Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1974-07-24 / 172. szám

•#- A sebészet modern mütöterme. Fal fűtés a műtőben Fiatalítják a Semmelweis Kórházat A DH várospolitikai fóruma Úgy, mint Pesten A nagyüzemeken múlik Mikor lesz lépcsőzetes? Május 21-én, a XII. borsodi műszaki hetek keretében ankétot rendeztek Miskolcon a lépcsőzetes munkakezdésről. Bíró Lajos, a BKV forgalmi igazgatója megnyerő előadásban számolt be arról, milyen nagyszerű eredményeket hozott a lépcsőzetes munkakezdés a fővárosban. Az ankéton hallottak alapján megírtuk, hogy Miskolcon nem történt komolyabb előrelépés e fontos kérdésben. Annak ellenére serp, hogy a Miskolci Közlekedési Vállalat mindent megtett ennek érde­kében. Megírtuk továbbá azt is, hogy a lépcsőzetes munka­kezdés bevezetése városunkban is egyre sürgetőbb lenne, hiszen az MKV tavaly már 163 millió, az idén még több utast szállított, illetve szállít, s az egy lakosra jutó utazások száma Miskolcon kiemelkedően magas. A Miskolci Közleke­dési Vállalatnál, a tanács építési és közlekedési osztályán és az LKM-ben érdeklődtünk, történt-e változás a május 21-i miskolci közlekedési ankét óta? MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT: — Sajnos, nem. Az elmúlt esztendő őszén, amikor Mis­kolcon megkezdődött a lép­csőzetes munkakezdés tulaj­donképpeni bevezetése, még nagy reményeket fűztünk az ésszerűbb közlekedés meg­valósításához. Azt gondol­tuk, megértőbbek lesznek a vállalatok. De csak az is­kolák teljesítették kérésün­ket. Tavaly szeptemberben (a középiskolák) a negyed kilences kezdés helyett visz- szaálltak a nekünk jobb 8 órai tanításkezdésre. Meg­értette törekvéseinket né­hány vállalat is, hathatós segítséget azonban csak a diósgyőri nagyüzemek átál­lása adhatott volna. Ez azonban a mai napig sem következett be. LENIN KOHÁSZATI MÜVEK: — Megértjük Miskolc köz­lekedési gondjait, s hajlan­dók vagyunk megtenni min­den tőlünk telhetőt. Figye­lembe kell azonban venni, hogy üzemeink egy része fo­lyamatosan dolgozik, s ilyen esetben aligha valósítható meg a lépcsőzetes munka­kezdés. Az állandó délelőttö­sök, vagy például az alkal­mazottak azonban alkalmaz­kodhatnak a lépcsőzetes kez­déshez. Bennünk van erre hajlandóság. Persze több vállalattal kellene koordi­nálni. VÁROSI TANÁCS ÉPÍTÉSI ÉS KÖZLEKEDÉSI OSZTÁLY: — Május 21. óta sajnos, nem léptünk előre a lépcső­zetes munkakezdésben. Nem tudunk a vállalatok kezde­ményezéseiről sem. Most ter­vezzük, hogy összehívjuk a vállalatok vezetőit, képvise­lőit, s meghatározzuk a fel­adatokat. Ezután már gyor­sabban érhetünk célt. * A három véleményt sum­mázzuk azzal, hogy Miskol­con is meg kell találni az utat — s erre van is lehe­tőség — a lépcsőzetes mun­kakezdés általánossá tételé­re. Ne feledjük: a lépcső­zetes kezdés bevezetésével a főváros tömegközlekedési eszközein csúcsidőben 15—20 százalékkal csökkent a zsú­foltság. Jó lenne, ha mind­ezt már Miskolcról is el­mondhatnánk ... NYIKES IMRE A kopaszok a társadalom ékességei Bizony jó ideje ráfért vol­na már a smink, a fiatalí­tókúra városunk legrégibb kórházára, amikor végre le­hetőség is nyílt rá: anyagi fedezetet kapott sok vihart megért pavilonjainak felújí­tására, korszerűsítésére. Ha nem csurran, cseppen alapon pár éve hol itt, hol ott igazítottak rajta vala­mit, ám lendületesebben a múlt esztendőtől folyik a rekunstrukció. S bár a láto­gatóknak egy ideig még ke­rülgetni kell olykor a mal- terosládákat, fantáziájukat mozdítsa meg a sok szép részeredmény. Emlékszem — négy éve kismamák kérésére látogat­' iám él a'Semmelweis Kór­ház szülészetére: néhány kórtermet, elöntött a víz. Az elöregedett vezetékek mond­ták fel a szolgálatot. Most meg: falfűtéssel készül a szülészeti műtő, hogy a leg­kedvezőbb temperatúra fo­gadja az újszülötteket. S majd minden osztály gya­rapodott már —, vagy ép­pen gyarapodik — valami újdonsággal. A sebészet két új műtővel dicsekszik, a röntgen osztályon új mur^ kahely létesült — nagy tel­jesítményű, korszerű rönt­gengéppel —, a belgyógyá­szaton végre lift szállítja a betegeket, s alakul az inten­zív terápiás részlege is, ahol gépekkel ellenőrzik majd az életveszélyes betegek álla­potát. Épül az úi. központi sterilizáló, működik a gáz­Az egyik „sztár": a belgyógyászati lift. (A betegszállítók a megmondhatói, mennyire kellett!) (Agotha Tibor felvétele) A „legcsillogóbb fej” fűtésre berendezett, auto­matizált (s ráadásul olajfű­tésre is állítható) kazánház. Bővítik a nővérotthont, s a postával kötött szocialista szerződés alapján az oly ré­gen áhított kívánság is tel­jesül: korszerűsítik a kór­házi telefonközpontot. A varsói Kultúra és Tudomány Palotájának tágas termeiben gyakran rendeznek érdekes tár­latokat. Különösen sok látogató­ja van annak a nem mindennapi kiállításnak, amely a Mongóliá­ban dolgozó paleontológus-expe­díció munkájának eredményeit mutatja bé. A lengyel tudósok a Góbi-sivatagban végzett ásatások alapján megkezdték a földünkön sok millió évvel ezelőtt élő őslé­Egy japán mondás szerint a kopaszok között nincsen gonosz ember. 1972. októbe­rében a fővárosban megala­kították a kopaszok társasá­nyek katalógusának kidolgozását. Az expedíció rendkívül gazdag „zsákmánnyal tért haza, amely­nek feldolgozásával számos tu­dományos szakember foglalkozik. A varsói kiállítás látogatói bá­mulattal szemlélik azoknak az ősállatoknak óriási csontvázait és rekonstruált példányait, ame­lyek már akkor kihaltak, ami­kor ember még nem is élt a földön. gát, lí)73-ban pedig a Jomi- uri Simbun című lap híre szerint meghirdették a „leg­csillogóbb kopasz fej” címért folyó vetélkedőt. Húszán küzdöttek az első helyezé­sért. Hogy ne valljanak szé­gyent, a versenyzők tojásfe­hérjével, rizsporral és egyéb kozmetikai szerekkel vará­zsolták még ragyogóbbra ko­ponyájukat. A zsűri zavar­ban volt, oly nehéznek bi­zonyult megállapítani: kinek a feje csillog a legfényeseb­ben. Hosszas vita után két kritériumot szabtak meg: a fejbőr fényét és simaságát. Az utóbbi mértékét tapin­tással állapították meg. A 15 tagú zsűri díszoklevelet j nyújtott át a győztesnek a | következő felirattal: „A ko- I paszok — a társadalom ékes- | ségei”. • A stuttgarti egyetem plaz­mafizikai intézetének mun­katársa H. J. Käppeler pro­fesszor egyik előadásában kifejtette, hogy a fosszilis tüzelőanyagok és az uránte- iepek belátható időn belül kimerülnek, így a jövőben a tengervízből kell nyerni a nehézvizet, illetve annak hidrogénmolekuláját és azt a fúziós reaktorban héliummá átalakítani. Ma még nincs megoldva az a kérdés, ho­gyan lehet megfelelő sűrű­ségű plazmát megfelelő ideig a kellő mágneses előtérben tartani. Käppeler szerint 20 —30 év szükséges még ah­hoz, hogy a fúziós reaktor első prototípusait üzembe helyezhessék. Arra is rámu­tatott, hogy az energiaterme­lésnek ez a módja környe­zetvédelmi szempontból tel­jesen megnyugtató, mert sem rádic 'ktív anvagok nem fertőzik a levegőt, sem a héliumból nem keletkezik akkora mennvisé'*. amely aggodalomra adhatna okot. Dinoszauruszok Varsóban •• Öregasszony, két gyerekkel — Tessék mondani, ez a szegedi gyors? — Ez. — De biztos? A néni: fekete kendővel keretezett arc. Túl a hatvanon. Szoknyájába egy ötéves forma legénybe kapaszkodik, ölé­ben egy két és fél éves álmos kislány. Még egy utas érkezik a fülkébe. Tőle is megkérdezi, hogy biztosan ez-e a szegedi. A csomagból előkerül három májkré- mes doboz és három kifli. No meg egy kiskanál, ami a reggelizés közben kör­bejár. Egy falás nekem, egy falás neked... — Nehéz utazni így, két kicsi gye­rekkel ... — A, utazni mindig szép. Ezek meg az unokáim. Mindig viszem őket, min­dig másik kettőt, mert pontosan tizen­egy unokám van nekem. ’ — Szegedre tetszenek menni? — Oda. Ott a fiam van. Máskor más­felé megyünk, mert van nekem fiam Pesten, de még Győrben is. — Hát, ha menni kell... — Nem kell. Csak úgy megyünk. Ez a két gyerek még nem látta Szegedet. Hódmezővásárhelyen meg mondanak valami fürdőt. Azt megnézem, mert ko­pik az ember túl a hatvanon ... * Megyünk. A nénike mesél. Két világ van a mesében. — Fél 4-kor indultunk Tiszalúcról. Itt van. Elmegyünk mellette rögtön. Csak ott nem áll meg a gyors. Van egy kis kukoricánk. Abba kapáltam tegnap. Az­tán, hogy kész lettem vele ... — Jószág? — Van, de vigyáz rá a család. Minek üljek akkor otthon. Nem igaz? Vasutas volt a férjem, nekem olcsó a jegy... Néz ránk diadalmasan. Mutatja is a jegyet, hogy mennyire olcsó. — De hogy mennyire féltem én elő­ször, még most is háromszor kérdem a vonatot. Na de az én időmben még gya­log, vagy szekérrel jöttünje be Mis­kolcra is. Nem is jártam én sehol. Ügy gondolja el, hogy azt se tudtam mek­kora ez az ország. Most meg nincs uno­kám, aki Pestet ne látta volna leg­alább ... Jön a büfés. A nagymama desszertet és kávét vesz. Kávét az ynokáknak is. És hiába mondjuk, hogy az gyereknek nem való. — Ügy nőnek már ezek, hogy min­denből kapnak, ami nekem jut... A két gyerek örül a játék-kanálnak, ami a kávéhoz jár. — Legközelebb Győrbe viszem őket... * Állunk az ablaknál. Nézzük, hogy mi kárt tett a víz. — Gyalog ha jöttünk, még a cipőt is levettük, hogy ne kopjon ... Rohan a gyors. Visz egy nagymamát, s benne a gyorsan változó világot. BARTHA GÁBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom