Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)

1974-08-24 / 198. szám

» A főtitkárnak is tetszett Vasárnap: ßutiörze » A nyár végének közeled­tével megélénkült a forga­lom a miskolci autóbörzén. Persze még így is csupán alig valamivel több, mint száz személygépkocsit és há­rom-négy tucat motorkerék­párt kínáltak eladásra. Az árak általában csök­kentek, ez alól csak a Tra­bant jelentett kivételt. Négy­öt éves Trabantokért még mindig 35—40 ezer forintot kértek a tulajdonosok. A na­gyobb hengerűrtartalmú autók még aránylag olcsón sem találtak vevőre Régi Volgák, Warsawák 15—20 ezer forintos áron Kerestek új gazdát. Jártunk a miskolci Sajó- parti használtautó-telepen. Mint Stefán István telepve­zető-helyettes elmondta, Mis­kolcon egyelőre befejeződik náluk a használt kocsik vé­tele és eladása. Jelenleg 12 kocsi vár még vevőre. Ezek is csak a debreceni Merkur- telepen keresztül vásárolha­tók meg. Van egy Zsigulijuk 45 ezer forintért, egy új Volga 65 ezerért, egy régi Volga 22 ezerért és eladás­ai Tessék a fagyi!... Veszprémben is: házgyár Szeptember végén üzembe helyezik a veszprémi ház­gyárat. Még ebben az évben 500 lakáshoz elegendő ele­met készítenek. A próbaüze­melés során nyert tapaszta­latok olyan kedvezőek, hogy már 1976-ban elérhetik a teljes kapacitás: az évenkén­ti 2500 lakást. A tervek sze­rint a házgyár ellátási kör­zetét Veszprém megyén kí­vül kiterjesztik majd a Ba­laton déli partjára és a szom­szédos megyékre is. Szemétgyűjtő konténerek Miskolcon a Köztisztasági Vállalat 130 darab egy köb­méteres szemétgyűjtő kon­ténert helyezett el a Selyem- réten, az Egyetemvárosban és különböző vállalatoknál. A jövőben egyre több ilyen nagy űrtartalmú szeméttá­rolót helyeznek el a város­ban. OKÉ „Szevasztok, srácok! Oké vagyok. Szólítsa­tok csak így! A valódi nevem? Hát azt már nekem is a flepnimből kell megnézni, néha nem jut eszembe, akárhogy töröm a fejem. A fizetési cédulán látom, de osztásnál is csak az Okéra figyel a fülem. Vájár vagyok. Több mint háromszáz méterre a föld alatt a fronton nincs vezeték- és keresztnév. Oké vagyok. Hogy miért gyújtogatom csikkről a cigit? Tudjátok, siktában nincs bagózás. Odalent nem szabad, A sújtólég miatt gyu­fát sem engednek levinni. Cukrot meg nem bírok a számba venni. Látni se bírom. Ha mellettem ropogtatja valamelyik bányász, összeszorítom az állkapcámat, hogy görcsöt kap, alig tudom kinyitni, mint a szájzáras kutya. A nyálam meg majd’ elcsurran egy slukkért. Néha álmomban is bagózom. Hogy mennyit szívok? Nem számolom. Nem bírok soha eltelni vele. Legszívesebben a gyár­kémény végét venném a számba, naponta egy órára, onnan nyelném a füstöt. A doboz az asztalon, a haverok is sűrűn nyúlkálnak bele. Nem számolom. Nagyon jó nézni, ha szívják. Szívják helyettem is. Segítenek. A kajával is így vagyok, amit magammal vi­szek. A szendvicsből — három zsírosdeszka egymásra borítva — sem bírok egy falatót lenyelni, ha valaki nem tör belőle egy darabkát. Megakadna a torkomon, ha nem segítenének. Igen, nekem mindenben segíte­nek a haverok. De én is, ha kell. Házat épít valamelyik? Szól nekem, oké, megyek. Szombat, vasárnap egyszuszra? Túlóra, oké, ott vagyok. Pénz kell valamelyiknek, adok, nem számolom. A seregben mindenemet el­szedtek a cimborák, ellenőrzésnél meg en­gem vágtak fogdába. Azt hitték, elloptam a surranót. Nem szóltam. Ültem. Oké voltam. Kocsit? Azt nem veszek. Utálok konzerv­dobozban ülni. Ha olyan lenne, aminek se teteje, se oldala nincs, az talán. Abba besüt a nap, befúj a szél. Nem bírom, ha valami szorít, bezár. Ingből is a legnagyobb számot veszem, hogy az ujja lelóg a térdemig. Nem kapok a nyakamra valót. Az „oké méretet” még nem ismeri az inggyár. Ruhát is csak annyit veszek, amennyit egyszerre magamra húzok. Ha kettő van valamiből, az egyiket elajándékozom. Spéci gombokkal, mert azt én magam varrom fel dróttal. Minden gomb a kezemben marad, ha megfogom.' Hogy miért öntök rumot a sörömbe? Mert tehe­tem. Maródin vagyok, betegjegyen. Fáj a derekam, srácok. Nem játszom a fejem, nem szimulálok, okésan fáj. Fürdőbe indultam most is, és látjátok, itt dumálok nektek Adnék nektek fürdőjegyet. Fogadjátok el Okétól! Odaadom mindet. Oké?” VARGA RUDOLF Új Video Ion- televízió karácsonyra A székesfehérvári Video­ton gyárban új típusú tele­vízió mintapéldánya készült el. A teljesen tranzisztorizált készülék három változatban készül majd és az őszi Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron kerül először a nagyközön­ség elé. Az újfajta kávával, kézelőgombokkal ellátott nagyképernyős televíziók Jupiter. Akropolis és Athéné néven kerülnek forgalomba. A tervek szerint a sorozat- gyártás ősszel kezdődik és az idén összesen 8000 készül. A Videoton televízió-újdonsága karácsonyra már kapható lesz az üzletekben.-#■ Fabók Zoltán (középen) a vállalati igazgatók kíséretében a Miskolci Műanyag}eldolgozó Vállalat standja előtt. tökéletes. Csak egyetlen pél­dát mondok. Ha az üzletek­ben csak az egyharmada jelenne meg azoknak a láb­beliknek, amelyeknek proto­típusát az ipar a különböző kiállításokon szerepelteti, s amelyekből a kereskedelem üzletkötői rendelhetnek, ak­kor nem állna a vásárlói igény- és panaszlista első helyén a cipő... A kereske­delem óvatos, szívesebben választja a megszokott, régi utat az új csapások helyett. Véleményem szerint a fele­lősség- és kockázatvállalás sem arányos a két szektor között az /új termékek kikí­sérletezésében, létrehozásá­ban és a vásárlói elfogadta­tásában. Ezen mindenkép­pen változtani kell, mert gátolja a termelés korszerű­sítését. A kisüzemek rugalmasak A helyiipar helye a társa­dalmi termelésben már tisz­tázódott. A HVDSZ főtitká­rától arra is választ kér­tünk, hogy mi a közös vo­nása a különböző megyék és tájegységek helyiipará­nak, mi a közös a többi vá­rosban rendezett, a miskol­cihoz hasonló bemutatóban. — Mindenekelőtt el kell mondanom, hogy az ország­ban 650 helyiipari vállalat van, s ezek között alig akad, amely veszteséges, vagy amely nem üti meg a létét és tevékenységét indokló színvonalat. A kisüzemek rugalmasak, előnyük a gyor­saságban és a mindenkori piaci viszonyokhoz való fo­kozott alkalmazkodó kész­ségben rejlik. Közös tulaj­donsága ezeknek a — pél­dául az LKM-hez képest —, mini-üzemeknek a minőségi munkára való törekvés és az igényteremtés, a kísérletező kedv és a kockázatvállalás. Ez tükröződik a debreceni, szegedi, pécsi és természete­sen a miskolci kiállításon is, s nem azért mondom, mert most itt vagyok, de az itte­ni hatodik bemutató akár a magvát is képezhetné egy, majdan megrendezendő, or­szágos helyiipari seregszem­lének. (brackó) MbMch ra kínálnak még Warsawá- kat 14 ezer és 20 ezer forint közötti árakon. Kevesen tudják, hogy a VIMELUX és az ^Autóker közös Sajó-parti telepén bon­tásra is átvesznek autókat. Ha a kocsinak megvan mind az öt fődarabja (azaz a kor­mánymű, a motor, az első és hátsó futómű, valamint a karosszéria), akkor kilo­grammonként átlagosan 1 forint 50 fillérért megve­szik. Érdemes megjegyezni, hogy egy új kocsi kiiója 74 forint és 479 forint között mozog. (A legolcsóbb a Za- porozséc, a legdrágább pe­dig a Ferrari 365 GTB—4 típusú.) A Sajó-parton egyébként szétbontják eze­ket a roncsokat és a hasz­nálható darabokkal próbál­ják javítani a város és a megye alkatrészellátását. Kí­vánságra házhoz mennek a roncsért. Lapzártakor a következő kocsiátvételi sorszámokat kaptuk a Merkur áruforgal­mi osztályától: Dacia 3 867 Moszkvics—412 35 122 Polski-Fiat 1500 9 472 Skoda S—100 51 4SI Skoda Sport Coupe 679 Skoda 110—L 4 C68 Skoda 110—7 (Győr) 535 Skoda 100—L 2 932 Skoda 100—L (Győr) 120 Trabant Lim. 64 950 Trabant Combi 10 2C9 Trabant Hycomat 2 202 Wartburg lám. 25 283 Wartburg de Luxe 22 3 8 Zaporozsec 20 13ä Zsiguli (Bp.) 54 346 Zsiguli (Debrecen) 19 825 Zsiguli Combi 4 477 E. A. Hogy a vasipari vállalat pompás gyermekkocsijai, vagy a müanyagfeldolgozó vállalat fai burkoló anyagai mikor kerülnek az üzleteK- be, arra nem tudtam meg­felelő válásit szerezni. Pe­dig megkérdeztem mindkét vállalat igazgatóját, s ők csak annyit mondtak, hogy rajtuk nem múlik ... Nem elsősorban azért öltek mun­kát és energiát a prototípu­sokba, hogy kiállítsanak, na- nem azért, hogy vevőt talál­janak rá, s megkezdhessék a sorozatgyártást. Nem véletlen az, hogy — amint azt a díjakat odaíté­lő bíráló bizottság vezetője elmondotta — a hivatalos elismerést icla.itő halvány­kék váza azoknak a kiállí­tóknak jutott, akiknél való­ban biztosítva Iátszelt a so­rozatgyártás m't.oDbi meg kezdése, akik nemcsak díjat akartak nyerni, hanem új fogyasztói igényeket terem­teni és azosat kielégíteni. A kereskedelem óvatos Fabók Zoltán, a Helyiipa­ri és Városgazdálkodási Dol­gozók Szakszervezetének fő­titkára — nem titkolva azt, hogy ipari-párti — a témá­val kapcsolatban az alábbi nyilatkozatot adta lapunk­nak. — A termelés és a keres­kedelem összhangja még nem (Agotha Tibor felvétele) Kéretlenül is meg kell vé­denem a nolnap záruló ne- lviipari kiállítás rendezőit és kiállítóit. A látogatók egy része ugyanis azza, a fin­torral regisztrálja a sok-sok új termék látványát, hogy jó-jó, de nmen nincs belőle az üzletekben . . . Az ilyen ts hasonló ren­dezvények célja az újdon­ságok bemutatása, s egyide­jűséget számonkérni enyhén szólva oktalanság. Az vi­szont jogos kérés, hogy a közönségnek tetsző termé­kek néhánv .hónap múlva jelenjenek meg a kereske­delemben. különben meddő marad az i vagy, amit az újdonságok .atvanya a vá­sárlóban felkeltett ISemcsak a díjért Tekintse meg Ön is! Árusítással egybekötött termékbemutató 1974. augusztus 26-tól 31-ig a Tulipán Divatházban, a Budapesti Harisnyagyár által készített cikkekből, az Észak-magyarországi Rövid- és Kötöttáru Nagykereskedelmi Vállalat és a Borsodi Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat rendezésében

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom