Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1974-07-08 / 158. szám

Jó család a Szabó család BERTÓKNÉVAL BESZÉLGETTÜNK \ é Véletlenül értesültem róla a színházi évadzáró nem hiva­talos jókívánságai, búcsúzásai közepette, hogy Kovács Má­riát nívódíjjal jutalmazta a Magyar Rádió és Televízió el­nöksége a Szabó családban nyújtott közreműködéséért. Hir­telen érdekelni kezd a népszerű család, melytől bizony — miért is tagadnám — már évekkel ezelőtt elszakadtam. Pe­dig valamikor milyen büszke voltam rá, hogy néhányszor ott lapulhattam László Endre rendező mögött a felvételeken, s így kicsit előbb tudhattam, mint a „civilek", hogy sikerült az Icu egyetemi felvétele. A hallgatók egy része talán már nem is emlékszik szegény Vörösmarty Lilire, akinek Icujáért egy egész ország rajongott hajdan ... Kovács Máriával úgy be­szélgetünk erről a sorozatról, mint családi dolgokról szo­kás. Felidézünk régi esemé­nyeket, s persze a halottakat is; Kiss Manyit, Szabó Er­nőt. Csak sokára jutunk el Bertóknéig, akiről — szégyen vagy nem szégyen — csak most tudom meg, hogy bri­gádvezető a gyárban, ahol Szabó Bandi dolgozik, s szá­mos megszívlelendő véle­mény hordozója. — Az ország egyik legszeb­ben beszélő drámai színész­nője, akit Lady Macbeth- ként, Hamlet és a Bánk bán Gertrúd-jaként ismerünk, hét­ről hétre szívesen játssza Bertóknét. Ennyire fontos a rádiózás, vagy a gázsi? — Csak kívülálló kérdez­het ilyet vagy sznob. (Már ne haragudjon.) A színész sokszor jobban örül a koldus gönceinek, mint a királyi pa­lástnak. A szerep mélysége, izgalma a perdöntő. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy Bertókné megformálása az álmok netovábbja. De ezt az asszonyt mégiscsak olyan­nak ismerik, amilyennek én (persze írói, rendezői segít­séggel) megteremtettem. Ná­lam nélkül — miután hor­dozza a hangom, átveszi idegrendszerem vibrálását — egyszerűen nincs Bertókné. Azaz időt kell hagyni a kö­zönségnek, hogy elfelejtsen, s csak akkor szülheti újra más. — S ha csak beteg, vagy halaszthatatlan elfoglaltsága van? — Akkor elviszik hozzá a kórházba a mikrofont, vagy a színházba. Esetleg az is előfordulhat (velem is meg­esett), hogy partnerek nélkül rögzítik szalagra valamelyik szereplő szövegét, s utána vágják össze. — Hogyan lett tagja a Sza­bó családnak? — Először alkalmanként hívlak meg kisebb szerepek­re. Pályám kezdetén állandó tagja voltam a Rádiószínház­nak, így hát nem volt isme­retlen a mikrofon. Most már nyolc éve vagyok együtt en-, nek a családnak a tagjaival, s nagyon rossz lenne nélkü­lük. — Ügy is érthetem, hogy a stáb nélkül lenne rossz. — Igen! Kitűnő kollégák, barátok társaságában dolgo­zom. Már önmagában is na­gyon sokat jelent ez. Tényleg családot alkotunk. Ebben az együttesben nincs csipkelő­dés. féltékenység, intrika. A központ természetesen Szabó néni. Gobbi Hildát nagy tisz­telettel és szeretettel vesz- szük körül. És ő meg is ér­demli. Nemcsak kiváló szí­nésznő, hanem misszionáriu­sa szakmánknak. — Ennyi idő alatt nem vá­lik túlságosan rutinmunkává a rádiózás, különösen akkor, ha mindig azonos figurát kell megszólaltatni? — Van az embernek ön­becsülése, tiszteli a szakmát, a partnert, s hogy a munka ne legyen unalmas, arról az írók gondoskodnak. Felvétel előtt mi sem ismerjük a cse­lekményt. Bennünk is él a várakozás, mint a nézőben. Sőt, még erősebben. — Napi aktualitások — a színészt mint magánembert is érdeklő dolgok — kerülnek terítékre a Szabó családban. Nem lenne jó olykor „bele­szólni” a sorozatba? — Akinek van ilyen vá­gya, az szól a dramaturgnak. major Anna tudniillik ötle­teket is gyűjt. S ha netán a színészi ötlet tetszik az írók­nak is, akkor visszakapjuk szövegben. De ezek már mű­helytitkok. — így hát azt sem tudhat­juk meg, mi történik a leg- közebbi adásban? — Ismétlem, ezt én sem tudom. — De a nívódljat nem kell titokban tartanunk? — Azt nyilvánosan adták i át, s egyébként sem tagad- | nám le. (gyarmati) ' kisßlmek bemutatója A Kossuth Művelődési Ház udvarán rendezett Művész­mozi következő előadása ma este 8 órakor lesz. Ezúttal az Évszakok és mesterek. Ha­lálnak halálával halsz, Ka­locsai rapszódia, Vankóné Dudás Juli, Népi halászat, és a Magyar fazekasok című népművészeti kisfilmeket lát­hatja a közönség. Rossz idő esetén a vetítés két nappal később, július 10-én lesz. Népművészeti Budapest történetéből Megjelent a Budapesti Történeti Múzeum legújabb évkönyve, amely érdekes ta- ifulmányokat közöl Buda­pest középkori és újkori tör­ténetéről. A tanulmányok több új adatot tartalmaznak a főváros Árpád-kori törté­netéről is — érdekes részle­tek a Rákoscsaba és Rákos­keresztúr hódoltsági állapo­táról, Buda visszafoglalásá­ról szóló krónikák. A XIX. század első felének pesti művészettörténetéről is tájé­koztatnak a tanulmányok. Érdekesek továbbá az egyes családok vagy üzemek tör­ténetéről írt munkák. A legszebb kerámiák Tíz nap alatt több mint 15 ezer látogatója volt a Pécsett tegnap zárult Magyar kerá­mia kiállításnak. Méltán volt nagy az érdeklődés: a Finom­kerámiaipari Művek 11 gyára mutatta be legszebb, legkor­szerűbb termékeit, művészei­nek alkotásait, edényeket, díszműárukat, gazdag válasz­tékú építészeti és kerti kerá­miákat, műszaki porceláno­kat. A rendezők 5000 látogató véleményét summázták: a pálmát a majolikatermékek vitték el, dicsérték a herendi remekeket, a pécsi eozin-tár- gyakat, és sok elismerést kaptak a falburkoló csempék, a lakáskerámia-díszek és a porcelát étkészletek. Öt perc a triennaléról Balatoni nyári tárlat A keszthelyi múzeum­ban ünnepélyesen megnyitot­ták a már hagyományos nyá­ri képzőművészeti seregszem­lét, a sorban VII. balatoni nyári tárlatot. A tárlat meg­nyitása alkalmából adták át az idei Veszprém megyei mű­vészeti díjakat is. A megyei tanács és a szakszervezetek megyei tanácsa által alapí­tott Egry József képzőművé­szeti díjat íresik József veszprémi festőművész kap­ta. A grafikai díjat Bognár József balatonfüredi, a festé­szeti díjat Kurucz D. István hódmezővásárhelyi, az ipar- művészeti díjat Leiber Éva budapesti, a szobrászati díjat pedig Borbás Tibor buda­pesti művésznek ítélték oda. Talán öt perc volt a szom­bat este, pontosabban a Képes krónika, a tévé kép­zőművészeti magazinjának műsoridejéből amit a Szce- nográfia ’74, az első orszá­gos díszlet- és jelmezterv tri- ennalé kapott a Miskolctól Szombathelyig bemutatott nyári aktualitások sorában. A felvételek közvetlenül a június tizedikéi megnyitó előtt készültek: Jánosa La­jos díszlettervező, a Magyar Színházművészeti Szövetség szcenikai osztályának elnö­ke beszélt a kiállításról. Annak idején írtunk a triennaléról, tartalmáról, for­májáról, céljáról. Jó lenne, ha a labdarúgó-VB harma­dik helyért vívott mérkőzése után sokan a képernyő előtt maradtak volna, mert Jáno­sa Lajos néhány mondata a bennfentes szakember biz­tonságával tette a helyére ezt az első, országos szintű és méretű bemutatót — fel­tétlenül a megnézésére, sőt újra megtekintésére inspi­rált. Miért kell a film, színház, televízió díszlet- és jelmez- tervezőinek munkáiból kiál­lítást rendezni — tette fel a kérdést — hiszen a meg­valósult mű mindig egy­fajta kiállítás. De más a terv, és más a színpadkép, a kész jelmez. A játék fo­lyamán háttérbe kerülő, azt szolgáló dekoráció itt, ezen a bemutatón önálló életet él. A közönséget elvezeti a kulisszák mögé, megmutatja a műhelyt, a kiállító, az or­szág minden részéből részt vevő művészek számára pe­dig alkalom a másik megis­merésére, az összehasonlí­tásra. A nem egyszer önálló, grafikai mű, vagy festmény igényével jelentkező tervek­re, a nemrégen látott tévé­játékok makettjeire, a na­gyon szép anyagot felvonul­tató kiállításra egyes darab­jaink bemutatásával hívta fel a figyelmet a kamera. Mit lehet öt perc alatt lát­ni? Nem sokat, de ha az adás el is múlt, a triennalé itt maradt, helyben van. Megnézheti, aki nem látta, és sokan nem látták. Vagy in­kább így fogalmazok: a megnyitót követő érdeklő­dés hamar elmúlt, véget ért a színházi évad, a tanév, sokan mentek nyaralni, és úgy látszik, kevés kiállítás­ra járó turista érkezik Mis­kolcra. Nem érdekli az em­bereket, vagy nem találnak ide? Előfordul, hogy egy nap csak 10—15 látogató fordul meg az annyi gond­dal gyűjtött, még több izga­lommal rendezett, ünnepé­lyes külsőségek között meg­nyitott egyedülvalóan érde­kes bemutatón. Talán a tévé most felhív­ta rá a figyelmet. Segítségül hadd tegyük még hozzá: a triennalé a Kossuth Művelő­dési Ház nagytermében van, vasárnap kivételével dél­előtt , 10-től este hat óráig tekinthető meg, és július 27- ig tart nyitva. (M-) Üdülőtelep Balatonbooláron Többgyermekes családoknak A több gyermekes családok üdültetésének gondjain igyek­szik enyhíteni a SZOT bala- tonföldvári üdülési igazgató­sága azzal, hogy Balatonbog- láron megkezdte egy 200 sze­mélyes üdülőtelep építését. A faházakból álló, saját strand­dal rendelkező üdülőtelepen játszóteret és sportpályát is kialakítanak. A modern be­rendezésű, minden igényt ki­elégítő pavilonokban két szo­bát, teraszt, előszobát és hi­deg-meleg vízzel ellátott zu-' hanyozót képeznek ki. A csa­ládok külön elhelyezésére szánt épületek két szobájá­ban összesen öt ágyat helyez­nek el. Az új telepet még a főszezonban birtokba vehetik a beutaltak. A sokgyermekes családoknak az idén ősszel Szántódon építenek újabb, hasonló nagyságú nyaraló­telepet, s terv szerint 1975-ig elkészül az ugyancsak 200 személyes SZOT nyara1 ótól ep Balatonlellén is. HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20:- Déki Lakatos Sándor népi zene­kara játszik. — 13,50: Válaszo­lunk hallgatóinknak. — 14.05: Édes anyanyelvűnk. — 14.10: Ko- ruspódium. — 14.22: Pal Joey. Készletek Rodgers filmzenéjéből. — 14.33: Hét bagoly. Krúdy Gyu­la regényének rádióváltozata. — 15.00: Hírek. — 15.10: Nílus-parti kaiand. Fantáziajáték. — 15.49: Zoborvidéki lakodalmas. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Bemutatjuk uj felvételeinket. — 16.31: Vallomás a műfordításról. — 16.51: Myddleton: A néger ál­ma. 17.00: Hírek. — 17.05: Kül­politikai figyelő. — 17.20: A hét rádióhallgatója. — 17.40: Van új a Nap alatt! Tudományos hír­adó. — 17.55: Sajtókonferencia. 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Nép­dalest. — 20.25: Lemezmúzeum. — 21.09: Hírek. — 21.12: A IV. drezdai nemzetközi dixieland­fesztivál műsorából. — 21.30: Mik- rolánc. — 22.00: Hírek. Sport. — 22.20: Darius Milhaud emlékeze­te. — 23.03: Sybiil. Operettrészle­tek. — 24.00: Hírek. — 0.10—0.25: Éji zene. Petőfi rádió: 12.03: Zenekari muzsika. — 12.43: Munkásegye­tem Jugoszláviában. — 13.45: Idő­járás- és vízállásjelentés. —14.00: Kettőtől-hatig ... A Rádió kíván­ságműsora. — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Kalandozás (Venczel Vera és Tamássy Zdenkó műsora.) — 19.25: Mendelssohn: e-moll hege­dűverseny. — 19.53: Jó estét, gye­rekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Oj könyvek. — 20.13: A párduc. Epizódok Tomasi di Lampedusa regényéből. — 21.10: Astrid Var- nay és Robert Merrill énekel. — 21.50: Ritmusturmix. — 23.00: Hí­rek. 23.15: Kisbojtár-szvit. (Álla­mi Népi Együttes). — 23.30: A hét zeneműve. Csajkovszkij: He­gedűverseny. — 24.00—0.10: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris- ! mertetés — hírek. — 17.35: Em­berek, utak, járművek. Közleke­dési és balesetvédelmi műsor. — Szórakoztató zene. — 18.00: Bor­sodi Tükör (3000 lakás: A men­tőknél; A Miskolci Textilkonfek­ció Szövetkezetnél). — 18.15: Kó­rusmuzsika. — Napjaink kérdé­sei. Mire jó a nyár? Jegyzetek. — Megyei sporteredmények. — Slágerkoktél. Szlovák televízió: 17.05: A szlo­vákiai népi kultúra. — 17.40: Ke­rületeink hangja. — 18.00: A ka­lózok. (Tévésorozat, 3. rész). — 18.25: Dalok. — 19.00: Híradó. — 20.10: Gabriel esete. (Tévéjáték, 1. rész). — 21.05: Híradó és saj­tószemle. — 21.35: Mezőgazdasá­gi magazin. Filmszínházak: Béke (£4, hn6, 8): Égő hó (szí. mb. szovjet). — Kossuth (£3, hn5): így látták ők (szí. amerikai). (7): A bostoni fojtogató (mb. szí. amerikai, fel­emelt helyárral!) 18 éven felüli­eknek!) — Hevesy Iván Film­klub (£5, f7): A látogatók (szí. amerikai, 16 éven felülieknek!). — Fáklya (£5, 17): A halál válo­gat (csehszlovák). — Petőfi (í5, f7): Fogják el Oichit élve vagy holtan! (szí. japán). — Szikra (5, 7): Ki van a tojásban? (szí. magyar). — Táncsics (5, 7): Orda­sok között (mb. szovjet). — Ta- polca-kert (£9): Fellini — Róma! (szí. olasz—francia, 16 éven fe­lülieknek !) — Ságvári (5, 7): Nyílhegy és aranyöv (szí. szov­jet). — Hámor (4): özvegy Cou- dercné (francia—olasz). Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Szőnyi István 50 rézkarca. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): Országos díszlet- és jelmezterv-triennalék. KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.15: Budapest és a vidék kultu­rális programjából. — 8.20: Indu­lók. — 8.30: Harsan a kürtszó! A Gyermekrádió műsora. — 9.05: Flotow: Márta. — 11.39: Domeni­co Scarlatti—Tommasini: A jóked­vű asszonyok — balettszvit. Petőfi rádió: 8.00: Hirek. — 0.05: A Magyar Rádió és Tele­vízió szimfonikus Zenekarának felvételeiből. — 9.00: Hírek. — 9.03: Verbunkosok, népdalok. — 9.52: Könyvek, tájak, emberek.— 10.00: Zenés műsor üdülőknek. A MISKOLCI VASIPARI SZÖVETKEZET azonnali belépéssel alkalmaz női munkaerőket betanított munkakörbe j 1 Mórta-bónyai telephelyére Jelentkezés: Miskolc III., Tömörkényi u.( a telepvezetőnél. A Miskolci Vasipari Szövetkezet azonnali belépéssal alkalmaz: 9 festő, mázoló szakmunkásokat • általános és géplakatos szakmunkásokat 9 szerszámlakatos szakmunkásokat 9 hegesztő szakmunkásokat 9 esztergályos szakmunkásokat 9 segédmunkásokat anyagmozgatáshoz 9 portás, éjjeliőröket, lehet nyugdíjas munkavállaló is. Jelentkezés: Miskolc I., Partizán u. 7. sz. alatt. V

Next

/
Oldalképek
Tartalom