Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)

1974-08-01 / 179. szám

a miskolciaké a szó Intézkedett a MÁV „Késve érkeztünk munka­helyünkre címmel közöltük Bényei Rudoljné emődi la­kos panaszát, aki kifogásol­ta, hogy a reggeli munkás- járatokat sokáig várakoztat­ják, mielőtt beengedik a Ti­szaira. Ezért sokszor előfor­dul, hogy elkésnek munka­hely ükről. A cikkre a MÁV Igazgató­sága a következő választ küldte: „Utasítottuk az érdekelte­ket, hogy a munkásjellegű személyvonatok menetrend- szerű közlekedésére a legna­gyobb gondot fordítsák. Mi­vel a cikkben dátum nem szerepelt, így jelen esetben felelősségre vonást alkalmaz­ni nem tudtunk. A 2320. sz. távolsági sze­mélyvonat megállítására le­hetőség nincs, mivel az Bu­dapest Keleti pályaudvartól Nyíregyháza állomásig közle­kedik. Amennyiben a sze­mélyvonatot Füzesabony ál­lomástól Miskolc Tiszai pá­lyaudvarig minden állomá­son megállítanánk, az meg­növelné a Budapest Keleti pályaudvarról és más távo­labbi állomásról indulók uta­zási idejét. Ernődről több szeméij'szállító vonat indul: ezek a munkakezdés idejére befutnak Miskolcra.” Labdát daraboló öreg úr Hejőcsabán a huszonéve­sek a közeli parkban, vagy bent, a város központjában találják meg a szórakozási lehetőségül« , Az alig tizen­évesek mozgási szabadsága az utcákra korlátozódik. Minden kis terület, még a Templom-hegy is beépülő részként szerepel, így alig- alig labdázhatnak a kisgye­rekek. Ráadásul, ha kissé távolabb gurul tőlük a lab­da, ezt előszeretettel magá­val ragadja a Pécsi u. 1. sz. alatt élő öreg úr. Magával viszi a labdát, s odahaza baltával feldarabolja. így adja vissza, vagy többé nem is kerül elő. Havonta több száz forint értékű játékot semmisít meg. A kár kis­mértékűnek tűnik, de a gye­rekekre rossz hatással van ez az „elcsendesítésük”. A szép szó, kérés csak feldühö­síti. A környék lakói, sajnos, tudomásul veszik ezt, de nem tesznek semmit, pedig a gye­rekeknek szükségük volna rá, hogy a fejlődésükért fe­lelősséget érző felnőttek ki­áll janak értük. G. Zs. Miskolc Nincs turistabot A napokban a déli órák­ban elhagytam turistaboto­mat; a Mikes Kelemen u. legfelső szakaszán letettem egy kőpárkányra. Már-már belenyugodtam, hogy régi jó „pajtásomtól” akaratlanul is megszabadultam, azt azon­ban már nagyon a szívemre vettem, hogy városunk szak­üzleteiben semmiféle botot nem tudtam helyette besze­rezni. Ügy látszik: a bot Miskolcon hiánycikk. De lehet-e bot nélkül bár­ki is turista? Nem. Á bot jelkép és segítség is. Ezért jó lenne, ha szaküzleteink újra árusítanák, hogy váro­Jogtalannak tartom a büntetést Június 9-én éjjel üzenetet kap­tam, amire a feleségemmel és a bátyámmal együtt sürgősen vidékre kellett utaznom. Hogy elérjük a 4 óra 39 perckor in­duló tiszapalkonyai vonatot, 4 óra előtt tíz perccel már a vil­lanyrendőrnél levő jegyárudá­nál voltunk. Ez azonban zárva volt, így — mivel halaszthatat­lanul utaznunk kellett — jegy nélkül szálltunk fel a 4 óra 10 perckor induló villamosra. Azonnal közöltem a kocsive­zetővel, hogy nem vettünk je­gyet, mire azt válaszolta: ő nem tehet semmit. Az Ady-hídnál felszállt két ellenőr, s rögtön hozzájuk mentem, nekik is el­mondtam, hogy nem potyautas­ként akarunk utazni, megfizet­jük a jegy árát. ök azonban nem vették figyelembe bejelen­tésemet, s mindegyikünket meg­büntettek 50 forintra. Nem tartom jogosnak a bün­tetést, hiszen önhibánkon kívül nem rendelkeztünk jeggyel. Ügy vélem, a közlekedési vállalatnak gondoskodnia kellene arról, hogy a hajnali órákban utazók is vá­sárolhassanak villamos- vagy buszjegyet. Az esetet egyébként július 10- én levélben közöltem a vállalat igazgatóságával, kérve a bünte­téspénz visszafizetését, ám a mai napig még válaszra sem méltatott. Sziklai János Miskolc, Széchenyi u. 59. sunk turistái a kezükben az­zal járhassák a hegyes-völ­gy es tájakat. Kun Pál Miskolc, ‘Dorottya* u. 1. Játszóterek, játékszerek A Déli Hírlap június 25-i számában megjelent „Kicsik kedvére” című újságcikkre szíves tájékoztatásul köz­löm: A játszóterek játszóesz­közeinek gazdagítását, új tí­pusú játékszerek beépítését a városi tanács vb építési és közlekedési osztálya fontos feladatának tekinti, amire vb-haíározat is kötelezi. E határozat szellemében épül­tek meg a Szentpéteri kapu Nyugat hegyoldali, a Eoránt- ffy utcai játszótér és a vá­rosban több> helyen megta­lálható komplex játszóterek. Az új lakótelepekre az ÉSZAKTERV kerttervezői az új típusú, különböző erőki­fejtésre alkalmas szerek el­helyezését tervezik. A kiköl- csönzéses játékokkal felsze­relt játszótér létesítését már mi is tervbe vettük, s az ÉSZAKTERY-nck olyan ter­vezői megbízást küldtünk a Szentpéteri kapu Nyugat hegyoldalon megépülő KRESZ-parkkal kapcsolat­ban, ahol a jármüveket e módszerrel bocsátjuk a gyer­mekek rendelkezésére. E játszótér megépítését — a tervszállítástól függően — a jövő évre ütemeztük be. Dr. Stark Lászlóné csoportvezető ROVATVEZETŐ: MOLNÁR SANDORNE TELEFON: 18-221 >(c A Centrumban nem bűn munkaidő alatt inni. A szóda: védőital... a szomjúság ellen. Be mi véd a kánikulától? á~t r •• 7 «• V rr Gyógyüdülő Harkányban Európai hírű fürdőhelyün­kön, Harkányban, épül fel az ország első termelőszö­vetkezeti gyógy- és pihenő­üdülője. A kétszáz ágyas üdülőépületben első osztá­lyú szállodai ellátásnak meg­felelő elhelyezést és étkezést kapnak majd a beutalt me­zőgazdasági dolgozók. A Ba­ranya és Fejér megyei ter­melőszövetkezetek társulásos alapon — közös erővel — hozzák létre a harkányi üdülőt. A közös vállalkozás­hoz több mint száz szövet­kezeti gazdaság, illetve szö­vetkezeti szerv csatlakozott már, s tagia lett a Termelő- szövetkezetek Országos Ta­nácsa is. Az üdülő „részvénytársa­sági alapon” épül fel. A kö­zös vállalkozásba való belé­pés ugyanis részjegyek jegy­zésével történik. Egy rész­jegy ára kétszázezer forint, ennek ellenében az illető termelőszövetkezet évente 340 üdülőnapra kap beutalási jogot. A" nagyobb közös gaz­daságok több részjegyet is váltottak, míg a kisebb ter­melőszövetkezetek ketten je­gyeztek egyet. Találkozó Az Országos Magyar Bá­nyászati és Kohászati Egye­sület rudabányai, valamint Országos Erdészeti Egyesület sárospataki csoportjának kö­zös rendezésében az idén első alkalommal rendezik meg a festői környezetben fekvő Telkibányán a bá­nyász—erdész találkozót. Ez alkalomból nyitják meg a telkibányai egykori kemény- cserép-gyár korhűen helyre­állított hajdani üzemrészében a már meglévő ipartörténeti gyűjtemény mellett beren­dezett erdészettörténeti ki­állítást. Megveszi olcsón, eladja drágán es A cipő a halászlé A bécsi és a belgrádi naptár Már Jókai is 9 Lrdekelt a biztosító A hajóskapitány hobbija díjas hajóskapitány készíti, nem megbízásból, csak egy­szerűen időtöltésből. Az időjós naptárak azon­ban nem újkeletűek, és nemcsak a két említett or­szágban bukkantak fel. Már Jókai Mór említi a múlt szá­zadban, hogy a kalendári­um-készítő mester a nyári hónapokat jól „telerakta” jégesővel, szélviharral, hogy a gazdáknak kedvet csinál­jon /a biztosításhoz. De még az 1930-as években is nagy népszerűségnek örvendett hazánkban a „Vén Táltos”, a „Százesztendős Jövendő­mondó” és a „Sziriusz Mes­ter”. Ilyen nevek alatt adták közre ugyanis a kalendári­umok az egész évre szóló időjóslásokat. A Pesti Hírlap Nagy Naptára például még az 1930-as években is közöl­te ezeket a jóslásokat. A szerkesztő azonban minden évben megjegyezte a követ­kezőket; A Százéves Naptár­nak tudományos alapja nin­csen. Csak azért közöljük, mert a naptárt használó kö­zönség ízlésének és óhajá­nak eleget kívánunk tenni. Az időjárás hosszútávú előrejelzése iránt ma is ko­moly az érdeklődés. A Ma­gyar Meteorológiai Szolgálat sok évtizedre visszatekintő megfigyelési sorozattal ren­delkezik. Ezen adatok számí­tógépes feldolgozása napja­inkban vett nagy lendületet Megvan hát a remény, hogy az időjárást illető, sokoldalú érdeklődést sikerül kielégí­teni — tudományos alapo­kon. DB. KOPPÁNY GYÖRGY Már kora’ délelőtt dög me­leg. Bent a cipőbojtban egy fokkal több. Csendben fö­vünk a polcok előtt. Mez- gerélünk a nyári vásár ma­radékai között. Mellettem fiatal mama nézeget egy szandált. Ha nem is főnye­remény ez a lábbeli, min­denesetre a legmutatósabb mind között. S főleg — 100 forinttal olcsóbb, mint a vá­sár előtt kínálták. A pénztárnál még csak haladunk is. A csomagoló- nál leáll a sor. Pedig a rá­csok mögött ugyancsak seré­nyen birkózik egy halom cipővel-, az árukiadó. Papír szakad, az ívre kerül a pi­ros szandál, tízig sem szá­Több mint egy évtizede, hogy hazánkban elterjedt a fénymásolattal sokszorosított úgynevezett „bécsi naptár”, amely grafikusan ábrázolja az időjárás egész évre vár­ható alakulását. Felbukkant, majd rohamosan elterjedt egy másik időjós-prognózis is, „belgrádi naptár” néven. A népszerű időjós naptárak híre, és egy-egy példánya el­jutott a budapesti Meteoro­lógiai Intézetbe is. A meteo­rológusok között felmerült a kérdés: honnan erednek ezek a népszerű „bécsi” és „belgrádi” naptárak? Az sem baj, ha nem válik be Csak egyetlen dolog volt első pillanattól kezdve biz­tos, hogy az osztrák és a ju­goszláv meteorológiai intéze­teknek semmi közük nincs a nekik tulajdonított időjós naptárakhoz. Napjainkban ugyanis olyan szoros a kap­csolat a különböző országok meteorológusai között, hogy minden új tudományos ered­mény rövid idő alatt ismere­tessé válik jóformán az egész világon. Ha pedig va­lahol olyan módszert dolgoz­nának ki, amellyel egész év­re, minden napra meg lehet adni az időjárás előrejelzé­sét, ennek az eredménynek a híre legelőször a hivatásos meteorológusok között ter- , jedne el. Nem maradt más hátra, mint kinyomozni ■ a „bécsi” és „belgrádi” naptárak ere­detét. Szerencsére mindkét szomszédos ország meteoro­lógusaival hagyományos jó kapcsolatunk van. Először a „bécsi> naptár eredetét sike­rült megtalálni. Kederült, hogy egy osztrák biztosító társaság megbízásából ké­szülnek a grafikus időjós naptárak, sőt még a szerző személyét is sikerült kinyo­mozni. Arra a kérdésre, hogy véleménye szerint hogy vál­nak be az egyéves időjóslá­sok, a szerző ázt válaszolta: „nincs időm az időjós naptá­rak kiértékelésére, különben sem érdekes, hogy bevál­nak-e vagy sem, mert az osztrák polgárok nem is te­kintik ezeket előrejelzések­nek”. Egyszerűen arról van szó, hogy a biztosító minden évben könyvecskéket ad ki, amelyek részben kalendáriu­mok, részben propagandafü­zetek. Ezekhez a könyvecs­kékhez mellékelik az időjós naptárakat, amelyekben bő­ven szerepel szélvihar, ziva­tar, erős fölmelegedés, erős lehűlés, köd stb. Mindennek az a célja, hogy minél több ember gondoljon a lehetsé­ges időjárási károkra és kös­sön biztosítást. Vén Táltos, Szíriusz Mester A „belgrádi” naptárról csak annyit sikerült megtud­ni, hogy állítólag egy nyug­terebélyes asszonyság kapja. Üjabb papír, rá fehér szan­dál, újabb csomag. És azt is a terebélyes asszonyság kap­ja. Megint a papír, most barna szandál, csomag, te­rebélyes asszonyság ... pa­pír, fekete szandál, csomag, terebélyes... A nyolcadik csomagnál felnyög valaki: — Mi a fenének neki eny­nyi cipő ...? ... Csomag ... terebélyes ... Beszélgetés a sorban ál­lók között: — Biztos külföldre viszi... Azt mondják, van olyan kül­földi ország, ahol kapkodják a magyar cipőt... Előttem álló fejet csóvál: — Áh ... Magának veszi. Minden napra másikat. Mert hátha nem tartanak egy napnál tovább ... Tizedik csomag, még min­dig a terebélyesnek. Közben — találgatás: — Sok a gyereke ... Tizenegyedik csomag... — Nevelt gyereke is van ... Tizenkettedik csomag... — Nyavalyát! Biztos ma­szek piaci árus. Megveszi ol­csón, eladja drágán ... — De majd csak a nyári vásár befejeztével... A tizenötödik pár szandál becsomagolása után az áru­kiadó is sóhajt. Kész! A te­rebélyes asszony, terebélyes­sé duzzadt szatyrával kili­heg a sorból. Eláll a sza­vunk. Még van nála egy üres szatyor. Nagyobb is, mint a másik. ... De az Éva cipőboltban már majdhogy­nem üresek a polcok... Délidő a Tiszavirágban. Ajtók, ablakok nyitva, de mozdulatlan a levegő. Ti­zenkét óra, de pecsétes az abrosz. Pincér — a másik asztalnál, ahová még nem ült le senki — megfordítja. — Ebédelni szeretnék... Sűrűn gépelt étlap kerül elém. Aláfestő szöveg: — Csak harcsa-halászlé, rántott harcsaszelet és har­csafiié van. Italt? — Valami savanykás, na­rancsos ... — Csak Pepsi Cola van... jó hideg ... Kell, bontja, iszom — elő­melegített. Várom a halászlét, a’la harcsa... Epizód: Fehér hajú nagypapa lép az utcáról a pincérhez. — Két pogácsát kérek — és fizet. — Ott a szalvéta, vegye el — int a pincér a sarok­ban álló asztal felé, s brief- tasnijába kerülnek a forin­tok. Nagyapa a szalvétáért lép. Nem látom miért, de üres kezekkel fordul el a sarok­asztaltól. Egy vendég aszta­láról, a tányérból emeli ki a két pogácsát. In natur, aktatáskájába rejti a cseme­gét. Pincér int, rendben. Nagyapa el... Jön a halászlé. Előhűtött. Pedig szerettem volna kipró­bálni, igaz-e, hogy kániku­lában a meleg ellen a leg­jobb védekezés a forró étel, ital. A kísérlet csak a Pep- sivel sikerült. A halászlé azt is lehűti. Fizetek. Harmadik esdek- lés lehet. — Pepsi. . halászlé ... ke­nyér ... Harminc forint negyven fillér... .. .A harcsánál csak a kenyér volt drágább. Egy szelet hatvan fillér. . RADVANYI ÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom