Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1974-07-03 / 154. szám

Turistáknak kisvasút A Zalai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság minden­napi gazdasági feladata mel­lett nagy erőfeszítéseket tesz azért, hogy a Göcsej vidék legszebb erdeit a pihenni vá­gyó emberek rendelkezésére bocsássa, hogy jólétivé for­málja az erdőket. A közutak mentén, vagy azok közelé­ben levő erdőkben pihenőhe­lyeket alakítottak ki az autó­soknak és gyalogos . turisták­nak, s táblák jelölik, hol, mit láthatnak az erdők csend­jét. a természetet kedvelő kirándulók. A fagazdaság most újabb „szolgáltatást” vezetett be: a kirándulók rendelkezésére bocsátotta erdei kisvasútjai, amely menetrendszerűen, de a kívánságnak megfelelően különjáratként is közlekedik Csömödér és Kistolmács kö­zött. A 18 kilométeres út­szakasz Göcsej legszebb er­★ Mozdulatlan a kéz, a szájszögletben tartott cigaretta, csak az eszterga kése kúszik tizedmillimétereket. Tóth László, a DIGÉP szakmunkása, a munkadarab nagy precizitást igénylő beállítását végzi. A többi mar a gép dolga. dein visz keresztül. (Kerényi László felvétele) Fagylalt, ivóvíz, gomba Július 6. Egészségünk — nyáron • • r A KÖJÁL vizsgálatai Az asztalon épület-tervrajzok. Nincs idő elképedni, dr. Bárso­nyos Jenő megmagyarizza a miértet: - Tulajdonképpen ez is egyik feladatunk: közegészségügyi szempontból ellenőrizni és jóváhagyni a köz- és lakóépületek villamoshálózatát, szellőzését, szennyvizcsatornázatát stb.., Ez a stb. pedig sokféle feladatot rejt: példának okáért, hogy a lakótelepi házak mindegyike kap­jon elegendő napfényt, ne takarják egymás elöl az éltető suga­rakat a tízemeletes monstrumok. Nemzetközi szövetkezeti nap Világszerte július 6-án ünnepük az 52. nemzetközi szövetkezeti napot. Az Or­szágos Szövetkezeti Tanács ez alkalomból felhívással fordult az 5500 hazai mező- gazdasági. ipari és fogyasz­tási szövetkezet 3 millió 900 ezer főnyi tagságához, hogy hagyományos szoká­saiknak megfelelően ünne­peljék meg ezt a napot. Az idén Somogybán, Ka­posvárott tartják — szomba­ton — a nöszövetkezők or­szágos konferenciáját. Ugyan­csak a hét végén rendezik meg a szövetkezeti néptáncosok V. országos találkozóját, Lei- lén, Siófokon és a szomszé­dos megyében, Balatonfüre- den. Mindez látványos be­vezetése lesz a siófoki sza­badtéri színpadon sorra ke­rülő nagygyűlésnek, ame­lyen Szabó István, a TOT elnöke, az OSZT alelnöke mond ünnepi megemléke­zést. s, felszólal Keserű Já- nosné könnyűipari minisz­ter is. Munka és közéleti munka Van egy vissza-visszatérő félmondat, ami sokadik alkalom­mal hallva bosszant. A félmondat így szol: „de igen-igen jó szakember”. Nincs a jellemzéssel semmi bajom, különösen, ha valóban jó szakembert mulatnak be velp, csak akkor, ha a közéleti kérdések iránti érdektelenség mentségéül, magya­rázatául mondják, akkor az a szembeállítás hamis. A hamis­ságot világosan jelzi a közéletben cselekvőén résztvevők munkahelyi helytállása. „Furcsa” módon — szerintem ter­mészetesen — a tanácstagok, a népfront aktivistái, a párt és KISZ-tisztségviselők, a társadalmi megbízást nemcsak el­fogadó, de az újabbakat sürgető fizikai és szellemi dolgozók azok, akik munkájukat is az' átlagosnál jobban végzik. (Akadhat kivétel, de most a jellemzőről, az általánosról szól­junk.) Mindannyian tudjuk, hogy ez így igaz. így helyes. Gondoljunk csak a választásokra, a taggyűlésekre. A jelöl­teket mindannyiszor munkájuk méltatásával mutatták be. Ezt követte a rátermettség, a szervezőkészség, a helyismeret és a többi. Ügy is fogalmazhatom, hogy a munkahelyi jó teljesítmény volt a jelölés minimális feltétele. Régen tudomásul vettük, lehetségesnek tartjuk és gyakorta megköveteljük a munkahelyi és a közéleti helytállást — együtt. A kettő egyébként Is nehezen választható el egymás­tól. Hiszen a közélet nem reked a munkahelyen kívülre. A munkapad, az íróasztal mellett fogyó-sokasodó közösségi gondok megoldásáért fáradozók ugyancsak rendre azok közül kerültek ki, akik a teljesítménylistán is az elsők között sze­repelnek. Sőt, többnyire a legjobbak a többiek szószólói is, mert kinek volna tekintélye, kinek a tanácsát fogadnák megértéssel, figyelemmel, ha nem a jó szakemberét? A hátul kullogok nem válhatnak hangadóvá, legfeljebb hangosko- dokká. És mégis, hiába vagyunk részesei a helyes gyakorlatnak, a köztudatban újra-újra előbukkan a szakember és a közéleti tevékenységet vállaló ellentéte. Valahányszor a KISZ-titkár agitál, szervez — különösen, ha felhasználja törvényesen en­gedélyezett munkaidőkedvezményét —, valahányszor a szak- szervezeti bizalmi ügyintéz, el-elhangzik egy-egy csipkelődő megjegyzés. Szakmai előmenetelét is kritikus szemmel figye­lik, vajon szakmai tudásért vagy „jó helyezkedéséért” kapta-e? És ellentétről bölcselkednek egyesek akkor is, ami­kor kiváló tudósok, orvosok munkáját értékelik, mondván, nekik bezzeg nem jutott idejük másra, csak a szakma töké­letes elsajátítására. Látszik is az eredményen. Így a képzel­gés — a valóságban pedig felelős közéleti funkciót látnak el ugyancsak kiválóan a szellemi élet legjobbjai. Egyszerűen azért, mert a közösséget kívánják szolgálni szakmai munká­jukkal is, másként is. Szerencsés dolog, hogy így van. Hiszen a közéleti kérdések jó része igényli a szakmai hozzáértést is. Városok, községek példái igazolják, hányszor kellett a társa­dalmi nekibuzduláshoz a szakértő irányító munkája. Munka­időn túl, munkahelyen kívül. Egy park megszépítéséért vagy akár nehezen érthető politikai-társadalmi kérdés megérteté­séért. A közéleti tevékenység fogalma rendkívül széles körű. Igaz, ezen a széles, körön is kívül maradnak, maradhatnak jó néhányan. Feladatunk megnyerni őket is a közéleti munka hasznosságának, szépségének megmutatásával. Ez a közösség érdeke! M. D. Csiliárpa rádé Meguyílt a VASVILL bemutatóterme Minderre pedig a Miskolc megyei város Közegészség­ügyi-Járványügyi Szolgálata keretében működő Elsőfokú Állami Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőségé­nek (nem tréfa, ilyen hosszú neve lett a városi KÖJÁL- nak!) kell ügyelnie. Amellett persze, hogy az aktuális munkaegészségügyi, élelme­zésegészségügyi, iskolaegész- ségügyi, járványügyi (kapás­ból talán ennyi is elég) ten­nivalókat is el kell látniuk. Egy jó tanács Ilyenkor nyáron különösen sok a feladat a városi köz­egészségügyi felügyelőségen. A fertőzési veszélyek sze­zonja ez. Fokozottabban szük­séges ellenőrizni minden fer­tőzési lehetőség forrását. — Elsősorban természete­sen az élelmiszereket áru­sító kereskedelmi egységeket, venvendéglátó és közétkez­tető vállalatokat. A meleg miatt gyorsan romló élelmi­szerek rakodását, tárolását, értékesítését, tehát a kezelé­sük módját. A fagylaltot, az ivóvizet... Ismét a stb. kívánkozik ide, hisz’ oly sokszor hallott témák ezek. Ám újra és újra szükséges a figyelmeztetés: — Ügyelni kell a fertőzés megelőzésére, az ételek tisz­taságára, frisseségére. Egy jó tanács: már a vásárlásnál le­gyünk igényesek higiéniai szempontból. Gyorsan romló élelmiszert csak hűtőpultról vásároljunk. A gyilkos galóca Hihetetlenül sok baj oko­zója ilyentájt a gomba is, amely a sok eső után dúsan kínálja magát a Bükk erdei­ben. Két • túlzás: vannak, akik annyira félnek a mér­gezéstől, hogy a boltból sem veszik. Mások viszont* a lexi­konban látott képek után es­küsznek rá: amit ők szed­nek, az mind ehető. Holott a mérgező gombák első ráte- kintésre csak a szakértőknek „ismerősek”. Mert a halál­eseteket okozó gyilkos galóca is szép fehér, s színe akkor sem változik, ha eltörjük. — Házalóktól ne vegyünk gombát! S ha magunk szed­jük, mindaddig ne készítsük el, míg hozzáértő szakember meg nem vizsgálja. Miskol­con hivatalos gombaszakér­tők a Búza téri csarnokban találhatók. Megéri a fáradsá­got... Persze, jó lenne, ha Mis­kolcon is kialakulna — a pesti példára — a hétvége­ken a városkapukban a gombaszakértői ügyelet. A „vadkemping55 alkonya Idén már rendelet szüle­tett Miskolcon is az enge­dély nélküli sátortáborozások megszüntetésére. — Legkivólt közegészség- ügyi okok miatt — magya­rázza Bársonyos főorvos. — Mert hiába ellenőrizzük a kijelölt kempingtáborokat oly szigorúan, ha a „bárhol” le­táborozó kempingezők édes­keveset törődnek azzal, hogy milyen gusztustalan nyomo­kat hagynak maguk után. A városi tanács július 1-ével életbe lépett rendelete éppen ezért kimondja: ezentúl a sátortáborok helyét csakis a városi tanács kereskedelmi osztálya jelölheti ki, az ille­tékes szakigazgatási szervek véleményének figyelembe vé­telével. A város közigazga­tási területén a kijelölt he­lyeken kívül sátortábort ki­alakítani, sátrazni tilos. A rendelet megszegői pénzbír­sággal sújthatok. R. É. A VASVILL Kereskedel­mi Vállalat 1971-ben még csupán 8,6 millió forint ér­tékű csillárt, lámpatestet, burát. lámpaernyőt for­galmazott Borsod megyé­ben; tavaly már 12,5 millió forint értékűt. A vállalat idei „borsodi” terve 15 mil­lió forint. Miért ez a dinamikus nö­vekedés? Tud-e megfelelő választékot biztosítani a jö­vőben a VASVILL? Mind­erről szó esett a vállalat tegnapi sajtótájékoztatóján, amelyet a vidék első lakás- világítási bemutátótermé- ben tartottak meg újságírók, s a négy megyében tevé­kenykedő nagyvállalat ve­zetőinek jelenlétében. A lakásvilágítási cikkek forgalmának növekedését a lakásépítés felgyorsulása hozta magával. Ám mind­eddig nem tudták megfele­lő körülmények között be­mutatni e cikkeket. Ezért határozott úgy a vállalat és a Borsod megyei kirendelt­ség vezetősége, hogy bemu­tatótermet létesít, ahol a kiskereskedelmi vállalat árubeszerzői, boltvezetői minden eddiginél nagyobb mennyiségben tekinthetik meg a nagykereskedelem ál­tal ajánlott hazai és 'import lakásvilágítási cikkeket. A VASVILL repülőtéri raktárában tegnap meg­nyílt bemutatóteremben 300-féle csillárt (köztük, 40 —50 kristálycsillárt), 150 fa­likart. 30 állólámpát, 50 ke­rámialámpát, 40 asztali lámpát. 350-féle lámpaer­nyőt, 800—900-féle lakásvilá­gítási üvegárut csodálhat­tunk meg. Ezeket az árukat ilyen választékban együtt eddig sehol sem lehetett látni. A bemutatóteremben a hazai termékek mellett az NDK-ból (csak ebből az or­szágból 25 cégtől szerez be lakásvilágítás) cikkeket a VASVILL). Lengyelország­ból. Csehszlovákiából és Ju­goszláviából importált áruk is megtalálhatók. Évente 150—200 új típust fog be­mutatni a VASVILL. amely ez évtől kezdve az ösz- szes vidéki vas- és mű­szaki kereskedelmi vállalat számára beszerzi külföldről a lakásvilágítási cikkeket. A bemutatóterem egyelő­re csak a szakemberek jobb tájékozódását szolgálja, a nagyközönség — mert a be­mutatóterem raktárban van — nem tekintheti meg. Ez elől nem zárkózna el azon­ban a VASVILL, ha a bel­városban megfelelő termet biztosítanának számára. Ny. I. Ifjúgárdisták szemléje Augusztus 14—20. között Tatán rendezik meg az ifjú­gárdisták V. országos szem­léjét. A megyékből, vala­mint a fővárosból 700 fiatal érkezését várják. Többek között úszásban, lövészet­ben és fegyveres .váltóvér- senyben mérik össze tudá­sukat a megyéket képviselő ifjúgárdisták. A legnehezebb erőpróba a kétnapos harci túra lesz, számos szellemi, fizikai és technikai próbán esnek át a fiatalok. Egész napos kirándulások, vízi karnevál és kultúrmű­sorok is szerepelnek a prog­ramban. REFLEKTOR Ma Budapesten sajtótájé­koztatót tart a fogászati hó­napról az Egészségügyi Fel- világosító Központ. 2^ Békés­csabán értekeznek a MTESZ megyei titkárai. * Deb­recenben megkezdődik a Ma­gyar Élettani Társaság or­szágos vándorgyűlése. * Oroszlányban vendégszere­pei a békéscsabai Jókai Színház együttese. jfc Szol­nokon évadzáró társulati ülé­sét tartja a Szigligeti Szín-"* ház. + Zalaegerszegről hol­landiai és belgiumi vendég» szereplésre utazik a tánc- együttes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom