Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)

1974-08-01 / 179. szám

Raktárban a forrásmunkák

M&äM

A verseny óta még nem ta, lálkoztam az ózdi könyvtárosokkal, gratulálok hát a sikerhez. Ha netán valaki nem tudná, elmondom, hogy ez év Júniusában zajlott le a „Játék a k" -yvtárban” című rádiós vetélkedő döntője, s itt bizonyultak legjobbaknak a borsodi iparváros olvasói. Ezek után szeretné az ember példaképül állítani a központi könyvtárat, mint olyan intézményt, amely — a többieknél jobban — teljesíti közművelődési feladatát.

Új forduló, újra költözni kell...

Varga Ferencné könyvtár- vezetővel és munkatársával, Juhász Antónia könyvtárossal próbáljuk a verseny izgalmát, s persze helyszínét is feleleveníteni. Lehangoltan mondják (bosszús-sajnálkozó nevetéssel), hogy a vetélkedők folyamán öt alkalommal kellett költözködniük. Ózdon — a Népművelési Intézmények Igazgatóságának székházában — alig jut hely a könyveknek, az olvasóknak pedig szinte egyáltalán nem.

— ^íitűnő szereplésük azonban mégiscsak azt bizonyítja — próbálok ellentmondani —, hogy nem a termek a legfontosabbak...

Szó sincs arról, hogy a könyvtárosok ezek után panaszkodnának (inkább tá- kargatják kicsit az intézmény szégyenét), a tények azonban hatásosabbak minden panasznál. Keresem a kézikönyveket — köztudomású, hogy ezer forrásmunka volt szükséges az eredményes versenyhez —, s találok is az ízléses kis galérián körülbelül hatvan kötetet.

— Ezekből, és itt készültek fel a versenyzők?

— Dehogy — válaszolják a könyvtárosok. — Hiszen háromezer kézikönyve van a könyvtárnak, de hát rendes körülmények között nem jut hely a szabadpolcokon, csak ennek a hatvan kötetnek. A többi 2940 benn van a raktárban.

Fájdalmasan igaz, amit a szakemberek mondanak. A zsúfolt raktárban egyébként ez a feldolgozó, az öltöző, a

hivatali szoba stb.) a meny- nyezetig magasodnak a polcok, s nincs rajtuk üres hely. A könyvek ott szorulnak szinte hozzáférhetetlenül, feltáratlanul. (Minden könyvtáros tudja, hogy csak a feltárt, könnyen és jól kezelhető állományt nevezzük könyvtárnak...)

Csak ideiglenesen

— „Rendes körülmények” között tehát csak hatvan kézikönyvhöz juthat hozzá az olvasó. Mit tettek a verseny „rendkívüli körülményei” között, hogy felkészülhessenek az ózdiak?

— Akkor ideiglenesen kaptunk annyi üveges szekrényt, amennyiben el tudtunk helyezni ezer kötetet, s ezek a balett-terembe kerültek. Itt volt az „edzőtábor”. A versenyzők — a húsz felnőtt és a tíz gyerek — bármikor hozzájuthattak „edzőikkel” (György Józsefné, Szent- györgyi Attiláné) a könyvekhez.

— Most, hogy nincs versenyláz, nincs még ideiglenes olvasóterem sem, s visz- szavették a szekrényeket is. Egyszóval ismét „rendes körülmények” uralkodnak? ■

A könyvtárosok menteni akarják, ami menthető. Elmondják, hogy az ÖKÜ évente egymillió 700 ezer forintot áldoz az intézményre, s 650 ezer forintot ad a városi tanács is. Sejtetik, hogy a következő ötéves tervidőszakban az ígért ötvenmilliós beruházásból húszmillió jut könyvtári szárny építésére is. Szóval nem véglegesek ezek az állapotok.

*

A felügyeleti szervek segítő szándékát egy pillanatig sem vonjuk kétségbe. De nehéz lenne velünk elhitetni, hogy az intézményben nincs egy kiüríthető szoba; olvasóteremnek, böngészdének alkalmas helyiség. Viselkedjenek úgy az illetékesek a könyvtárral szemben, mintha most is verseny volna!

(gyarmati)

3(c A Visztula partján fekvő Torun, Lengyelország egyik legrégebbi városa. Régen jelentékeny és lehetős kereskedőváros volt, ma fontos tudományos központ. Minden turista gyönyörködve járja a középkori jellegét megőrzött Öváros hangulatos, szűk utcácskáit. Figyelmet érdemelnek i ritka szép gótikus templomok, a remekbe készült középkori.városháza, a piactér polgárháztfi és még számos más műemlék.

A segesvári csatában 125 éve hősi halált halt forradalmár költőre emlékeztek tegnap a Petőfi-emlékeket őrző kiskunsági településeken. Többek között szülővárosában, Kiskőrösön, mint minden évben, most is koszorúkat, virágokat helyeztek el a költő szobrán, valamint a Petőfi-ház emléktábláján. A szülőváros küldöttsége ott volt a napokban megtartott budapesti központi ünnepségen is. A költő gyermekéveinek színhelyén, Kiskunfél-' egyházán ugyancsak a Petőfi-szobomál került sor a hagyományos megemlékezésre, koszorúzásra. Sajószentpéte- ren kedden emlékeztek meg nagy költőnk halálának 125. évfordulójáról. A Petőfi Sándor művelődési házban ünnepi műsort adtak a költő műveiből, és a róla készült képzőművészeti alkotások reproduk-'óiból kiállítást nyitottak.

Ugyancsak megemlékezésekre került sor a Borsodban levő és Petőfi nevét viselő több mint tíz községi klubkönyvtárban is.

Reneszánsz

zene

A Kossuth Művelődési Ház udvarán hétfőn este 7 órai kezdettel a Muséia Antiqua Hungarica Együttes hangversenyét élvezhetik a miskolci zenekedvelők. A koncert érdekessége, hogy a Késmárki György által vezetett zenekar az eredeti reneszánsz dalokat reneszánsz kori hangszerekkel szólaltatja meg.

Nemzetiségek dalai, táncai

A Miskolci Galéria udvarán pénteken este 8 órai kezdettel a Haj rege, rege, rege... című sorozat legújabb vendégei lépnek fel. A Magyarországi Nemzetiségek Központi Táncegyüttese nemzetiségeink dalaiból és táncaiból összeállított műsort mutat be.

Népek

barátsága

nyári

egyetem

Pécsett tegnap nyílt meg a Népek barátsága elnevezésű nyári egyetem második kurzusa. A pécsi nyári egyetem politikai egyetem. Sokoldalúan mutatja be Magyarország politikai, társadalmi és gazdasági életét, hazánk múltját és jelenét. A nyári egyetem kétszer kéthetes programján csaknem nyolcszáz hallgató vett, illetve vesz részt Bulgáriából, Franciaországból, Jugoszláviából, Lengyelországból, Magyarországról, a Német Demokratikus Köztársaságból, a Német Szövetségi Köztársaságból, Olaszországból, Romániából és a Szovjetunióból.

Tom S

Szeretem a könyvekről szóló könyveket. Gyűjtöttem is belőle egy tucatra valót, s, most különös ínyencséggel gyarapíthatom az állományt. Roman Belouszov írta, nehány nappal ezelőtt jelent meg magyarul. Ha rajtam állna, hát én bizony nagybetűkkel a fedőlapra nyomtattam volna: Csak IS éven felülieknek! — azaz, mit is mondok, Csak gyakorlott olvasóknak ajánljuk. Túlságosan fiatalon, vagy kevés olvasmányélménnyel nem érdemes belekezdeni ebbe a majd háromszáz oldalas irodalomtörténeti nyomozati anyagba. Előtanulmányok nélkül nem igazán szórakoztató a könyv, s annyira illúzióromboló lehet, hogy eleve kedvét szegi az olvasásnak.

A könyv címe: Amiről a könyvek nem beszélnek. A fülszöveg így kelleti a gyűjteményt: Ki volt a valóságban Nemo kapitány? Miben állott Münchhausen báró dicsősége és szégyene? Ki volt az igazi Sherlock Holmes? A kérdések jók, a szerző az olvasó kíváncsiságát lovagolja meg, amikor az előszóban leszögezi: az idők mélyén rengeteg irodalmi rejtély lappang ... Belouszov vette a fárddságot és utánanézett a dolgoknak. Elmondja, hogy a Mississippi partján még a múlt század elején létrejött egy parányi település, Hannibal. Itt élte gyermekéveit egy bizonyos Sam Clemens, aki Mark Twain néven lett világhírű író. Itt ‘élt, jobban mondva itt éltek azok a lányok és fiúk, akik a „Tom Sawyer kalandjai”-nak hősei

és a többiek

i

lettek. Tom — gyerekkori olvasmányunk egyik legkedvesebbike — sohasem ólt, de voltak olyan srácok, akik hasonlítottak rá... És Sherlock Holmes? Ö sem élt, bár a Baker Street 221/B alá még ma is rendszeresen kézbesít levelet a posta,. a reménykedő olvasók a nagy detektív segítségét kérik egy-egy különösen bonyolult bűnügy kibogozásához. Persze, a mesterdetektívnek annyi köze mégis van a valósághoz, akárcsak a hűséges társnak és krónikásnak, Watson doktornak, hogy a modell személye kétségkívül élt és létezett. Conan Doyle professzoráról, a megfigyeléseiről és páratlan memóriájáról híres Joseph Beliről mintázta hősét, s ezt az edinburgh-i egyetem orvos-tanára nem kis büszkeséggel vállalta is. A hűséges Watson pedig nem más. mint Doyle nélkülözhetetlen titkára, Wood őrnagy.

Nem folytatom a példákat, kóstolónak gondolom ennyi is elég ahhoz, hgoy étvágyat csináljak ahhoz a könyvhöz, amely a legnépszerűbb regényhösökről és szerzőikről vall. Mítoszromboló munka ez, de hát attól még ugyanúgy szerethetjük Defoe Robinson Crusoe-ját, ha tudjuk, hogy élt egyszer egy Alexander Selkirk nevű tengerész, akivel a fáradt, öregedő író egy kikötői kocsmában találkozott. És akkor a matróz, aki több mint négy esztendőt töltött egy lakatlan szigeten, mesélni kezdett...

(brackó)

Önző szerelem

Olvasom a film plakátjának feliratát, mely lírai történetet ígér. Böngészem a MOKÉP által ajánlott bemondószöveget, mely így summázza a cselekményt. „Szerelem, házasság, hűtlenség, válás”. Ügy látszik, forgalmazóink nem jól, vagy legalábbis nem eléggé figyelmesen nézték Kreso Golik/ filmjét, mely rendkívül erőteljes társadalmi dráma. Ekként ajánlhatjuk tehát a nézőnek is, akinek egyre inkább igénye, hogy őszinte, valóságfeltáró alkotásokat lásson. Az önző szerelem ilyen film.

Természetesen nem hiányzik a történetből sem a szerelem, sem a házasság. Van hűtlenség, és van válás is. De miközben két fiatal ember megjárja az egymásra találástól a válásig tartó életútat, napjaink Jugoszláviája számtalan — a miénkkel némiképp rokon — társadalmi, gazdaságpolitikai problémájának lehetünk tanúi.

Egészen gyakori dolog, hogy egyetemi, főiskolai házasságok után vagy a fiú, vagy a lány megszakítja tanulmányait; keresetével támogatja házastársát, hogy az nyugodtabban tanulhasson. Arra is van aztán példa, hogy ezek a házasságok felbomlanak. Olykor éppen az szenved érzelmi törést s egzisztenciális veszteséget, aki áldozatot hozott a másikért. Lényegében ez a „meséje” Kreso Golik filmjének. A történet azonban önmagában még nem érdemelne különösebb figyelmet.

A cselekmény izgalma ott kezdődik, amikor a tanárjelölt fiatalasszony állást vállal egy isten háta mögötti kis faluban, ahol minden igyekezetére, emberségére, tartására szükség van, hogy megőrizze testét, lelkét. A

film rendkívül keményen fogalmaz, mikor erről a helyszínről van szó. Megismerjük a vadászgató, autójával furikázó, szoknyabolond tanácselnököt. _ (Később otthagyja „közéleti” posztját, s vendéglőt nyit.) Látjuk a keserű, egymást nem nagyon szívlelő tantestületi tagokat, az ügyesen alkalmazkodó igazgatót. A gyönyörű, modern iskolát, melybe már alig jut gyerek az elnéptelenedett faluban. E elénk villantják a vendégmunkásként küszködő szerb, horvát parasztot, aki N évekig távol él családjától, csak azért, hogy autója, tévéje legyen, s mikor mindez megvan, árokba fordul az új kocsijával... Talán túl sok is már a rosszból, lehangolóból. S a másik pólus: a város, az egyetem? Gátlástalanabb egyetemista lányok ott is olaszokkal kötnek ismeretséget. Az okosabbak pedig rávarrják magukat egy-egy idősebb professzorra. A végzősök nehezen kapnak állást, s persze az ösztöndíj is korlátozott.

Ezt a terhelést nem bírja el a film orvostanhallgatója; a fiatal férj. Mindig a köny- nyebb ellenállást választja, önző az életben, a szerelemben.

Az alkotás azonban — sok késerű benyomásunk ellenére sem pesszimista. Minja — a lány — sérülésekkel s érzelmileg bizony megtépázva, de mégis győztesen kerül ki ebből a furcsa körből: felnőtté válik. Számunkra elsősorban azt sugallja ez az előadás, hogy tanuljunk meg okosan élni — saját lehetőségeink, képességeink határait ismerve — ebben az átmeneti társadalomban, mely még nem mentes az ellentmondásoktól.

Gyes triöRxöK

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.30;

Vita a korszerű mezőgazdaságról. — 13.59: Az európai antifasiszta ellenállási mozgalom dalai. — 14.23: Mihály András műveiből. — 15.00: Hírek. — 15.10: A világgazdaság hírei. — 15.15: Böbe Gáspár Ernő népi zenekara játszik. — 15.35: Rendezte: Török Tamás. A hős falu. — 17.00: Hírek. — 17.05: Zúgni kezd a térkép tengere. Zenés barangolás szovjet földön. — 17.31; Könnyűzenei olimpia. Döntő. — 17.59: Csajkovszkij: b-moll zongoraverseny. — 18.36: Kabaré. Részletek Kander zenés játékából. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Kritikusok fóruma. —

19.35: Színes népi muzsika. — 20.09: Gounod: Faust, ötfelvoná- sos opera. — 22.00; Hírek. —

22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz

p^re külpolitika. — 23.18: Nótacsokor. — 24.00: Hírek. — 0.10: Az Innsbrucki Vogelweide Kórus felvételeiből.

Petőfi rádió: 12.03: Kamarazene. — 13.00: Hírek. — 13.03:

Nyíregyházi stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Romantikus kórusmuzsika. — 13.45: Időjárás. — 14.00 Kettőtől hatig . . .— 13.00: Hírek. — 18.10: Csak fiataloknak! — 19.13: Rádióhangversenyekről. — 19.44: Világkonszernek, vállalatbirodalmak. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. II. — 20.25: Új

könyvek. — 20.28: Az 1972. évi ifjúsági rádiójáték-pályázat díjnyertes műveiből. Tartályvonat Pest felől. — 21.31: Halló, halló Budapest! — 22.31: Gitárral és furulyával. Fiatalok műsora a Fővárosi Művelődési Ház körtermében, — 23.00: Hírek. —

23.15: zenekari muzsika. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: 17.30: Műsorismertetés — hírek. — 17.35: A városért — Sátoraljaújhelyen.

— Régi magyar dalok és táncok. — 18.00: Borsodi Tükör.

(Minta-lakótelep Ernődön; Egy sajtótájékoztatóról; Emberközpontú ügyintézés; Tudományos kutatómunka a Semmelweis- kórházban; A Kodály-kórus Lillafüreden). — 18.15: Filmzene.

— Ifjúsági körkép. (Előkészületben a hangonyi ifjúsági találkozó; A tanév közeledtével; Akit nem vettek fel az egyetemre.) — Negyedóra a beat kedvelőinek.

Televízió: 17.08; Műsorismertetés. — 17.10: Hírek. — 17.15: Kiszorító. Sportvetélkedő — harmadik elődöntő. — 18.15: Látogatás Pszkovban. Szovjet rövidfilm. — u.8.35: A „befalazott’* Cell-panell. . . Egy találmány sorsa. — 19.15: Esti mese. —

19.30: Tv-híradó. — 20.00: Parasztok. — 20.55: Hosszúéletüek.

— 21.15: Ez is operett, az is ope-^

rett... — 21.45: Tv-híradó 3.

Szlovák televízió: 17.05: Fecske (ifjúsági magazin). — 17.45: Magazin. — 18.00: Kalózok (francia sorozat). — 18.30: Dalok. — 19.00: Híradó. — 20.00: A vizek világa. — (Tévéjáték). — 21.20: Híradó. -- 21.50: — perc csöndje (szovjet film). — 23.10: Sajtószemle.

Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19): Ágotha Margit grafikus- művész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18) : Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarca. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Szce- nográfia ’74 Miskolc. — Déryné ház (10—18); Régi magyar arcképek. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága.

Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Az Olsen-banda nagy fogása (szí. dán). — Kossuth (±3); önző szerelem (14 éven felülieknek! szí. mb. jugoszláv. Másfélszeres helyár!, f5, f7): Anna ezer napja (szí. angol). — Hevesy Iván Filmklub (f5. í7): A könnyülo- vasság támadása (mb. szí. angol). — Fáklya (f5, f7): Volt egyszer egy zsaru (Felemelt hely ár! mb. szí. francia). — Petőfi (f5, f7): Szerelem a tengeren (szí. szovjet). — Szikra (5, 7): Pál és Paula (16 éven felülieknek! szí. NDK). — Táncsics (f5,f7) : Azon az éjszakán (mb. NDK). — Tapolca-kert (8): Petőfi *73 (szí. magyar). — ságvá- ri (Ady Műv. Ház. 5. 7): Hét tonna dollár (16 éven felülieknek! szí. magyar). — Hámor (6): Ego hó (mb. szovjet).

PÉNTEK

Kossuth rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15:

Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Zsáki

Aladár népi zenekara játszik.

— 9.00: Mindenki könyvtára. Németh László: Gyász. — 9.30: Irmgard Seefried es Nikola Ni- kolov énekel. — 10.00: Hírek. — 10.05: Édes anyanyelvűnk. — 10.10: Iskolarádió. Hangjáték. — 10.30: Zenekari muzsika. — 10.59* Lottóeredmények. — li.oO: Hol járt — mit csinált? — 11.49: Kritikusok fóruma.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Kamarazene. — 9.00: Hírek. 9.03: Ezeregy délelőtt. — 10.OO: Zenés műsor üdülőknek. —11.43: Útikalauz üdülőknek.

Nincs verseny — nincs olvasószoba