Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1974-07-22 / 170. szám

liliis Abroncsgyár A Taurus nyíregyházi gyára egyéves budapesti betanulásra és nyíregyházi munkahelyekre felvess 18. életévüket betöltött férfiakat és nőket, továbbá lakatos, csőszerelő és vegyipari szakmunkásokat. A budapesti betanulás idején kedvezményeink:- napi 19 Ft kiküldetési díj,- jó kereseti lehetőség,- szállás, házaspároknak külön kétágyas szoba,- lehetőség a szakmunkásképzésre, továbbtanulásra. Jelentkezni lehet mindkét munkahelyre a gyár munkaügyi főosztályán: 4401 Nyíregyháza, Derkovits u. 107. + Köszörűgépek magyar exportra. Speciális köszörűgépeket gyártanak a lodzi „Jotes” me chanikai készülékek gyárában. Sokat exportálnak belőlük Magyarországra is. Kétezer megawatt a népgazdaságnak Bükkaljai változások Üj lakónegyed Varsóban. A „Vas Kapu’’, Varsó új modern lakónegyede. (Légifelvétel) ezer lakossal növekszik, no meg fiatalodunk is, hiszen az idekültözők többsége még innen lesz a harmincon. Meg kell teremtenünk az idekül­tözők élet- és munkakörül­ményeit. Itt elsősorban a le­telepedő családok nőtagjaira és a gyermekekre gondolunk. Üzleteket, szolgáltató egysé­geket, gyermekintézménye­ket kell majd építenünk és tervben van egy könnyűipa­ri üzem létesítése is, ahol a nőknek biztosítanánk mun­kalehetőséget ... Aki a tűz mellett Tan És mit mond, aki a tűz mellett van? Fenyves Iván, a Magyar Villamosművek Tröszt csoportvezető mér­nöke: — A hazai külfejtéses szénbányászatnak már ha­gyományai vannak, hiszen a Gyöngyös térségében már mű­ködő Gagarin Hőerőmű be­bizonyította, hogy a megle­hetősen rossz minőségű lig­nitre is lehet — korszerű műszaki megoldásokkal — megfelelő és gazdaságos hő­erőművet építeni. Az új erő­mű fejlesztési céljavaslatát a kormány megbízásából az Állami Tervbizottság a kö­zelmúltban már jóváhagyta. A jelenlegi elképzelések sze­rint a négy darab 500 mega­wattos blokkegység közül az elsőt 1982 áprilisában helye­zik üzembe. 3500 ember dol­gozik majd itt. NAGY ISTVÁN Befejeződtek a kutatások Bükkábrány térségében. A 3-as számú főútvonal mentén gazdag lignittele pelue bukkantak. Előzetes szá­mítások szerint több mint 800 millió tonna, 1600 kalória értékű lignitet lehet kibányászni itt. A Nehézipari Minisztérium meg­bízása alapján elkészült a lignitvagyon hasznosítására kidolgozott terv, mely szerint egy 2000 megawattos erőművet építenek Bükk­ábrány térségében. Az erőmű fűtőanyagát a lignitmezőre telepí­tett bányaüzem biztosítja majd. A Budapesti Fehérnemű Ktsz bükkábrányi üzeméből az utcára hallatszik a varró­gépek zaja. Sok ábrányi lány meg asszony keresi itt a ke­nyerét ... Őket faggatom a hatalmas változást hozó kö­zeljövőről. — Szó van róla, talán az ősszel jönnek már a gépek ... — Azt mondják, hogy új lakások is épülnek majd ... . — Méregettek itt minden­felé ... azt mondták, hogy egészen megváltozik a falu. — Beszélik, hogy lesz itt bánya meg valami erőmű, ott kint a tanyánál, a sályi út mellett. — Hogy aztán mi lesz, meg hogy lesz ... Nem sajnálják a fő det? — Az erőműépítésről ? Tudjuk, hogy 4—500 hektár­nyi területet érint, ezen lesz a meddőhányó, aztán a sző­lőnkből is elvesznek vala­micskét. Itt a szomszédban a borsodgesztiek is bizony­talankodnak, mert hogy víz alá viszik őket. Ott lesz az energetikai kombinát víztá­rolója. Csak még nem tud­ják, hogy hol, meg milyen nagy területet borít majd a víz... Nekünk a legjobb földünket veszik el, de hát ha kell nekik. Lakásépítés Mezőkövesden A Bükkalja ipari fejlesz­tése a mi nagyközségünket is érinti — mondja Tóth Elek, Ernőd nagyközség ta­nácselnöke — és mi készü­lünk is erre a feladatra. Az Kurucz Miklós, a helyi Béke termelőszövetkezet el­nöke többet tud: — Az ősz folyamán föld­jeink egy részét kisajátítják. Az első ütemben 5—600 hek­tárnyi területet. Erről a részről aztán meg is kezdik a lignit felett levő földréteg elszállítását. — Nem sajnálják a földet? — Tavaszi árpa meg vető­mag-kukorica van azon a területen, ahol először kez­dik a munkákat. Most éppen aratunk ott. Azután meg a lignitet bányásszák ... Hogy sajnáljuk-e? Megértjük, hogy ez népgazdasági érdek. Az utolsó ütem befejezése után a termelőszövetkezet 85—90 százaléka bánya lesz. Egy másik érintett mező- gazdasági üzem a sályi Bükkalja szövetkezet. Szabó József ,elnök: biztos, hogy egy település fejlődését az ipartelepítés határozza meg. Mezőkövesden 2—3000 la­kást építenek majd az erő­mű dolgozóinak. A városi tanács elnöke, Pataki István örömmel beszél erről: — Mezőkövesd képes a 3000 lakás fogadására is. Ha ezek felépülnek, a város lé- lekszáma mintegy 10—12 apróhirdetés «Sicas A Munkaügyi Bíróság aktáiból 1. Ne kerüljön pénzbe... A Munkaügyi Bíróság tárgyalásain nyomasztó a légkör. Legkivált a baleseti kártérítésekért folyó pereknél. Testben- lélekben sérült emberek zokognak a tárgyalóasztalok mellett, s olykor nem tudni: vajon nem inkább erkölcsi, mint anyagi jogorvoslatokért. Ezek azok az ügyek, amelyek senkinek sem jók. Keserű szájíze marad a pernyertesnek is. Szóljanak ta­nulságként cikksorozatunk példái mindazoknak, akiknek ke­zében ott a lehetőség rá: megóvni az anyagi romlástól, a megalázó, idegőrlő huzavonától az amúgy is sorsrontó bajjal küszködő dolgozókat! Gyors-gépfrót tartós helyettesí­tésre alkalmazunk, a Déli Hírlap szerkesztőségébe. Jelentkezés: Miskolc, Bajcsy-Zs. utca 15. III. em. 311. szoba. Telefon: 18-333. A Miskolci Mélyépítő Vállalat azonnali belépéssel felvesz: gyors- és gépírót; gépírni tudó adminisztrátort, E—303-es kotró­gépre vizsgázott gépkezelőt és építőipari gépszerelőt. Jelentke­zés: a munkaerő-gazdálkodáson. Miskolc I., Partizán u. 3. sz. A Taurus Abroncsgyár felvesz 18. életévüket betöltött férfi és női dolgozókat. Kereseti lehető­ségek munkaköröktől függően. Háromműszakos üzemek, jelent­kezés a gyár munkaügyi főosz­tályán, Budapest, VIII., Kerepe­si út 11. Keleti pályaudvar mel­lett. Hőtechnika Epitö- és Szigetelő Vállalat felvételre keres acél­szerkezeti munkák gyártásában és szerelésében gyakorlattal ren­delkező: gépészmérnököt, vagv üzemmérnököt, szerelésvezetői munkakörbe a leninvárosi mun­kahelyére ; gépész üzemmérnö­köket vagy technikusokat mű­vezetői, gyártáselökészítői és mi­nőségellenőri (hegesztésben Já­ratos) munkakörökbe, a miskol­ci és leninvárosi munkahelyei­re. Jelentkezés: Miskolc, Hl., Felsőszinva út 13. Nádasky Ti­bor, föszerelésvezető-hclyettes- nél. 2 fő rakodómunkást TUZEP- telepünkre felveszünk. Jelent­kezés: az emődi TUZEP-telep vezetőjénél. Telepünkre 1 fő T—174-es ra­kodógép-kezelőt felveszünk. Je­lentkezés: 401. sz. TUZEP-telep, Sajó-part, a telep vezetőjenél. Felveszünk fiatal érettségizett férfi munkaerőt talajmechanikai és geodéziai terepi munkára, va­lamim gyakorlattal rendelkező Niboránst talajmechanikai labo­ratóriumba. Jelentkezés: AGROBER B.-A.-z. megyei Kirendeltség, Miskolc, Szemere u. 15. sz. alatt. O. Zoltán munkaügyi per­anyaga 21 hónap alatt hízott több kilónyira. Egyik harma­da makacsul őt okolja kezé­nek, lábának elvesztéséért. Egyik kisvárosunk vasúti ál­lomásán történt 1972. augusz­tus 28. napján, az esti órák­ban. Az akkor negyvenéves férfi kocsivizsgáló teendőit fejezte be az indulásra kész személyvonaton. Évtizede lel­kiismeretes pontossággal dol­gozott, munkatársai becsül­ték, felettesei elismerték kö­rültekintő precizitásáért. Ám egy másodperc törtrésze alatt megfordult a róla egy évtized alatt kialakított vélemény: Az indulni készülő vonat lépcsőjéről szétnézett Ó. Zol­tán. Nem látott veszélyt, nem hallott figyelmeztetést, lelé­pett, s a lendület a szomszéd vágányra sodorta. Ütést ér­zett, elbukott, sípszó, sikolto­zás, s csak arra gondolt: a földhöz kell tapadnia, hátha megússza... Megúszta. „Csak” a jobb kezét, jobb lábát vág­ta le az előre nem jelzett, érkező vonat. Még talán a kórház felé robogott a súlyosan sérült emberrel a mentőautó, ami­kor már megszületett a szen­tencia: ő volt a hibás! Nem volt ott. nem szólhatott köz­be, s a felelősséget mindenki igyekezett elhárítani magá­tól. ' „Ö volt a hibás!” Sarkala­tos pontja ez a baleseti ügyek­nek. Általában innen indul el a munkaügyi vita. A mun­káltató vétlenségét hangoz­tatja, körömszakadtáig védve a rosszul értelmezett „válla­lati érdeket”: ne kerüljön pénzbe, vagy ha igen, minél kevesebbe a baleset. Ezt pe­dig — törvényeink szerint — csakis akkor lehet elérni, ha bebizonyítják: a sérült elhá­ríthatatlan magatartása idéz­te elő a balesetet, vagy je­lentős mértékben közreját­szott a bekövetkezésében. O. Zoltán munkáltatója is hónapokon át bizonygatta — a tények ellenére: a sérült dolgozó „gondatlan, figyel­metlen volt, azért került a mozdony elé”. Ez a mondat kísérte végig O. Zoltán kálváriáját. Mert bár végül mér szakértők bi­zonyították, hogy az állomás forgalmi szolgálattevői — az utasítások és szabályok sorozatos megsértésével — semmilyen módon nem je­lezték az érkező vonatot, s ezt néhány tanú is bizonyí­totta, a vállalat jogi képvi­selője a másodfokú megyei bíróságig vitte az ügyet, azt remélve, hogy sikerül elérni legalább az ötvenszázalékos kármegosztást. Idén májusban fejeződött be O. Zoltán ügye. A má­sodfokú bíróság is jóváhagy­ta a Munkaügyi Bíróság íté­letét: a munkáltatónak meg kell fizetni a sérült, ma már rokkantnyugdíjas minden, a balesetből eredő kárát az ápolási-gondozási költségek­től a munkabér és a nyugdíj közötti különbözeiig, a több­letfűtéstől a mezőgazdasági ingatlanának megművelíeté- séig. És persze — a kama­tokat is. Most már abba lehetett hagyni a pereskedést. Ele­gendő papírt gyűjtöttek üsz- sze, amely bizonyítja: a vál­lalat, a jogi képviselet min­dent elkövetett azért, hogy ne kelljen fizetni. Nem raj­tuk múlott, hogy a dolgozó­nak lett igaza. (Folytatjuk.) RADVÁNYI ÉVA Harminc éve született r • • r ujja Lengyel­ország

Next

/
Oldalképek
Tartalom