Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)

1974-08-26 / 199. szám

Hatékonyabb megelőzés Gyorsított eljárás Üjsághír: Borbély Lajos 1974. július 17-én a megengedettnél gyorsabban vezette motorkerék­párját, és Miskolc belterületén elgázolt egy gyereket. A 9 esz­tendős Szabó Lajos olyan súlyos sérülést szenvedett, hogy mar a gyors és szakszerű orvosi be­avatkozás sem tudta megmente­ni az életét. A bíróság Borbély Lajost július 23-án egy év négy hónapi szabadságvesztésre itelte, és két évre eltiltotta a gépjár­művezetéstől. Igazsájjérzelünk így kívánja A bűncselekmény elköve­tése és a bírósági ítélethir­detés között öt nap telt el. A büntető jogszabályok ugyanis lehetőséget adnak arra, hogy egyes ügyekben gyorsított eljárással állítsák bíróság elé a gyanúsítottat. A bíróság elé állítás jogin­tézményéről beszélgettünk dr. Répást Ferenc őrnaggyal, a Borsod megyei Rendőr-fő­kapitányság Vizsgálati Osz­tályának vezetőjével. — Borsod megyében 1974 első felében 64 esetben kez­deményeztük a bíróság elé állítást. Gyakorlatunk azt bi­zonyítja, hogy a gyorsított eljárás a bűnözés megelőzé­sének igen hatékony eszkö­ze. Jó néhány esetben elő­fordul, hogy különböző okok miatt hosszú hónapokig hú­zódnak az ügyek. A közvet­len környezet, a szomszédok tudják az illetőről, hogy bűn­cselekményt követett el, és látják, hogy még mindig szabadon jár-kel. Talán azt sem tudják, hogy büntető el­járás folyik ellene. Megindul a szóbeszéd, hogy lám-lám, itt szabadon járnak a bűn- cselekményt elkövetők. Így hát igen jó hatása volt a gyors eljárásnak, mert az emberek igazságérzete is azt kívánja, hogy a bűncselek­mény elkövetését minél ha­marabb kövesse a jogos bün­tetés. Ez a dolgoknak csupán az egyik oldala. A legfőbb ügyész utasítása szerint első­sorban azon büncselekme- nyek esetében kell a gyorsí­tott eljárást kezdeményezni, amelyeknél az elkövető gyors felelősségre vonása a sértett vagy a veszélyeztetett jog­tárgy védelmét hatékonyab­ban szolgálja. Fiatalkorúak ellen is — Mikor alkalmazható a gyorsított eljárás? — Olyan bűncselekmények esetében, amelyekre a tör­vény ötévi szabadságvesztés­nél nem súlyosabb büntetést rendel, ha az ügy megítélése egyszerű, a bizonyítékok ren­delkezésre állnak és a ter­heltet tettenérték vagy a bűncselekmény elkövetését beismerte. Hangsúlyozom, hogy nem a kisebb jelentő­ségű ügyekről van szó. A hi­vatalos személy elleni erő­szak, a garázdaság, a testi sértés, a közlekedés és va­gyon elleni bűncselekmények esetében indokolt leginkább a gyorsított eljárás. Az 1973. évi I-es törvény ezt a jog- intézményt azzal is kiszéle­sítette, hogy a háromnapos határidőt hat napra felemelte. Szövegelés az állványon Nincs szívderítőbb látvány — már legalábbis annak, aki a Szentpéteri kapuban lakik —, mint az új ruhába öltöztetett, hajdan Walkyddal kezelt házak sora. Évekig tartó vita után állványerdő nőtt az épületek köré, s az aranykezű mesterek a korábbinál — remélhetőleg — tarlósabb festékkel vonják be a falakat. Dicséret érte, akit illet. Az aranykezű mesterek valóban jó munkát végeznek ... De beszélnek is. Most, hogy az állványo­zók, festők, kőművesek testközelbe kerültek a lakókkal, nem a vekker ébreszt, hanem a hálószobaablakon feltűnő papir- csákós fej, vagy — ami még ennél is rosszabb — a munka velejárója, a beszéd... Illetve — nincs mit szépíteni a ténye­ken — a káromkodás. A vedlő falak reparálói bizonyára meg­szokhatták, hogy lakatlan házakban dolgoznak, tehát olyan helyen, ahol a feleslegesen durva szó nem sérti a fület. Itt azonban megbotránkozást kelt a trágár beszéd. A szülők alig tudják elparancsolni az ablaktól a gyereket, s aligha tudják megakadályozni, hogy az aranykezű mesterek aranymondá­sai ne mérgezzék a legkisebbeket. Bábel tornya azért nem épült fel, mert az Ür úgy össze­zavarta az építők nyelvét, hogy azok nem értették meg egy­mást. Hasonló beavatkozásra a Szentpéteri kapuban nem vár­hatunk, már csak azért sem, mert mindnyájunk érdeke, hogy a MÜ elkészüljön. Ha valami varázslat folytán, mégis, a gye­rekek számára érthetetlenné zagyválódna a Szentpéteri kapui mesterek nyomdafestéket nem tűrő tereferéje. akkor szívesen közbenjárnánk, hogy az eset fölvétessek a bibliai csodák közé. (brackó) 2558 dolgozó családi pótlékát emelték az (Tudósítónktól) Évről évre növekszik ha­zánkban a társadalom segítő részvétele a gyermeknevelés­ben, a gyerekek eltartásá­ban. Az erre vonatkozó párt­ós kormányhatározatok alap­ján a családi pótlék és a gyermekgondozási segély egyaránt növekedett. Mint ismeretes, június 1-től sokan részesülnek a családi pótlék összegének emelésében. Magyar Miklós, az Ózdi Kohászati Üzemek társada­lombiztosítási osztályának a OKLl-ben vezetője elmondta, hogy az ÖKÜ-ben összesen 3515 dol­gozó, 7978 gyermeke után él­vezheti a családi pótlék elő­nyét. Júniusban 2558 dolgozó (gyermekeik száma összesen 4466) kapott nagyobb össze­gű családi pótlékot. Az eme­lés együttes összege 426 980 forint. i A szocialista gondoskodás f szép példájaként az Ózdi Kohászati Üzemekben 1974 júniusában összesen 2 millió 421 ezer forintot fizettek ki családi pótlék címén. Ugyanúgy, de magasabb színien és a fiatalkorúak elleni eljá­rásban is alkalmazhatóvá tette. Ittasan kocsikázott — Végezetül kérünk né­hány példát. — Kakadi Kis Józsefné jú­lius 13-án a lillafüredi Palo- taszálló sörözőjéből ellopta az egyik vendég 1800 forint értékű bőrzakóját. A rendőr- járőr a visszaeső bűnözőt a szálloda közelében elfogta és Kakadinét a bíróság az elkö­vetés utáni harmadik napon másfél év végrehajtható sza­badságvesztésre ítélte. B. Tamás és B. István Me­zőkövesden a késő esti órák­ban részegen garázdálkodtak. Fekete nitrófestékkel bemá­zolták Kis Jankó Bori nép­művész mellszobrát; a laká­sok kapuira, ablakaira sze­mérmet sértő szavakat, raj­zokat festettek.- A Miskolci Járásbíróság öt nappal ké­sőbb már elítélte őket; Szabó János kocsikísérő it­tas állapotban kocsikázni in­dult a Volán teherautójával. A büntetett előéletű férfi Szirmabesenyő előtt az árok­ba borult. Egy év végrehaj­tandó szabadságvesztésre ítélték a visszaesőt. — Az ügyészség, a bíróság és a rendőrség vezetői a kö­zelmúltban megtartott közös értekezleten további intézke­déseket tettek annak érdeké­ben, hogy a soronkívüli bí­róság elé állítások számát növeljék. — fejezte be dr. Répási Ferenc. (erdős) Mártíroknak tiszteleglek Tegnap a Somogy megyei Marcali nagyközségben ün­nepséget rendeztek az 1919- es mártírok emlékművénél. Ötvenöt esztendővel ezelőtt a dicsőséges Tanácsköztársaság hős harcosait — huszonnégy kommunistát — kínoztak ha­lálra a fehérterror pribékjei a járásbíróság börtönében és akasztottak fel közölük töb­bet a börtön udvarán. Az emlékmű előtt megrendezett ünnepségre a mártírok hoz­zátartozóin kívül barátaik, régi harcostársaik is eljöttek. A drótgyári huszonegy A fűtballpálya nagyságú csarnokban hegesztőpisztoly sziszeg, villanymotor duru­zsol, de az uralkodó hang a tekeredő huzal zaja. Az ujj­nyi vastag fém engedelme­sen simul a húzógépek hen­gerére. — Rosszabb ez, mint egy tüzes menyecske! — véleke­dik valaki, majd magyarázo- lag hozzáteszi. — Könnyeb­ben karmol, nagyobbat üt... Aztán, mintegy végszóra, Bo­ros Ferenc az arcához kap A szakadó szál kicsi, de sza­porán vérző sebet ejtett a fiatalember arcán. Gyors el­sősegély, s ött folytatja, ahol abbahagyta. Most ók a legjobbak A brigádvezető, Haluska György már a daruval baj­lódó Tóth Lászlót figyeli, de megjegyzése még az előző in­cidenst kommentálja. — Kemény fiúk ezek. Kar­colás nélkül senki sem ússza meg a műszakot. Jobb kezének friss sebére mutatok. Nevetve mentege­tőzik. — Ezt nem itt, hanem ott­hon szereztem. A konyhá­ban. Az asszony csülköt vett, én daraboltam fel... Ez lett az eredménye. A December 4. Drótművek pillanatnyilag legjobb bri­gádját Haluska György ve­zeti. Az idén kapták meg az ezüstkoszorút, s nem is tit­kolják, hogy most az arany a tét. A November 7. brigád betonacél-huzalt gyárt. Ók látják el a hazai házgyára­kat és betongyárakat. Olyan gépeken dolgoznak, amely­nek legkényesebb részét, a rovátkolót, világszabadalom védi. A rovátkolót — akár­csak a másik világhírességet, a laposkötélgyártó gépet — a drótgyárban találták ki. A csarnok helyén tizenöt évvel ezelőtt még búza ter­mett. Vasárnap is bejöttek A huzalmű II. gyáregység üzemvezetőjétől és alapszer- vezeti titkárától, Csatlóczki Miklóstól tudom, hogy Ha- luskáék az idén 18 ezer ton­na betonacél-huzalt készíte­nek a párját ritkító gépeken. Tavaly 15 ezer tonnát telje­sítettek. A különbség nem­csak háromezer tonna. Laza volt a terv? Űj, ter­melékenyebb gépeket kap­tak? Embereket vettek fel? Ilyesmit csak laikus kér­dezhet. A munkafeltételek nem változtak, a brigád sem lett nagyobb. Időközben, még a normát is szigorították, az­az rendezték. Haluskáék Betonacél-huzal, Mar1« in terméket gyárt.-)(• Kész, mehet a meóba ugyanúgy dolgoznak most is, mint azelőtt. Látszólag sem­mi sem változott. — Azelőtt — mondják egy­más szavába vágva — há­rom ember dolgozott egy gé­pen, azaz kettő és fél. Egv gépkezelő, egy hegesztő és egy fél kötöző, mert azt tud­ni kell, hogy egy kötöző két gépet látott el. Most. futball- nyelven szólva, összekevered­tek >a posztok. A három gé­pen kilenc univerzális em­ber dolgozik. A kezelő he­geszt, ha kell, s a kötöző Miskolc. Tóth László világhíres (Kerényi László felvételei) nemcsak a daruhoz ért... Ha valamelyik soron hiba van — leggyakoribb az. hogv elszakad a huzal —, akkor a többi segíti. Három héttel ezelőtt elrom­lott az egyik gép. De kiesés nem volt, a javítás ideje egy­szerűen nem olvasható ki a termelési adatokból. Hogy miért? Meghajtották a másik két gépet, és vasárnap is be­jöttek. Egyformán keres, egyformán húz A három gépen dolgozó ki­lenc ember egyformán keres. És egyformán húz. De az em­berek nem egyformák. A bri­gádtagok sokféle szakmát képviselnek. Faragó Béla pék volt. Gyurkó Barna szakács, Kalina Miklós kereskedj Tóth László ’állattenyésztő és Fehér János villanyszerelő. — Azelőtt egymásban ke­restük a hibát... — Most összedugjuk a fe­jünket ... — Nyolcról egy százalék alá csökkentettük a selejtet... Befejezetlen, süinte szemér­mes félmondatok a munká­ról, ami ugyanolyan, és még­is más, mint egy évvel ez­előtt. A huszonegyből tizen­egy kiváló dolgozó. Fehér Já­nos kétszer, Haluska György háromszor kapta meg ezt a rangos címet. A brigádvezető 18 éve dolgozik a drótgyár­ban. Ez az első munkahelye. Suttyó legényke volt, ami­kor a mostohaapja behozta az üzembe, hogy nézzen szét. Aztán ottragadt. Egy életre. BRACZKÖ ISTVÁN „Eqyszer megvernek minket 52 Féltik a tavat Mályi. Tópart. Augusztus. Kánikula. Minden illik ehhez a képhez, kivéve a rosszked­vet. — Lassan én is azt mon­dom. hogy nem érdemes ... — Orosz István a terület gondnoka. — Néhány ember miatt... — Kardos János a strand gondnoka, kertésze, minde­nese. Ök ültettek el több száz bokrot és rózsatövet, ismer­nek minden fát. Naponta egy­szer körüljárják a tavat, ha kell, ha nem. Nincs benne semmi rossz: szerelmesei a tónak. Ök voltak, akik ta­valy riasztottak a szennye­zés miatt, akik ujjongtak a motorcsónak kitiltásának, akik az építőkkel együtt ke­vertek betont, akik annak­idején rajzolgatták a gyer­mekmedence helyét. Gyerekhad fürdik a kis medencében, a még nem kész, de már feltöltött strand-rész sekély vizében megmártóz­hatnak az óvatosabbak. — Járja csak körül a ta­vat. Itt minden nap épül va­lami. A nagyvárosnak itt a szomszédban kincs ez a tó. Másoknak meg ... ■ ■ Körüljártam a tavat. A hétvégen 14 sátort számol­tam meg. Sátort? Vad-kem­pingeket. — A-írt jövünk ide, mert itt nincs tömeg . .. — Jobb, ha magunk va­gyunk ... — Itt szebb ... Nos, a vad-táborozást he­lyi rendelet tiltja. Ennek el­lenére jószerével az ember még meg is értené a sátoro- zókat. Más dolog: nincs WC a közelben, nincsenek sze­méttárolók ... Tizenéves gyermekek ne­vetnek rajtam: — Itt a tó ... A tó valóban ott van. Még szép is, de azt hiszem, hogy Orosz Istvánnak és Kardos Jánosnak igaza van, ha fél­tik. Már több esetben előfor­dult, hogy a táborozok ve­réssel fenyegetőztek... — ök vannak többen. Mit mondhatok? Védelem kelle­ne nekünk... A hétvégén felállított 14 tábor helyén 8 tájat csúfoló szemétkupac. És, ha nem is érvelek amellett, hogy meg­büntessünk minden tiltott helyen táborozót, módot kel­lene találni rá, hogy minde­nütt megfelelő szeméttárolók legyenek. Ez az alapfeltétele ugyanis annak, ami hovato­vább már elodázhatatlan: a tó környékén példamutató szigorúsággal kellene meg­büntetni a rajtacsípett sze- metelőket. B. G. I Biztonsági okok miatt j Eiaöás csak a íüszisileu Pécsett mind’ nagyobb gondot okoznak a sorozato- san omló pincék, üregek a veszély elhárításával foglal­kozó szerveknek, szakembe­reknek Az elmúlt napok soroza­tos felhőszakadásai is hoz­zájárultak, hogy a hét vé­gén újabb pinceleszakadások okozzanak riadalmat a vá­ros központjában, A Kossuth Lajos utca egyik sarokház­tömbjének pincéiébe zúdult hatalmas víztömeg veszé­lyes méretű leszakadást idé­zett elő. A föld alatti rom­bolás hamarosan az épüle­ten is jelentkezett. A fala­kon mind feljebb hatoltak a repedések. A tömbben lé­vő belvárosi áruház emeleti részét a biztonság érdeké­ben még szombaton lezár­ták.

Next

/
Oldalképek
Tartalom