Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1974-07-09 / 159. szám

blőször a Bajcsy-Zsilinszky utcában Kémény vakolás géppel Jól dolgozlak Jelentői szerep hárul a Diósgyőri Gépgyárban a z „Sz”-egységre. Ők gyártják ugyanis — többek között — a mezőgazdasági szivattyú­kat, amelyek nélkülözhetet­lenek a nyári öntözésnél. Az egység dolgozói a téléves. 175.5 millió forintos terme­lési tervüket félmillió fo­rinttal túlteljesítették. Pót­alkatrészgyártási tervük 17,3 millió torinl volt, de a kol­lektíva a félév végére 18.9 millió forintos eredményt könyvelhetett el. REFLEKTOR Ma Budapesten a FIM be- mulalótermeben megnyitják a Hollóházi Porcelángyár gyűjteményes kiállításét V Bábolnán chilei szolidaritási gyűlést rendeznek. Ká­bán brnój kórus ad hang­versenyt. V Keszthelyen megkezdi nyári Balaton men­ti vendégszereplését a gvőri Kisfaludy Színház. V Sop­ronban megnyitják a XVITI. nyári egyetemet. Ma lakiig j üléseket tarta­nak a Bajcsy-Zsilinszky utca 6-tól 20 számig terjedő há­zak lakói. A téma: melyik lakásnál mikor kezdődhet­nek meg a Borsod megyei Kéményseprő Vállalat gépi kémény vakolási kísérletei. A gáztüzelés — bizonyos kémiai folyamatok hatására — kikezdte a kéményeket, s éleíveszélyesse tette a beren­dezések használatát. Ilyen helyzet alakult ki Miskolcon a Szentpeteri kapui lakótele­pen. a Bajcsy-Zsilinszky utcá­ban, Ózdon és Kazincbarci­kán. A kéménykorrózió nép- gazdasági szinten százmilliós károkat okoz. A káros hatás megszüntetését célzó kísérle­tek évek óta folynak. Így ke­rül most sor Miskolcon az úgynevezett gépi kémény - vakolás alkalmazására, ami­kor is a már meglevő kémé­nyek belsejere gépi úton megfelelő minőségű habarcsot visznek fel. Az eljárás a iakast nem longálja. Minden lakást úgy­nevezett tómi töd ugóval véde­nek, de ezt csak úgy tudják elhelyezni, ha valaki otthon van, s beengedi a lakásba a szakembereket. tízért van szükség a lakógyűlésekre. A habarcs 24 óra alatt köt. A gépi kéményvakolás kikü­szöböli a veszélyes szénmo- noxid-visszaáramlást, meg­szünteti a huzatelégtelensé­get, a fugák hézagait, s ösz- szességében a kémények élet­tartamát mintegy 8—10 évvel meghosszabbítja. A Bajcsy-Zsilinszky utcai kémények gépi vakolása után a hejőcsabai Nagy Ilona utcai kémények következnek. De még ebben az évben sor ke­rül Özdra és Kazincbarci­kára is. Ny. I. iy A diósgyőri várban (Kerényi László felvétele) A szertartás anyagi oldala Temetni drága? Traffipax kontra Radatron II. Hét szuvenírkép várta Hegyeshalomnál Feldrapériázott gesztenyesor tő rendszámtáblája, ez ugyan­is nehezítette, sőt gyakran lehetetlenné tette az éjsza­ka készült vakus képek elő­hívását. A Trafíipaxot gyártó cég most olyan kü- ’ lönleges előhívó vegyszert küldött, amely ezt az egy­szerű problémát teljesen ki­küszöbölte. Korábban még gondot okozott a külföldi rendszá­mú autók bírságainak a be­hajtása, ma már ez sem probléma. Már több ízben előfordult, hogy a hazánk­ból távozni szándékozó tu­ristát a határon T-affipax- kép várta, amelye: kényte­len volt „megvásárolni”. Akadt egy bécsi úrvezető, akit alig egyhetes magyar- országi túrája végeztével hét traffipaxos „szuvenír- kép” várt Hegyeshalomnál. Sz. I. Nehéz úgy írni a temet­kezésről, hogy kizárólag az anyagi oldalát veszi szem­ügyre az ember. Hiszen azo­kat, akik a Borsod megyei Temetkezési Vállalathoz for­dulnak, nem lehet egyszerű vásárlóként, ügyfélként fel­fogni. Számukra nem az a fő kérdés, hogy mi mennyi­be kerül. Mindössze annyi a kívánságuk, hogy megadják a végtisztességet szereltük­nek. A „GYASZHUSZAR" IS BÉRBŐL EL Ám mindezt méltányolva is, tudomásul kell vennünk, hogy a gyászszertartást le­bonyolító vállalat gazdálko­dó vallalat; a testőrök (né­piesen: gyászhuszárok), sír­ásók és a többi alkalmazott is bérből, fizetésből élő dol­gozó; a drapériának, a sír­helynek, a koporsónak és minden más kelléknek mi­nősége és ára van. Sokak szerint meglehetősen magas ára! Igaz-e, hogy temetni drá­ga — ezzel a kérdéssel in­dult beszélgetésünk Drenkó Istvánnal, a Borsod megyei Temetkezési Vállalat igaz­gatójával. Bizonyára kevesen tud­ják, hogy háromfajta teme­tés létezik; az osztályos, a típusos és a cikkenkénti. Az első osztályú temetés körül­belül 1450 forintba kerül. A típusos költsége 1080, 800 vagy 600 forint. Lényegesen magasabb lehet viszont az ár cikkenkénti temetés ese­tén. Ennek az a lényege, hogy a gyászoló külön-külön rendeli meg, mennyi dra­périát, örökmécsest és egye­bet igényel a kellékek kö­zül, illetve milyen fajta ko­porsóba kívánja temettetni a halottat. KERÜL, AMIBE KERÜL A koporsók ára között pe­dig nagy differencia van. A legdrágább a fémből készült, mely önmagában 2900 fo­rintba kerül. Mindössze né­hány darabot kap ebből a vállalat, az igény azonban ennél jóval nagyobb. Ne ve­gyék kegyeletsértésnek, de így igaz; néha közelharcot folytatnak a gyászolók a fémkoporsókért. Drenkó Ist­ván szerint az igény a drá­ga szertartások irányába to­lódik el. Egy miskolci csa­lád még a sírhelyhez veze­tő fákat is feldrapériáztatta a vállalattal. Az ilyen — ke~ül, amibe kerül!! — ala-j pon rendezett temetés sok­Idén júniusban múlt egy- esztendős a fényképezőgép­pel kombinált francia—NSZK gyártmányú sebességmérő Traffipax. A Belügyminisz­térium idáig 11 traffipaxos kocsit állított forgalomba. A kocsival együtt kilenc- százezer forint értékű be­rendezésből jutott egy-egy Pest, Borsod, Fejér, Somogy, Győr, Szolnok, Bács, Heves, Baranya és Veszprém me­gyébe, valamint egy Buda­pestre. Eredményességüket bizonyítja, hogy csupán ta­valy decemberig egymillió 500 ezer felvételt készítet­tek. Ebből húszezer képen szabálysértőket örökítettek meg. Hamar megtérülő beruházás A berendezés hatékony­ságát a járművezetőknek nem kell bizonygatni. A közlekedési morál javítása érdekében tehát úgy döntöt­tek. hogy az idén újabb 11 traffipaxos kocsit helyeznek üzembe. Ezzel minden me­gyébe jut egy és kettőt kap a nemrégiben felállított autópálya-rendőrség. A köz­lekedési rendőrök szerint — sajnos — akarva, nem akar­va, hamar megtérül ez a beruházás. A Traffipax működési el­ve hasonló a régi lengyel tányéroséhoz, szintén a Doppler-effektuson alapszik. A módszere azonban alap­vetően más; a Traffipax nem szemből mér, hanem hátulról „figyeli le” és örö­kíti meg a gyorshajtókat. A gép által készített felvéte­leken láthatók a gyorsan haladó gépjármüvek rend­számai — ennek alapján kézbesítik ki a bírság befi­zetésére szolgáló csekkeket —, a sebesség, valamint a szabálysértés elkövetésének pontos időpontja. A Traffipax — szinte hi­hetetlen, de való — másod­percenként két felvételt ké­szít. éjszaka pedig fényvil- lanóval 2,5 másodpercen­ként exponál. A gyoshajtás bizonyításán kívül alkalmas a tiltott parkolások, a záró­vonal-átlépések és a külön­legesen durva szabálysérté­sek bizonyítására is. Segített az új vegyszer A Traffipax-kép „ára” Illetve a bírság legkisebb összege 50 forint, a legna-, gyobb ötezer, de ez már igen gyakran a vezetői en-| gedély bevonásával párosul Régebben gondot okozott a] nyugati kocsik fényvisszave Órabér az árokparton Eltépett százforintosok — Tíz a bank .. 1 — Menjen a fenébe! Ki­csibe nem játszunk ... — Húsz a bank. — Mennyi az órabére? — Tizenkét forint. — Mennyi van a bank­ban? — Most? Ügy hétszáz kö­rül ... A párbeszéd, sajnos, szó- ról-szóra valós. Helyszíne a Pece partja volt. Parányi kört ültek az emberek és a kör közepén percenként cse­rélt gazdát egy-egy nehezen megkeresett havi fizetés. — Mennyit vesztett? — Amit megittunk. azzal együtt kilencszáz körül... — Én is vesztettem. De ezek itt mindig együtt ját­szanak és ismerik egy­mást ... — Mennyit nyert? — Mi köze hozzá? Elárulom a kedves olva­sónak, hogy vasárnap dél­után majdnem megvertek. Itt Miskolcon, a Pece part­ján. — Minden vasárnap itt vagyunk... — Kell a játék. — Gyerekek, én elmegyek focizni inkább ... (Játszanak már tizenévesek is). Három kártyapartit lát­tam. Egy fűszigetről sem hiányzott a sör és a bor. Egy helyen sem cserélt ki­sebb összeg gazdát, mint egy félhavi fizetés. — Piros ulti mehet!... Fél kéz, színulti. Forintos alapon. Ferbli. Huszonegy, forintos alapon. Egy félórá­ig, aztán tízforintos alapon. Aztán kevés a tízes ... Különös módon valameny- nyi kártyacsata helyéhez kö­zel van egy presszó, egy vendéglő, egy vasárnap is nyitva tartó, palackozott ita­lok boltja. A szesznek köze ■ van a tétek nagyságához! A játszókat sétálók állják körül. Szurkolók. Egy-egy nagyobb partinál a közön­ség is sóhajt, de ők legalább ingyen mulatnak. Nyernek és veszítenek. Kicsit mérge­sen beszelik egymás közt, hogy a játszó hat ember közül legalább három össze­játszik, legalább három min­den vasárnap itt van. Összejátszanak? Nem tu­dom. Tény, hogy ők nem veszítenek, ök hozatják a sört, a bort. Állítólag Mis-’ ‘kolcon több kártyaterem mű­ködik. Én a kártyatermeket a füvön kerestem., A Pece partján. A parkokban. A Deszka-temető alatt. — Mennyit veszített? Nem tudom, de hogy mit mond az asszony ... Magyarországon törvények tiltják a nagy pénzben való hazárdjátékot. Bűnt követne el az az ember, aki el akar­ná venni e kártyacsaták, az egész héten dolgozó munká­sok örömét. Nagyszerű do­log a játék. Csak nem így. Nem fél vagy egész fizetése­kért. Az az ötvenforintos a zsebben, kettétépődött szá­zas, a lyukadttá kopott tízes vagy húszas egy-egy csa­lád, sok gyerek holnapi jó­kedve, holnapi sírása. — Forint az alap. Piros, passz, mehet. Kérdezem én: meddig me­het? BARTHA GÁBOR szór már nem a halott irán­ti szeretetet, kegyeletet fe­jezi ki, inkább a temetésen megjelenőknek szólnak a reprezentatív külsőségek. De ne bonyolódjunk bele eb\>e a kérdésbe, hiszen ki- nek-kinek személyes ügye, hogy anyagi erejéhez mér­ten, vagy akár azon felül is költsön a gyászszertartásra. A gyászszertartásra, mely mint köztudott, lehet egy­házi, avagy társadalmi. Az állam dotációja lehetővé te­szi, hogy az énekkarért, a gyászbeszédért a temette- tőknek nem kell külön fi­zetni a társadalmi temeté­sen. Sajnos, felkészült szó­nok viszonylag kevés van Miskolcon. Jó lenne, ha ez ügyben a vállalatok többet segítenének! ÚJ SZOLGALTATAS Üj szolgáltatása a válla­latnak, hogy minimális díj­ért lebonyolítja a temetke­zéssel járó adminisztrációt a halotti anyakönyvi igazo­lástól, az élővirágkoszorú megrendelésen keresztül a sírhely megszerzéséig. Nagyon nehezíti a válla­lat dolgát, és rontja a te­metkezések színvonalát, hogy Miskolcon nem kevesebb, mint 18 temető van, ám egyikben sincs megfelelő ra­vatalozó. A drága kellékek ki vannak téve az időjárás viszontagságainak, s bizony elég gyorsan tönkremennek. A ravatalozás a szabadban történik, s ez kényelmetlen a gyászoló gyülekezetnek is. Némi változást hozott eb­ben az évben, hogy a vál­lalat átvette a tanácstól kezelésre a perecesi és lyu­kói temetőket, melyekben kisméretű ravatalozó is van. Ezeket most tatarozzák. A FEKETE KOCSI VOLÁNJÁNÁL Lényeges javulást csak az eredményez, ha — többszö­ri határidő-módosítás után — a jövő évben végre elké­szül a sajószentpéteri út mellett az új köztemető, melyben természetesen ra­vatalozót is építenek. Nem vonzó munkahely a temetkezési vállalat. Az elő­ítéleteket is le kell győzni annak, aki magára ölti a testőrök ruháját, vagy a fe­kete gépkocsi volánja mögé ül. Pedig fontos és tisztelet­re méltó munkát végeznek a vállalat emberei. Igaz, hogy mostoha körülmények kö­zött. Szétszórt, elavult irodák­ban, az alapvető szociális létesítményeket is nélkülöz­ve. (A központi irodában például a kihúzott szekré­nyek mögött öltöznek a dol­gozók). És a kilátások? A szétszórt irodák többségét szanálják, és új telephelyet építenek. BÉKÉS DEJWÖ

Next

/
Oldalképek
Tartalom