Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1974-07-31 / 178. szám

í / Szellemi karbantartás „A társadalomtudományi albizottság, némi módosítások­kal, már jóváhagyta azt a javaslatot, amely szerint a föld­rajzi ismeretek oktatását az általános iskolában a tantárgy legegzotikusabb részével, Afrikával kell megkezdeni.” Ezt olvashatjuk a Magyar Tudományos Akadémiának azon koncepciói között, melyek a jövő iskolájának célkitűzéseit és módszereit vázolják. Az előbbiek magyarázataként ta­lálunk még egy mondatot: „A kisgyermekek ... az egzotikum iránt fogékonyak.” Tegyük hozzá, nemcsak az egzotikumok iránt, hanem min­den olyan dolog iránt, melyet — az életkori sajátosságoknak megfelelően — színesen, érdekfeszítően tudunk közölni. Két­ségtelen. hogy a földrajz különösen alkalmas arra, hogy felkeltsük a gyerekek érdeklődését, hiszen kalandos utazá­sok közepette ismerhetünk, hódíthatunk meg csodálatos bi­rodalmakat. De más tantárgyak oktatása is számos lehető­séget kínál a romantikus igények kielégítésére. A szakmán kívülieknek sem kell bizonyítani — hiszen mindenkit nevel­tek, tanítottak vonzó egyéniségű, széles látókörű, gyermeket értő és szerető tanárok —, hogy nincs „száraz” tárgy, csak száraz, közönyös érdektelefi oktató. Sokszor elmondtuk már. hogy napjaink iskolájában — mikor annyi kitűnő eszköz segíti a nevelést és az oktatást — még kevésbé nélkülözhető a jó pedagógus (az érzékeny ne­velő, a művelt oktató), mint korábban. * Ez a megriadt hölgy is résztvevője mindazoknak a kalandoknak, amelyet Olsen és bandája végigél. A három koppenhágai betörőnek sikerül a kisebb, nem nagyon gyü­mölcsöző akciók mellett egy igazi nagy fogást csinálni. A pénz azonban ide-oda ván­dorol, hol Olsenék ellenfelei kaparintják meg, hol ők szerzik vissza. Az Olsen-banda nagy fogása című dán filmvígjátékban újból viszontlátjuk a nálunk is bemutatott Olsen bandája című film balkezes betörő hőseit. A viszontlátás legalább olyan mulatságos, mint az első találkozás volt. A filmet holnaptól a Béke mozi vetíti. Lermontov emlékére Skanzent létesítenek Pja- tyigorszkban, abban a kerü­letben, ahol egykor Lermon­tov lakott. A Masuk-hegy lábánál elterülő város e ke­rületének arculata ismét olyan lesz, mint a múlt szá­zad első felében. Restaurál­ják azokat a házakat, ame­lyekben Lermontov megfor­dult, védelem alá kerülnek a kaukázusi Mineralnije Vodi nevezetes helyei is. Gondos­kodnak róla, hogy a szél ál­tal lecsupaszított Kolco-hegy épp olyan legyen, amilyen­nek a költő leírta. Űjra megszólal a szélhárfa, a köl­tő kedvelt pihenőhelyén, a sziklapadkára épült kioszk­ban. Lermontov végzetes párbajának színhelyén 70 hektáros természetvédelmi parkot alakítanak ki. Miért? Azért, mert a jövő iskolája — szemben a verbális ismeretekkel — a gondolkodás készségét és az önművelés, igényét akarja felébreszteni a tanulókban. S ehhez nélkü­lözhetetlen az élmény. Élményt pedig a legjobb oktatógépek sem képesek nyújtani. (Arról nem is beszélve, hogy a géppé vált tanárok mennyire nem ...) Akár bevalljuk, akár tagadjuk, tény, hogy a tanterv szo­rításában némileg robottá vált az iskolai munka. A parancs- szerű előírások sem a tanárt, sem a tanulót nem ösztönöz­ték — tisztelet a kivételeknek! — gondolkodásra. Ami a tár­gyi ismereteket illeti, nem hiszem, hogy jelentősen károsod­tak tanulóink, „csak” éppen a felfedezés tiszta örömét, he­vületét nem sikerült velük megismertetni. Legalábbis a többséggel. Ügy tűnik — s ez nemcsak az iskolában van így —, mint­ha a szorgalmas ember előnyt élvezne a gondolkodó ember­rel szemben. S ez nagy baj. Mindenki persze nem lehet „fel­fedező”, de mindenkiben kell. hogy éljen a felfedezés, a megismerés igénye. Nem élhetünk konzerveken. Ebből következik, hogy a tanár sem tálalhat unos-untalan készételeket. Persze, hogy vannak receptjei. Ezek nélkül nem is tudná feladatát ellátni, de folyton kísérleteznie kell — az önmaga örömére is! — új tudás-tablettákkal is. Lehet, hogy egyik-másik pirulának csak a csomagolását kell kor­szerűsíteni. színesíteni. Más esetben az alapanyagok marad­nak, de kell valami kellemes íz is, esetleg egy kis stimuláló szer. Vannak, akik nyugodtan ülnék évtizedes vázlataikon, mondván: — Nem érhet meglepetés, a receptet többszörö­sen kipróbáltam. Csakhogy időközben mennyit változott a világ, mennyi mindennel lehetne és kellene gazdagítani a régi ismereteket! Már közhely, hogy a diplomák 5 8 év alatt elvesztik tudás-fedezetüket. Ez érvényes az oktatókra is. Talán senki sem ad annyit és olyan folyamatosan, mint a tanár. De végtelenek-e kincsei? Üjból és újból fel kell töltődnie — s az újat új hevülettel továbbadni —, ha hatá­sosan akar oktatni és nevelni. A nyári vakáció a megér­demelt pihenés mellett — erre is enged időt... (gyarmati) Tanulni minden életkorban érdemes Munkásfiatalok az iskoláról Mit tesz az iskola a munkásműveltség emeléséért, mit nyújthatnak a tanintézetek a munkásifjúság továbbképzésé­ben, szakmai és általános művelésében? Ezekre a kérdések­re kerestek választ legutóbb a szakemberek, akik 8000 pá­lyakezdő fiatal helyzetét elemezték kérdőívek és interjúk útján. A vizsgálat időszakában a megkérdezett 8000 fiatal egy- harmada részt vett valami­lyen oktatásban. Ez az arány önmagában nem tekinthető kedvezőtlennek: a megkér­dezettek egy része iskoláit éppen csak hogy befejezte és munkába lépett, másik ré­sze pedig az előző években vett részt oktatásban. A részletesebb eletpzés azon­ban bizonyos belső arányta­lanságokat hozott felszínre. Kitűnt például, hogy zömmel a képzettebbek, a tanultab- bak vesznek részt valami­lyen további oktatási formá­ban. A felsőfokú képesítés­sel rendelkezőknek csaknem 40 százaléka, a középiskolát végzetteknek 39 százaléka, a szakmunkásoknak (szakmun­kás-képesítéssel rendelkezők­nek) közel 30 százaléka, az általános iskola nyolcadik osztályát végzetteknek már csupán 24 százaléka folyta­tott tanulmányokat. Azok kö­zül viszont, akik az általá­nos iskolát sem fejezték be, csupán 14 százalék kapcsoló­dott be valamilyen képzésbe. Feltették a kérdést a fiata­loknak: miért tanulnak? Legtöbben azt válaszolták, hogy a szakmai fejlődésüket kívánják elősegíteni, máso­dik helyen az általános mű­veltség növelése szerepelt. Meddig lehet és kell szer­vezett formában tanulni? Er­re a férfiak 30, a nők 28 szá­zaléka felelte, hogy tanulni minden életkorban érdemes. A férfiak 36, a nők 32 szá­zaléka azonban csak negy­ven éves korig látja értelmét a tanulásnak. Ami a tanulás formáit illeti, a megkérde­zettek 41 százaléka az isko­lai, 31 százaléka a kötetlen képzést, 22 százaléka a tan­folyami oktatást tekinti a- legeredményesebbnek önma­ga számára. Életérzés vagy csak póz? Három fiatal költő Fiatal muzsikusok húsz országból Pécsett tegnap ünnepi hangversennyel zárult a nemzetközi ifjúsági zenei tá­bor, amelyet hetedik alka­lommal rendezett meg a Jeunesses Musicales — az Ifjú Zenebarátok — magyar- országi szervezete és a me- csekalji város tánácsa. A fiatal muzsikusok nyilvános koncerttel búcsúztak a ven­déglátó város közönségétől: Antal György Liszt-díjas és Sándor János Liszt-díjas, érdemes /művész karmester vezényletével a tábor kama­raegyüttesei, valamint vegyes kórusa és szimfonikus zene­kara adott hangversenyt. A zenei táborok nemes ha­gyománya, hogy a zárókon­cértek bevételét minden al­kalommal valamilyen közös­ségi célra fordítják. Az idei búcsúhangverseny bevételét a pécsi óvodák fejlesztésére, illetve az óvodai ének-zenei nevelés céljaira ajánlották fel az ifjú énekesek és mu­zsikusok. A július közepén kezdődött és most véget ért zenei tábor az eddigi legné­pesebb volt: húsz országból több mint kétszáz fiatal ze­neművész és zenepedagógus vett részt, akiknek egyhar- mada már „törzsvendégként” tartózkodott a Mecsekalján. „Egyedül őgyclgekl — fog­lya egy állapotnak,/ amit magánynak túlzás/, függet­lenségnek öncsalás nevezni —/ a szikkadt látványok között” írja Petri György, Körül­írt zuhanás című versköteté­ben önmagáról. Lépcső című költeményében a kötet cí­mét adó sort is megmagya­rázza: „Ki találta fel a/ kö­rülírt zuhanást/ — a lépcsőt,/ amely g. magasságot megsze­lídíti,/ fölolvasztva fokokká/ a dermedt függőlegest”. „Szemeim körött/ ráncok/ világháborús lövészárkok/ gyökér-meztelen/ pillantás tapogat! föld-emésztette fegyvereket/ földből kiálló végtagokat” — jellemzi ma­gát Rózsa Endre Senki ide­je című verskötetében. A Senki ideje az az idő. ami­kor „az ég■ üres daráló./ El­őröl mindent. Lisztje csönd” és „ki-ki a maga konzerv­dobozába/ külön-kis-ide jébe időtlenül bezárva”. „És, amint körülnéztünk, láttuk:/ minden mozdulat mozdulatlan” — olvashatjuk Bolgár György kötetében, amelynek A másodperc ré­sei a címe. Az idézett vers címe: Egy másodperc között és később kiderül belőle: „minden megálltJ hogy még abban a pillanatban minden más megmozduljon”. Időtlenség és viszonyla­gosság világában élnek ezek a fiatal költők és ebből fa­kad kissé kiábrándult rea­lizmusuk. ami azonban már a pesszimizmusba csap át. Ez a pesszimizmus azonban nem Kassák életigénylő pesszimizmusa: „pesszimista vagyok, tehát az élet legma­gasabb fokú igénylője”, ha­nem talán a publicista Zsolt Béláé, aki szerint: „az élet legelviselhetőbb formája a stabilizálódott boldogtalan­ság”. Ez a két ember azon­ban egész életében harcolt, mint „az élet legmagasabb fokú igénylője” egy olyan életért, amelyben ez a há­rom fiatal már kiábrándul­tán indul, hogy a „senki ideje” és „a másodperc ré­sei” titkának tudója legyen, ellesve a „körülírt zuhanás” relativitását, mert a lépcső nemcsak zuhanás lefele, de „fokokká olvasztva” az em­ber számára „a magasságot megszelídíti”. Ha azonban alaposabban figyeljük a kifejezéseket, ak­kor valahogy túlságosan „le­vegőben levő” divatos, sőt — uram bocsá’ — készen vett fogalmak, szavak ezek, amik mögött egy gyakori vállrendítés, egy „hogy oda ne rohanjak” és „na bumm” érződik. Kulturált álciniz­mus, amely szégyellt bevalla­ni a lélek fájdalmát, a nagy változások korának tanács­talanságát. őszinteségnek lát­szó pózolás, kamaszos há- nyavetiség igyekszik kiáb­rándult koravénnek látsza­ni, de valahogy — egy kap­tafára menően. Uniformi­zált cinizmus, a kor tudomá­nyos kifejezéseivel élő spleen: az igazi pesszimiz­must jelentő haláltánc fi- csúros tipegéssé változva. „Ritkán volt korszak, ami­kor a tehetséges költők eny- nyi nélkülözhető verset ír­tak volna” — idézi Bate Imre Illyés Gyulát ezekről a fiatalokról szólva. E sorok írója nem ítész, nem vitatja e költők tehetségét, de egyet­ért azzal, hogy sok „nélkü­lözhető verset” írnak. (Mag­vető és Szépirodalmi kiadá­sait MÁTÉ IVAN Plakátpályázat A Kulturális Minisztérium kép­zőművészeti osztálya — a Kép­ző- és Iparművészeti Lektorá­tussal egyetértésben — hazánk felszabadulásának 30. évforduló­ja tiszteletére a házak falán és egyéb objektumokon elhelyezen­dő plakátok megtervezésére, nyilvános pályázatot hirdet a Képzőművészek Szövetsége tag­jai, valamint Művészeti Alap­tagsággal rendelkező grafikus­művészek részére. A pályázatra beküldhető ter­vek száma nincs korlátozva, mé­rete 50x70 centiméter. A pályá­zat jeligés: a szerző nevét és címét jeligével ellátott, zárt bo­rítékban kell mellékelni. A be­küldési határidő: 1974. december 2.. déli 12 óra. A pályázatot a Képző- és iparművészeti Lekto­rátushoz — Budapest, I., Űri utca 54—56. — kell beküldeni. A pályázati díjak: egy I. díj, 20 000 forint; 2 II. díj. 10 000— 10 000 forint; négy III. díj, 5000— 5000 forint. Az első és második díj magá­ban foglalja a felhasználás jog­díját is. A Képző- és Iparművészeti Lektorátus — a kiíró szervvel egyetértésben — a pályadíjakat a kiírástól eltérő megosztásban is kiadhatja. A bíráló bizottsá­got a Képző- és Iparművészeti Lektorátus jelöli ki. SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20: Józsa Ibolya és Dóry József nó­tákat énekel. — 13.50: Válaszo­lunk hallgatóinknak. — 14.05: Éneklő Ifjúság. — 14.35. Irodal­mi évfordulónaptár. Janus Pan­nonius, Goethe, Bródy- Sándor, Ignotus. — 15.00: Hírek. — 15.10: A világgazdaság' hírei. — 15.15: A népdalelőadás mesterei. — 15.37: Rossini: G-dúr szonáta vonószenekarra. — 15.50: A rá­dió hanglemezmúzeumából. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpoliti­kai Figyelő. — 17.20: Kamisov: Rapszódia. — 17.27: A holnap alapozása. — 17.42: Hallgassuk együtt! Beethoven-művek. — 18.27: Könnyűzenei olimpia. Dön­tő. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Gondolat. A Rádió iro­dalmi lapja. — 21.09: Hírek. — 21.12: Sikerlista 1974. július. — 21.52: A Rádió hangmúzeumából. Petőfi Sándor két verse. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Bura Kovács Andor népi zenekara játszik. — 23.00: Ze­nekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: A sárga Rolls-Royce. Részletek Ortolani filmzenéjé­ből. Petőfi rádió: 12.03: Az élő nép­dal. — 12.13: A váci Vox Hu­mana énekkar énekel. — 12.30: A 04, 05, 07, jelenti. — 13.00: Hí­rek. — 13.03: Három Vivaldi- concerto. — 13.40: Az egészség védelmében. A zajártalomról. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... — 18.00: Hírek. —18.05: Külpolitikai Figyelő. — 18.20: Föld és csillagok. Gárdonyi Gé­za sályi gyermekévei. 5. rész. — 18.32: Concertino Prága ’74. Rész­let a nemzetközi ifjúsági zenei verseny magyar résztvevőinek műsorából. — 18.40: Magyar baj­nokok tornája. Közvetítés a Va­sas— MTK mérkőzésről. — 19.00: Muzsikáló KISZ-tábor Fertődön. — 19.30: Mesélő Magyarország. Palócföld. — 19.54: Jó estét, gye­rekek! — 20.00: Esti Krónika, n. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Magyar bajnokok tornája. Köz­vetítés az Ü. Dózsa—Csepel mér­kőzésről. — 20.50: Közvetítés a Fortuna étteremből. Járóka Sán­dor népi zenekara játszik. — 21.10: Bartók: A fából faragott királyfi — szvit. — 21.35: Kis magyar néprajz. — 21.40: A kal­márok világa. Bogdán István írása. — 22.00: Kapcsoljuk a 22- es stúdiót. Esti hangverseny Schumann műveiből. — 23.00: Hírek. — 23.15: Részletek Husz- ka Jenő operettjeiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsor- ismertetés — hírek. — 17.35: Ér­dekességek a múltból és a je­lenből. (Élet Sályban — Gárdo­nyi Géza ottani gyerekeskedése idején; A szerencsi képeslapok). — Százszorszép énekek. — 18.00: Borsodi Tükör. (Rejteki olvasó­tábor ’74; Műemlék-Helyreállítá­sok Borsodban; Gyarapodó fal­vak.) — 18.15: Szívesen hallgat­juk ... — Női gondok, női dol­gok . .. (Aranykoszorús női szo­cialista brigád; Nyáridőben a dolgozó asszony.) — A megye sportéletéből. — Előadó: a szer­ző. Televízió: 16.58: Műsorismerte­tés. — 17.00: Hírek. — 17.05: Ki­szorító. Sportvetélkedő — má­sodik elődöntő. — 18.05: Termé­szetbarát. A Telesport turiszti­kai magazinja. — 18.25: Nyitott boríték. — 19.10: Az MRT Közön­ségszolgálatának tájékoztatója. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv- híradó. — 20.00: Nagy csaták. Francia dokumentumfilm-sorozat. VII. rész. A normandiai csata. — 21.25: Arany Mokka Kupa. Nemzetközi kerékpáros pálya­verseny. — 22.05: Tv-híradó, 3. kiadás. Szlovák televízió: 16.30: Hírek. — 16.35: Mezőgazdasági egyetem. — 17.05: Ifjú szemmel. — 17.50: Kerületeink hangja. — 18.05: Autó-motor revü. — 19.00: Hír­adó. — 20.00: Halhatatlan meló­diák. — 21.30: Híradó. — 21.55: Musica Viva. — 22.35: Sajtó­szemle. Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19): Ágotha Margit grafikus- művész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festé­szet a XX. században. Szőnyi István 50 rézkarca. — Kossuth Művelődési Há? (10—18) : Szce- nográfia ’74 Miskolc. — Déryné- ház (10—18) : Régi magyar arc­képek. — Herman Ottó emlék­ház (10—18): Herman Ottó élete és munkássága. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Anna és a farkasok. (16 éven felülieknek! Szí. spanyol). — Kossuth (£3, hn5, 7): Koncert szólópisztolyra. (Felemelt hely­ár! Mb. szí. olasz). — Hevesy Iván Filmklub (hn5) : Egészség- ügyi kisfilmek. — Tapolca-kert (f9): Az árulás napjai, I—II. (Másfél helyár! Szí. csehszlo­vák). — Ságvári (Ady Műv. Házban, 7): Hét tonna dollár (16 éven felülieknek! Szí. magyar). CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Igor Mar- kevitch vezényel. — 9.00: Emlé­kezzünk régiekről. Mi és a ke­leti népek. — 10.00: Hírek. — 10.05: A Senki-szigeti nagy ka­land. — 10.31: Heinrich Schlus- nus énekel. — 10.49: Híres tör­ténetek — nagy egyéniségek. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: A cigányprímás. Részletek Kálmán Imre—Harsányi Zsolt— Innocent Vincze Ernő operett­jéből. — 8.50: Párbeszéd a mag­nószalaggal. Bán János jegyzete. — 9.00: Hírek. — 9.03: Népek zenéjéből. — 9.29 A 04, 05. 07 jelenti. — 10.jp: Zenés műsor üdüUVmek. — 11.45: Néhány síd zer«e közben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom