Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)
1974-08-12 / 188. szám
I Hejőcsabán, a cementmű árnyékában Emberek, por nélkül — Nézze, a rosszat is megszokja az ember, és mi itt Hejőcsabán most szinte nem értjük, hogy jobb a levegő, mint a városban ... — Azért itt még szürkébbek a házak ... Nem véletlen, hogy Csabán olcsóbb volt az albérlet is ... — Áldás nekünk, hogy leállt a gyár. A belvárosból nézve riasztó látvány volt, még nemrégen is, a hejőcsabai cementgyár. A környék fölé emelkedő szürke felhő. A tonnákkal mérhető agyag- és cementpor. Amíg élt, dolgozott a régi gyár. körülötte élt és egy kis túlzással ugyan, de port lélegzett a»város. • + „Arra gyűjtöttünk, hogy elmegyünk, most felhúztuk a verandát Július óta áll á gyár. A rekonstrukció, az új cementmű rangos népgazdasági beruházás. írtunk róla sokszor. Ezúttal viszont a gyár por- felhős árnyékában élő, többnyire családi házas, kertes városrészt jártuk: A most mély lélegzetet vevő Csabát. — Azért meglátjuk még... — Akkora por már sohasem lehet... — Számolja össze, hogy hányán kezdtek el építeni, meg festeni... Az új gyár ígéret. ígéret arra. hogy Csaba más lesz. És sokan hisznek is ebben. üanka Mihály 36 éve lakik Csabán. Az LKM nyugdíjasa. — Én mindig arra gyűjtöttem. hogy elmegyek innen. Most felhúztuk ezt a kicsi fedett verandát... Alig 18 éves jonatán alma- fa rönkjét mutatja. A por volt a halála. Danka néni a körtefához vezet, amiről lemosta az eső a port és amely még sohasem ígért akkora termést, mint idén. — Építünk. Ügy mondják, nem lesz por. És akkor tízezrekkel ér többet a ház. Néhány épülettel odébb megfulladt növényeket, még odább egy padlást mutatnak, ahonnét lapáttal kellene lehordani a port. — Én albérlőként jöttem Csabára — mesélte Illés Katalin —, már el akartam menni. Kitettem egyszer száradni a ruhát, de fordult a szél és moshattam újra... Friggel Imre: — Nem lehetett kinyitni az ablakot... Vértesi Imre: — Tavaly festettem az ajtót. Pocsékba ment a festék, mert ragadt a cémentpor- tól.. . Még a téglagyárnál, Mályiban is panaszkodtak. — Csíkossá lett az ember ruhája az esőtől... Valascsek Zoltánné 1962 óta él a kerületben: — Ügy mondják, hogy soha nem lesz már akkora por... így tudjuk mi is. A kiszáradt almafa rönkje % Ekkora káposzta itt sohasem volt még.. (Kerényi László felvételei) — Nézze, én a Cementipari Gépjavítónál dolgozom. Valaha építettem a gyárat, most, a bontáskor én akarom dönteni a kéményt... — Solkovszki Miklós régi csabai ... Várakozás? Indulat? Csaba most fürdik a fényben. Sóvári Sándor, a kerületi tanácsi hivatal elnöke mondta: , — Építési kedv? Hitem szerint a város egyik legszebb kerülete a mienk. A helyünk kevés. Az, hogy nincs por, most a hangulatban érzik. A lakások modernebbé tételében, bővítésében. Nézze meg a kerteket! Szinte íelújultak. Tudtuk a panaszokat, de nem volt ellene mit tenni. Napi mintegy 30 tonna port lehelt ki a régi gyár. Ennek nagy része ránk hullott, mintha árnyékban éltünk volna. Most szokjuk a jót. * Hejőcsaba árnyék nélkül. Sok-sok jókedvű ember. Különös dolog: senki nem számolja, hogy a népgazdaság milliárdos nagyságrendű beruházásakor százmilliós nagyságrendű volt az a költség, amit az új gyár „portalanítására’’ fordítottak. Ezek a forintok valamikor az emberek építő, fát íKtető, saját földjüket szebbé tevő szándékaiban kamatoznak. BARTHA GABOR Az üzletek üniiepi nyitva tartási rendje A B.-A.-Z. megyei Tanács V. B. és Miskolc megyei város Tanácsa V. B. kereskedelmi osztálya — a KPVDSZ megyei bizottságának meghallgatása után — a 3/ 1971. (Vili. 17.) Bk. M. számú rendelet 2. § (2) bekezdése alapján az üzletek 1974. augusztus 20-i ünnep előtti és alatti nyitva tartási rendjét az alábbiak szerint szabályozzák: Augusztus 17., szombat Minden kereskedelmi egység és vendéglátóhely a hétköznapokon szokásos rendje szerint tart nyitva. Augusztus 18., vasárnap Az egyműszakos élelmiszerboltok, édesség-, húsboltok 17 óráig, p később záró és kétmííszakos élelmiszerboltok szombati nyitva tartási rend szerint árusítanak. A piacok, vásárcsarnokok, vendéglátó és iparcikküzletek szombati nyitva tartási rend szerint üzemelnek. Augusztus 19., hétfő Az egész éven át vasárnap is nyitva tartó élelmiszerüzletek, piacok. vásárcsarnokok, dohány- és virágboltok, valamint a vendéglátó üzletek vasárnapi nyitva tartási rend szerint árusítanak. Az egyéb kereskedelmi egységek zárva tartanak Augusztus 20., kedd Valamennyi kereskedelmi bolt, piac és vásárcsarnok zárva tart. A vendéglátó üzletek vasárnapi rendjük szerint üzemelnek. Augusztus 21., szerda Valamennyi kereskedelmi egység, vendéglátóhely, piac és vásárcsarnok a hétfői napon szokásos rend szerint tart nyitva. Köves úton a horgásztóhoz Parkerdő Gyulajon A nagyközönség, az átutazó turisták számára is megnyitják a dámszarvasairól világhírű gyulaji vadászati rezervátum egy részét. A Gyulaji Állami Erdő-és Vadgazdaság mintegy 200 holdnyi pihenőerdőt alakít ki a tamási termálvizű strandfürdő mellett a Gyulaj felé vezető köves út bal oldalán, jobb oldalán pedig horgásztavat hoz létre az erdőben fakadó bővizű források felduzzasztásával. A tamási pihenőerdőben sétányok, asztalok, padok, pecsenye- és szalonnasütő helyek, forráskutak, az esőtől védő faházak várják majd a kirándulókat. Magas kilátót építenek a vadban gazdag, völgyektől szabdalt dombvidéki erdős táj betekintésére. A parkerdő első része: gyermekjátszótér, röplabda- és teniszpálya, valamint a források táplálta horgászló augusztus 20-ra elkészül. mércéje^ A szocialista demokratizmus fejlődése szükségszerűen magával hozza, hogy gyakrabban essék szó az emberi kapcsolatokról. Vezetők és beosztottak viszonyáról (nem tanító és tanítvány alapon!), kisebb-nagyobb kollektívák, valamint egyedek kapcsolatairól. Végtére is arról van szó, hogy társadalmi szinten, a párt politikai eszközeivel és segítségével biztosítsuk az egvütt-gondolkodás és együtt-cselekvés harmóniáját a történelmi program teljesítése, a szocialista Magyarország építése, illetve felépítése végett. A társadalmi szintű harmónia — az előbbiekre célozva — olyan mértékben erősödik, amilyen mértékben az emberek munkahelyi, lakóhelyi kapcsolatai a kívánt formában fejlődnek. Mit jelent az. hogy a kívánt formában? Áz emberi kapcsolatok ápolásakor nyilvánvalóan senki sem gondol elvtelen kompromisszumokon alapuló együttélésre, szirupos negédeskedésre, hogy „szeressük egymást gyerekek!’’ A szocialista társadalom fejlődéstörvényei meghatározzák az emberi kapcsolatok ésszerű szabályait. Ezekben a szabálydk- ban — többek között — fontos szerep jut annak az erköl- csiségnek, amely mércét állít valamennyiünknek. A mérce egy átlagszintet jelent, igazodva a társadalom fejlettségéhez. A cél, hogy ezt a szintet — a fejlődés üteméhez mérten — mindig tovább és tovább emelhessük. De hogyan? Másként nem lehet, csak úgy, ha az emberi kapcsolatokat a jó szándékú, segítő kritika irányítja. Magyarán: akik a gondolkodásban és a cselekvésben nem érik el az átlagos mércét, azokat segíteni kell. Kik segítsék? A munkásosztály élcsapatának, a szocialista munkáspártnak a tagjai azok, akiktől a párt, az osztály, az egész társadalom joggal elvárja, hogy politikai felkészültségüknek, elkötelezettségüknek, kötelességszerü többletvállalásuknak megfelelően emeljék önmaguk mércéjét, hogy vonzó példát mutassanak, illetve prezentálják azt az erkölcsi normát, amely jelzi, hogyan és mit kell tenni annak érdekében, hogy a társadalom emberi kapcsolatokon alapuló harmóniája — gondolkodásban és cselekvésben egyaránt — tovább fejlődhessék. Ha az imént azt mondtuk, hogy az emberi kapcsolatok a szocialista társadalomban nem nélkülözhetik a kritikát — kritikai szemléletről, szellemiségről van szó!, s nem leegyszerűsítve a kifejezést pusztán a bírálatra —, akkor sokszorosan vonatkozik ez a párttagság egészére és egyedeire. Elsősorban azért,, mert a klasszikus lenini tétel ma sem közhely. ma is érvényes: napról napra meg kell nyerni a tömegeket (ahhoz, hogy a munkásosztály teljesíthesse történelmi hivatását, az egész társadalom javára). Most. amikor készülődvén a párt XI. kongresszusára, hozzákezdünk az előkészületek szervezéséhez, városunk párttagsága akkor tesz helyesen — így fogalmazódott meg a városi párt-vb ülésén —, ha kritikai alapossággal lát a nagy feladathoz. Mind az elvégzett vagy elvégzetlen munkát illetően, mind pedig a pártvezetőségekbe választandók. a párttisztséget majdan viselők tekintetében. Négy esztendőről nem készülhet számvetés úgy, hogy ne lássuk világosan, mi az, amiben előrehaladtunk, s mi az, amit rosszul csináltunk. Ha a mércéi emelni akarjuk — emelnünk kell! —, akkor látnunk kell az okokat, az összefüggéseket. Ez. az alaposság viszont nem nélkülözheti a személyes számonkérést — a személyekre való tekintet nélküli számonkérést! Pontosan azért, mert a párt tagjai, különösen pedig tisztségviselői az élet fókuszában állnak, s a társadalomépítés erkölcsi normái — benne az emberi kapcsolatok is! — sok tekintetben tőlük függnek. Az előkészületek során már eddig is sokszor elhangzott, hogy a vezetőségválasztó taggyűlések csak akkor lesznek építő jellegűek, ha a beszámoló a reális kritikán alapul. Hogy ilyenek legyenek, az nemcsak és nem elsősorban az. alapszervezeti vezetőségeken múlik. A pártcsoportokon, valamennyi párttagon. A beszámoló végleges összeállítása előtt mondják el őszintén a véleményüket, hogy tisztázódjanak a részkérdések is. A kapcsolatok, viszonyok általában a részkérdések közé tartoznak, bár nagyon fontosak. Ám helytelen, ha ezekről kerekedik a legnagyobb vita — az előzetes tisztázás, a beszámolóban megfogalmazottak ellenére — s nem a lényegről, a tennivalókról, a feladatokról. Hiszen a kommunisták egymáshoz való kapcsolata a közös munkában mérhető.legjobban. a közös felelősségvállalásban. A viszonv akkor rossz, ha valaki „kilóg” ebből a közösségből: gyengíti az együttes erőt — azaz: a maga mércéjét alacsonyabbra helyezi. Ezt pedig nem teheti, hiszen saját elhatározásából vállalta a kötelezettséget — a munkásosztály, valamennyi dolgozó, az egész társadalom javára. Ha önkéntes vállalásának nem tesz eleget, illesse kritika, mert nemcsak a párttal, hanem a társadalommal — az állam valamennyi polgárával gyengítette kapcsolatait. Egyben a morált, amelyet csak a jó példa — a párttagok esetében kötelező példa! — emelhet magasabb szintre, s teheti mind általánosabban olyanná, amely a közeledő emberi tulajdonságok révén, az egységesebb gondolkodás és cselekvés által erősíti a társadalom harmóníáiát. CSALA LÁSZLÓ Özönlöttek Szegedre Csúcsforgalmat bonyolítottak le a hét végén a szegedi vendéglátók: mintegy 45 ezer turista érkezett csoportosan és egyénileg, belföldről és külföldről az ünnepi hetek, a szabadtéri játékok gazdag programjának megtekintésére; 35 különautóbusz érkezett a fővárosból, Tatabányáról, Veszprémből, Zalaegerszegről, Kaposvárról, Győrből, Debrecenből. A belgrádi rádió külön riportot készített a hét végi gazdag szegedi programról. Az eseményekre érkezett sok vendéggel megteltek a szállodák, diákszállók, kempingek, a fizetővendég-szolgálat szobái. A gazdag programban a soron következő szabadtéri előadás mellett — 15 kulturális és sportesemény szerepelt.