakatos Sándor, Je- reskovics János. Es akik nem tudtak eljönni: Nagy Béla és Kó- csi György, ök, tizen nyerték el tavaly A vállalat kiváló szocialista brigádja címet. A több órás beszélgetés során valamennyien szívesen mondták el véleményüket, tapasztalataikat. Tehát a kérdés: milyen az üzemi demokrácia?

„Mivel azonban szocialista viszonyok között társadalmi elsajátítás folyik, mint általában a gazdasági uralomban, úgy a vállalatvezetésben való részvétel is azt az elvont igazságot juttatja konkrét — naponta és tömegesen érzékelhető — módon kifejezésre, hogy a dolgozó nemcsak munkavállaló? hanem a társadalmi-kollektív elsajátítás alanya is.”

— Nem titok, hogy kevés a forgácsoló szakmunkás. Kevés, mert nem vonzó a három műszak, a szigorú norma, mert a fiatal inkább máshová megy, csakhogy ilyen öreg gépekkel ne kelljen dolgoznia. Én nem is csodálkozom rajta, bár bosz- szant, hogy a fiatalokat aj- nározzák. A gyerekek aztán élnek, sőt visszaélnek a tálcán kínált lehetőséggel. Az én fiam Mezőcsáton szabadult fel. Hét forint ötven filléres órabért kapott. Aztán elcsalták a Miskolci Építőipari Vállalathoz nyolc öt- venért. Később újra munkahelyet változtatott, ötven fillérrel magasabb órabérért. Most a gyárban dolgozik, kilenc hetvenért. Ha valaki egyhelyben marad és nem mozdul, sok évig várhat, amíg ennyi lesz az órabére.

— Nincs igaza, Géza bácsi, amiért korholja a fiát. Miért baj az, ha valaki jobban akar élni? Bennünket, fiatalokat sürgetnek, siettetnek, hogy nősüljünk meg, hogy az asszony szüljön három gyereket. De bolond ember az, aki a semmire házasodik, akinek az albérlet a családi fészek... Hogyan kapcsolódik ez a demokritizmushoz? Hát kérem: ki kérdezett meg bennünket, hogy az Árvíz utcai lakások több mint háromszázezer forintba kerüljenek? Ügy tudom, hogy ezeket a lakásokat a kedvezményes munkáslakás-akció keretében ítélték oda kollégáinknak. Hogy kedvezményes? De miért kerül többe a munkáslakás, mint a szövetkezeti? Tudja, mennyit fizet havonta a „kedvezményes” lakás lakója? Olyan terhet vett a nyakába, amelytől élete végéig nem szabadulhat. De nem tehetett mást, nem volt más választása. A vállalat joggal büszkélkedhet, hogy ennyit meg annyit adtam az otthonteremtéshez. De az a szegény fiatal fele fizetését a részletek törlesztésére költi és „leszerződik”, hogy legalább két gyereke lesz.

— Akárhogy is beszéltek, mégis jő dolog ez az akció.

Én hiszek benne, hogy — ha a dolog kiforrja magát — valóban kedvezményes lesz a kedvezményes akció. Ügy kellene csinálni, mint jó tíz évvel ezelőtt a Komlóstetőn. Emlékeztek ugye a „kétezer órás lakásokra”? Ez már csak azért is volt olcsóbb, mert a leendő lakónak kétezer órát kellett ledolgoznia a házépítésnél.

— Ha engem erről kérdeznek, én a saját életemmel felelek. Anyám özvegyen nevelt fel. Nagyon nehezen. Amíg szakmunkás lettem, nagyon össze kellett húzni magunkat. Ahhoz, hogy félretegyek, egy forinttal mindig kevesebb volt. Aztán megnősültem. Fiatalon. Egy év múlva jött a gyerek. Albérletbe persze, ahol ötszáz forintot kellett letennünk egy kis szobáért. Vettünk néhány bútort, televíziót. Persze részletre. Még csak most telik le. Spórolni nem tudunk. Pedig — a brigád a megmondhatója — nap-nap után zsíros kenyeret viszek a gyárba. Egy pohár sör nekem már ünnep... Akinek nem jutott lakás, azt nem lelkesítik a lakásépítési statisztikák.

— Nem szeretném, ha könnyen ítélnének... A munkás részéről nem anyagiasság; vagy pláne kapzsiság az, ha a vaskosabb borítékot kéri számon. Mi szerves egységben látjuk a kenyeret és a morált.

RADVÄNYI ÉVA —

BRACKÚ ISTVÁN

(Folytatjuk)

Választási

közlemény

Borsod-Abaúj-Zemplén megye Tanácsa 1974. október 20. napjára időközi tanácstagi választást tűzött ki a lemondás következtében megüresedett 11. sorszámú városi választókerületben, melynek területi beosztása a következő:

Asztalos u., Ács u., Bádogos u„ Bihari János u., Bognár u., Borbély u., Cukrász u., Csizmadia u., Dankó Pista u. lD-től végig, és 8-tól végig. Esztergályos u.

Az időközi választás a tanácsok tagjainak általános választása alkalmával ösz- szeállított és e választásra helyesbített névjegyzék alapján történik.

A helyesbített névjegyzék október -2., 3., 4-én, reggel 8 órától, délután fél 5 óráig közszemlére lesz kitéve az I. kerületi Hivatal titkárságán (Vörösmarty u. 16., I. em. 17. sz.), ahol megtekinthető és az esetleges észrevétel egyúttal megtehető.

A Miskolci Kertészeti Vállalat a debreceni virágkarneválra készítette ezt a hintát. Része volt a kompozíciónak. A Szentpéteri kapui gyerekek nagy örömére, a napokban felállították az egyik játszótéren. (Ágotha Tibor felvétele)

Túl a hatvanon...

Emberek, akik

Az esős napok ugyan nem kedveztek a zöldség-gyümölcs felvásárlásának és szállításának, mégis nagy tömegű áru érkezett ezen a héten az AGROKONZUM Vállalat raktáraiba. A megye minden részéből szállítják a burgonyát. Káposzta- félékből a legnagyobb a választék, a vártnál kevesebb a zöldpaprika, a paradicsom. Zöldbab ezúttal is kis meny- nyiségben, görögdinnye bőven érkezett. Továbbra is késik a piros jonatán alma.

Kedvezőek a hét végéig kialakult fogyasztói árak. Az elmúlt hét azonos ' J ős zakóhoz viszonyítva az őszibarack, a burgonya, a sárgarépa, a zeller, a zöldbab és a főzőtök ára azonos, a körte, a paradicsompaprika, a karfiol és a gyökér ára magasabb. Tizenkétféle áru viszont olcsóbb. így a vöröshagyma 3,90, a fokhagyma 22, a karalábé 2,40, a fejeskáposzta 1,20, a kelkáposzta 2,40, a vöröskáposzta 4, a zöldpaprika 6, a paradicsom 3,50, a görögdinnye 2,50, az alma 4, a szilva 4,40, a csemege- és importszőlő 9,60, a borszőlő pedig 2,40 forintba kerül.

Kiss Pista bácsi négy évtizedig volt lakatos a Lenin Kohászati Művekben:

— Előbb sehogy se értettem, hogy nem kell műszakba menni. Aztán szinte belebetegedtem. 2080 forint a nyugdíjam. Nem kellene, de most dolgozgatok. Csináltam már csatornát, még vekkert is javítottam..;

Lajos bácsi pincér:

— A megengedett időt még mindig ledolgozom. És csak az a rossz, amikor nem kell jönni...

B. Béla bácsi beteg. Hónapok óta. Még csak inté- aédik a nyugdíj-ügye:

Karácsonyi-mikulási hangulat van a Szerencsi Csokoládégyár diósgyőri telepén. Hazánkban ugyanis csak itt készítenek csokoládéfigurákat, összesen 38-félét. November végétől már a húsvétra készülnMks 27-féle figura készítését kezdik meg a locsolónapra.

uierényi László felvétele)

nem fáradnak el

Közös bennük, hogy ősz- hajúak, hogy valamennyien túl vannak a hatvanon, hogy 3—5—10 éve tették le a kenyérkereső szerszámot. Nyugdíjasok. És közös bennük az is, hogy olyan emberek ők, akik sohasem fáradtak el.

— A sakkot úgy vettük közösen. Mindenki adott valamennyit. A nyugdíjtól függően..:

A két sakk-készlet már régen a bábonyibérci kis- korcsmáé és senki se tartja számon, hogy ki vette.

— Viszik Ibolyát, viszik Ibolyát — A doboló .ujjak megállnak az asztalon. — Sakk!

A lépéseket követő szöveget a szurkolók is ismerik már. Sok századik parti ez a két ember között.

— Mindig lejövök. Egy órára, két órára... Nem mindig a játék, gyakran csak a beszélgetés miatt.

A népkerti snapszer-parti- tiban az egy pakli kártya a közös.

— Mindig más veszi meg, de az viszi haza, aki biztosan lejön.

Kiszámítani is nehéz lenne, hogy hány ilyen és hasonló, sehol sem számon- tartott klub van a városban, de nehéz lenne annyi magnetofont keríteni hirtelen, hogy valamennyi fontos, érdekes beszélgetést megőrizzünk. Pedig érdemes lenne.

— Nem tudom, nem értem: hogyan fogom én megszokni, hogy semmit ne tegyek. Gyermekfővel, hogy inasnak adtak, napi tizennégy órát is dolgoztam. Most itt néha elbeszélgetünk, de csak sóvárog az ember..

Sakk? Kártya? Játék? Minden ilyen kicsi klub: fórum. Beszélgetés közben megelevenedik a hajdani gyár (de jó azt összemérni a mostanival!), fűi a régi kemence (ember se ér a kenyérhez manapság a gyárban!).

Ősz van. Az utcán itt-ott feltűnnek már a kabátok. És a legtöbb kis klub „bezár”, bezárja azt a hideg, hogy csak tavasszal nyissanak újra, folytani sok-sok félbemaradt emlékidéző

mondatot,

(bartha)