Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)

1974-09-03 / 206. szám

A miskolciak nem vallottak sic»yent „Gólyatábor” .Nyíregyházáit Őszintén és tiszta szívemből adom tudtára az érintettek­nek és a kívülálló érdeklődőknek, hogy aggodalomra sem­mi ok. De hát va jon kik ezek a bizonyos „érintettek”, és kik rejteznek a „kívülálló érdeklődők” titulus alatt, akikhez e sorok szerzője, a fiatalok fórumán ezzel a megnyugtató megállapítással fordul? A talány megoldása egyszerű: érin­tettek — a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főis­kolára felvett elsőéves diákok, kívülálló érdeklődők — a fen­tebbiek szülei, rokonai, barátai, egyszóval mindazok, akik az elmúlt hónapokban sikeresen szurkoltak a felvételi vizs­gák előtt és közben. Nem kevés azoknak a bor- tani lehet a közös munka so­EMLÉKEK A NYÁRBÓL... sodi és ezen belül is jelen­tős a miskolci fiataloknak a száma, akik szeptember lil­én, mint „gólyák” lépik át a Szabolcs-Szatmár megyei felsőoktatási intézmény ka­puját. Nyilvánvaló tehát, hogy széles körű érdeklődés kísérte és övezi ma is ezeket a fiatalokat: vajon mi lesz a további sorsuk „ott a mesz- szi idegenben?” Köztudomású ugyanis, hogy az elsős egyetemisták — főiskolások — különösen azoké. akik távolabbi vidék­ről érkeznek — beilleszke­dése nem megy máról hol­napra. Az esetek többségé­ben nem is a tanulnivalóval van baj, hanem azzal, hogy a más városból—községből, érkező fiatal nem találja a helyét az idegen környezet­ben. Természetesen az is ne­hézséget jelent, hogy segít­ség nélkül kell „megbarát­kozni” az új tudnivalókkal. Munka és ismerkedés A Bessenyei György főis­kola KISZ-esei saját bőrü­kön” tapasztalhatták, hogy az első esztendőben valami­féle mankóra van szükségük a frissen érkezőknek ahhoz, hogy biztonsággal tájékozód­hassanak az új életforma rejtelmeiben. Ezért is hatá­rozták el még a vizsgaidő- szak befejezése előtt, hogy idén ősszel, még a tanév kezdete előtt vendégül lát­ják a főiskola elsőéveseit és felkészítik őket a nyíregy­házi diákéletre. Az elhatáro­zást tett követte és ma már a második turnus lakja a fő­iskola korszerű, minden igényt kielégítő diákszálló­jának szobáit. A vendégül hívott fiatalok délelőttön­ként a Szabolcs megyei Ál­lami Építőipari Vállalat építkezésein dolgoznák — lé­vén szó zömében lányokról, jobbára csak takarítás és festés a feladatuk —, dél­utánonként pedig a már fel­sőbb éves társaik kalauzolás sátjal járják végig a külön­böző tanszékeket, ismerked­nek leendő oktatóikkal és a majdani tanulnivalókkal. A szórakozás sem hiányoz­hat az együtt töltött tízfnap programjából. A sportver-1 senyek mellett maguk szer­kesztette irodalmi műsorok­kal lépnek fel — természe­tesen egymás előtt, hadd, de­rüljön ki, hogy „ki mit tud?” — és talán észrevétlenül bár, de a tanévet megelőző­en kötnek barátságot egy­mással és leendő otthonuk­kal. < Ki mit ér? Ez a közös táborozás azon­ban a főiskola ifjúsági szer­vezetének is jó szolgálatot tesz. Már itt kiderül, hogy ki az, akire valóban számí­rán, aki szívesen vállal fel­adatokat, és - az is kiderül — nem kell a korábbi gyakor­lathoz hasonlóan találomra, vagy a középiskolák gyak­ran mindent rózsaszínűre festő jellemzéseire támasz­kodni —, hogy kiből lesz vagy lehet jó ifjúsági veze­tő már az első év folyamán. A „gólyatábor” osztatlan sikert aratott a résztvevők és szervezők körében egy­aránt. Jóleső érzés volt hall­gatni a kölcsönösen elisme­rő véleményeket. Örömmel tolmácsolja a krónikás a nyíregyházi főis­kolások véleményét a borso­diakról: — A Zrfnylsek, Földesis­ták és a többiek is megáll- ták a helyüket — mondta Szabó Teréz —. azt hiszem, még Miskolcra is eljut majd végzett munkájuk híre. Nem hoztak szégyent pátriájukra, aggodalomra semmi ok. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a „nyíriek­nek” sincs okuk szégyenke­zésre. Az első gólyatábort példamutató körültekintés­sel szervezték. Nekik is ki­jár a dicséret! SÄFRÄN ISTVÁN Skorpió­mérleg Egyéves a Skorpió-együt­tes. Ez idő alatt 15 számuk jelent meg kis- és nagyle­mezen. i — Nagylemezünk rövid idő alatt húszezer példány­ban kelt el. — mondja Frenreisz Károly, az együt­tes vezetője- — A legsike­resebb számunknak a Roha­nást tartjuk, ami az NDK slágerlistáján öt héten át vezetett. — Merre járnak most? — Országos turnén ve­szünk részt, de szeptember közepén és októberben NDK- beli és lengyel meghívások­nak teszünk eleget. A prog­ramunkban rádió- és tévé­felvételek, valamint koncer­tek szerepelnek. Első nyu­gati turnénkra, az NSZK- ba valószínűleg december­ben utazunk, a Skorpió LP-t itt angól nyelven veszik fel. (Bállá Demeter felvitelei) r Uj versek, fiatal költők A „Örömest vagyok lenn — igazam nehezékével feszülni dolgaitokért; regékbe fogni a nyilvánvalót, nyilvánvaló­an énekelni mindarról, ami­nek • köze van az emberhez.” — Tamás Menyhért írja ezt Szövetségben a fákkal cí­mű, nemrég megjelent első kötetében. A székely szár­mazású. olykor a népballa­dák tisztaságával szóló har­minchárom esztendős költőt most majd a képernyő kö­zönsége is megismerheti. Az Üj versek, ^ fiatal költők cí­mű sorozatba készülő adás —, amelyben, mint koráb­ban: fiatalok beszélgetnek a meghívott lírikussal — a napokban elkészül. Farkas Katalin szerkeszti. Radó Gyula rendezi ezt a prog­ramot. Pályázati felhívás A „Molnár Béla” Ifjúsági és Ütiörőház Miskolc felszabadulá­sának 30. évfordulója alkalmá­ból vers- és novellapályázatot hirdet KISZ-korosztályú fiatalok részére. Díjak, próza: I. díj: 3000 Ft II. díj: 2000 Ft ül. díj: 1000 Ft Vers: I. díj: 1500 Ft n. díj: 1000 Ft III. díj: 500 Ft A pályázati müveket a „Mol­nár Béla” Ifjúsági és Uttprőhiz címére, 3531 Miskolc, III., Győri kapu 27. kell beküldeni. Határ­idő: 1974. okíóber 1. Üj kísérleti tantárgy Felkészítés a családi életre Időnként kormányozhat is... „ Üzemi gyakorlat ” a tengeren Neve: Hajdú Gyula. Élet­kora: majdnem 21 év. Fog­lalkozása: tengerész — lesz. Azon kevesek közé tarto­zik, akik kalandos, izgal­mas. a külső szemlélő szá­mára romantikus hivatást választanak. Gyula már el­mondhatja magáról, hogy jól ismeri a világ egy ré­szét. Hogyan jutott be Mis­kolcról a főiskolára? — Tulajdonképpen az egyik barátomtól kaptam az ötletet, és egészen véletle­nül, az utolsó pillanatban írtam be a jelentkezési la­pomra a Közlekedési Főis­kola tengerész szakát. Ahogv így visszaérni ékszem. nem sok reménvt fűztem az egész­hez. A felvételi „szellemi” része után nagyon komoly orvosi vizsgálat következett. Ennél a pályánál a fizikai nyian hájóra szálltunk és nekivágtunk a világnak: belepottyantunk a tenge­részélet kellős közepébe. Kerek hat hónapig szeltük a hullámokat. Ez volt az úgynevezett * tengerállósági vizsgálat. Én az Adrián, az Égéi- és a Födlközi-tenge- ren töltöttem ezt a csoda­szép hat hónapot. Tengeri beteg nem voltam, annak ellenére, hogy egész úton a hajó orrában aludtam. Tud­ni kell ugyanis, hogy ez a legingatagabb hely. Az ágy­ról való lepottyanás ellen úgy védekeztem, hogy meg­tanultam kipányvázva, ka­paszkodva aludni. idővel komolyabb feladatokat is kaptunk, például 1 kormá­nyozhattunk. Erre bármikor kapható voltam. — Két év választja el a diploma megszerzésétől. A »tervei? teherbírás, az állóképesség légalább olyan fontos, mint a tárgyi tudás. Különben a túljelentkezés körülbelül hétszeres volt, s tizenhár­munknak sikerült a felvé­teli. Ezt követően mindany­— A közeljövőben való­színűleg már Japánba is el­jutnak a magyar kereske­delmi hajók. Egy-egy ilyen út: két-három év a tenge­ren. Szívesen elszerződnék egy ilyen hajóra. j (csorba) 1 A közelmúltban egy ifjú vő­legény — alig múlt 20 eszten­dős — emígyen fakadt ki: Még- hogy házassági tanácsadás? Mi a csudának az? Aki házasságra adja a fejét, már úgyis tudja, hogy mit kell csinálnia . .. S ek­kor visszacsendült, amit koráb­ban egy válóperi tárgyaláson hallottam: „Fiatalon, nagyon rö­vid ismeretség után, meggondo­latlanul kötöttünk házasságot. Nem volt semmink, azt hittük, hogy a szerelem mindent he­lyettesít. Aztán — amikor elő­ször okozott gondot az albérleti díj kifizetése, a férjem kikelt magából . . . Később pedig már elmenekült minden elől, ami problémát jelentett. . . Másutt vigasztalódott” — sírta alig 8 hónapos házasság után a fiatal- asszony. Három borsodi iskolában Általában nem az anya­könyvvezető előtt, hanem a válóperes bíróságon derül ki, hogy a még oly sokat tanult fiatalok ismeretei is hiányo­sak. Valami kimaradt az is­kolai tantárgyakból. Tudni­illik: nem lettek felkészítve arra, hogyan éljék majdan felnőtt koruk családi életét. Szüleiktől sem kaptak hasz­nálható „receptet” erre, mi­vel azok sem tudják — bár érzik, hogy másként kellene nevelni gyermeküket, mint ahogy egykoron őket nevel­ték —, mit kell megőrizni a régi elvekből, s mit kell más­képpen tenni. Nem alakult még ki az új családtípus, túlzott hangsúlyt kapott a szexualitás, s ez gyakorta félreértéshez vezetett. Ezt az „ismerethézagot” .szüntetné meg az új tan­tárgy, amelyet idén — kísér­letképpen — az ország hat­van általános iskolájában és harminc középiskolájában vezetnek be. Célja a családi életre való felkészítés. Osz­tályfőnöki órákon pedagógu­sok és egészségügyi szakem­berek foglalkoznak majd a sajátos tantárggyal. A kije­lölt tanintézetek között Bor­sodból a Gesztelyi községi Általános Iskola, a miskolci selyemréti általános iskola és a miskolci Kossuth Gimná­zium kapott megbízást a kí­sérleti oktatásra. Pedagógusok, orvosok C cj Elsősorban az osztályfőnö­köket kellett felkészíteni — az iskolaorvosokkal együtt — a feladatra. Az elmúlt héten Pécsett rendezték meg azt az ötnapos tanfolyamot, ame­lyen — az Országos Pedagó­giai Intézet irányításával — ismertették az egységes ne­velési elveket, témákat, mód­szereket. A javasolt program szerint iskolánként összesen 20—20 órában foglalkoznának a kor­szerű családi életre való felkészítéssel. Ennek kereté­ben a serdülőkor egészség- ügyi problémáitól a barátság és szerelem, a család és a gyermek fogalmáig tulajdon­képpen minden olyan téma­körből lesz előadás, beszél­getés, amely a gyakorlati életismerethez szükséges. Az új tantárgyban megrajzol­ják az új családmodellt, be­szélgetnek a családszerve- szésről, a családon belüli gazdálkodásról, önkiszolgá­lásról, az otthonteremtésről, az egészséges életmódról. Pe­dagógusok és orvosok igye­keznek majd a helyes er­kölcsi szemléletet kialakíta­ni — már kisdiák kórtól — a nemek kapcsolatáról, a kulturált érintkezési formák­ról. A szülőnek isme« kell . O ismerni Korántsem arról van te­hát szó, hogy valamifajta szexuál-etikai tantárgyat ve­zetnek be. De igenis arról, hogy felelősségérzetet oltsa­nak fiataljainkba, akik majd az eljövendő generációk ne­velői lesznek. A kijelölt iskolákat, s or­vosaikat könnyű feladattal nem kecsegteti a program, hiszen a pécsi konferencián a legnagyobb hangsúlyt ka­pott: az új tantárgy beveze­tésének előkészítésénél el kell érni, hogy az iskola ne­velőtestülete egységesen fog­laljon állást mind a tema­tika, mind a nevelési mód­szerek tekintetében, s a gyer­mekek szüleit is be kell vonni a munkába, meg kell ismertetni őket az oktatási­nevelési célokkal, mert se­gítségük nélkül nem lehet teljes az eredmény. Hogy mily nagy szükség van az új tantárgyra, azt a fiatalok érezhetik a legjob­ban. Hiszen elsősorban őket terheli az ismeret hiánya, s őket segíti — felnőtt koruk megszervezésében — az új, * ma még szokatlan ismeret­anyag. (radványi) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom