Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)

1974-08-21 / 195. szám

Augusztus 19-20: Jókedvű találkozó a Csany/kkan Izgalmas a bábműsor Térplasztikai avató ünnepség a fővárosban Drótos L-ászló beszéde (Folytatás az l. oldalról) A főváros, illetve XV. ke­rületének nevében küldöttsé­günket Gácsi Miklós állam­titkár, Sándor József, a KB tagja, osztályvezetője, Fodor László, a KB osztályvezető­helyettese, Lantos Zoltán, a XV. kerületi pártbizottság el­ső titkára és Pataki Béla a kerületi tanács elnöke fo­gadta. Az ünnepi aktus Keres Emil Kossuth-díjas, érdemes művész szavalatával kezdő­dött, majd Pataki Béla kö­szöntője után Drótos László mondott beszédet. Többek között a következőket mon­dotta: — Mindig elismeréssel, tisztelettel, és nem kevés büszkeséggel tekintettünk és tekintünk Budapestre, a főváros dolgozóinak a szocia­lizmus építésében elért si­kereire. Megyénk és váro­sunk lakossága ezért külön is örömmel üdvözölte a Ha­zafias Népfront Budapesti Bizottságának 1972 áprilisá­ban megfogalmazott felhívá­sát — amely a Népfront két héttel később megtartott V. kongresszusán is megerősí­tést nyert —, hogy: a 100éve egyesített Buda és Pest Kap­jon a centenáriumi évben az ország lakossága részéről még nagyobb figyelmet. El­sőként csatlakoztunk e felhí­vás teljesítéséhez, mert vall­juk a Hazafias Népfront Bu­dapesti Bizottságával, hogy „ ... a Budapestért tett fel­ajánlások — legyenek azok kicsik, nagyok; politika, mű­vészet, lapát, ásó vagy ceru­za legyen az eszközük, mind a cselekvő hazafiságról ta­núskodnak, és kiérződik be­lőlük, hogy Budapest nem­csak az ország szíve, hánem hazafiságunk, eleven, szerves része, Budapest egyben a magyarság szimbóluma.” Lehetőségeink határain be­lül elhoztuk a kerületbe munkánk néhány termékét, amit a különböző gyárak, üzemek szocialista brigádjai társadalmi munkában készí­tettek — mondotta Drótos László, majd így folytatta: — E ma átadásra kerülő térplasztika tartalmában, anyagában és formájában kifejezi megyénk és váro­sunk természeti és ipari adottságait. A miskolci mun­kások, vasasok mindennapi tevékenységének, az alkotó műszakiak és a termékeny helyi művészet eredményei­nek mintegy ötvözött jelképe is ez az alkotás. E gondola­tok jegyében adom át a tér­plasztikát fővárosunk és a XV. kerület lakóinak azzal, hogy fogadják olyan szere­tettel, amilyennel ez a hosz- szú hónapok során készült. A térplasztikát Lantos Zol­tán, a kerületi pártbizottság első titkára vette át, megkö­szönve mindenkinek, aki lét­rehozásáért fáradozott, s han­goztatta: Borsod és Miskolc ajándéka méltán szimboli­zálja a főváros iránt érzett szeretetet. Az ünnepség végeztével Varga Miklós szobrászmű­vésznek, valamint dr. Hor­váth Bélának, az alkotónak, illetve a kivitelezésben fára- dozónak — az elismerés je­léül Budapest centenáriumi emlékplakettjét adományoz­ták. dován Gyula, a városi párt- ben állítólag csak nyertesek bizottság titkára. Ott volt dr. voltak, hiszen „vigasztalni” Ladányi József, a megyei felvonult a teljes vendéglá­Képzés, továbbképzés Csanyik. Augusztus 19. Ko­ra reggel. Mint minden nagy rendezvény előtt, itt-ott még kopácsoltak, hogy kilencre minden rendben legyen. Még érkezett a jég, a sör, a cola. És egyre sűrűbb rajokban érkeztek a vendégek is. A hivatalos program 10 órakor kezdődött. Szuchy Róbert, a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottságának titkára köszöntötte a mun­kás-paraszt találkozó részt­vevőit. — Röviden szólt az augusz­tusi ünnep hagyományairól, történelmünkről, a felszaba­dulásról, s azt követően az Alkotmány megteremtésének történelmi tettéről. Megálla­pította: az alkotmányról hét­köznapokon keveset beszé­lünk, de ez természetes is, hiszen annak szelleme meg­felel népünk közös törekvé­seinek. S hogy ez így van, azt az elért eredményeink igazolják. Részt vett a munkás-pa­raszt találkozón a város és a megye több politikai, társa­dalmi, közéleti vezetője. De­nte László és dr. Havasi Bé­la a megyei pártbizottság titkárai, Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bi­a tanács elnöke, Rózsa Kál­mán, a városi tanács elnök- helyettese, Mráz Ferenc, az SZMT elnöke és természete­sen, ott voltak a kivonuló üzemek vezetői, legjobb dol­gozói. Ezer vasutast vártak a MÁV sátrához. Volt, aki szolgálatból jött, volt aki már egy kortyot sem ihatott, mert szolgálatba ment. A stúdióból — szokás sze­rint — köszöntötték a leg­jobbakat. Közöttük azokat is, akik a hétköznapokon társa­dalmi munkában a Csanyik- völgyet szépítették. DIGÉP, LKM, erdőgazdaság... Az üzemeket felsorolni is sok lenne. Szuchy Róbert köszöntője után kezdetét vette a műsor. Bábosok, a DVTK sportolói. És a sporthoz kedvet kapók­nak vidám versenyek. Lá­nyok kergették a labdát a kispályán, gyerekhad elra­gadtatott „ó”-ja csodálkozott rá a bábszínpadra. A zsák- baníutásban, a lepényevés­tóipar. Jókedvű, felszabadult han­gulatú találkozó volt ez. A rendezők számítottak arra, hogy másnap, 20-án is sokan kimennek majd. Volt hát léggömb, játék, frissítő bő­ven erre a napra is. És ezúttal a kánikula ked­vezett az ünnepnek. Tegnap is mintegy tízezren jártak a Majális-parkban. (Folytatás az 1. oldalról) A gyűlést Pataki István, Mezőkövesd város tanácsel­nöke nyitotta meg. Üdvözöl­te a vendégeket, röviden szólt az ünnep tartalmáról, a nagy­gyűlés céljáról. Ezt követően Sarlós István, az MSZMP KB tagja, a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsának főtitkára emelke­dett szólásra. A jó munka érleli gyümölcsét — Minden nép érthető szo­kása, hogy nemcsak dolgoz­ni, hanem ünnepelni is sze­ret. Mi is ezt tesszük a mai napon. A jó munka érleli a gyümölcsét. Javulnak az élet- körülményeink és világszer­te nő hazánk tekintélye — kezdte előadását Sarlós Ist­ván, majd népünk történel­mének forradalmi hagyomá­nyaira emlékeztetett. Az el­bukott szabadságharcok so­hasem jelentették a szabad­ságvágy halálát. Az eszmék éltek. Az előadó szólt nagy tör­ténelmi sorsfordulónkról. A borsodi építőipari válla­latok nagy gondot fordíta­nak a dolgozók képzésére és továbbképzésére. A betaní­tott munkások közül sokan vesznek részt tanfolyamokon, hogy képesítést szerezzenek. A beiskolázási igényeket az intézetek 60—70 százalékban tudják kielégíteni egyes szak= mákban. Az építőiparban el­amely a világ történelmének is sorsfordulója volt. — A haladás szekerét már nem lehet visszafordítani — mondotta. — Belpolitikai programunk nem látványos, de célszerű és eredményes, mert az egész ország közös munkájára épül. Célunk a szocializmus építésének be­fejezése. Háromévtizedes történel­münk eredményeire emlékez­ve megállapította: a vissza­tekintéseknek akkor van haszna, ha a jelen szemével \’izsgálódunk, ha ugyanakkor előre nézünk. Minden nap a holnap kapujában élünk. A holnap formálása valameny- nyiőnk kötelessége, Van mire büszkének len­nünk — állapította meg az előadó. Gazdasági eredmé­nyeink bizakodóvá tehetnek. Hazánk nemzetközi rangja nő: A jogok kötelességek is — Részesei akarunk lenni a világpolitikának úgy, hogy a Szovjetunióhoz és a többi szocialista országhoz fűződő kapcsolataink révén velük együtt érvényesítjük inter­nacionalista törekvéseinket. helyezkedő fiatalok többsége festő és mázoló, tapétázó szakmák iránt érdeklődik. Nagy gondot fordítanak az építő vállalatok a dolgozók politikai, ideológiai tovább­képzésére is. A BAEV-nél például az 1973-as, 74-es tan­évben 900 fiatal vett részt a politikai képzés, továbbkép­zés különböző tanfolyamain. A nemzetközi helyzetből adódó feladataink ismerteté­se után Sarlós István az al­kotmányunkról beszélt. A munka, a szabad élet, a ta­nulás jogáról és arról, hogy a jogok egyben kötelességek is. — Mi most az alkotmány 25. évfordulóját ünnepeljük, de már holnap elkezdődnek a felszabadulás 30. évfordu­lójával kapcsolatos vissza­emlékezések, úgy, hogy a múltról beszélünk, a megtett útra emlékezünk, de a jövőt tervezzük. A jövőt, amelyről annyi szó lesz 1975. tava­szán, pártunk XI. kongresz- szusán. Munkánk logikus kapcsolatot teremt a múlt, a jelen és a jövő között. Erre kell gondolnunk a mai ün­nepen. Sarlós István, az előadás után ünnepélyesen megszeg­te az új kenyéréi, majd Pa­taki István a táj termékeit jelképező bőségkosarat adott át Sarlós Istvánnak, dr. Bod­nár Ferencnek és dr. Ladá­nyi Józsefnek. A nagygyűlés az Interna- cionálé hangjaival ért véget. A gyűlés után gazdag műsor szórakoztatta az esti órákig a munkás-paraszt találkozó résztvevőit. ______ Miskolc után Egerben Gázvezetékek karbantartása Elvégzik a gázvezetékek nyári karbantartási munká­latait Miskolc után Egerben is. A Kőolajvezeték Vállalat miskolci üzemének dolgozói a gázkorlátozás ideje alatt megtisztítják az Eger—Fedé- mes—Demjén közötti távve­zetéket. A '23-án kezdődő munkában tízen vesznek részt, s jóllehet, a tervek szerint két napig végzik a karbantartást az egri hálóza­ton, a 12 colos vezeték kapa­rókéses tisztítását a Kőolaj- vezeték Vállalat szakemberei 3—4 óra alatt be is fejezik. Szwíóverseny Putnokon Megyei szántóversenyt ren­deztek vasárnap délelőtt Putnokon a négy borsodi termelőszövetkezeti szövet­ség szervezésében. Részt vet­tek a szakmai vetélkedőn a szomszédos szlovákiai terüle­tek mezőgazdasági nagyüze­meinek traktorosai is. A 15 versenyző számára komoly követelményeket írtak elő, hiszen a ' legjobbak, mint a korábbi években is, az or­szágos vetélkedőn szerepei­nek. Békés fejlődése A békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumban hétfőn megnyílt a Békés megye me­zőgazdaságának 30 éves fejlő­désit dokumentáló kiállítás. Gazdag anyaga áttekintést ad arról az útról, amelyet a me­gye parasztsága és a mező- gazdasága a felszabadulást követő évek kisparaszti ter­melésétől a modern nagyüze­mi termelés kialakulásáig — napjainkig — megtett. zottságának első titkára, Mol­Falatozás a szabadban (Herényi László felvételei) A múltról beszélünk - a jövőt tervezzük Politikai nagygyűlés Mezőkövesden

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom