Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)

1974-08-30 / 203. szám

Ilyen volt s ez a nyár Hiába volt csónak u Jó üzletnek bizonyult ■ Ismét kevés a víz (Folytatás az 1. oldalról.) Az idegenforgalmi szak­emberek nem elégedetlenek a nyári forgalommal. Tózsa István, a Borsod megyei Ide­genforgalmi Hivatal vezetője elmondta, hogy kempingjei­ket és vendégszobáikat idáig több mint 20 százalékkal többen keresték fel, mint ta­valy. Leginkább amiatt szo- morkodtak, hogy összesen csupán 11 napig használhat­ták a kirándulók az Aggtele­ki barlang-csónakázótó elek­tromos meghajtású járműve­it. A vízállás most is olyan alacsony, hogy a hajók meg- feneklenek. Sebök Cytjla, az Express Ifjúsági és Diák Utazási Iro­da kirendeltsegenek vezetője annak örül a legjobban, hogy a belföldi turistaforgalmuk az év első nyolc hónapjában annyi volt, mint az egész ta­valyi esztendőben. Több mint 2500-an üdültek 100 forintért a tapolcai Express-táborban. Abban bíznak, hogy meleg szeptemberünk lesz és ezért akadnak még jelentkezők az október 26-an induló Moszk­va—Leningrád útra és októ­Olcsóbb az őszibarack Dinnyedömping E héten is hatalmas áru­tömeg érkezett az AGRO- KOKZUM Vállalat raktárai­ba. A 187 vagonos készlet tetemes része — 100 vagon — görögdinnye. A nagytér­fogatú, súlyos áru leköti a szállítóeszközöket, ugyanak­kor megterhelést jelent a fi­zikai dolgozóknak is. Ennek tudható be, hogy a lakosság igényéinek kielégítése nem volt folyamatos. A nagy mennyiségű zöldáru kiszállí­tása a görögdinnyével egy- időben megyeszerte hullám­zó volt. A „szezonális csúcs- forgalom" nagy erőpróbát jelent az AGROKONZUM kollektívájának, A fizikai dolgozók önként vállalták a dupla műszakot az ellátás érdekében. A hét végéig beérkezett 2000 mázsa burgonya, 400 mázsa vöröshagyma, 80 má­zsa leveszöldség, 180 mázsa karalábé. Fejeskáposztából 1000 mázsa, kelkáposztából pedig 300 mázsa, paradi­csomból 1000 mázsa, zöld­paprikából 1020 mázsa, ubor­kából 500 mázsa érkezett; sárgadinnyéből 300 mázsa, almából 300 mázsa, körtéből 280 mázsa. Bőven volt őszi­barack. A jelenlegi fogyasztói árak kedvezőek. A tavalyiakhoz viszonyítva tízféle áru lett olcsóbb. A burgonya 3,60, a vöröshagyma 3,90, a karalá­bé 3,20. a fejeskáposzta 2,20 a kelkáposzta 4 forint. A zöldpaprika ára 6 forint, a paradicsomé 3 forint, a gö­rögdinnyéé 2,80 forint. Az alma és a körte kilója 6 fo­rint, az őszibaracké 2,60-tól 10 forintig terjed, méretnek megfelelően, a szilva ára is "tejjebb ment, 4,60-ért adják. +■ A fagyinak még szezonja bér elején induló erdélyi nagy körútra. A hejőcsabai Ifjúsági Park első nyara is sikeres volt, bár május elsején esőben avatták fel az intézményt, idáig több mint 30 ezer fia­tal látogatta meg a Kőtörő, a Gemini, a Mini és az M—7 együttesek koncertjeit. Az Anna étterem forgalma is elérte a tervezettet. Szabó János üzletvezető-helyettes tájékoztatása szerint, ha az idő engedi, szeptember végé­ig nyitva tartanak. ■ ■ A Centrum Áruházban a nyár elején meglehetősen ke­vesen vásároltak kemping­cikkeket és kerti bútorokat. A megkésett nyárnak és a vásár előrehozott időpontjá­ban ..'; nak köszönhető, hogy igazi üzleti siker volt a július 29-e és augusztus 10-e közötti ár- leszállítás. Tíz nap alatt több mint 6 és félmillió forintot hagytak a miskolciak az áru­házban. A strandokon augusztus 20-án tetőzött a vendéghul­lám. Tapolcán 11 ezren, a villany telepin 7 ezren, a di­ósgyőri várfürdőben pedig 4 ezren élvezték a vizet és a napsütést. A legrosszabb nap­juk az augusztus 12-i volt. A nyár eleji csapadékos időjárásnak volt köszönhető, hogy Miskolcon feloldhatták a ' másodfokú vízkorlátozást. A csúcsfogyasztás 88 ezer köbméter volt. Mint Juhász 5 ezer forintot fizetett két csirkecombért Parkrongálók, fatolva fok, sugarasok Ebben az évben 42 felje­lentés nyomán járt el a sza­bálysértési főelőadó a III. kerületben parkrongálók el­len. Sajnos, sokan tekintik Csáki szalmájának a közte­rületek felszereléseit, a pa­dokat, hintákat. A bírság összege 300 forinttól 100IJ fo­rintig terjed. Egyre több az olyan bejelentés, hogy személygépkocsival parkok­ban állnak meg. Ilyenkor a szabálysértési előadó ugyancsak több száz forintos bírságot róhat ki. Szerencsére a kertészeti vál­lalat és a rendőrség is mind nagyobb gondot fordít közös értékeink, gazdagodó park­jaink megóvására. Tavalyhoz képest sajnála­tosan nőtt a tulajdon elleni szabálysértések száma: 170 helyett több mint 200 eset­ben kellett fellépni a sza­bálysértők ellen. A listán még mindig vezet a bolti lo­pás. Az enyveskezűek nem válogatnak: cigarettát, sprayt, vajat, ká­vét, szeszes italokat egy­aránt fizetés nélkül akar­nak kivinni. Sajnos, a bolti tolvajok több­sége fiatal, ami különösen érthetetlen, hiszen az eltu­lajdonított cikkek listáján szereplő holmikat a szülők aligha tagadnák meg gyer­mekeiktől. A visszaesőket már szi­gorúbban- kezeli a sza­bálysértési főelőadó. Legutóbb például egy ilyen bolti tolvajt két csirkecomb lopásán csíptek rajta, s ezért 5000 forint bírságot fizetett. Annak ellenére, hogy évek óta következetesen és kitar­tóan büntetik a gyárkapuk előtt pálinkát, bort, s alka- lomadtan még szíriai hörcsö­göt is kínáló zugárusokat, mostanában is találkozni ve­lük a szabálysértési főelőadó hivatalában. A bírság összege egyre ma­gasabb, ezer, kétezer, há­romezer forint. Mindezek ellenére a mai napig sem sikerült megszün­tetni áldatlan tevékenységü­ket. S a higiénia? Az ilyen árusok egyetlen pohárból vé­gigkínálnak 40—50 embert is. Mind több lakásban fűte- nek gázzal, olajjal, de még mindig gyakori az erdőkben a íalopás. Sokan nem tudják, hogy gallyat is csak ötforin­tos jegy ellenében lehet szed­ni. Ü—' tűnik, a megbírságolt szabálysértők a határozatok­ban megnyugszanak, hiszen az idén alig néhányan fel­lebbeztek a kerületi hivatal­ban hozott döntések ellen. ti. i. Mindig új útitársakkal indulás az ismeretlenbe A változás nem gyors, de folyamatos Az IBUSZ Utazási Iroda 140 külföldi és 700 belföldi társasutazást szervezett meg és bonyolított le az idén. Negyven belső és külső ide­genvezető kísérte a turistákat a kirándulásokra. Bodolay Eszter három éve dolgozik az IBUSZ-nál. • Ál­landó „asztala” a külföldi menetjegy- és valutakiadás, de több csoportot kísért már a Szovjetunióba, Jugoszláviá­ba, Romániába. — A gimnáziumban angol tagozatos osztályban tanul­tam. Már akkoriban is sokat utazgattam külföldre, így adódott, hogy egyre nagyobb vonzalmat éreztem az ide­genvezetői pálya iránt. Utol­jára 1000 kilométerre, a ju­goszláv tengerpartra, Opatiá- ba kísértem el egy csoportot, kilencnapos útra. 44 vendé­gem volt. Letenyénél léptük át a határt. Zágrábba indul­tunk, ahol először a Captolt és a Gricset, a papok és a kereskedők negyedét néztük meg, aztán az új városnegye­det. A Hotel Pálmát „száll­tuk meg" hét napra. Közben kirándulásokat tettünk a kör­nyékre; az Isztriai-félszigetre és áthajóztunk a Krk-sziget- re. Aztán rijekai városnézés szerepelt a programban. Ke­délyes, összetartó csoportot fogtam ki, néha alig tudtuk befejezni az estéket. Legtávolabb a bolgár ten­gerpartra kísértem eddig csoportot. Jártam az összes szocialista országban, vala­mint Görögországban. Az utazások előtt otthon mindig felkészülök — a legfrissebb adatok alapján; kiteszem magam elé a térképet, kép­zeletben végigjárom az utat, megpróbálom felidézni a várható szituációkat. Művé­szettörténetét, földrajzát, ipa­rát ismernem kell annak a vidéknek, ahová a kiránduló­kat vezetem. Mindig reggel 5-kor találkozom a társulat­tal. Bemutatkozom, bemuta­tom a gépkocsivezetőt, aztán „népszámlálás” következik. Egy kis izgalom, lámpaláz, és indulás a távolba,' az isme­retlenbe ... (varga) (Agotha Tibor felvétele), János, a Miskolci Vízművek, Fürdők és Csatornázási Vál­lalat osztályvezetője elmond­ta, augusztus elejétől ismét vízellátási problémák van­nak. A Szentpéteri kapui la­kótelep domboldalán és a Győri kapu északi részén élő lakók bosszankodnak most a legtöbbet. Októberben javul majd a helyzet, ekkor ugyan­is ideiglenesen üzembe he­lyezik a Keleti Csúcsvízmű egy részét és Zsolcán is újabb kutat adnak át. Hétfőn reggel kinyílnak az iskolák kapui, többen uta­zunk majd reggel és délután a villamosokon, autóbuszo­kon és a szeptemberi fizetés­ből már melegebb ruhát vá­sárolunk. „Még" kilenc hó­nap és ismét itt a nyár.(!) (erdős) REFLEKTOR Ma Budapesten a Kultu­rális Kapcsolatok Intézeté­ben megnyitják a „Vietnam ’74" fotókiállítást. 3)c Debre­cenben megkezdődik az egészségügyi dolgozók orszá­gos jubileumi tudományos ülése. Jk Magyarszombatfán (Vas megye) az őrségi ge- lencsérség központjában fa­zekas-házat avatnak. ifc Nyíregyházán sajtótájékozta­tót tartanak a szeptemberi megyei rádióakcióról. >k Sal­gótarjánban felavatják a Nógrád megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának új épületét. Némelyek oktalan ellenkezése ellen szívesen kezdeném ezt az írást példákkal. Hiszen meggyőző példák sokasága bizo­nyítja, hogy az 1961. évi központi bizottsági határozat, szű- kebb pátriánkban pedig, a megyei pártbizottság 1965. évi irányelvei alapján a megyei tanács 1966. évi határozata óta, a cigánylakosság helyzetének javításáért nagyon sok történt. Példák igazolják azt is, hogy a kapott támogatással nagyon sok család élt. Sok történt, de még sokat kell tennünk — állapította meg a Borsod megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága elé terjesz­tett jelentés. A megye párt-, állami és társadalmi szervei intézkedési tervekben rögzítették a feladataikat. A Megyei Koordinációs Bizottság 1973. és 1974. évi ülésén tárgyalta az eredményeket és a soron következő feladatokat. Megállapít­hatjuk, hogy a cigánylakosság helyzete, ha nem is a megfe­lelő módon, de jelentősen javult. Megyénkben a cigánylakosság száma mintegy 48 ezer. 44 százalékuk 14 éven aluli. Életmódjukban a felszabadulás óta lassú változás következett be. Korábban a segítés módja a legtöbb esetben anyagi természetű volt, de ez nem mindig vezetett eredményre. Ugyanakkor megállapítható, hogy a munkahellyel rendelkezők beilleszkedése gyorsabb. Éppen ezért — állapítja meg a jelentés — a cigányság kiemelkedő rétegével, a rendszeresen dolgozókkal differenciáltan, segítő­én kell foglalkozni. A beilleszkedni nem tudókkal szemben viszont a törvény szigorával kell eljárni. Társadalmunk erejéről vall, hogy az elmúlt tíz évben a munkaképes férfiak — kevés kivétellel — munkát vállalnak. Sajnos, a keresők jó része az évet nem dolgozza végig. Ál­landó munkások azok, akik úgynevezett „CS”-lakás építésé­hez kaptak segítséget. Lényegében arról van szó, hogy a dol­gozó családoknak megfelelő környezetet kell biztosítani. Tíz év alatt 1478 „CS"-lakás épült a megyében. Ez. valamint a negyedik ötéves tervben tervezett 1150 lakás felszámolt ci­gánytelepeket, ugyanennyi családnak egészséges életkörülmé­nyeket jelent. A dolgozó cigány-családoknál általános az, hogy a gyere­keiket iskolába járatják. A telepeken élők esetében ez ko- rántsincs így. A közvélemény úgy tudja, hogy minden ci­gánycsaládban sok gyerek van. Nos, a gyerekek száma a magasabb műveltségi szinttel csökken. Számosán tanulnak, főképpen a fiatalok közül. Egyre több cigány szocialista bri­gádról tudunk, akik semmivel sem érnek el rosszabb ered­ményeket, mint más brigádok. Ugyanakkor összességében a szakmai műveltségi szintjük alacsony, munkába állításuk ezért nehezebb, bérük is ennek az alacsonyabb szakmai mű­veltségnek felel meg. A telepeken élő, munkakerülő életmódot folytatók között gyakori bűnözés, garázdaság. Hasonló módon: rosszabb az egészségügyi helyzet, lassabbak a változások. A változás kulcsa tehát a munkahely és a lakás. Harmadik ilyen kulcsnak fogadhatjuk el a cigánygyerekek iskoláztatá­sát. E téren rengeteg történt. A beiskolázottság megközelíti a 100 százalékot, de többségük osztályismétlés, igazolatlan mulasztás, felmentés miatt éveket veszít,, lemorzsolódik. Sok közöttük a túlkoros. A telepekről kikerült családoknál más a helyzet. Itt sokan taníttatni is akarják a gyerekeiket. A jelentés, amelyből csak mintegy ízelítőt adtunk, szinte sugallja azt az alapvető igazságot, hogy előrelépnünk csak a munka megszerettetésével (ez a munkahelyeken dolgozók fe­lelőssége is!), a további építkezésekkel és az iskolázással le­het. Ehhez bizonyos anyagi lehetőségeket a társadalom biz­tosít. Szervezeti formát is ez alkot, de a feladatok megold- hatatlanok a társadalom tagjainak aktív segítsége nélkül. Ör­vendetes, hogy számos munkahelyen az ott dolgozók becsü­lik és szeretik a velük együtt dolgozókat. És a cigányok kö­zött is egyre több a megbecsült ember, törzsgárdatag, kiváló munkás. A fejlődés útja, hogy egyre többen legyenek szak­munkások. egyre többen tanuljanak tovább. És ha arról be­szélünk, hogy a cigánylakosság gyorsan differenciálódik, ak­kor nyilvánvaló, hogy jelentős feladatok jutnak azoknak is, akik a maguk felemelkedésének példájával hatnak, hathat­nak társaikra. A közeljövőben új felmérések, feladattervek készülnek. A lassú, de biztos és folyamatos változás pedig önmagát érleli, önmagát gyorsítja mindaddig, amíg egyszer majd megszűnik maga a gond. BARTHA GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom