Déli Hírlap, 1974. augusztus (6. évfolyam, 179-204. szám)

1974-08-01 / 179. szám

Raktárban a forrásmunkák M&äM A verseny óta még nem ta, lálkoztam az ózdi könyvtáro­sokkal, gratulálok hát a si­kerhez. Ha netán valaki nem tudná, elmondom, hogy ez év Júniusában zajlott le a „Játék a k" -yvtárban” című rádiós vetélkedő döntője, s itt bizonyultak legjobbak­nak a borsodi iparváros ol­vasói. Ezek után szeretné az ember példaképül állítani a központi könyvtárat, mint olyan intézményt, amely — a többieknél jobban — tel­jesíti közművelődési felada­tát. Új forduló, újra költözni kell... Varga Ferencné könyvtár- vezetővel és munkatársával, Juhász Antónia könyvtáros­sal próbáljuk a verseny iz­galmát, s persze helyszínét is feleleveníteni. Lehangoltan mondják (bosszús-sajnálkozó nevetéssel), hogy a vetélke­dők folyamán öt alkalommal kellett költözködniük. Ózdon — a Népművelési Intézmé­nyek Igazgatóságának szék­házában — alig jut hely a könyveknek, az olvasóknak pedig szinte egyáltalán nem. — ^íitűnő szereplésük azonban mégiscsak azt bizo­nyítja — próbálok ellent­mondani —, hogy nem a termek a legfontosabbak... Szó sincs arról, hogy a könyvtárosok ezek után pa­naszkodnának (inkább tá- kargatják kicsit az intézmény szégyenét), a tények azonban hatásosabbak minden pa­nasznál. Keresem a kézi­könyveket — köztudomású, hogy ezer forrásmunka volt szükséges az eredményes versenyhez —, s találok is az ízléses kis galérián körül­belül hatvan kötetet. — Ezekből, és itt készültek fel a versenyzők? — Dehogy — válaszolják a könyvtárosok. — Hiszen há­romezer kézikönyve van a könyvtárnak, de hát rendes körülmények között nem jut hely a szabadpolcokon, csak ennek a hatvan kötetnek. A többi 2940 benn van a rak­tárban. Fájdalmasan igaz, amit a szakemberek mondanak. A zsúfolt raktárban egyébként ez a feldolgozó, az öltöző, a hivatali szoba stb.) a meny- nyezetig magasodnak a pol­cok, s nincs rajtuk üres hely. A könyvek ott szorulnak szinte hozzáférhetetlenül, fel­táratlanul. (Minden könyvtá­ros tudja, hogy csak a fel­tárt, könnyen és jól kezel­hető állományt nevezzük könyvtárnak...) Csak ideiglenesen — „Rendes körülmények” között tehát csak hatvan ké­zikönyvhöz juthat hozzá az olvasó. Mit tettek a verseny „rendkívüli körülményei” kö­zött, hogy felkészülhessenek az ózdiak? — Akkor ideiglenesen kap­tunk annyi üveges szekrényt, amennyiben el tudtunk he­lyezni ezer kötetet, s ezek a balett-terembe kerültek. Itt volt az „edzőtábor”. A ver­senyzők — a húsz felnőtt és a tíz gyerek — bármikor hozzájuthattak „edzőikkel” (György Józsefné, Szent- györgyi Attiláné) a könyvek­hez. — Most, hogy nincs ver­senyláz, nincs még ideigle­nes olvasóterem sem, s visz- szavették a szekrényeket is. Egyszóval ismét „rendes körülmények” uralkodnak? ■ A könyvtárosok menteni akarják, ami menthető. El­mondják, hogy az ÖKÜ éven­te egymillió 700 ezer forintot áldoz az intézményre, s 650 ezer forintot ad a városi ta­nács is. Sejtetik, hogy a kö­vetkező ötéves tervidőszak­ban az ígért ötvenmilliós beruházásból húszmillió jut könyvtári szárny építésére is. Szóval nem véglegesek ezek az állapotok. * A felügyeleti szervek se­gítő szándékát egy pillanatig sem vonjuk kétségbe. De ne­héz lenne velünk elhitetni, hogy az intézményben nincs egy kiüríthető szoba; olva­sóteremnek, böngészdének alkalmas helyiség. Viselked­jenek úgy az illetékesek a könyvtárral szemben, mintha most is verseny volna! (gyarmati) 3(c A Visztula partján fekvő Torun, Lengyelország egyik leg­régebbi városa. Régen jelentékeny és lehetős kereskedőváros volt, ma fontos tudományos központ. Minden turista gyö­nyörködve járja a középkori jellegét megőrzött Öváros han­gulatos, szűk utcácskáit. Figyelmet érdemelnek i ritka szép gótikus templomok, a remekbe készült középkori.városháza, a piactér polgárháztfi és még számos más műemlék. A segesvári csatában 125 éve hősi halált halt forra­dalmár költőre emlékeztek tegnap a Petőfi-emlékeket őrző kiskunsági települése­ken. Többek között szülővá­rosában, Kiskőrösön, mint minden évben, most is ko­szorúkat, virágokat helyeztek el a költő szobrán, valamint a Petőfi-ház emléktábláján. A szülőváros küldöttsége ott volt a napokban megtartott budapesti központi ünnepsé­gen is. A költő gyermekévei­nek színhelyén, Kiskunfél-' egyházán ugyancsak a Pető­fi-szobomál került sor a ha­gyományos megemlékezésre, koszorúzásra. Sajószentpéte- ren kedden emlékeztek meg nagy költőnk halálának 125. évfordulójáról. A Petőfi Sán­dor művelődési házban ün­nepi műsort adtak a költő műveiből, és a róla készült képzőművészeti alkotások reproduk-'óiból kiállítást nyitottak. Ugyancsak megemlékezé­sekre került sor a Borsod­ban levő és Petőfi nevét vi­selő több mint tíz községi klubkönyvtárban is. Reneszánsz zene A Kossuth Művelődési Ház udvarán hétfőn este 7 órai kezdettel a Muséia Antiqua Hungarica Együttes hangver­senyét élvezhetik a miskolci zenekedvelők. A koncert ér­dekessége, hogy a Késmárki György által vezetett zene­kar az eredeti reneszánsz dalokat reneszánsz kori hang­szerekkel szólaltatja meg. Nemzetiségek dalai, táncai A Miskolci Galéria udva­rán pénteken este 8 órai kez­dettel a Haj rege, rege, re­ge... című sorozat legújabb vendégei lépnek fel. A Ma­gyarországi Nemzetiségek Központi Táncegyüttese nem­zetiségeink dalaiból és tán­caiból összeállított műsort mutat be. Népek barátsága nyári egyetem Pécsett tegnap nyílt meg a Népek barátsága elneve­zésű nyári egyetem második kurzusa. A pécsi nyári egye­tem politikai egyetem. Sok­oldalúan mutatja be Ma­gyarország politikai, társa­dalmi és gazdasági életét, hazánk múltját és jelenét. A nyári egyetem kétszer két­hetes programján csaknem nyolcszáz hallgató vett, illet­ve vesz részt Bulgáriából, Franciaországból, Jugoszlá­viából, Lengyelországból, Magyarországról, a Német Demokratikus Köztársaság­ból, a Német Szövetségi Köztársaságból, Olaszország­ból, Romániából és a Szov­jetunióból. Tom S Szeretem a könyvekről szóló könyveket. Gyűjtöttem is belőle egy tucatra valót, s, most különös ínyencséggel gyarapíthatom az állományt. Roman Belouszov írta, nehány nappal ezelőtt jelent meg magyarul. Ha raj­tam állna, hát én bizony nagybetűkkel a fe­dőlapra nyomtattam volna: Csak IS éven felülieknek! — azaz, mit is mondok, Csak gyakorlott olvasóknak ajánljuk. Túlságosan fiatalon, vagy kevés olvasmányélménnyel nem érdemes belekezdeni ebbe a majd há­romszáz oldalas irodalomtörténeti nyomoza­ti anyagba. Előtanulmányok nélkül nem igazán szórakoztató a könyv, s annyira il­lúzióromboló lehet, hogy eleve kedvét szegi az olvasásnak. A könyv címe: Amiről a könyvek nem beszélnek. A fülszöveg így kelleti a gyűjte­ményt: Ki volt a valóságban Nemo kapi­tány? Miben állott Münchhausen báró di­csősége és szégyene? Ki volt az igazi Sher­lock Holmes? A kérdések jók, a szerző az olvasó kíváncsiságát lovagolja meg, amikor az előszóban leszögezi: az idők mélyén ren­geteg irodalmi rejtély lappang ... Belouszov vette a fárddságot és utánanézett a dolgok­nak. Elmondja, hogy a Mississippi partján még a múlt század elején létrejött egy pa­rányi település, Hannibal. Itt élte gyermek­éveit egy bizonyos Sam Clemens, aki Mark Twain néven lett világhírű író. Itt ‘élt, job­ban mondva itt éltek azok a lányok és fiúk, akik a „Tom Sawyer kalandjai”-nak hősei és a többiek i lettek. Tom — gyerekkori olvasmányunk egyik legkedvesebbike — sohasem ólt, de voltak olyan srácok, akik hasonlítottak rá... És Sherlock Holmes? Ö sem élt, bár a Ba­ker Street 221/B alá még ma is rendsze­resen kézbesít levelet a posta,. a remény­kedő olvasók a nagy detektív segítségét ké­rik egy-egy különösen bonyolult bűnügy kibogozásához. Persze, a mesterdetektívnek annyi köze mégis van a valósághoz, akár­csak a hűséges társnak és krónikásnak, Watson doktornak, hogy a modell szemé­lye kétségkívül élt és létezett. Conan Doyle professzoráról, a megfigyeléseiről és párat­lan memóriájáról híres Joseph Beliről min­tázta hősét, s ezt az edinburgh-i egyetem orvos-tanára nem kis büszkeséggel vállalta is. A hűséges Watson pedig nem más. mint Doyle nélkülözhetetlen titkára, Wood őr­nagy. Nem folytatom a példákat, kóstolónak gondolom ennyi is elég ahhoz, hgoy étvá­gyat csináljak ahhoz a könyvhöz, amely a legnépszerűbb regényhösökről és szerzőik­ről vall. Mítoszromboló munka ez, de hát attól még ugyanúgy szerethetjük Defoe Ro­binson Crusoe-ját, ha tudjuk, hogy élt egy­szer egy Alexander Selkirk nevű tengerész, akivel a fáradt, öregedő író egy kikötői kocsmában találkozott. És akkor a matróz, aki több mint négy esztendőt töltött egy la­katlan szigeten, mesélni kezdett... (brackó) Önző szerelem Olvasom a film plakátjá­nak feliratát, mely lírai történetet ígér. Böngészem a MOKÉP által ajánlott be­mondószöveget, mely így summázza a cselekményt. „Szerelem, házasság, hűtlen­ség, válás”. Ügy látszik, for­galmazóink nem jól, vagy legalábbis nem eléggé figyel­mesen nézték Kreso Golik/ filmjét, mely rendkívül erő­teljes társadalmi dráma. Ekként ajánlhatjuk tehát a nézőnek is, akinek egyre in­kább igénye, hogy őszinte, valóságfeltáró alkotásokat lásson. Az önző szerelem ilyen film. Természetesen nem hiány­zik a történetből sem a sze­relem, sem a házasság. Van hűtlenség, és van válás is. De miközben két fiatal em­ber megjárja az egymásra találástól a válásig tartó életútat, napjaink Jugoszlá­viája számtalan — a miénk­kel némiképp rokon — tár­sadalmi, gazdaságpolitikai problémájának lehetünk ta­núi. Egészen gyakori dolog, hogy egyetemi, főiskolai há­zasságok után vagy a fiú, vagy a lány megszakítja ta­nulmányait; keresetével tá­mogatja házastársát, hogy az nyugodtabban tanulhasson. Arra is van aztán példa, hogy ezek a házasságok fel­bomlanak. Olykor éppen az szenved érzelmi törést s eg­zisztenciális veszteséget, aki áldozatot hozott a másikért. Lényegében ez a „meséje” Kreso Golik filmjének. A történet azonban önmagában még nem érdemelne külö­nösebb figyelmet. A cselekmény izgalma ott kezdődik, amikor a tanárje­lölt fiatalasszony állást vál­lal egy isten háta mögötti kis faluban, ahol minden igyekezetére, emberségére, tartására szükség van, hogy megőrizze testét, lelkét. A film rendkívül keményen fo­galmaz, mikor erről a hely­színről van szó. Megismer­jük a vadászgató, autójával furikázó, szoknyabolond ta­nácselnököt. _ (Később ott­hagyja „közéleti” posztját, s vendéglőt nyit.) Látjuk a ke­serű, egymást nem nagyon szívlelő tantestületi tagokat, az ügyesen alkalmazkodó igazgatót. A gyönyörű, mo­dern iskolát, melybe már alig jut gyerek az elnéptele­nedett faluban. E elénk vil­lantják a vendégmunkásként küszködő szerb, horvát pa­rasztot, aki N évekig távol él családjától, csak azért, hogy autója, tévéje legyen, s mi­kor mindez megvan, árokba fordul az új kocsijával... Talán túl sok is már a rossz­ból, lehangolóból. S a má­sik pólus: a város, az egye­tem? Gátlástalanabb egye­temista lányok ott is ola­szokkal kötnek ismeretséget. Az okosabbak pedig rávarr­ják magukat egy-egy idő­sebb professzorra. A végző­sök nehezen kapnak állást, s persze az ösztöndíj is kor­látozott. Ezt a terhelést nem bírja el a film orvostanhallgatója; a fiatal férj. Mindig a köny- nyebb ellenállást választja, önző az életben, a szerelem­ben. Az alkotás azonban — sok késerű benyomásunk ellené­re sem pesszimista. Minja — a lány — sérülésekkel s ér­zelmileg bizony megtépázva, de mégis győztesen kerül ki ebből a furcsa körből: fel­nőtté válik. Számunkra el­sősorban azt sugallja ez az előadás, hogy tanuljunk meg okosan élni — saját lehe­tőségeink, képességeink ha­tárait ismerve — ebben az átmeneti társadalomban, mely még nem mentes az ellentmondásoktól. Gy­es triöRxöK Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiakoktél. — 13.30; Vita a korszerű mezőgazdaság­ról. — 13.59: Az európai anti­fasiszta ellenállási mozgalom da­lai. — 14.23: Mihály András mű­veiből. — 15.00: Hírek. — 15.10: A világgazdaság hírei. — 15.15: Böbe Gáspár Ernő népi zene­kara játszik. — 15.35: Rendezte: Török Tamás. A hős falu. — 17.00: Hírek. — 17.05: Zúgni kezd a térkép tengere. Zenés baran­golás szovjet földön. — 17.31; Könnyűzenei olimpia. Döntő. — 17.59: Csajkovszkij: b-moll zon­goraverseny. — 18.36: Kabaré. Részletek Kander zenés játéká­ból. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Kritikusok fóruma. — 19.35: Színes népi muzsika. — 20.09: Gounod: Faust, ötfelvoná- sos opera. — 22.00; Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz p^re külpolitika. — 23.18: Nóta­csokor. — 24.00: Hírek. — 0.10: Az Innsbrucki Vogelweide Kó­rus felvételeiből. Petőfi rádió: 12.03: Kamaraze­ne. — 13.00: Hírek. — 13.03: Nyíregyházi stúdiónk jelentke­zik. — 13.20: Romantikus kórus­muzsika. — 13.45: Időjárás. — 14.00 Kettőtől hatig . . .— 13.00: Hírek. — 18.10: Csak fiatalok­nak! — 19.13: Rádióhangverse­nyekről. — 19.44: Világkonszer­nek, vállalatbirodalmak. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Es­ti Krónika. II. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Az 1972. évi ifjúsági rádiójáték-pályázat díj­nyertes műveiből. Tartályvonat Pest felől. — 21.31: Halló, halló Budapest! — 22.31: Gitárral és furulyával. Fiatalok műsora a Fővárosi Művelődési Ház kör­termében, — 23.00: Hírek. — 23.15: zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: A városért — Sátoraljaújhelyen. — Régi magyar dalok és tán­cok. — 18.00: Borsodi Tükör. (Minta-lakótelep Ernődön; Egy sajtótájékoztatóról; Emberköz­pontú ügyintézés; Tudományos kutatómunka a Semmelweis- kórházban; A Kodály-kórus Lillafüreden). — 18.15: Filmzene. — Ifjúsági körkép. (Előkészület­ben a hangonyi ifjúsági talál­kozó; A tanév közeledtével; Akit nem vettek fel az egyetem­re.) — Negyedóra a beat ked­velőinek. Televízió: 17.08; Műsorismer­tetés. — 17.10: Hírek. — 17.15: Kiszorító. Sportvetélkedő — harmadik elődöntő. — 18.15: Lá­togatás Pszkovban. Szovjet rö­vidfilm. — u.8.35: A „befalazott’* Cell-panell. . . Egy találmány sorsa. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Pa­rasztok. — 20.55: Hosszúéletüek. — 21.15: Ez is operett, az is ope-^ rett... — 21.45: Tv-híradó 3. Szlovák televízió: 17.05: Fecs­ke (ifjúsági magazin). — 17.45: Magazin. — 18.00: Kalózok (fran­cia sorozat). — 18.30: Dalok. — 19.00: Híradó. — 20.00: A vizek világa. — (Tévéjáték). — 21.20: Híradó. -- 21.50: — perc csönd­je (szovjet film). — 23.10: Sajtó­szemle. Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19): Ágotha Margit grafikus- művész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18) : Magyar festé­szet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarca. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Szce- nográfia ’74 Miskolc. — Déryné ház (10—18); Régi magyar arcké­pek. — Herman Ottó-emlékház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Az Olsen-banda nagy fogása (szí. dán). — Kossuth (±3); önző szerelem (14 éven felülieknek! szí. mb. jugoszláv. Másfélszeres helyár!, f5, f7): Anna ezer nap­ja (szí. angol). — Hevesy Iván Filmklub (f5. í7): A könnyülo- vasság támadása (mb. szí. an­gol). — Fáklya (f5, f7): Volt egyszer egy zsaru (Felemelt hely ár! mb. szí. francia). — Pe­tőfi (f5, f7): Szerelem a tenge­ren (szí. szovjet). — Szikra (5, 7): Pál és Paula (16 éven felüli­eknek! szí. NDK). — Táncsics (f5,f7) : Azon az éjszakán (mb. NDK). — Tapolca-kert (8): Pe­tőfi *73 (szí. magyar). — ságvá- ri (Ady Műv. Ház. 5. 7): Hét tonna dollár (16 éven felüliek­nek! szí. magyar). — Hámor (6): Ego hó (mb. szovjet). PÉNTEK Kossuth rádió; 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Zsáki Aladár népi zenekara játszik. — 9.00: Mindenki könyvtára. Németh László: Gyász. — 9.30: Irmgard Seefried es Nikola Ni- kolov énekel. — 10.00: Hírek. — 10.05: Édes anyanyelvűnk. — 10.10: Iskolarádió. Hangjáték. — 10.30: Zenekari muzsika. — 10.59* Lottóeredmények. — li.oO: Hol járt — mit csinált? — 11.49: Kritikusok fóruma. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Kamarazene. — 9.00: Hírek. 9.03: Ezeregy délelőtt. — 10.OO: Zenés műsor üdülőknek. —11.43: Útikalauz üdülőknek. Nincs verseny — nincs olvasószoba

Next

/
Oldalképek
Tartalom