Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)
1974-07-18 / 167. szám
Közművelődés és a politikai kultúra Minél magasabb szintre jut termelőerőink fejlődése és minél bonyolultabbá válik társadalmunk egész szerkezete, annál természetesebben lép fel a hozzáértés, a szólni és kérdezni tudás követelménye is. Persze, ez a hozzáértés, szólni és kérdezni tudás több szempontból is különbözik a szakmai-technikai ismeretektől. A jogok és kötelességek Ismeretét még csak értelmezhetjük egyfajta „szakismeretként”, a közéleti eljárások, ügyintézési módok „technikájával'’ egyetemben. Azonban már ebben az esetben is különbségként mutatkozik, hogy itt — a szakmai ismeret egyénhez kötöttségével szemben — elégséges, Jia egy szűkebb közösség hordozza ezt az ismeretet. Másrészt, a közösségi ügyek intézése ugyan megköveteli a maga szakembereit, a vezetők szakképzettségét, de magának a tevékenységnek a közösség általi megítélése sohasem egyszerűen szakmai szempontból, hanem az emberi viszonyokra és kapcsolatokra tett hatása alapján történik. Éppen ez a hatás adja meg az érdekkielégítés vagy ki nem elégítés révén a társadalmi-közéleti tevékenység politikai tartalmát. Az állampolgárok politikai ismereteinek (más kifejezéssel: politikai kultúrájának) szükségessége ehhez az utóbbi problémához kapcsolódik elsősorban. Mit értünk a „politikai kultúra” fogalmán? Az említett társadalmi feladatokhoz és problémákhoz kapcsolódva a politikai kultúra mindenekelőtt a politikai-közéleti tájékozottságot, társadalmi gyakorlatunk lényegi tartalmának, céljainak az ismeretét jelenti. Vagyis a szocialista fejlődés értékrendszerének az elsajátítását, amelynek hiányában lehetetlen a társadalmi egyének — vezetők és vezetettek — tetteinek céljainkhoz mért megítélése. Ezeknek az ismereteknek a birtokában viszont könnyebb átlátni a nemegyszer bürokratikus körmön- fontsággal vagy demagógiával leplezett önző és törtető magatartást. S végül: a közösség érdekének ismeretéből eredő meggyőződés ösztönző erőt gyakorolhat a nem szocialista magatartás elleni fellépésre. A politikai kultúra a mi számunkra nem egyszerűen ismeretanyag „felhalmozását” jelenti, hanem sokkal inkább olyan politikai közösségek kiformálódását, amelyekben az ismeret tényleges és tartós aktivitással párosul, ahol a régi — s időnként ma is hivatkozott — „ne szólj szám, nem fáj fejem” szóláshoz hasonló álbölcsességeket szókimondó népi bölcsesség és tömegnyomás váltja fel. Sok még a tennivaló ezen a téren is. Hiszen hányszor előfordul még, hogy különböző helyeken csak hosszas huzavona vagy éppen meghurcolás után juthatnak el emberek igazukig. Emögött nemcsak hivatali visszaélés rejlik, hanem a politikus, a tagjaiért is kiálló közvélemény hiánya is, amely utóbbi pedig eleve minimumra korlátozhatná a pozícióból elkövetett visszaéléseket. De mi köze mindennek a közművelődéshez? Nagyon is sok. Tartalmilag határozza meg a közművelődést, amennyiben eppen ennek a társadalmilag aktív és felelős magatartásnak a fontosságát tudatosíthatja a művelődés folyamata. De meghatározza módszertanát is: a közművelődés ismeretanyaga nem maradhat meg az egyszerű ismeretközlésnél, a tételes tudásnál, egyfajta „katekizmus”-módszernél. A társadalom tagjainak szellemi és erkölcsi aktivizálása ennél többet követel: a rávezetés, a kifejtés, a meggondolkodtatás eszközeinek alkalmazását. Politikai kultúránk nem formálható ki a szocialista kultúra filozófiai, erkölcsi és művészeti eszményeinek megismerése és elsajátítása nélkül. HÜLVELY ISTVÁN Emlékmű Lev Tolsztojnak Tulában, az ősi orosz városban leleplezték Lev Tolsztoj emlékművét. A világhírű író alkotó pályafutásának sok állomása kapcsolódik e városhoz. A Feltámadás című regényén dolgozva Tolsztoj ellátogatott a tulai körzeti bíróságra, s őt magát is megválasztották ülnöknek. Egy fiatal polgár öngyilkosságával kapcsolatos bírósági ügy alkotta A sötétség hatalma című drámájának alapját. Tulában mutatták be először a nyilvánosság előtt A felvilágosodás gyümölcsei című vígjátékát. Most a tulai pedagógiai főiskolát és a város egyik főutcáját az íróról nevezték el. Lev Tolsztoj emlékműve a város főútvonalán áll; a 6 méter magas bronzalak gránittalapzaton nyugszik. Az emlékművet Vjacsesz- lav Bujakin szobrászművész készítette. A tábornok tulajdonképpen még nem is tábornok, mikor megismerkedünk vele, sőt semmiféle rangjelzést nem visel. Az első képsorok egy — majdnem naturális — operációt mutatnak be, mégpedig hadi körülmények között.' Kívülről tompa fegyverropogás hallatszik, a szakadt sátorponyván befolyik az esővíz (mert természetesen a mostoha időjárás együtt jár a háborús cselekmények- kél) majd kialszik a villany, kicsit később a generátor is felmondja a szolgálatot, de a rettenthetetlen orvos ezredes — aki katonás drasztikum- mal és határozottsággal osztogatja parancsait — tovább operál egyetlen szál gyertyá■ nál... A műtétet befejezi, majd lefújják a gyakorlatot. Akkor látjuk, hogy a szituációt mesterségesen teremtették esővel, gyertyával, lövöldözéssel, s a tábori sátrat egy tornateremben verték fel. Mert béke van, napjaink békéje. Az olasz főtiszteket azonban ez nem befolyásolja abban, hogy még jobban áhítozzak a rangokat, mint háború idején. Leone ezredes minden pillanatban várja tábornoki kinevezését. Olykorolykor úgy tűnik szorítanak is helyet számára a tábornoki karban, aztán mégis megfeneklik karrierje. Főleg azért, mert túl sok az öreg tábornok, meg aztán Leone egyik fivére anarchista. De a bajok forrása maga az ezredes, akinek álmában felébred másik énje a rebellis, az antimilitarista a baloldali. Ha fekve alszik egész kis ellenzéki programbeszédeket vág ki. S így megy ez már harminc esztendeje. Még valamikor 1942-ben kezdődött, Líbiában ... Ebből az alapállásból kiindulva Francesco Massero rendező (forgatókönyv: Ugo Pir- ro, Giuseppe D’ Agata, Francesco Massero) sziporkázó történetet komponál. Műfaját tekintve inkább szatíra, mint vígjáték, bár — a rengeteg bizzar és kétélű helyzet ellenére — a rendező nem akar túlságosan kegyetlen lenni. Leone mindenesetre rendkívül érdekes hős. Csak tudat alatt mer lázadni, ébren mintakatona (bizonyos kincstári humanizmussal), aki nemcsak elfogadja, hanem ügyesen meg is lovagolja a mindenkori rezsimet. Ennek ellenére soha nem . lenne tábornok, ha nem írDon Bodorovszky és Don Fehér Az inkább gyerek, mint férfi Olaszországból Amerikába indul. Szülőhazáját — gyermekes fennliéjázással — megtagadja a kamera előtt. Olaszhon csak átmeneti állomás volt számára, vágyai netovábbja az Egyesült Államok. Kopott farmerben indul, egyik kezében esernyőt, a másikban sporizsákot ló- bálva. Milyen vágyakkal? Először is vesz meleg kabátot és cowboy-csizmát. És aztán? Aztán majd kinyílik előtte a csodák világa. Erre két biztosítéka van. Ismerőse, aki az Egyesült Államokban él valahol és a farmerzsebéből előhalászott gyűrött újsághirdetés. Büszkén olvassa. Fiatal fiúknak ajánlanak „érdekes” állást. Hogy mi ez? ö sem tudhatja. Valahol Olaszországban, az éjszakában robogó vonaton két legény. Magyarul hallgatnak, egy szót sem értenek abból, amit a kalauz kérdez. Hova mennek? Uruguayba. — Mégis — vallatom őket —, él ott valakijük, atyafijuk, ismerősük, ki eligazítja magukat? Hova akarnak szegődni? Ki hívta ki önöket? — Egy bizonyos ember. Lakatos István. Az írt. — Mit csinál az ott? — Narancsot csomagol, faládikákba. — Hol lakik? Várják magukat? Tudják legalább a címét. — Azt bizony nem tudjuk. — De Uruguay nagy, nagyon nagy. Hogy találják meg? A párbeszéd megszakad. Mind a ketten kinéznek az ablakon, nem törődnek többé velem, ök azon töprengenek, kogy mit hoz a jövendő, melyet hajszolnak, mint a világgá bujdosott egyszeri királyfi, én pedig azon, hogy milyen fehér vagy fekete emberkereske- dök kezébe, milyen zárkákba és ketrecekbe kerülnek ... Röpíti őket végzetük. A két történet között 50 év. Az utóbbit 1925-ben írta meg Kosztolányi Dezső a Pesti Hírlapban. Ö találkozott valahol Olaszországban az éjszakai vonaton a bizonytalan jövő felé utazó két abaúji legénnyel. Az előbbit 1974-ben rögzítették filmszalagra a televízió munkatársai. A capuai fiúk című dokumentum műsorban láthattuk, hallhattuk azokat, akik szinte még gyerekfejjel hagyták itt hazájukat, ki csodás kalandot, ki gyors meggazdagodást remélve. m m És mit kaptak? Tőlük hallhattuk, milyen az élet a capuai gyűjtőtáborban, a szöges drótkerítés mögött. Naponta verekedéseket, néha gyilkosságokat szül a csalódottság. Ha megáll egy olasz kocsi a kerítés közelében, akkor megrohanják a munkát koldulok. Lányok, akik egy miniszoknyáért adják oda magukat, és a férj, aki a feleségéről készült pornográf képeket árusít olasz kisdiákoknak. Van, akinek jobban sikerül. Egy fiú Svédországban egyetemre jár. Fizikus lesz. Hol? Az Egyesült Államokban, vagy másutt. Cinikusan vallja, hogy neki tulajdonképpen mindegy, leszámolt azzal, hogy valaha is hazájának nevez- zén egy országot. Csak lakni, dolgozni és élni fog valahol. A fiatal pár büszkén mutatta a riporternek szerény otthonát. Befutott embernek tudják magukat a néhány évi keserves munkával megkeresett kis lakással, bútorokkal a hátuk mögött. És\a kábítószer. Úgy is, mint feledtető, és úgy is mint pénzkereseti lehetőség. Aztán a börtön. Éppúgy, mint a pornográf magazinok csempészeinek. A jó barat életével fizetett egy üzleti útért. * ■ ■ Fakeresztek a capuai tábor mellett. Élt 20 évet, élt 24 évet. Lacik, Pisták, Jóskák, aéiik fölött hamis pátosszal mond sirbeszédet az erdélyi költőt idéző pap.. Szülök a vetítőteremben. Van, aki nyolc év után először látja fiát. A gyerek integet, mosolyog és közeli találkozást ígér. Egy kisiparos, aki — mint mondja — kapitalista családból származik. Kapitálisig? Apjától örökölte azt a kis műhelyt, ahova „haza-disszidált”. Don Bodorovszky és Don Fehér Abaújból, 1925-ben. Abból az Abaújból, ahol a legtöbb volt az analfabéta és a nincstelen szegényember. Ók nekivágtak az útnak annak a reményében, hogy majd megtalálják azt a bizonyos Lakatos Istvánt, ki narancsot csomagol faládikákba. Honnan is tudhatták volna, hogy Uruguay kiterjedése száznyolcvan- hét ezer négyzetkilométer. És ha tudták volna is.. . Mit veszíthettek? De az. ezerkilencszázhatvanas években!? BÉKÉS DEZSŐ ná meg emlékiratait, s nem juttatná azt a vezérkar kezébe. A film legjellemzőbb epizódja, mikor a tábornokok — akik természetesen szeretik a történelmet úgy látni, hogy az nekik személy szerint előnyös legyen — egész fejezeteket tépnek ki az emlékiratból, „korrigálva” Leonét, s tisztázva ezzel magukat. A tábornok aspiráns mindezt előre kitervelte. Jól tudja: aki „nem emlékszik”, hallgat vagy azt monjda, amit kell, s tesz néhány apró szolgálatot, az megszerezheti a várva várt tábornoki csillagot, s ezzel együtt a szerelmet is. Az utóbbi egy özvegy — ámde fiatal — és még nem is asszony... tá- bornokné személyében hull ölébe. Az olasz film sokkal többet nyújt szokásos nyári szórakozásnál, annál is inkább, mert a főszerepet a zseniális UGO TOGNAZZI játssza. ' (Gy -) TO2 CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól. — 13.40: Fogadóórán. — 14,00: Lajos Attila Mozart-felvételeiből. — 14.22: Szovjet dalok fesztiválja. — 14.48: Iskolarádió. Ki mondta? — Miért mondta? — 15.00: Hírek. — 15.10: Bemutatjuk új felvételünket. Vujicsics Tihamér: Kurucok emlékezete — kantáta. — 15.23: Paganini: E-dúr hegedű- verseny. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Helyszíni szemle. — 16.49: A Magyar Néphadsereg zeneművészeti szakközépiskolájának fuvúszenekara játszik. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külföldről érkezett. . . Máder László népzenei műsora. — 17.25: Hét bagoly. Krúdy Gyula regényének rádióváltozata. — 17.50: Honthy Hanna énekel. —■ 18.00: Szemünk fénye ... A gyermek Svédországban. Rapcsányi László műsora. — 18.25: Arthur Gru- miaux hegedül, Petri Endre zongorázik. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Kritikusok fóruma. — 19.35: Üj lemezeinkből. — 20.13: Dévai Nagy Kamilla és a Magyar Rádió kamarakórusa népdalokat énekel. — 20.42: Hírek. — 20.45: A főszerepben: Jussi Björling Leoncavallo: Bajazzók. Kétfelvonásos opera. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sport, táncdal, könnyűzene. Közvetítés a vívóvilágbajnokságról, Grenoble-ból. Férfi tőr, egyéni döntő. — 22.59: Arcképvázlat Francesco ‘Petracá- ról. — 23.30: Furcsa egy lány. Részletek Styne zenés játékából. — 24.00: Hírek. — 0.10: A Ludvikovszkij-együttes játszik. Petőfi rádió: 12.03: Zenekari muzsika. — 12.43: Győri stúdiónk jelentkezik. — 13.00: Hírek. — 13.45: időjárás. — 14.00: Rádiónapíó — kettőtől hatig . . . — 18.00: Hírek. — 18.10: Jelentés az országos úszóbajnokságról. — 18.20: Csak fiataloknak! — 19.20: Reklám. — 19.23: Operettdalok. — 19.44: Lukács György gondolat- világa. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Üj könyvek. — 20.13: Az Ifjúsági Rádiószínpad bemutatója* Északnyugati átjáró. — 21.16: Sport, táncdal, könnyűzene. Közvetítés a vívó-világbajnokságról, Gre- noble-bol, férfi tőr, egyéni döntő. — 22.15: Rádióhangversenyekről. Tallián Tibor műsora. — 22.45: Brahms: Tragikus nyitány. — 23.00: Hírek. — 23.15: Két vonósnégyes. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsor- ismertetés. — Hírek. — 17.35: Munkások — üzemek... (A gazdasági vezetés és a szakszervezet kapcsolata; Hogyan foglalkoznak a nyugdíjasokkal?). — A kertbarát-mozgalomról. — Szórakoztató muzsika. — 18.00: Borsodi Tükör: Előkészületben a Helyiipari Kiállítás Miskolcon. — Az ipari szövetkezetek ifjúmunkásainak találkozója. — Ma kezdődött Ozdon a Csillagászat Baráti Körének Vili. országos találkozója. — 18.15: Filmzene. — Ifjúsági körkép: (Központban a KlSZ-vezetőkép- zés. — Ifjúsági park — programgondok. — Klubot avattak Hernádnémetiben). — Negyedóra a beat kedvelőinek. Televízió: 17.28: Műsorismertetés. — 17.30: Hírek. — 17.35: Jo vagy rossz? — 18.15: Francesco Petrarca Daloskönyve. — 18.35: Mitől arany?... — 19.05: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-hiradó. — 20.00: Parasztok. Lengyel tévéfilmsorozat. — 20.50: Kék fény. Riportműsor. — 21.50: Vívó VB. Férfi tőr, egyéni döntő. — 22.40: Tv-hír- adó, 3. Szlovák televízió: 17.00: Hírek. — 17.45: A Csehszlovák Hadsereg filmmagazinja. — 18.00: A kalózok (francia tévésorozat, 6. rész). — 18.25: Dalok. —/ 19.00: Híradó. — 20.00: A Karlovy Va- ry-i filmfesztiválról. — 20.10: A tiszteletkor (Tévéjáték.) —21.30: Híradó. — 22.00: Az arany (szovjet film). Filmszínházak: Béke (f4. hn6, 8): A tábornok állva aiszik! 16 éven felülieknek! (mb. szí. olasz). — Kossuth (f.3, hn5, 7): A fekete herceg (mb. szí. szovjet). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Elektra (görög film). — Fáklya (f5, f7): A sziklabarlang titka (mb. szí. szovjet). — Petőfi (f5, f7): Kabaré, 16 éven felülieknek! (szí. amerikai). -> Szikra (5, 7): Periszkóp a fjor- dok között (szí. szovjet). —Táncsics (5. 7): A tábornok állva alszik! 16 éven felülieknek! (mb. szí. olasz). — Tapolca-kert (f9): Kettős bűntény Hamburgban. Felemelt helyár! (szí. olasz— NSZK). — Ságvári (5, 7): Banditák hálójában (szí. angol). — Hámor (6): Gyilkossági kísérlet (mb. csehszlovák). Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19) : Agotha Margit grafikusművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Sző- nyi István 50 rézkarca. — Kossuth Művelődési Ház (10—18) : Szcenográfia ’74 Miskolc. —Déryné ház: Régi magyar arcképek. — Herman Ottó Múzeum (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. PÉNTEK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Lemezmúzeum. Schubert: A-dúr szonáta. — 8.46: Fúvósesztrad. — 9.00: Ádámcsutka. Mykolas Sluc- kis regénye, folytatásokban. — 9.20: Katona Klári, Soltész Rezső, a Kócbabák és a Neoton- együttes felvételeiből. — 10.00: Hírek. — 10.05: Édes anyanyelvűnk. — 10.10: Iskolarádió. Hangjáték. — 10.30: A bagdadi borbély. Részletek Cornelius operájából. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Változó világtérkép. Jakutföld rejtett kincsei. — 11.10: Brahms: II, szimfónia. — 11.49: Kritikusok fóruma. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Könnyűzene Berki Géza szerzeményeiből. — 8.40: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének énekkara. Bárdos La- jos-kórusokat énekel. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt.— 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.45: Útikalauz üdülőknek. A DECEMBER 4. DRÖTMOVEK felvételre keres 18. életévüket betöltött férfi és női munkavállalókat betanított gépmunkásnak iróthúző, kötél- és kábelgyártó nunkakörbe, háromműszakos, teljesítménybéres munkaterületre. Jelentkezés: a vállalat munkaerő-gazdálkodásán, Miskolc, Besenyői út 18. f A tábornok állva alszik