Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1974-07-17 / 166. szám

* A közelmúltban térképet közöltünk róla. most maketten is bemutatjuk a belvárosi la­kótelepet, mely a Vörösmarty utca környékén épül fel. Mikor hangya J 00 #• fi Q a tücsök: Kevés ember van, aki ne ismerné a mesét a tücsökről és a hangyáról, „akinek” viselt dolgait annyiszor szoktuk em­legetni példázatként. Ha netán valaki mégsem emlékezne, vagy nem találkozott volna még a régi-régi történettel, el­mondom, hogy a hangya szorgalmas volt, egész nyáron gyűj­tögetett, hogy télére legyen elesége. Míg a tücsök ezalatt vígan hegedült, s eszébe sem jutott, hogy eljönnek majd az ínséges hideg napok. Azok pedig — a természet rendje szerint — megérkeztek, s akkor a vacogó tücsök, aki egész nyáron csak a hegedűjét nyűtte, szégyenszemre beállított a hangyához, hogy elcséget kunyeráljon tőle. A tanulságot — úgy hiszem — fölösleges levonni... Mint említettem, a mese réges-régi, s eddig senkinek nem jutott eszébe módosítani. Napjainkban azonban mintha nem lenne már érvényes La Fontaine igazsága. Pedig tücskök és hangyák most is vannak. Vagy ki tudja. A biológiai csodák korszakát éljük úgyannyira, hogy nehéz dolog eldönteni, tücsökről vagy hangyáról van-é szó. Nézzünk mindjárt egy példát. A hivatali szobából, munkapad mellől, pult mögül vidám „muzsika” hallatszik. Megannyi tücsök húzza-nyúzza a hegedűjét. Egyik-másik remek virtuozitással tremolózik;' egész kis hangversenynek lehetünk részesei. De meddig? Legfeljebb délután négy óráig. Mert akkoo lassan elcsitul a zene. A muzsikusokon egyre nagyobb buzgalom vesz erőt, elrakják az instrumenteket (ezek közé tartozik elsősorban a kávéfőző) lázasan ledobják munkaruhájukat; dolgozni siet­nek .., Kisvártatva már egyetlen tücsköt sem látunk, csak szor­gos hangyákat, akik építik a víkendházakat, másodállást vállalnak hivatalokban (ahol délelőttönként tücskök hegedül­nek), gyűjtenek, kuporgatnak, s mélységesen lenézik azokat a lényeket, akik a délelőtti hangyáskodás után netán most előveszik hegedűjüket. Érthető hát, hogy zavarban vagyok. Nem tudom ki a tü­csök és ki a hangya, ki mikor tücsök és mikor hangya. (Mert a metamorfózis — oda-vissza — pillanatok alatt bekövet­kezhet.) A régi mesét hiába idézem, nincs már annak ta­nulsága. De arra talán mégsem kerül sor, hogy a hangyák­nak kell eleségért a tücskökhöz bekopogniuk ... (gyarmati) A VOLÁN 3. SZ. VALLALAT kizárólag nők részére díjmentes hivatásos személy- és gép járművezetői tanfolyamoi szervez A tanfolyam időtartama kb. 3 hónap. A tanfolyam ideje alatt 1150,— Ft havi keresetet biztosit a vállalat. Felvételi követelményeit: 9 betöltött 18 éves életkor, 9 8 általános iskolai végzettség, 9 legutóbbi két év alatt kettőnél több munkahely változása nem lehet. Jelentkezés ideje és helye: 1974. július 24-én 9 óra, a VOLÁN 3. sz. Vállalatnál, Miskolc, József A. u. 70. szám. (Bejárat a Szondy utcai személykapunál.) Tudósok az iljásáiért A Lengyel Tudományos Akadémia egyre szélesebb körben segíti és támogatja a tehetséges egyetemi hallgató­kat. A tudományos-kutatási hajlammal rendelkező fiata­lok mellé tudományos gond­nok kijelölése, aki felügyel védencének tanulmányaira és bevezeti a tudományos kuta­tások műhelytitkaiba; a Len­gyel Tudományos Akadémia kutatólaboratóriumainak ren­delkezésükre bocsátása; rész­vételük biztosítása a tudomá­nyos tanfolyamokon és kon­ferenciákon — mindez a se­gítségnek csupán néhány formája. A Lengyel Tudományos Akadémia osztályainak vagy intézeteinek segítségében ré­szesülő egyetemisták a mun­kahelyválasztásban elsőbbsé­gi jogot élveznek, az Akadé­mián doktori (aspiráns!) sze­mináriumra jelentkezhetnek. Az LTA egyes kutatóinté­zetei már hosszú évek óta foglalkoznak a kiemelkedő­en tehetséges egyetemi hall­gatók diplomamunkáinak ve­zetésével, rendelkezésükre bo­csátják kutatóberendezései­ket és személyes tudományos segítséget biztosítanak szá­mukra. A Lengyel Tudományos Akadémia és a felsőoktatási intézmények kapcsolatának másik formáját képviselik a tudományos érdeklődésű diá­kok számára szervezett nyá­ri tanulmányi gyakorlatok. Az elmúlt esztendőben a Lengyel Tudományos Akadé­mia intézeteiben 270-nél több egyetemi és főiskolai hallga­tó és 23 érettségizett tovább­képzés növendék vett részt ilyen gyakorlaton. ÁDH fóruma varos olitikai Lakásigény és lehetőség Szociológiai vizsgálat Garzonház öregeknek? A jövedelmi viszonyok változása, a társadalmi szerkezetben végbemenő mozgások és még sok más ok miatt gyorsan módosul­nak a lakásigények. (A lakásigény alatt ez esétben a szobák szá­mával, nagyságával, elhelyezésével, komfortjával, azaz az otthon minőségével szemben támasztott elvárások értendők.) Az igények tehát gyorsan változnak,, ám a lakásoknak, ezeknek az igen drága, helyhez kötött és hosszú élettartamú fogyasztási javaknak a kíná­lata. — értlv tő okokból — meglehetősen rugalmatlan. A lakásra jogosultak többségének meg kell elégedniük azzal amit kapnak, választásra igen kevés lehetőségük van. Indokolt tehát hogy fel­mérjék a lakásra várók igényeit és — amennyire lehetséges — ehhez idomítsák a lakásépítést. Pontosabban: a házgyári lakás­építést hiszen Miskolcon ez a meghatározó. A városi pártbizottság vá­rospolitikai munkabizottsága tegnapi ülésén megvitatta a lakásigényekkel kapcsolatos szociológiai felmérés tapasz­talatait. A múlt évi adatokra támaszkodott a szociológus és egyebek között megállapí­totta, hogy a kiutalt lakások szobaszám és nagyság szerinti összetétele nem felelt meg tökéletesen sem a lakásra vá­rók, sem a névjegyzékre fel­vettek kívánalmainak. Lényegesen kevesebben kaphattak például kétszo­bás, vagy ennél nagyobb otthont, mint amennyien ilyenre jogosultak. Kénytelenek voltak kisebb — egy- vagy másfélszobás — la­kással megelégedni. Érdekes vita alakult ki a várospolitikai munkabizott­ság ülésén, mert ha a szocio­lógiai felmérés egyik-másik megállapításával nem is ér­tettek tökéletesen egyet a felszólalók, abban mindenki megegyezett, hogy első ízben dolgozták fel ilyen alaposan ezt a sokakat érdeklő témát. Rózsa Kálmán, a városi ta­nács megbízott elnöke arról beszélt, hogy ha egy fiatal házaspárnak ma meg is felel a garzon vagy a másfélszobás lakás, néhány év múltán, amikor szaporodik a család létszáma, már magasabb igényt támaszt. Megoldás le­hetne, ha fiatal házasoknak olyan garanciával adnák a kislakást, hogy néhány év múltán — indokolt eset­ben — soron kívül kielégí­tik majd a nagyobb otthon iránti kérelmüket. Dr. Szabó István, a tanács egészségügyi osztályának ve­zetője sürgette egy olyan gar­zonház építését, melyben öre­gek kaphatnának otthont, így könnyebben részesülhet­nének házi szociális gondo­zásban. Gondoskodnának szá­mukra az alapvető szolgálta­tásokról, épülhetne a garzon­ház közelében egy barátságos klub is. Az ilyen garzonház nem tévesztendő össze a szo­ciális otthonnal. Nem intéz­mény lenne, hanem lakóház, amelynek bérét a nyugdíjuk­ból is megfizethetnék azok, akik öreg napjaikra gondos­kodást és függetlenséget igé­nyelnek. Szekrényi Jenő, a Miskolci Beruházási Vállalat igazga­tója arról beszélt, hogy a házgyári épületek homlokza­tának színezésére kevés lehe­tőség van ugyan — egyfajta kőzúzalék vált be eddig —, ám az ajtók, ablakok, loggiák színezéséért többet tehet­nének a tervezők. Kerepesi Ferenc, az ÉSZAK­TERV igazgatója válaszában hangsúlyozta, hogy a színek pénzbe kerülnek. Újra meg újra szóba került lakótelepeink monotonsága. Mért nemcsak azt igényli az ember, hogy lakása belülről kényelmes és szép legyen, hanem azt is, hogy a lakó­telepen jól érezze magát. Ne csak aludni járjon haza, ha­nem megtalálja a zöldet is, ha pihenni akar, s a gyere­keknek is legyen hol szalad­gálniuk. Kolláth Sándor, a városi pártbizottság titkára, a vá­rospolitikai munkabizottság új elnöke is indokoltnak tartotta ezt a közvéleményben kétség­kívül meglevő igényt. Köztudott, hogy a házgyár rekonstrukciója rövidesen be­fejeződik, s ettől kezdve az eddiginél lényegesen jobb belső elrendezésű lakások, változatosabb homlokzatú épületek készülnek Miskol­con. Jeleskedtek az ÉSZAK­TERV szakemberei az új tervcsalád megalkotásával. Ám ennek ellenére sem tehe­tünk le arról, hogy színeseb­bek legyenek a házak. Ne uraljon minden lakótelepet az egyhangú szürkés-fehér szín! Soltész József, a várospoli­tikai osztály vezetője zársza­vában arról beszélt, hogy a lakásigények vizsgálata le­gyen ezután folyamatos tevé­kenység. Persze, az igények ismeretében sem képzelhető el, hogy néhány év alatt tö­kéletes összhangba kerülnek a kívánságok a házgyári la­kások nagyság szerinti össze­tételével. Az átlagos lakásméret 53 négyzetméter manapság, és ezzel kell számolni a kö­vetkező ötéves tervben is. A normától való eltérés azért nem egyszerű, mert ha több nagy alapterületű lakást építenek, akkor ezzel párhu­zamosan növelni kell az egy­es másfélszobás otthonok ará­nyát is. További gond, hogy az összkomfortos házgyári otthonok költségei sok lakás­igénylő anyagi lehetőségeit meghaladják. Gondolkozni kell azon, hogyan lehetne — esetleg nem házgyári techno­lógiával — alacsonyabb kom­fortfokozatú, szerényebb költ­ségigényű lakásokat építeni azok számára, akik ilyet ke­resnek ... BÉKÉS DEZSŐ Az ónhenger titka V asúttörténeti dokumentumokat találtak A Déli pályaudvar rekon­strukciója során még febru­árban elbontottak egy régi támfalat, amelyből egy több mázsás kőtömb dőlt ki. A kőtömbbel nagy súlya miatt nem nagyon törődtek, a na­A vaskirályné és udvara III. Kör — körforgás Meggondolandó, hogy egy környék jogszerű felháboro­dása meddig marad tehetet­len a vaskirálynő országlása ellen. — Mennyit keres maga a vassal? — Nem veszünk be ide­gent ... Ajánlkozásom nyilvánvaló csődje sajnos bizonyítja: a társadalomellenes közösség létét. — Néhány embert elkap­tak közülünk, de még sze­rencsés is, aki télre kerül be... Magyarázatul: télre beke­rülni annyit jelent, hogy té­len üli le a büntetést. Morál ez is, csak hihetetlenül ve­szélyes morál. írtam koráb­ban, hogy nappal gyerekek görgetik a vasat. Ó, áldott óvatosság: még büntethetet- len korú gyerekek ... Végső fokon azt is mond­hatnám, hogy fillérekről van szó. — Gurítottam én már ugyanazon a lejtőn ugyanazt a vasat kétszer... Nem fillérekről van szó. A vas útja a MÉH-telepekről egyenest vezet a gyárba. Tonnaszám vezet a vas útja vissza MÉH-telepre. Az átve­vő aligha hibáztatható. Neki csak a nyilvánvalóan üzemi eredetű fémhulladék átvéte­lekor szabad személyi igazol­ványt kérnie. Más: az átvevőt, ezt nem tőle tudom, hanem a kolle­gáitól, már életveszélyesen is megfenyegették a minden reggelen eladók. Különös kör ez. Ügy tűnik, mindig bezárul, s nem enged a belsejére jutni. A Lenin Kohászati Műveket, a taná­csot, a lakók levelekkel bom­bázzák. Hiába. Nem a vá­lasz, az intézkedés híján. A halna köré a jobb kerítés, a több őr, mégha filléres árut is, a több kutya... Azt hiszem, valami olyas­miről is szó lehetne, hogy szükség van-e a nyilvánvaló­an lopott vasat átvevő MÉH- kirendeltségre közvetlen ott, ahol ezt a vasat lopják? És végül még valamit: ha nekem egy környéken rangot adható a börtönökben is megtanulható gyufajáték, ha ez adhatott rangot, akkor a város kötelessége lenne félte­ni, óvni, védeni e környék számtalan nagyon becsületes munkáscsaládját. Azokat, akiknek hajnalra lyuk nő a kerítésükön, és akiknek a kertjében még sohasem érett meg a gyümölcs. Akik fél­nek a nyilatkozatukhoz a ne­vüket adni, mert a vaski­rálynő őkegyelmességének fullajtárjai kiverik az abla­kukat. Sajnálom! Mindez Miskol­con igaz. A belvárostól né­hány száz méterre ... BARTHA GABOR pókban azonban, mert útban volt, odébb gördítettek. A kőművesek a kőtömb köze­pén, a malter alatt mintegy 40 centiméter hosszú, tégla alakú repedést vettek észre. A malterréteget lekaparták, s ekkor előtűnt egy ugyan­csak tégla alakú fedőkő, amit cltávolítva 31 centiméter hosszú és 15 centiméter át­mérőjű, csaknem háromkilós ónhengert találtak. A munkások felnyitották a leforrasztott ónhengert, tartalmát kiürítették, köz­ben azonban a tokban elhe­lyezett egvik iratot is ap­róra tépték, ennek tartalma egye’őr- ismeretlen. A mun­kások épségben adták át az építkezés műszaki ellenőré­nek egy magyar, egy német és egy francia nyelvű 30 ol­dalas füzetet, amely ismer­tette a „Cs. Kir. Szabadal­mazott Ferencz József csá­szár Keleti Vaspálya Társa­ság” 1858. május 22-én tar­tott első közgyűlését, s köz­gyűlési határozatokat, pénz­ügyi és műszaki terveket kö­zöl. A jegyzőkönyv és a mellé csatolt térkép, a dunántúli vasúthálózat építkezésének több mint 100 évvel ezelőtti indításáról ad képet. A piszkei vörös jurái mészkőtömbből előkerült le­letet dr. Telek János, a MÁV badapesti Igazgatóságának helyettes .vezetője átadta a Közlekedési Múzeumnak, ahol a széttépett okmányt restaurálják, s ennek pánién tovább k-m-riák a most újjá­születő Déli pályaudvar ko­rábbi történetét.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom