Déli Hírlap, 1974. július (6. évfolyam, 152-178. szám)

1974-07-20 / 169. szám

jelentkezés augusztus 20-ig Továbbképzés az FvDK-ban zötti együttműködés keretében történő munkavállalás. NDK-BELI PARTNERVÁLLA­LATOK : VEB. Leuna Müvek, VEB. BUNA. Merseburg — a/ NDK jelentős vegyipari üzemei —, VEB. Textilbetrieb, Ebers­bach. Ezekben az üzemekben szervezettebben tudják biztosí­tani a szakmai kiképzést, to­vábbképzést. Jelentkezni lehet: a járási hivatalok, városi tanácsok munkaügyi szerveinél. Azok a fiatalok, akik az NDK vegyipari üzemeiben szeretné­nek szakmai ismereteket szerez­ni, jelentkezhetnek: EM Vegyi­művek, Sajóbábony; Tiszai Ve- gyikombinát, Leninváros; Bor­sodi Vegyi Kombinát, Kazinc­barcika, üzemek munkaügyi, sze­mélyzeti osztályainál. A kiuta­zó fiatalok részére biztosítják a foglalkoztatást, valamint a szak­mai és német nyelvismereti elő­képzést. Ebersbachba jelentkező leányok szakmai, nyelvismereti előképzését a Miskolci Pamut­fonó Üzem biztosítja, jelentkez­ni lehet a vállalat munkaügyi osztályán. (Miskolc, József A. u. 71.) i + Vízre szállás (Kerényi felvj Ezerkétszáz méter hosszú területen fekszik az avasi lakótelep. A második sorban épülő házcsoportok, megtörik az elsőként összeszerelt tömbök egyhangúságát. (Laczó József felvételei) Összeszedték a kulcsokat Kirándulás a Majális­S parkba A Diósgyőri Gépgyár gaz­dasági igazgatóságának, dol­gozói között egyaránt nagy sikert arat az évről évre megrendezésre kerülő csanyi- ki kirándulás. Az idén július 28-án, ugyancsak a csanyiki Majális-parkban találkoznak az igazgatóság dolgozói, hogy egy egésznapos kirádulás ke­retében ismerkedjenek egy­mással. A kirándulást szá­mos érdekes program színe­síti. Ezek közül kiemelkedik a női labdarúgó-mérkőzés, amelynek főszereplői kemény edzésekkel készülnek a „dön­tő"’ összecsapásra. De min­den bizonnyal sikert aratnak majd a különböző ' egyéb sport — és ügyességi verse­nyek is. REFLEKTOR Ma Bár községben (Bara­nya megye) munkás-, pa­raszt- és katonafiatalok ta­lálkoznak. Bodajkon meg­kezdődik a Fejér megyei munkásfiatalok kétnapos ta­lálkozója. Debrecenben az Ybl Miklós építőgépész főis­kolán diplomakiosztó ünnep­séget rendeznek. Egerben a dohánygyárban szolidari­tási műszakot tartanak. íjí- Sárvárott városszépítő társa­dalmi munkát végeznek a fiatalok. & Tatabányán ifjú­sági parkot adnak át rendel­tetésének. # A szabadszombat ellenére a hét végén is épül az avasi lakótelep. Az eddig összeszerelt házak a hagyományos elemek felhasználásával készültek. A jövő hét elején kezdik meg az utolsó ilyen „régi” blokkokból tervezett épület szerelését. (Laczó József felvételei) Szakképzett fiatalok még je- jelentkezhetnek esztergályos, la­katos, villanyszerelő, vegyipari, elektroműszerész szakmákba. Szakképzetlen fiatalok reszere különféle munkaterületeken van lehetőség a szakképzettség meg­szerzésére. Leányok pamutionó- ipari munkakörökben képezhe­tik magukat szakmunkássá. Érettségizett leányok reszere Neuhausban van lehetőség elek­tromos szerelő szakmunkáské- pesités megszerzésére. A fiata­lok számára kedvező az NDK- bcli és a borsodi üzemek kö­Alig több mint egy ér alatt 31 házgyári lakóépüle­tet szereltek össze az Avas déli oldalán. Most négy há­zon dolgoznak a panelrakók. Hétfőn hozzákezdenek az utolsó, hagyományos ház­gyári blokkból készülő épü­lethez, azután már csak az új házgyári termék-család alkotó-elemeiből építkeznek. Pénteken délben — jólle­het az építőknél minden szombat szabad szombat — amolyan hételeji volt a han­gulat. Annak ellenére, hogy a panelszerelők kivételével 4 órakor ki-ki igyekezhetett a vonatokhoz, buszokhoz, amit megkezdték délelőtt, dél­utánra be is akarták fejez­ni. Minden munkahelyen tudják, hogy a lakótelep épí­tése fontos állomásához ér­kezett. Déli 12 órakor össze­szedték a 24-es jelű épület kulcsait. Ez azt jelenti, hogy a lakásokban már senkinek semmi dolga sincs, jöhetnek a lakók. * — A kulcsokat a MIK-nek, illetve a házfelügyelőknek adják át a beruházók jelen­létében — mondja Szegedi Gábor beosztott építési üzem­vezető. — Mindannyian vá­rakozással néztünk a Schind­ler típusú új magyar felvo­nók bemutatkozása elé. A hatósági vizsgáztatás után ■ kiderült, hogy az új liftek ragyogóan beválnak, bizton­ságosak. Induläskqr, megál­láskor a lakó nem harapja el a nyelvét, a fékezése si­ma, az ajtók félautomata rendszerrel működnek. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy ezek a felvonók esztétikailag is sokkal szeb­bek a régieknél. A hét végén a szabad szombat elejére három daru segítségével épül tovább az Avas déli lakótelep. Nagy János, Jurácsik János és Milkó Nándor komplex bri­gádja a villanyszerelőkkel és a karbantartókkal pénteken hajnalig, aztán pedig szom­baton este 10-ig dolgozik. — Mi készteti a BÁÉV-et erre a tempóra? — Nemcsak a magunk ér­dekét nézzük, de a házgyá­rét is, amikor igyekszünk a hagyományos paneleket mi­előbb felhasználni, hogy a termékváltás a lehető leg- zökkenőmentesebb legyen. 1200 méter hosszú az a te­rület, amit beépítettek a 60 lakásos házakkal. * — Sokan szóvátették, hogy a sorban, egymás mellé épí­tett tömbök látványa az út­ról meglehetősen egyhangú. Most a második épületsor el­helyezése már figyelemre méltó változást hoz; lassan kialakul majd az avasi vá­rosnegyed igazi arca. Az épületcsoportok megtörik az egyhangúságot is. Nem be­szélve az új házgyári ter­mékcsoport elemeiből ké­szülő házakról, amelyek ugyancsak színesítik az eddig elkészült lakótelep együttes hatását. * Rövidesen új helyzettel kell számolni az építőknek. Eddig ugyanis csak a saját munkagépeik, gépjárműveik dolgoztak, közlekedtek az építés területén. Hamarosan megjelennek a lakók is, ami kétségtelenül új körülmé­nyeket teremt. — Szerencsére a hosszanti beépítés lehetővé teszi, hogy a lakások átadása az építők fokozatos helyváltozásával járjon együtt. így az első épületekbe költöző lakók és az avasi városrész építői nem zavarják egymást. N. J. Az üzem szó!ős kert je Munkánk végeztével az igazgató megkínált egy pohárka borral. Ö nem ivott, mert kocsija az iroda előtt áll. A bor nem látszott tisztának, de a zamata pompás volt. Nem bolt­ból vették, nem is pincéből, hanem maguk csinálták. Az igazgató csak némi unszolásra, és szigorú titoktartást kérve mesélte el a nedű történetét. A vállalat egyik vidéki telepét, környezetvédelmi okokból por- és szennyfogó zöld sávval kellett körülhatárolni. De mi­lyen növényt ültessenek? Volt aki a lassan növő fenyőt, más meg a sűrű bozóttá terebélyesedő orgonát javasolta. Aztán valaki a homlokára ütött: telepítsünk szőlőt! Az ötletet tett követte, s a környezetet szennyező telepet hamarosan virágzó szőlőskert határolta. Jó néhánv éve már ennek. A tőkék meg­hálálták a gondoskodást. Tavaly tíz hektó bort adtak. Felét, öt hektót a szőlőt művelő brigádok tagjai kapták, hogy össze­jöveteleiken ne bolti bortól legyen nedves a kancsó. A má­sik fele a vállalat és a vállalati telepek reprezentációs alap­ját növelte, ami nem nagy kunszt, mert ennél a cégnél nevetségesen kicsi volt a „repi”. A szőlősgazda-vállalatnak nem sok köze van a mezőgazda­sághoz, ha csak annyi nem, hogy dolgozóinak jó része vidéki. Az igazgató sem szívesen mesélte el a tőkék történetét, félve attól, hátha szemet szúr valakinek... Pedig nincs ebben semmi szégyellnivaló, s nekem például kifejezetten szimpa­tikus a dolog. A közös munka utáni közös szőlőművelés és szüret aligha ronthat a brigádkapcsolaton. Ha pedig vendég jön, nem kell a boltba szalajtani a titkárnőt, nem kell elszá­molást kérni, nem kell üdítőitalként vett bort kínálni. A vál­lalat, akár a szőlőtermelők, adót fizet, s ez bizony csak töre­déke annak, mint amennyi máshol reprezentáció címén le­csúszik a torkon. Tudom, nem a leghálásabb dolog a reprezentációról annak írni, aki a bort maga is megkóstolta. De a részletek talán meggyőzik az olvasót, hogy jelen esetben nem egy borissza társaságról van szó, s nemcsak a reprezentációs keret vélt szűkössége íundálhatta ki a szőlőtelepítés gondolatát. Aki hallgatta a 168 óra elmúlt heti adásait, az kóstolót kaphatott a magamutogató, öncélú pénzpazarlásból. Hallhatta, hogy a „Pincemunkás” avatásra váró bronzszobra körül, ahol folyt a pezsgő és állt a bál, a riporter hiába keresett egy igazi munkást... A pohárka bort tehát, amellyel az indokolatlanul aggályoskodó igazgató megkínált, ellenérzés nélkül hajtottam fel, egészségére kívánva azoknak, akik nehéz munkájuk után metszőollót, kapát fognak, hogy ősszel is megteljen a közös hordó. B. I. Butéliák, csobolyók A század elején Tokajban vessző- és sásfonásos butéli- ákat, címe: s fa- és kerámia díszkulacsokat, csobolyókat k--szítettek, s a vendégek ezeket jóféle tokaji nektár- tal: aszúval, édes és száraz szamorodnival megtöltve — szívesen vitték magukkal emlékül. Mivel napjainkban a vi­lághírű borvidék idegenfor­galma L. réginek sokszorosára nőtt, a szerencsi járási Népi Ellenőrzési Bizottság foglal­kozott a tokaji vendéglátás kérdésével, és sok egyéb mellett javaslatot tett ezek­nek a jellegzetes tokaji em­léktárgyaknak a készítésére. A madarat teássuk a földbe... Jobb io egy mirelit csirke, mint holnap egy sült túzok A második műszak „lélek­tani” megkönnyítésére is al­kalmas az az ételrecept, amit nemrégiben „támasztott fel” Velenczei István tatabányai nyomdász, a régi könyvek, kiadványok szenvedélyes gyűjtője. A birtokába került ritkaság, a múlt század vé­gén Ungváron kiadott sza­kácskönyv többek között a túzok szakszerű sütésmódjá­ról ad alapos és kimerítő technológiai tanácsot a kez­dő háziasszonyoknak. íme a recept: „A madarat tollastól egy zsákba jól be­kötjük, s legalább egy méter mélyen leássuk a földbe. A földet reáhányják, s jól le­verjük. 10—12 nap múlva ki­ássuk, megkopasztjuk, fű­szerrel bedörzsöljük és így — természetesen beleit ki­szedve — hat—nyolc napra levegőre akasztjuk, míg a földben kapott szagot el­veszti. Azután sok hagyma, babér­levél és erős forró borecet­tel egy cserépedénybe tesz- szük. Másnap a levét felfor­raljuk és ismét reá töltjük, amit öt-hat nap ismételünk. Egy cserépedénybe hagymá­val, zöldséggel, fűszerrel, só­val, szalonnával, vaj- és hús­lével pár órára főni tesz- szük. Ha puha, vajjal pirosra megsütjük. A levét befőzzük, s adunk hozzá egy kis sava­nyú tejfelt és vagdalt sar- dellát.” A szakmai utasítások sze­rint — a nem éppen étvágy- gerjesztő közbeeső művele­tekkel együtt — szűkén szá­mítva is 21 napba kerül az ajánlott szárnyas megfelelő elkészítése. Napjaink házi­asszonyainak vigasztalására szolgálhat a régi mondás korszerűsített változata, hogy jobb ma egy mirelit csirke, mint holnap egy sületien tú­zok. Beköltözés előtt az avasi lakótelepen

Next

/
Oldalképek
Tartalom