Déli Hírlap, 1974. szeptember (6. évfolyam, 205-229. szám)
1974-09-03 / 206. szám
Segédmunkásból szakmunkás Képzés, továbbképzés az építőipari vállalatoknál Az építők szakszervezetének megyei bizottsága a közelmúltban tárgyalt a dolgozók szakmai képzésének, továbbképzésének helyzetéről. A jelentés megállapításai között szerepel, hogy az elmúlt években az építőipari vállalatoknál egyre több segéd- és betanított munkás szerez magának szakmát. Az új, termelékenyebb technológiákhoz meghatározott alap- képzettség szükséges. A fiatalok körében még mindig divat festő-mázoló- nak, tapétázónak, javító-szerelőnek jelentkezni a szakmunkásképző iskolába. Ugyanakkor bizonyos szakmákat elkerülnek az általános iskolát végzett fiúW, lányok. Az építőipari és építő- amvagipari vállalatok — egy kivételével — már tavaly létrehozták a képzéssel, továbbképzéssel foglalkozó munkásakadémiákat. Évek óta gondot okoz a nyolc általános iskolai végzetség megszerzése az építők egy részénél. Ráadásul azok helyébe, akik végül is elvégzik a hiányzó osztályokat, újak jönnek, akik ugyancsak nem rendelkeznek általános iskolai végbizonyítvánnyal. A legtöbb építővállalatnál konkrét tervet készítenek a már szakmával rendelkezők és a termelést közvetlenül irányítók továbbképzésére. A tanulmányi idő alatt a szak- szervezet, a KISZ és a gazdasági vezetők is fokozottan szemmel kísérik az oktatásban részt vevőket. A tanfolyamokat többnyire mindenütt vezető szakemberek irányítják, s az előadásokat szaktekintélyek tartják. N. J. 4c Járműáradat a Zsolcai kapuban (Agotha felvj REFLEKTOR Ma Budapesten a Nyugati pályaudvaron vasúti vándorkiállítást nyitnak meg. * Debrecenben folytatódik az orvosi könyvtárosok táj- ertekezlete. ★ Hatvanban Intézkedési terv a munkások érdekében A vevő eléqedett «VT A mindenkori közhangulat lemérésére a legkézenfekvőbb lehetőséget a kereskedelem kínálja. A vásárló lelke érzékeny barométer, s ez a finom műszer nemcsak a pillanatnyi bolti atmoszférát jelzi. A vevők elégedettsége döntően két okra vezethető vissza. Egyrészt arra, hogy van pénze, másrészt arra, hogy van áru. A két dolog természetesen feltételezi egymást, bár akadt már példa arra is. hogy a vasáriásnak, a fogyasztásnak az ^ruhiány volt a gátja. Emlékezetes a néhány évvel ezelőtti "televízió-hiány, amikor is az igények rossz felmérése miatt — noha két gyárunk győzte volna — az üzletekből kifogyott a készülék... A kereskedelmen akkor csattan az ostor — s ilyenkor jelez a „fogyasztó lelke” is —, amikor az ember nem olyan portékát kap a pénzéért, amilyet szeretne. A mostani első félév jó példa arra, hogy az átlagbérek növekedését mennyire árgus szemmel kell figyelnie a lakossági áruellátás felelőseinek. A borsodi kereskedelmi vállalatok készletei ugyanis egy esztendő leforgása alatt csaknem 11 'százalékkal nőttek. Ez a tetemes növekmény első látásra soknak tűnik, különösen akkor, ha figyelembe vesz- szük a pénzügyi nehézségekre hivatkozó vállalatok takarékossági törekvéseit. Amint azt az idő és a derűs vásárlói hangulat igazolta, a kereskedelem okkal gyűjtött nagy készleteket. A múlt évi bérnövelő intézkedések hatása beérett. (A miskolci munkások átlagbére ez év első felében 9,1 százalékkal haladta meg az egy esztendővel korábbi szintet). A folyó áron számított kereskedelmi forgalom 9,7 százalékkal volt nagyobb a tavalyinál. Ez pedig rekordnak számít, hiszen 1971-ben öt százalékkal vásároltunk többet, mint 1970-ben, s 1972-ben a növekmény csak 4,5 százalék volt. Ügy tűnik tehát, hogy a rekordok évének kikiáltott 1973-as esztendőre — megcáfolva az óvatos becsléseket — az 1974-es év rálicitál. Várakozáson felüli jó félévet zárt a miskolci ipar, s a kereskedelem vállalatok forgalmi grafikonja -is imponálóan magasra ível. És ez jó dolog. Ha a vásárlók nagy többsége elégedett, akkor a közhangulat is jó. Ha a kereskedelem győzi megfelelő mennyiségű és minőségű áruval, akkor az már nemcsak egy-két vállalat jó gazdálkodásáról vall, hanem az egész gazdaságról. A népgazdaságról. « B. I. Kibővített pártbizottsági ülés a DIGÉP-ben Jövőre több család nyaralhat a cukorgyár megkezdi az idei termés feldolgozását, 4c Kecskeméten országos kertészeti napok kezdődnek, 4c Nyíregyházán nemzetközi művésztelep nyílik. 4c Siófokon az állami gazdaságban hatszáz kaposvári középiskolás diák segíti az őszi munkákat. 4c Szegeden megnyílik a nemzetközi mérlegtechnikai kollokvium. # Egyedül (.Agotha fele.) (Folytatás az 1. oldalról.) Izgalmas, tárgyilagos vitában elemezték a DIGÉP kibővített pártbizottsági ülésének hozzászólói a pártbizottságnak a munkásosztály helyzetére vonatkozó KB-ha- tározat s a KB irányelvei helyi végrehajtására hozott intézkedési tervet és a szóbeli kiegészítőt. Beleszólás a döntésekbe A felszólalók helyeselték, hogy az intézkedési terv gondoskodik a fizikai dolgozóknak a vezetésbe való nagyobb arányú bevonásáról, sőt, előírja, hogy a vállalatot érintő jelentősebb döntések meghozatala előtt is ki kell kérni a munkások véleményét. Barócsi Béla, aki a száz munkás megkérdezésében is részt vett, hozzátette: nagy visszhangot keltett az is. hogy a munkahelyi vezetők minősítésénél a munkások közvetlenül mondhatnak majd véleményt vezetőikről. Ezt a döntést helyeselte felszólalásában Orliczki Géza, a H-egység fizikai dolgozója is. Vida Gusztáv, a K-egysgg párttikára ugyanakkor felvetette: a munkásoknak a döntések meghozatalába való beleszólását a kábelüzemiek is helyeslik, ám ugyanakkor érre ma még alig akad példa. S térjünk még vissza egy korábbi hozzászólásra. A DIGÉP intézkedési tervében megfogalmazták ugyanis: „munkásainknak egész életre szóló érdekeltséget, vonzerőt és nagyobb előrejutási lehetőséget kell biztosítani a vállalatnál”. Barócsi Bála elmondotta, hogy a tervnek ezt a megfogalmazását minden megkérdezett döntő jelentőségűnek tartotta. Utánpótlási nondók Más oldalról világította meg a munkásoknak a vezetésbe való bevc.iását Moldo- ván Gyula, a városi pártbizottság titkára. Hangsúlyozta: a vezetésbe olyan munkásokat kell bevonni, akik minden szinten méltóan képviselik osztályukat, vagy pedig az erre alkalmasakat ilyen vezetőkké kell képezni! Számos felszólaló érintette az intézkedési tervnek azt a megállapítását, miszerint az utánpótlás biztosítása szempontjából vállalati érdekként kell számon tartani a fiatal szakmunkásokkal való törődést, foglalkozást. Vida Gusztáv kitért arra, hogy az egyre súlyosbodó utánpótlási gondok a termelőüzemeket (többek között a kábelüzemet) sújtják leginkább. Valamikor — mondotta, saját példájára is utalva — a vasas-szülők gyermekei büszkén választották a vasasszakmát életpályául, ma viszont már alig találni erre példát. A helyzeten változtatna a szakmunkástanuló-képzés jelenlegi rendszerének korszerűsítése, a vállalati géppark felújítása. Balogh Béláné ehhez hozzátette: a fiataloknak a fizikai munka szeretettre való nevelését otthon, a családban kell kezdeni. Búzás híyuláné, az SZ- egység dolgozója kiállt amellett, hogy a jövőben — az intézkedési tervben megfogalmazottak szellemében — jobban oda kell figyelni a normák finomítására, karbantartására. Erkölcsi megbecsülés Sok szó esett a vitában a munkások erkölcsi megbecsüléséről. Több felszólaló is foglalkozott azzal, hogy a magas kormánykitüntetésekből a fizikai munkások korántsem létszámuknak megfelelő arányban részesülnek. Moldován Gyula hozzászólásában elmondotta, hogy az országos átlag 15 százalék körül mozog, s ezt az arányt a Központi Bizottság legalább 30 százalékosra tartja kívánatosnak növelni. S bizony sokan elképedtek, amikor Mónus Antal összefoglalójában kijelentette, hogy a Diósgyőri Gépgyárban mintegy öt esztendeje a kormánykitüntetettek 75 százaiéivá munkás! A DIGÉP pártbizottsága intézkedési tervének vitája sok tanulsággal szolgált. Moldován Gyula és Mónus Antal azonban egyaránt hangsúlyozták: nem új dologról, nem gyökeres változásokról van szó. Mindez, ami most történik, a Központi Bizottság ma is érvényben levő, 1958-as, a murvásosztály helyzetére vonatkozó határozatának folyamatos hosszú távon történő megvalósulása, végrehajtása, amelynek döntő kérdéseire a KB irányelvei most újra ráirányítják a figyelmet, megfelelő programot adva a határozat eddig végre nem hajtott feladatainak megvalósításához. — Az ideihez hasonlóan jövőre is 367 200-an kaphatnak beutalót a szakszervezeti üdülőkbe — határozta el tegnapi ülésén a SZOT, elnöksége. Az üdültetésben részt vevők arányai azonban bizonyos mértékig változnak, mert a SZOT jövőre az ideinél négyezerrel több dolgozónak biztosít helyet a gyógyüdülőkben, s a családos üdültetés bővítésével mintegy négyezerrel több gyerek nyaralhat, mint 1974- ben, összesen 34 000. ötven - hat külföldi hajóutat is szerveznek, 10 500 dolgozó részvétolével. A . külföldi csereüdültetésben 2100-ah. a külföldi túristaüdültetésben pedig 4730-an vehetnek részt. Az üdülőépületek felújítására jövőre 124,5 millió forintot költenek. A többi között megkezdődik a lillafüredi üdülő rekonstrukciója, s befejezik a galyatetői üdülő felújítását, továbbá a hévízi gyógyüdülő építését. Az elő- és utószezonban kísérletképpen néhány, erre a célra kijelölt üdülőben beutalót kapnak gyermek- gondozási segélybon részesülő anyák, gyermekeikkel együtt. Néhány üdülőben fiatal házasok nyaralásáról is külön gondoskodnak. Volánösszekötők Az elmúlt évben kísérletképpen új szolgáltatást vezetett be a Volán Tröszt néhány megyében. A falusi lakosság jobb ellátására Volán- összekötőket jelöltek ki a községekben. Először Komárom, Veszprém, Csongrád és Fejér megyékben kezdődött meg az új akció. E megyék számos kis településén tehergépkocsikkal ellátott Volán összekötők állnak a lakosság rendelkezésére. Tőlük rendelhetik meg mindazokat a szolgáltatásokat, amelyeket az autóközlekedési vállalatok nyújtani tudnak. Különféle információkkal is a lakosság rendelkezésére , állnak. Korábban ilyen szolgáltatások csak a városokban voltak. Miután az új akció kitűnően bevált, ebben az évben további négy megye falvaiban kezdenek munkához a Volán képviselői. Ny. I. A KAVICSBÁNYA VÁLLALAT Alsózsolcai üzeme értékesít jé minőségű bányakavicsot 55 Ft/m3 egységáron. 500 m3 feletti megrendelés esetén árengedményt adunk 35 Ft/m3 egységáron. Rakodást biztosítunk, szállítást nem Érdeklődni lehet: az üzem szállításvezetőjénél. Telefon: 17-811/184-es mellék.
