Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1974-07-13 / 163. szám

„De kérdem én: mi jár a dolgozónak? Vagyunk mi már annyira, hogy szocialista körülmények között dolgozzon az ember...” Mellettem hangzik el a mondat. Őszintén: jól­esett- Vagyunk már annyira, hogy „szocialista körülmények között dolgozni”, ez a kifejezés fürdőt, védőitalt, mosakodó­szereket, a munkásellátás egyfajta színvonalát jelentse. Aki a barátjának panaszkodott, Oszkocsil István raktáros. A Sütőipari Vállalat Vágóhíd utcai lisztraktárában dolgo­zik. Immár harmadik hónapja, hogy az ottani (8-as számú) sütőüzemet leszerelték. Az új kenyérgyár elkészülte tette feleslegessé a korszerűtlen kisüzemet. Kikapcsolták a vil­lanyt, a gázt. Maradt a lisztraktár, ahol hat ember dolgozik, három műszakban. Van úgy, hogy egy műszak alatt két em­ber *00—800 zsák lisztet mozgat meg. (Egy zsák súlya 80— 84 kiló.) Elképzelhető tehát, hogy néz ki az a két ember — hiszen a liszt száll. Oszkocsil István bejáró. Ernődről indul, oda érkezik na­ponta. Az is elképzelhető, hogy fürdési, mosakodási lehető­ség nélkül... hogyan! „Kértük mi mindenkitől..Nos, igen. Szóltak az- igazga­tónak is. A közelmúltban a Hunyadi utcában leszereltek egy 80 literes bojlert, amit nekik ígértek, de közben „megvette valaki”. Annak a hat embernek viszont egy nap is számít, de hat ember jó érzése már egy kicsit társadalmi ügy. Ügy akkor, ha harmadik hónapja húzódik. Az új üzemben em­berkéz sem érhet a liszthez. A lisztraktárban az emberek a verejtéküket sem tudják lemosni magukról... Címzettje nincs e jegyzetnek. Gondolom, hogy ha cím­zettje lenne e hat. olykor 700—800, 80 kilós zsákot, holnapi kenyeret mozgató munkás panaszának, az már csak addigra lenne, mire valaki valamit intézkedik. Hiszen megdöbbentő dolog, hogy ezek az emberek az öltözőjükben petróleum- lámpással világítanak. Félreértések elkerülése végett: ezért az intézkedésért Írtam a véletlen hallott panaszról — jegyzetet. BARTHA GABOR ■it- Az öreg mozdony húzta szerelvényt korabeli ruhába öltö­zött vasutasok dirigálták. j(- A ma avatott javítócsarnokban kényelmes otthonra talál­tak a villany mozdony ok. Az acél- és vasöntöde: terven felül A Lenin Kohászati Mű­vek féléves tervteljesítéséhez nagymértékben járultak hozzá kitűnő eredményeikkel az acél- és vasöntöde dolgozói. Az acélöntődében ugyanis a fél év utolsó hónapjában, a 920 tonnás tervet 114,9 szá­zalékra teljesítve, 1037 ton­nát gyártottak, míg a vasön­töde kollektívája 89 tonnás többlettermelésével 104,2 szá­zalékra teljesítette június havi tervét. Ezekben az ered­ményekben már benne van­nak azok a megemelt válla­lások, amelyeket a kollektíva tagjai az MSZMP XI. kong­resszusa és hazánk felszaba­dulásának 30. évfordulója tiszteletére tettek. Százéves a Fűlőház Ma délelőtt a Tiszai pálya­udvarról, korabeli ruhába öltö­zött vasutasok kíséretében, rendhagyó szerelvény indult. Nem ment messze, csak az éppen százéves Miskolci Von­tatási Főnökségig. Az öreg ma­sinát és utasait a villanymoz- dony-javitó csarnok átadására összegyűlt vendégek várták. Mint arról már beszámol­tunk, a centenáriumát ünneplő vontatási főnökségen az idős dolgozók találkozója, képzőmű­vészeti kiállitás, kortörténeti be­mutató és újitókiálíitás vezette be a mai ünnepi nagygyűlést, ahol felavatták a telep új, kor­szerű létesítményét, s kitünteté­seket adtak át. A holnapi programban is helyet kapott a korhű vonat. Felsözsolcára megy, hogy a XXIV. vasutas­nap vendégeit fuvarozza. Nagycsaládosok a kohászatba Kevés a szabad terület A közeli községek segíthetnek Magánerőből építkezők gondja A városi tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén ismét szóba került az a hosszú évek óta meglevő probléma, hogy Miskolcon kevés a ma­gánlakás-építésre alkalmas terület. Szirmán és esetleg a Mar­tintelepen alakítható ki leg­feljebb 200 házhely. De eh­hez is alapközműveket kel­lene elhelyezni a Martintele­pen, Szirmán pedig terület­kisajátítással, út- és közmű­építéssel lehetne csak telke­ket nyerni. Figyelemre méltó javaslat hangzott el a végrehajtó bi­zottság ülésén: a közeli fal­vakban, például Felsőzsolcán kellene építési területet adni a miskolci építkezőknek. Kö­zel van Zsolca és jó a közle­kedés is, a 7-es busz sűrűn fordul. Mint a válaszban elhangzott, ez a gondolat foglalkoztatja a tanács vezetőit is. Ám az ötlettől a megvalósításig még számos kérdést tisztázni kell. Rövidesen találkoznak a mis­kolci tanács vezetői a közeli községek irányítóival és egyeztetik álláspontjukat. Annyi bizonyos, hogy a köz­ségek nem adhatják teljesen ingyen az építésre alkalmas területet. Cserében segítenie kellene Miskolcnak, hogy utat építsenek, villamosítsa­nak és fejlesszék a -'közmű- hálózatot. e A közlekedés fejlődésével valóban lerövidülnek a tá­volságok, s ha egyszer Mis­kolc nem tud elegendő terü­letről gondoskodni — minden talpalatnyi helyet figyelembe kell venni az állami lakás­építéshez —, akkor valóban érdemes kutatni a közeli fal­vakkal való együttműködés módját. B. D. Hat ember közérzete Egy szociológiai vizsgálat A Lenin Kohászati Művek szociológiai csoportja a közel- miltban — a gyár igazgatótanácsának megbízásából — meg­vizsgálta a nagycsaládos dolgozók helyzetét. Céljuk az volt, hogy megállapítsák: hogyan használhatják fel a legkedvezőb­ben azokat az anyagi erőket, amelyek — népesedéspolitikánk­nak megfelelően — a gyár rendelkezésére állnak nagycsaládos dolgozóik megsegítésére. A felmérésről Péter .Jánosné szo­ciológus tollából közölt tanulmányt a Borsodi Szemle leg­utóbbi, 1914. □. száma. REFLEKTOR Ma Budapesten a Nyugati pályaudvar éttermében vas­utasokat tüntetnek ki. * Debrecenben véget ér a nem­szerepei a kecskeméti Kato­na József Színház. Gyu­lán véget ér a nyári eszpe­rantó egyetem. % Sopron­Az LKM dolgozóinak 5,1 százaléka nagycsaládos, ezek­nek több mint fele vidéki. A vizsgálat során 130 dolgo­zót interjúvoltak meg. „min­tájuk” a fizikai dolgozókat reprezentálja, hangsúlyozva: figyelmet fordítottak arra is, hogy a helybeli és vidéki dolgozók aránya megfelelő legyen, éppen mert anyagi és szociális körülményeik között — azonos kereset ese­tén is — lényeges különbség van. Az egy családra jutó átla­gos gyermekszám is több a vidékieknél: 3.44 fő. a mis­kolci 3,26 fővel szemben. „Eltérés a 2—4 gyermeke­seknél van. A miskolciak között az egyedülálló két­gyermekesek aránya (őket is a nagycsaládosok közé sorol­ták) nagyobb, vidékieknél a 3—4 gyermekeseké.” Ebből adódik az is. hogy a meg­kérdezett vidékiek csaknem kétharmadánál! 600 forintnál kevesebb jövedelem jut egy családtagra. (A miskolciak­nál egyharmados az arány.) A családtervezés és a fe­lelősségérzet hiányára is utal a szociológusnő, amikor ta­nulmányában megállapítja: „Az eltartottak száma hatá­rozza meg a jövedelmet, a lakás viszonyokat, a háztar­tás gépesítettségét, a gyerme­kek taníttatását.” S a ké­sőbbiekben összefoglalja: az igen nagy létszámú (8—10 fős) családoknál a családfő általában nem kvalifikált, alacsony iskolai végzettség­gel. egyszerű munkán dol­gozik, munkahelyét gyakran változtatja, közöttük — a vizsgálatba bevontak — 10 százalék büntetett előéletű. S mint kiderül, ők azok, akik a legkevésbé töreked­nek kulturált lakáskörülmé­nyek megteremtésére, legke­vésbé igénylik övermekeik bölcsődei, óvodai, napközi otthoni elhelvezését, mivel feleségeik többnyire a ház­tartásban dolgoznak. Ugyanakkor nyomatékkai állapítják meg a felmérést végzők: minél kvalifikáltabb a családfő, annál kevesebb a család létszáma, s annál ked­vezőbben alakul az egy főre jutó jövedelem. A nagycsa­ládosok körében a legked­vezőbbnek a háromgyerme­kesek helyzetét találják. tapasztalatai A vizsgálat eredményeként a szociológusok javaslatokat dolgoztak ki, amelyek között — érthető módón — nagy hangsúlyt kap a nagycsalá­dos dolgozok általános és szakmai képzettségének nö­velése, ami nemcsak jobb kereseti lehetőséget teremte­ne számukra, de közvetve hatást gyakorolna gondolko­dásmódjukra, életszemléle­tükre és életvitelükre is. „Különösen vonatkozik ez a fiatalokra, akik mun­kahelyüket nem változtat­nák olyan meggondolatla­nul, ha valamilyen kohá­szati jellegű szakmát sajá­títanának el.” S természetesen konkrét javaslatok születtek az anya­gi segítség mikéntjére is. így például a nagycsaládosok gyermekeinek bölcsődei, óvo­dai és napközi otthoni díjának visszatérítésére, mivel többen közülük úgy nyilatkoztak: azért nem kívánják igénybe venni ezeket az intézménye­ket, mert — bármennyire csekély is a díj — több gyer­mek esetében megterhelést jelent a család számára. Lakáshelyzetük javítására [ is különbőzé alternatívákat ajánlanak a szociológusok. | Javasolták: az arra érdemes, törzsgárdaíagsághoz tartozó. ' nagycsaládos dolgozókat ese­tenként — az igényüknek megfelelően — háztartási géppel, rádióval vagy tele­vízióval jutalmazzák meg. R. E, ­zetközj Bartók Béla kórus­fesztivál. Dunapat -jón, a Szelidi-tó partján emelt szabadtéri színpadon vendég­ban ifjúsági napok kezdőd­nek. ^ Tatabányán ifjú­sági parkot adnak át rendel­tetésének. Az első gyorsjelentések szerint a minisztériumi, a ta­nácsi és a szövetkezeti építő­ipari vállalatok, szervezetek — a népgazdasági tervben számítottal meghaladóan — 4,9 százalékkal végeztek több építési munkát, mint a múlt év azonos időszakában. A termelés bővítésének csak­nem 80 százalékát a terme­lékenység növelésével fedez­ték. A lakásépítési tervek megvalósításában elsősorban az ÉVM-vállalatok értek el dicséretre méltó -eredményt, hiszen az első hat hónapban az egész éves feladatnak 43,1 százalékát teljesítették. Az ÉVM-vállalatok 15 726 új ott­hon építését fejezték be, és így mintegy 2500 új lakással többet adtak át, mint a múlt év első felében. A második fél évben Buda­pesten még több mint 7000, a vidéki városokban pedig még további mintegy 13 000 új otthon építését fejezik be az ÉVM-vállalatok. A szövetkezetek építőipari szervezetei, a tanácsi és a minisztériumi építőipari vál­lalatok együttvéve 18 344 új lakást adtak át az első fél évben, és ezzel az 1974. évi terv 36,7 százalékát teljesí» tették. VÁLLALATOK, SZÖVETKEZETEK! ajánljak fel megvételre felesleges új, használt vagy Ozemképtele- VILLANYMOTORJAIKAT o MAGEVNEK Miskolci Kőris Kálmán utca 16. Telefon: 38-140 Telex: 62-411 I' Aztlmílltlsita IM litis

Next

/
Oldalképek
Tartalom