Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1974-07-26 / 174. szám

i f Családi ház vagy társasház Otthonteremtés, önerőből Szárazon es sínen jar /r Uj telep új kocsik A képen a Miskolci Közlekedési Vállalat átadás elölt álló új forgalmi telepét látjuk. A 131 millió forintos beruházás augusztus 20-ra készül el, ha a kivitelezők addig kicsit fel­gyorsítják a munkatempói. Mint Szilágyi István, a beruhá­zási, műszakifejlesztési osztály vezetője elmondta, most már tulajdonképpen csak a villamos vonalak bekötése van hátra. Ez is meglehetősen nagy munka, hiszen a Bajcsy- Zsilinszky és a Baross Gábor utca kereszteződését mintegy 620 méteres pályaszakasz köti össze a remízzel. Az irodákba már beköltöztek és az autóbuszok javítási, karbantartási munkáit is már itt, a Szondi utcában végzik. Szellemi tcrmékkereskedelem Dicséretet érdemelnek a közlekedési vállalat forgalmi szakemberei azért, mert úgy oldják meg az új forgalmi telepre való átköltözést, hogy azt az utazóközönség nem fogja érezni. Pedig a nagyobb távolság azt jelenti, hogy a villamos kocsiveze­tőknek hosszabb időt vesz igénybe a munkahelyre való bejutás, és a forgalombaál- lás, mint korábban. Zavagyak Lászlótól, a for­galmi főosztály vezetőjétől és Kolozsvári István osztályve­zetőtől megtudtuk, hogy eb­ben az esztendőben az MKV /tnég öt darab, úgynevezett Ikarusz 280-as csuklós autó­buszt és 14 darab 260-as pa­noráma buszt kap. Négy da­rab csuklós villamos is ér­kezik Miskolcra. Érdemes megjegyezni, hogy jelenleg 35 darab csuklós van; az el­ső — annak idején Miskol­con meglehetősen nagy szen­zációt keltő — csuklós, a 100-as számú, egyébként 1962-ben állt forgalomba. Uiiimog Ha közvetlenül nem is, de közvetve feltétlenül jó ha­tással lesz Miskolc közleke­désére a napokban érkezett kétéltű Unimog. A Mercedes gyár furcsa nevű járművét nemcsak a közúton, hanem a síneken is láthatjuk majd. Pályatisztításra és jármű­mentésre fogják használni. Erejére jellemző, hogy köny- nyűszerrel el tud egy villa­most is vontatni, ha leenge­di súlyos vaskerekeit. Mint ismert, a kormány 120 millió forintot utalt ki Miskolc közlekedésének javí­tására. Ebből az összegből REFLEKTOR Ma Budapesten a Műcsar­nokban - megnyitják a szlo­vák képzőművészek kiállítá­sát. +: Aqáráon „Nyári es­ték a csillagos ég alatt” címmel távcsöves bemutatók kezdődnek. rk Esztergom­ba érkeznek a nemzetközi Duna-túra részvevői. Győrött kiállítják Czóbel Béla Kossuth-díjas festőmű­vész alkotásait. ★ Kalo­csán a fűszerpaprika neme­sítő telepen újabb fajták előállítását kezdik meg. * Szekszárdon lengyel képző­művészek alkotásaiból kiál­lítást rendeznek. ★ Sze­gedre megérkeznek az első csoportok az if’úsági napok­ra; a nagyszabású rendez­vényre az ország minden ré­széből tízezer fiatalt várnak. még csupán mintegy 35 millió forintot használtak fel, a további fejlesztési ter­vek között szerepel az URH- hálózat kiépítése is. Ez azt jelenti, hogy a végállomáso­kon, a diszpécserközpontok­ban és az autóbuszokon adó­vevő berendezést helyeznek el, és így az igényeknek és a pillanatnyi helyzetnek megfelelően irányíthatják majd a szakemberek az au­tóbuszok, villamosok közle­kedését. Jelenleg a Távköz­lési Főiskola készíti a háló­zat terveit. Az MKV egyéb­ként ez ügyben már a bu­dapesti, a kassai és a növi sadi közlekedési vállalatok­tól is kapott hasznos taná­csokat, r Uj jegykezelők Sok miskolci kérdezte, hogy mikor cserélik ki vala­mennyi autóbuszon és villa­moson a régi típusú jegyke­zelő készülékeket az új, le­kerekített, korszerű formá- júakra. A válasz: már meg­rendelték a szükséges számú berendezést, csupán a gyár­tó vállalat szállítási határ­idejétől függ az, hogy mikor fejeződik be az átállás. Végül még annyit, hogy a közeljövőben — minden el­lenkező híresztelés ellenére — sem új járatok nem in­dulnak, sem régieket nem szüntetnek meg. Az egyetlen változás minden valószínű­ség szerint az lesz, hogy a Besenyői út átépítésének ideje alatt a 10-es jelzésű autóbuszok csak a Drótgyár­ig közlekednek majd. (erdős) A rönkök tetején (Agotha felv.) A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság szel­lemi termék munkabizottsá­ga áprilisban és májusban nagy sikerrel rendezte meg azt a 40 órás tanfolyamot, amelynek résztvevői a szel­lemi termékkereskedelem kulisszatitkaiba nyertek be­tekintést. Megismei'kedtek a nemzetközi kereskedelmi pénzügyi fogalmakkal, a kül­kereskedelmi szerződésköté­sek rendjével, az iparjogvé­delem számos tudnivalójá­val, a szellemi termék piac­kutatással, a szerzői jogvéde­lem kérdéseivel és így to­vább. A tanfolyam iránt meg­nyilvánult rendkívül nagy érdeklődésre való tekintettel Az Építésügyi Tájékoztató Központ magánház-építési bemutatót szervezett Pécsett. Az állandó jellegű bemutató célja az, hogy sokoldalú se­gítséget nyújtson a családi házat vagy társasházat építő illetve építtető lakosságnak. A bemutatót tegnap Sol­tész László, az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztórium lakáspolitikai főosztályveze­tője nyitotta meg. Közölte: országos építésügyi imformá­Albert József a baleset után egy hónapig feküdt kór­házban. Munkáltatója nem hallgatta meg a szerencsét­lenség körülményeiről sem ott, sem később, amikor már otthoni ápolásra hazaenged­ték. S bár szemtanúja nem volt az esetnek, a hivatalos, s január 8-án kelt jegyző­könyvben szinte tévedhetet- lenül állapították meg: a védőberendezés. mellőzése miatt történt a súly-s sérü­lés. Kicsúszott alóla ? Az 56 esztendős férfi — amikor végre eszmélni tu­dott — kérte a vállalat ve­zetőjét: üzemi balesetéből eredő kárát térítsék meg. A válasz — elutasítás. Indok: a munkához használt létrát Albert József a „biztosított kapcsolóból kivette”, a fai­hoz támasztotta, úgy akart rajta a padlástérbe jutni, es — A házépítéshez nem­csak pénz, hanem bátorság is kell! Ezt a praktikus definíciót Lukovics lm-réné fonónőtől hallottam, aki hosszas elő­készületek után családjával együtt házépítésre adta a fe­jét. Első kézből szedett ta- * pasztalataimat csak megerő­az SZVT október közepétől ismét megrendezi, ezúttal 20 hét időtartamban, heti egy alkalommal (8—13 óráig) a továbbképzést. A tanfolyam helye ismét az Anker utcai MTESZ központban lesz. A hallgatók 450 oldalas jegyze­tet is megvásárolhatnak, amely többek között a vám­rendszereket, a nemzetközi pénzügyi alapfogalmakat, a találmányok szabadalmi ol­talmáról szóló új törvényt, a vállalatok szellemi termék­kereskedelmi rendszereinek működését ismerteti. A tan­folyamra augusztus 31-ig lehet jelentkezni az SZVT titkárságán. ciós hálózatot alakítanak ki at magáiftházépítes tervezésé­nek, előkészítésének, lebo­nyolításának segítésére. Az első állandó bemutató Bu­dapesten nyílt meg március Végéin, s azóta — mutatja a nagy érdeklődést — több mint hetvenezren keresték fel tanácsért, tapasztalatért. A vidéki városok közül el­sőként Pécsett hozták most létre az állandó építési be­mutatót. mert a létra biztosítva nem volt, kicsúszott alóla... A vállalat tehát nem felelős. A vállalat munkaügyi dön­tőbizottsága másként ítélte meg Albert József balesetét: helyt adott a sérül dolgozó panaszának, s 5733 forint kártérítés megfizetését ren­delte el. A vállalat most már a döntőbizottság hatá­rozata ellen nyújtott be ke­resetet a Munkaügyi Bíró­sághoz. S természetesen min­dent visszautasított — arra a baleseti jegyzőkönyvre hi­vatkozva, amelyet Albert Jó­zsef meghallgatása nélkül vettek fel. Sőt! Kifogásolta, hogy a döntőbizottság elto- gadta a sérült által elmon­dottakat, holott ugyebár a baleseti jegyzőkönyvben ez egészen másként szerepel! Leszédült róla? Az időközben újra és újra — s mind súlyosabb állapot­ban — kórházba kerülő Al­bert József kártérítési pere­sítették a miskolci városi-já­rási Népi Ellenőrzési Bizott­ság tegnapi ülésén szerzett is­mereteim. Felmeav-e a tizedikre? eV A népi ellenőrök azért vizsgálódtak, hogy megálla­pítsák: a magánlakás építés segítésére hozott intézkedé­sek éreztetik-e hatásukat, van-e gátja az önerőből fi­nanszírozott otthonteremtés­nek. Aki albérletben él, az la­kást szeretne, mindegy, hogy milyet. A bérháziak viszont kertes családi otthonra vágy­nak, s nem szívesen költöz­nek a tizedikre azok a „sza­náltak” sem, akik egész életüket a földszinten töltöt­ték. Továbbá: a tízezernél több miskolci lakásígénylő közül sok szívesen vállal­kozna építésre, ha lenne hol, s ha lenne miből. Egy okkal több, hogy részletesen fog­lalkozzunk a témával. Az állami és a magánla­kás építés aránya Miskolcon az ötvenes évek elején 53:47 volt. Mi a helyzet ma? Száz lakásból 86 állami. 14 pedig magánerőből épült. Nem kétséges, hogy az előbbi te­kintélyesebb súllyal szere­pel a város lakásgondjainak megoldásában. De az előze­tes tervek szerint ebben a tervidőszakban 1931 család jut önerőből otthonhoz. Ezeknek a házaknak is tető alá kell kerülnie ahhoz, hogy a lakásépítési program Miskolcra eső részét teljesí­teni tudjuk. Komlósteto, Bodóteto A tervidőszak első három esztendejében csaknem 1200 épült meg. A családi házak terve várakozáson felül tel­jesült, a társasházi formá­ban való otthonteremtés mérsékeltebb ütemben ha­lad. (Három év alatt félezer­nél több lakás.) Az aligha lehet bárki szá­mára is kétséges, hogy a ho­zott intézkedések és a lakás- program teljesítéséért felelős nek tárgyalása hónapokat vett igénybe. A vállalati jog­tanácsos igazságügyi orvos­szakértő, s igazságügyi mű­szaki szakértő meghallgatá­sát kérte az ügyben,. eldön­tendő: vajon nem valami más betegség játszott-e köz- --re abban, hogy Albert Jó­zsef „leszédült” a létráról, amelyről viszont a műszaki szakértőnek kellett nyilat­koznia, hogy szakszerűen használta-e a dolgozó, s egyáltalán, rögzített vagy tá­masztó létrának tekinthetö-e? A létraügy központi kér­déssé vált a kártérítési per­ben. Annál is inkább, mert úgy tűnik: a vállalat sem, de a szakértő sem tudja egyértelműen meghatározni, hogy rögzített, vagy támasz­tó létráról van-e szó ebben az esetben. Mert, ha rögzí­tett, annak vasból kellene lennie, megfelelő távolság­ban elhelyezett háttámok- kal. Ha támasztó létra, ak­kor viszont nem lehetett volna függőlegesen, falra akasztva használni. S mind­ezzel szemben pedig a szó­ban forgó létra fából van, nincs beépítve, ám a falhoz van rögzítve, alul nyitható- csukható bilincs, felül — el­lentétes oldalon — „L” ala­kú vassal védve a ledőlés- től — függőlegesen. Tulajdonképpen a tanúk segítettek eligazodni a vitas kérdésben a Munkaügyi Bí­róságnak, amely megállapí­totta: a létrát csak támasztó szakemberek a többszintes, telepszerű építkezést támo- matják elsősorban. Városfej­lesztési és gazdaságossági okok indokolják ezt. A magánlakásépítés felté­tele: a telek (közművesített telek), és az ilyen technoló­giára alkalmas építőipari készség. Mint ismeretes, a munkáslakásépítő akció ke­retében a Komlóstetőn 1576 lakás elhelyezésére van le­hetőség. Ennek több mint fele már a következő ötéves terv­ben megépülhet. A hasonló célra kiszemelt Bodó-tető még vita tárgyát képezi. Itt egyelőre nemcsak a magán­lakás-építést állították le, hanem a területelőkészítést is, mivel a minisztériumnak az az álláspontja, hogy min­den lakásépítésre szánt pénzt és kapacitást az Avasra kell koncentrálni. Továbbra is kérdés viszont, hogy hol húzzák fel a Bodó-tetőre ter­vezett ezer magánlakást. Mennyibe kerül? A NE® ülésén részt vett ' a városi tanács építési osz­tályának vezetője is. aki el­mondotta, hogy a követke­ző tervidőszakra való elő­készületek jegyében úgy ..szerszámozzák fel” az épí­tőipart, hogy a házgyári technológia mellett létrejöj­jön egy olyan technológia is. amely nagy szériában tud két-három szintes, minimá­lisan négy lakásos tömböket építeni. E törekvések jegyé­ben kezdődtek meg a gép- beszerzések, s ezért dolgoz­ták ki a nagy reményekkel kecsegtető munká&lakásépítő akció új menetrendjét. Ha a technikai feltételek lehetővé teszik, akkor egy kétgyer­mekes munkáscsalád — az akció kedvezményessége mi­att — kisebb összegért lehet tulajdonosa egy kétszobás lakásnak, mint amennyit most egy tanácsi értékesíté- eű lakásért előtörlesztésként kell fizetni. B. L létraként lehetett használni, úgy, ahogy azt az alperes tette. S a döntés? A vállalat keresetét a bíróság elutasí­totta. Mit mond az igazgató? És az ügynek még most sincs vége. Az „alperes”, Al­bert József ismét kórházban van, rokkantsági nyugdíjaz­tatása folyamatban, s a vál­lalat keresi igazát a létra­kérdésben. Felkerestem az igazgatót, aki csaknem há­romórás beszélgetés után végül is így indokolja a hosszas huzavonát: — Ha elveszítjük a pert, meg kell fizetnünk az SZTK- nak is 282 ezer forintot. Táppénzt, ápolási, kezelési költséget. Mindezt pedig az alig több mint 400 ezer fo­rintos nyereségünk terhére. Nekünk is le kell fedeznünk magunkat a felettesek előtt. * ... Érdekes módon az SZTK-ban nem tudnak arról, hogy fizetési felszólítást küld­tek volna a vállalathoz. Ar­ról pedig különösen nem, hogy mennyibe kerülne a vállalatnak, ha ténylegesen elvesztené a pert! (Folytatjuk) KADVANYI ÉVA A Munkaügyi Bíróság aktáiból V. Létra vita, kis hibával Albert József ügyében tulajdonképpen a hozzátartozók kerestek meg. Panaszuk lényege: az idős családfő — tizenkét éve dolgozott egyik megyei szolgáltató vállalatunknál — 19J3. január 8-án oly súlyos üzemi balesetet szenvedett, hogy amíg él, viselnie kell következményeit. Munkavégzés közben le­zuhant egy létráról, sérüléseinek számát felsorolni is sok: koponyaalapi törés, iágyburok alatti törés, jobboldali borda­törések, jobboldali vér-, mell- és légmell képződések, a jobb felkarcsont nagyobbik gumójának a felkarcsont ficamodásá- val járó törése, baloldali orsócsont törés, s a jobboldali kar- idegfonat maradandó károsodása. Csoda, hogy túlélte a zu­hanást. Magánház-építési bemutató

Next

/
Oldalképek
Tartalom