Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)
1974-07-24 / 172. szám
Tűzoltók versenyeztek Minden puli mögé nem állhat ellenőr a iánál ernte Mennyi idő alatt ér fel ön a harmadik emeletre? Ez ugye sok mindentől függ. Mindenesetre tettem egy próbái. Kis sietség és némi lihegés árán <19 másodperc alatt másztam meg a lépcsőket. A Borsod megyei tűzoltók tegnapi versenyén is a harmadik emelet volt a cél. Csak az jelentett némi nehézséget, hogy az utat nem a lépcsőházban/ kellett megtenni, hanem a falon, létrával. Bonyolította a feladatot, hogy a létra csupán egy 'emeletnyi magas volt, ezért a versenyzőknek minden egyes emeletnél be kellett lépni' az ablakon, és amikor szilárd talaj volt a lábuk alatt, akkor megemelték a létrát, és beakasztották a következő emeleten lévő ablakpárkányra. A fentiekből úgy hiszem, önök is látják, hogy sok ügyességet,, bátorságot követelt a szakmai vetélkedés. A tűzoltó „támadó harci helyzetet” vett fel. Ami azt jelenti, hogy rajtállásban elhelyezkedett húsz méterre a házfaltól, megmarkolta a létrát, az indítójelzésre a mászótoronyhoz rohant és a mintegy tíz kiló súlyú alumínium létra (szakmai nyelven horoglétra) horgát beakasztotta az első emeleten. A legjobb időt a diósgyőri egység szakaszvezetője. Lecsó István érte el, aki röpke húsz másodperc alatt megérkezett a célba. A versenyen egyébként nyolc raj A győztes, aki húsz másodperc alatt ért jel a harmadikra. REFLEKTOR Ma Budapesten a Lengyel Kultúra székhazában Kihirdetik a „Népek barátsága” pályázat eredményét + Abaligeten befejeződik a természetbarát eszperantisták nemzetközi találkozója. * Kalocsán új kenyérgyár építéséhez fognak hozzá + Makón a helybeli tanács végrehatjó bizottsága megvitatja a város sportélete fejlesztésének lehetőségeit. i\c. Tihanyban az apátsági templomban Virág Endre és Forgács Béla hangversenyen szerepel. A rossz köpeny — A példa régi, ám tanulsága ma is megszívlelendő. Az egyik nagykereskedelmi vállalat osztályon aiuii alapanyagból iskolaköpenyt készíttetett, s aztán azt első osztályú áron hozta forgalomba. A fogyasztók érdekeinek őrei hamar felfedték a turpisságot, s alapos minőségi vizsgálat után úgy döntöttek. hogy a nagyon is kétes értékű köpeny csak osztályon aluli áron hozható forgalomba. De mivel a portéka jó része már gazdára lelt, a jogtalan bevételt, kerek egymillió forintot, visszavették a vállalattól. s|c Roham harminckét emberre indult, a miskolciakon kívül leninvá- rosiak, mezőkövesdiek, szerencsiek, sátoraljaújhelyiek, ózdiak és kazincbarcikaiak. Bár még nem ismerjük az összesített eredményeiket —, hiszen a verseny különböző akadálypályákon ma is folytatódik —, úgy gondoljuk, hogy a sátoraljaújhelyi raj feltétlenül dicséretet érdemel, ök hajnali három órakor még a lángokkal birkóztak. Cigándon, ahol lucerna égett és reggel már ott voltak a diósgyőri versenypályán. (Kerényi László felvételei) tér, Veréb Gyula szakaszvezető, Bota István tizedes és Siska István őrvezető a munkában is és a sportban is megállta a helyét. Hogy mennyire jó erőben vannak életünk és vagyonunk őrei, arra mi sem jellemzőbb, mint hogy több résztvevő életkora meghaladta már a negyven esztendőt. Negyvenen túl pedig már ugye vannak jó néhányan, akiknek meg kell állni két emelet között a lépcsőházban. A rossz köpeny jó példája a termelés szférájából kiinduló, indokolatlan áremelkedésnek. (Az ár ugyanis nemcsak akkor nő, ha az árcédulán magasabb az ösz- szeg, hanem akkor is, ha annak változatlansága mellett a minőség romlik.) Többek között erre is fölhívta a figyelmet az a jelentés amelyet tegnap tárgyalt meg a megyei tanács végrehatjó bizottsága. A bolti morál A fogyasztók érdekvédelmét szolgáló társadalmi, valamint hatósági ellenőrzésekkel készített beszámoló megállapítja ugyan, hogy mérséklődött az árdrágításból eredő fogyasztói megkárosítások száma, tehát kevesebb a durva hiba, nem megnyugtató azonban a számlázások pontossága és a belső ellenőrzés. Igaz ugyan, hogy a kereskedelmi felügyelőség ez év első felében 180 kereskedőt vont felelősségre, s a kirótt pénzbírság a százezer forintot is meghaladta, mégsem állítható, hogy a bolti morál mindenkori alakulása csak a szigortól, csak a büntetés •nagyságától függ. Borsodban négyezer üzlet, vendéglő, büfé van, s ehhez tessék még hozzászámítani a több mint félezer maszek boltot, a piacokat, vásárokat. Minden pult mögé nem. állhat ellenőr.. . A vevő különben sem az ellenőrt kéri számon, de joggal várja el, hogy a pénzéért jó árut kapjon, udvarias bánásban részesüljön. Ezért aztán nem adhat aggodalomra okot, hogy az ellenőrök száma csökkent. írott és íratlan szabályok Javultak viszont azok a körülmények, amelyek között az adásvételi kapcsolatok bonyolódnak. A viszonylagos árubőség, a sok új üzlet, a szakmában nemcsak kenyérkereseti lehetőséget, hanem egy életre szóló hivatást látó ifjú' kereskedők jó példa ambíciója a garancia arra, hogy eiőbb-utóbb megteremtődnek a vásárlás ideális feltételei. Aki nap nap után kosarat fog a kezébe, talán sejti, hogy érdekeit nemcsak az ellenőr, s nemcsak az ellenőrzés védi. Írott és íratlan szabályok határozzák meg a vevő-eladó viszonyt, s a szokás-jog motiválja. Hogy kölcsönös udvariasság, köszönőviszony alakuljon ki, arra kevés a paragrafus, kevés a mosoly-csekk. * Több és jobb áru kell, több korszerű üzlet, iöbb — nehéz fizikai munkával nem gyötört — jó kedvű kereskedő. Akit egyszer sérelem ért. az nehezen felejt. Panasza. feljelentése nemcsak a statisztikát rontja, hanem kedvét is szegi a békés egymás mellett élés bolti propagálójának is. Dankó Gábor főtörzsőrmes(erdós) A Munkaügyi Bíróság aktáiból III. A „nskalpsSi” bányász esete (brackó) Harminckét téma A szervezette vállalatokért Közgaszdászaink nagy munkában vannak, „A szocialista vállalat” országosan kiemelt kutatási főirány megvalósításán dolgoznak. „A vállalati szervezés és vezetés” kutatási irány közvetlen koordinációját a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem ipari üzemszervezési tanszéke végzi. A nagy jelentőségű munka. 1975-ben fejeződik be. Gyakorlati tapasztalatok és tények bizonyítják, hogy a vállalatok akkor működhetnek a leghatékonyabban, ha munkájuk szilárd elméleti alapokon nyugszik, amelyek megfelelnek a szőrűiét elméleti és gyakorlati szempontból fontos problémáit. A közös munkába 24 kutatóhely kapcsolódott be, s a szakterület vezető kutatói szinte kivétel nélkül részt vállaltak a program végrehajtásából. Az elsődleges cél, hogy feltárják annak okait: miért áll viszonylag alacsony fokon vállalataink szervezettsége? Választ is kell találni arra, hogy milyen módon, milyen feltételek között változtathatunk a jelenlegi helyzeten, s milyen szervezési módszerek és technikák ajánlhatók elsősorban válAz üzemi balesetek kártérítési pereinek zöme Borsod bányáiból érkezik a Munkaügyi Bírósághoz. Egyi-másik aktából kiderül: az illetékesek a „vállalat érdekében” görcsösen ragaszkodnak még a formai szabályok betartásához is. ugyanakkor alapvető kötelességeket mulasztanak el a sérült dolgozóval szemben. Például: elfelejtik tájékoztatni az őt megillető jogokról. S. Gyula esete példázza ezt talán a leg- érzékeíhetőbben. S. Gyula indoklása: „A baleseti jegyzőkönyv először kisalakú nyomtatványon készült és arról mindig később készítik el az irodában a nagyalakú baleseti jegyzőkönyvet. Erről én nem tehetek." Í cialista termelési viszonyok nyújtó! i a lehetőségeknek. 5 Ezeket az elméleti alapokat í kell megteremteni a közép- ! távú kutatási terv végrehajtásával. Csaknem hetven téma fogja át a tudománytelalati alkalmazásra. Azt is szeretnék kideríteni, hogy mennyiben és hogyan hasznosíthatók a kibernetika fegyverei és technikai eszközei a vállalati szervezésben. 18 éve vájár S. Gyula, ebből tíz esztendőt egyik bányaüzemünkben töltött el. Véletlenül derült ki, hogy két ízben is súlyos üzemi balesetet szenvedett, ám nem élt kártérítési igénnyel. Az első balesete még 1963-ban történt. Ekkor egy csillének zuhant, amely szinte megskalpolta, s ugyanakkor csigolyasérülést szenvedett. A baleseti jegyzőkönyvben őt tették felelőssé a sérülésért, mondván: nem volt rajta védősisak, ha lett volna, nem sérült volna olyan súlyo- * san ... „A védösapka merev anyagból van, nincs szorosan a bányász fejéhez kötve, a legkisebb ütéstől is leeshet. Ez történt velem is. Ahogy megcsúsztam, a sapka leesett és már nem védett az ütés ellen” — próbáit a józan észre hatni a balesetet szenvedett bányász. Sok értelmét nem látta, nem ismerte a jogait. „Az üzem nem közölte velem, hogy kártérítést kérhetek. ezért nem kértem ... Kevés volt a táppénz, kiírattam magam munkára . . ." Megtagadták a jegyzőkönyvezést 1972. március 3-án este ismét baleset érte S. Gyulát az üzemben. Vállán egy jókora gömbfával megcsúszott és elesett. Esés közben a már korábbi balesetnél sérült nyakcsigolyája megrándult. „Ez pénteki műszakon történt. Úgy gondoltam, hogy szabad szombaton és vasárnap kipihenem az ütést, és hétfejn már tudok dolgozni. Ezért nem jelentettem a balesetet." A két nap pihenő sajnos nem használt a sérült csigolyáknak. Ezért hétfőn kérte a munkáltatót: jegyzőkönyvezzék balesetét. •— Csak nem képzeli? Pénteki balesetet hétfőn? Miért nem jött akkor? — tagadták meg kérését, s hiába magyarázta a miértet. S. Gyula ebbe is belenyugodott. Jogait most sem ismerte. S talán ma sem ismerné, ha a Szakszervezetek Megyei Tanácsának munka- védelmi felügyelője az üzem ellenőij'záse során fel nem figyel rá. Az akkor már hónapok óta táppénzen levő bányászt a felügyelő szólította fel: kérje az üzemi baleset elismerését vállalatától. S. Gyula kérte. A bánya nem ismerte el. Az idegőrlő huzavonára a formai „szabálytalanságok” szolgáltatták a jogalapot. A vállalat munkaügyi döntő- bizottsága a következőképpen indokolt az elutasító határozatban: az 1963-as balesetről másfél hónappal később készült jegyzőkönyv.... Sírnivalóan nevetséges! A döntőbizottság indoklása: az 1972 márciusi balesetért 100 százalékig a vájár a felelős, mert nem vétetett fel azon a pénteken jegyzőkönyvet. (Válasz mint fent!) Különben is, amikor augusztusban — a munkavédelmi felügyelő felhívására! — elkészült az irat, még nem beszélt a gerincsérüléséről. Egyébként pedig miért nem dobta el a gömbfát, amikor megcsúszott? Akkor nem ütötte volna meg magát vele.. . S. Gyula indoklása: „A gerincsérülésről akkor még én sem tudtam, csak később, a kórházban derült ki. Ami pedig a gömbfa eldobását illeti: a bányában szűk a hely. Esés közben a vállon levő fába is reflexszerüen kapaszkodni igyekszik az ember, de irányítani nem tudja, hogy hova ejti a fát és ómaga hová esik,. " * A sírnivalóan nevetséges vita végére a Munkaügyi Bíróság idén márciusban tett pontot. A tanúkihallgatások és a szakértők véleménye alapján megszületett az ítélet? a bányaüzemnek fizetnie kell! (Folytatjuk) RADVANTI ÉVA + Motor-mustra (Kerényi László felvétele)
