Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)
1974-07-15 / 164. szám
3fc Az első igazi kánikulai vasárnapon ezrek kerestek kikapcsolódást a strandok medencéiben és' a kempingek hűvös lombjai alatt. A hidegebb vizű diósgyő33 jók árnyékban Tapolcán, Diósgyőrben (Folytatás az I. oldalról) A késő délutáni órákban sokan kerestek felüdülést a kempingek hűvös lombsátra alatt. Tollaslabdázók, fejelő, labdázó srácok .vették birtokukba a zöld pázsitot. A tapolcai kemping egyik sátra előtt estefelé meggyújtották a tábortüzet. A nyársbot végére tűzve sampion gombát, virslit tartottak a lángok fölé. Az egyik holland családhoz tartozó két szőke fiúnak vietnami, lengyel és magyar fiatalok se- gítkeztek a gallygyűjtésben. Joop A. Meyer és családja harmadik éve járja nyári szabadsága alatt Magyarország legszebb tájait. Ahogy bezár az iskola, felkerekednek. Aggtelekről, Sárospatakról, Tokajról, Tapolcáról az elmúlt néhány nap alatt száznál több színes diafelvételt készítettek. A szép tájakról, a gyerekekről Ri- chardról. Alexandrról. Estefelé, a tűz mellett vendégeket fogadtak a szomszédos sátrakból. Amit mindenki szívesen hallott és meg is értett, hogy „barna vagy”. ri strand kedvelői tegnap ugyancsak ideális kánikulai melegben élvezhették a medencék vizét. A gyönyörű környezet ezreket vonzott, és még zárás után is sokan sétálgattak a vár körül. Neve után 11 szám Aktagyár helyett adatbank A II. József-féle népszámlálás volt az első, általános érvényű kísérlet annak felmérésére, hogy pontosan hányán és kik lakják az országot. A módszer jónak látszott, ám a technikai elégtelenségek miatt a számlálás, és főként az adatok továbbvezetése nem járt sikerrel. A történeti visszatekintés azért helyénvaló, mert most olyan gyökeres változás következik be a népességnyilvántartásban, amelynek hatása, jélentősége csak az első vállalkozáshoz mérhető. Amint azt dr. Szabady Egon, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese múlt heti tájékoztatóján elmondotta, megalakult az Állami Népességnyilvántartási rendszer bevezetésének végrehajtása. Mi indokolja az új nyilvántartási rendszer bevezetését? Az előzetes felmérések kiderítették, hogy a tanácsok mintegy 110-féle . nyilvántartást vezetnek az egyénről. Ezenkívül, de ezzel gyakran párhuzamosan, minisztériumonként, vállalatonként változó a nyilvántartási rendszer, az információ-halmaz. A sok-sok adat, á manuális felvétel és visszakeresés miatt, nehezen hozzáférhető, s eleve lehetetlenné teszi a gyors, megbízható csoportosítsák feldolgozást. Az új rendszer alapja a gépi technika lesz, s éppen ezért nem kerülhetett sor előbb a reformra. A központi adatbank őrzi majd az egyén számszerűsíthető jellemzőit — mintegy száz adatot —, s az elektronika gyorsasága folytán percek alatt nagy pontossággal megmondható, hogy melyik városban, vagy melyik kerületben sok a fiatal házas, hol kell bölcsődét építeni, hol kívánatos új üzemet alapítani, lévén hogy fölös munkaerő van. Ám nemcsak a hivatalos szerveknek származik előnye az új nyilvántartási rendszerből. Az egyén is jól jár. Megszűnnek az aktagyárak, a központi géprendszer látja majd el adatokkal a vállalatokat, intézményeket és az egyéneket. Ehhez azonban azonosító jelre, csak az egyénre vonatkozó számra van szükség, hogy nevünket a gép megtanulhassa. Mint szombati számunkban közöltük, 1976-tól mindenki személyi számot kap. A szám 11 jegyű lesz, s ez kerül majd be a személyi igazolványba is. (Ezt követően el kell felejteni a statisztikai használhatóság szempontjából semmit nem mondó személyiigazol vánv-számot.) A számot a gép adja, mégpedig a következőképpen. Példaként vegyünk egy 1942. november 13-án született, magyar állampolgárságú férfit. Személyi számának első hét jegye: 1 42 11 13. Ha nő, akkor a szám kettessel kezdődik. Ha a múlt században született, akkor férfinál 3. nőnél 4. A további hat számjegy a születési időpontból adódik. A további négy számjegy közül három az azonos napon született személyek megkülönböztetésére szolgál, az utolsó, a 11. pedig gépi kontrollszam Egy-egy állampolgár soksok igazolványának egyetlen száma lesz 1977-től. s aligha vitás, hogy egyet könnyebb megjegyezni és használni, mint többet. A reform nem hagyja ki a legkisebbeket sem. A 14 éven aluli gyerekek személyi lapot kapnak, számmal és a legfontosabb' adatokkal. Mint közöltük, az áttérés első lépcsője a január 1-i népesség-összeírás lesz, ahol az egyénnek mindössze kilenc kérdésre kell feleletet adni. de az adatokat okmánnyal kell igazolni. Ez az — egyébként utolsó — összeírás szolgál alapul a következő tanácsválasztáshoz is. Újdonság még, hogy 1975. január 1-től (az áttérés egyébként folyamatos lesz) a lakcímnyilvántartást és bejelentést a rendőrkapitányságoktól a tanácsok igazgatási osztálya, illetve a népességnyilvántartó intézet veszi át. li vái!a!atek, szövetkezetek! Széles választékban árusítunk irodai papírt, írószert és irodaszert. árengedményt adunk 1148 BUDAPEST, Martos Flóra utca 5. sz. alatti boltunkban a csekkre vásárolt áruk után 4 az alábbi szelvény ellenében E szelvényre az 1148 BUDAPEST XIV., Martos Flóra u. 5. sz. alatti APISZ-bolt vidéki vevő vásárlása alkalmával 5%-os árengedményt ad a számla végösszegéből. 1974. december 31-ig a vásárló cég --------------------------Egy dühös telefonáló és sok gyanakvó Eltünik-e a fehér porfelhő? Pénteken délután egy ingerült telefonáló számon kérte rajtam az igazmondást. Szerinte szánt szándékkal félrevezettem a HCM közelében élőket és a most épülő avasi lakótelep jövendő lakóit, amikor azt írtam, hogy a rekonstrukció után az új üzem a jelenlegihez viszonyítva minimális mennyiségű port bocsát majd a levegőbe. Máslel óra alatt hétszer Néhány perccel azután csengett a telefon, miután visz- szaértem a szerkesztőségbe a városi tanács végrehajtó bizottságának üléséről. Alig másfél órával korábban nagyjából ugyanazt a kérdést hallhattam, az egyik felszólalótól,, amit a névtelen telefonáló — keményebb szavakkal — megfogalmazott: mi a biztosíték arra, hogy valóban megszűnik a város legnagyobb levegőszennyezőjének lenni a HCM? Mielőtt idézném a választ, próbálom megérteni a gyanakvást. Mert kissé furcsa, ha tudjuk, hogy a helyi sajtóban, sőt országos fórumokon is többször nyilatkoztak az illetékes szakemberek, s egybehangzóan állították: bár a jelenleginek a négyszeresére növelik a HCM termelését. a porkibocsátás a mostaninak a tizedére csökken. Miért nem hisznek nekik? Azt hiszem, nem tévedek sokat. ha azt állítom: azért, mert egyszer már hittek, és akkor csalódtak. A hatvanas évek elején, körülbelül ötmillió forint költséggel. porleválasztókat szereltek fel a HCM-ben. Nyilván ezt is beharangozta akkoriban a sajtó. A porleválasztók azonban nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. 1968-ban két elektrofiltert építettek be, és felújították a már említett porleválasztókat. És mindezek után a sivár valóság az. hogy a cementgyár évente több mint 15 ezer tonna porral szennyezte Miskolc levegőjét, egészen a napokban bekövetkezett leállásáig. A tanács ellenőrizheti Van tehát ok a gyanakvásra. és ezért nem tudok igazán haragudni arra a teleibe nálóra sem, aki az én fülembe harsogta, de nyilván nem nekem szánta elsősorban dühös mondatait. Mert mit tesz az újságíró? Meghallgatja az illetékes szakemberek véleményét, és e szerint tájékoztatja olvasóit. Azt ugye senki sem kívánhatja, hogy ellenőrizze a tervezők számításait?! Nos, idézem, mit mondott a péntek délelőtti végrehajtó bizottsági ülésen az Építési és Városfejlesztési Minisztérium levegőtisztaság-védelmi szakembere, illetve a városi tanács építési és közlekedési osztályának vezetője. Ök is azt mondták, hogy a külföldről vásárolt, sok millió forintot érő berendezések a tervezők szerint a jelenleginek a 10 százalékára csökkentik a porkibocsátást. Többszöri vizsgálat és külföldi tapasztalatok alapján merik ezt állítani a szakemberek. A próbaüzemelés ideje alatt a városi tanácsnak módjában áll majd, hogy méréseket végeztessen a HCM-ben és környékén, s érvényt szerezzen a levegő tisztaságát óvó törvénynek. 1975. január 1-től egyébként életbe lép az a rendelkezés, mely szerint progresszív módon büntethetők a levegőt szennyező vállalatok, sőt magánosok is. Olyan óriási összegeket veszítene a -4JCM, ha nem válnának be a berendezések, hogy ezt aligha kockáztatja. Nos, mindezek ismeretében írtam azt, hogy az Avason épülő új lakótelepen jó levegőt szívhatnak majd a lakók. S ha mégsem így lesz, afölött nem azért szomorkodom majd — sokakkal együtt —, mert számon kérhetik rajtam a tudósítás egyetlen mondatát. BÉKÉS DEZSŐ A közjárművek a közlekedésben Íz autóbusz sem gyorsabb, mint a villamos A Miskolci Közlekedési Vállalat naponta 43 villamost, 135 autóbuszt indít útnak. A reggeli csúcsforgalom ideje alatt, öt órától 8 óráig, a villamosok másfél-kétpercenként indulnak a Tiszai pályaudvarról, az autóbuszok — az 1-es. az 1/A-as és a gyorsjárat egybevéve kétpercenként indul. A Tiszai pályaudvar és a Kilián közötti távolság nyolc és fél kilométer, a busz menetideje ezen a távon 22—23 perc. A papírgyárig 32 perc alatt érnek el, a távolság viszont csaknem négy kilométerrel hosszabb. A villamosok és autóbuszok egyaránt 18—20 kilométeres sebességgel közlekednek. A fővárosban a főbb útvonalakon haladó tömegközlekedési eszközök között a villamosok a gyorsabbak, és bár ez még Miskolcon jelenleg nem így van. ez a tendencia máris érződik. Elég, ha hasonlításképpen leírjuk, hogy a villamos a Tiszai és Diósgyőr között a csaknem tíz kilométeres utat 33 perc alatt teszi meg. Csúcsforgalomban bárki könnyen meggyőződhet arról, hogy a menetidőket igen nehéz tartani, hát még akkor, ha a fel- és leszállás körül adódó nehézségeket, körülményeskedést is beleszámítjuk. A sűrű indítás miatt elkerülhetetlen, hogy a közjárművek egy része már a Baross utcai lámpánál „elakadjon”. Több próbálkozás sem hozta meg a várt eredményt a zöld lámpák ütemszerű állításával. A becsatlakozó, lekanyarodó, lassító járművek miatt ezt nem lehet előre kiszámítani. A tervek szerint a Gömöri- felüljáró építési előkészületeinek kezdetekor, talán már az idei év végén külön lámparendszert kap a Kun Béla utcai kereszteződésben a villamos, úgynevezett holdfénylám- pát. Ez a Baross utcánál már bevált, kiválóan előrejelzi a vezetőnek a haladási kilátásokat. Addig azonban, amíg a kritikus útszakaszt a sorompó környékén le nem zárják, a villamosvezetőknek továbbra is számolniuk kell, már az indulás utáni első szakaszon, jelentős késésekkel. Ezután következik a közjárművek számára a belvárosi szakasz, ahol a rendszertelenül, meggondolatlanul és persze szabálytalanul átfutkosó gyalogosok állandó veszélyt jelentenek. Jó esetben pedig csak fékezést és további menetidő-hosszabbodást. A megállókból gyakran küszködve indulhatnak csak ki a buszok a rosszul parkírozó személykocsik miatt; félpercenként alakulnak ki forgalmi d'igók, amelyek megszüntetése legjobb esetben is több időt vesz igénybe fél percnél. Miskolcon a közlekedési vállalat járművein naponta 500 ezer ember közlekedik, az autóbuszok utasforgalma rövid idő alatt 20 százalékkal nőtt. Az 500 ezerből 300 ezer ember a főútvonalon haladó járműveket veszi igénybe. A autóbusz- és Villamos- vezetők napi hét és fél—kilenc órát ülnek a vezetői széken. Ennyi időn keresztül rengeteg bosszúságot, mérget nyelnek le a szabálytalankodók miatt. Pedig egy személygépkocsiban legfeljebb négy-öt. egy közjárművön viszont 100—150 ember utazik, munkába sietők vagy munkából fáradtan hazatérők. N. J. Naponta viszik a telet, a triss tejternéket A Borsod megyei Tejipari Vállalat 428 települést, várost és községet lát el tejjel és tejtermékkel Borsodban és Heves megye egy részén. Százkilencvenhat- helységbe naponta szállítanak friss tejtermékeket. * Festők (brackó) (Kerényi {elv.)
