Déli Hírlap, 1974. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1974-06-15 / 139. szám
Hubertust rendeltünk Éjszakai Éizés Tegnap este társadalmi ellenőrök járták végig a miskolci éttermeket és presszókat. Mint Balogh József, a városi tanács kereskedelmi osztályának főelőadója elmondta. a felkeresendő üzleteket úgy válogatták össze, hogy ne csak a belvárosról kaphassanak képet; Tapolca és Lillafüred is szerepelt az ellenőrzési ütemtervben. A városi KISZ-bizottság mellett működő társadalmi ellenőrök csoportja azt is vizsgálta, hogy betartják-e a fiatal- korúakra vonatkozó rendelkezéseket a pincérek. A több mint 20 vendéglátóipari egységben vizsgálatot végző ellenőrök tapasztalatait most még nem tudjuk összegezni, hisaen ma délelőtt adták csak le jelentéseiket és hosszú időt vesz igénybe, amíg a Minőség- vizsgáló Intézetnél is elvégzik a szükséges laboratóriumi ellenőrzéseket. Az ellenőrök ugyanis mintát is vettek a röviditalokból és a kávéból és ezeket az élelmiszer- iparral foglalkozó szakemberek pontosan elemzik majd, megállapítják, hogy nem vizezték-e a cseresznyepálinkát, vagy hogy megvolt-e a REFLEKTOR Ma Budapesten a Metró Klubban ünnepélyesén leiavatja szakmunkásait az Országos Szakipari Vállalat. * Hatvanban felavatják az új városi strandot. ^ Kápol- násnyéken megkezdődik a Velencei nyár eseménysorozata. 3)c Kecskemétről 300 utassal ifjúsági békevonat indul Bulgáriába. Jjc Tatabányára finn tánc- és ének- együttes érkezik. + Versesen (Pest megye) falumúzeum nyílik, afc Veszprémben megnyitják a balatoni nyári egyetemet. Űtban az ebédért (Herényi felv.) Túl magasan a mérce? A tiszta Miskolcért Olvasóink észrevételei, javaslatai Munkában a társadalmi ellenőr. Ezúttal a Fórumban rendelt konyakot ellenőrzi a hitelesített mérőhengeren, vajon megvan-e a féldeci. (Kerenyi felv.) duplában az előírt kávémennyiség. Kovács György és Kave- csánszki Miklós társadalmi ellenőröket kísértük el. A Fórum presszó volt az első állomás, ahol csupán annyi rendellenességet tapasztaltunk, hogy a konyakhoz nem hoztak kísérőt, mondván, hogy nincs szódájuk, noha volt. A Pikoló presszóban három fél Hubertust rendeltünk. Az üzletvezető iroda- helyiségében mérőedénybe öntöttük, ahol is kiderült, hogy a három felesből kispóroltak egy stampedlit. Ez azt jelenti, hogy 5,70-et akart rajtunk keresni a szabálytalanul mérő csapos. A súlycsonkítás jegyzőkönyvbe került és nem marad majd el a bírságolás sem. A Patyolat Vállalat társadalmi ellenőri csoportja is találkozott hasonló esettel az Avas-szálló magyaros éttermében: három féldeci Cabinet Brandyból 3,6 cent hiányzott. Feljegyezték még, hogy a Vadászkürt étteremben lassú volt a kiszolgálás, a Stadion étteremben zárás előtt egy órával már nem szolgáltak fel kávét és feltűnően sok részeggel is találkoztak itt. A kereskedelmi osztályhoz beküldött jegyzőkönyvek és a Minőségvizsgáló Intézet eredményei ismeretében még visszatérünk az éjszakai ellenőrzés tapasztalatainak ismertetésére. E. Á. • Vásárhelyen rászóltak • Milyen lehetne? • A vállalatok és a tanács Vitánkat a DH várospolitikai fórumán kezdtük, s hogy e fórumon kívül folytatjuk, az jelezni kívánja: nem életünk és várospolitikánk legfontosabb kérdéseiről van szó, de mindenképpen fontos kérdésekről. Ezt különben a levelek és a telefonhívások száma is jelzi. Volt aki névvel, lakcímmel, volt aki névtelenül tett bejelentést, de a jó szándékot megkérdőjelezni szinte egyetlen esetben sem lehet. Tény: a városunk tisztasága — s ez nagyon jó dolog — indulatokat kavaró közügy. Természetes, hogy az elvárásokból kiindulni abszurd vállalkozás lenne. A magasugró képességei szintjéhez állítja a lécet. Mi az elvárások mércéjét a lehetőségeinkhez, a város adottságaihoz szabhatjuk csak. Sellák Béla olvasónk (Miskolc, Katowice utca) igényei példájaként Hódmezővásárhelyt említi, ahol az utcán rászóltak, mert eldobott egy cigarettásdobozt. Jártam Hódmezővásárhelyen. így van. Szólnak. Akár irigyelhetjük is érte őket, de ugyanígy irigyelni kellene minden alföldi mezővárost a széles utcáiért, tág portáiért. És ha elfogadjuk, hogy az ipar (szennyvizet termel, levegőt szennyez, bejáró munkásai alkalmazásával a városhoz „félig” tartozók rétegét hozza létre) a város tisztasága ellen hat, akkor irigyelnünk kellene minden, iparban szegényebb várost. Miskolcot más városok irigylik fejlettebb iparáért. Ugyanígy: a bontás, az építés is szemetet, hulladékot termel, ám ezek szerint irigyelnünk lehetne minden kevésbé dinamikusan fejlődő nagyvárost. Mindez balgaság volna. Nincs okunk irigyelni senkit, és ez vitánk alaphangját is • megszabhatja. • A levelek, telefonhívások sokasága jelzi viszont, hogy jócskán léhetne tenni a városunk — hadd írom így — piszkossága ellen, hiszen Miskolc elhanyagoltabb, általunk elhanyagoltabb, mint amilyen lehet. Egy kicsit a vitánk kulcsa ez. A cikksorozat legfontosabb dolga tehát rangot és fórumot adni egy gondolatnak. Egy közös elvárásnak. Talán, megío- galmaztatni a várossal, a városlakókkal a későbbi szándékokat. Az, hogy olvasóink közül legtöbben már-már személyesnek tűnő gondról írnak, tálán nem is baj. Ezeket a gondokat össze kell gyűjteni. A személyes panaszok a bejelentések továbbításának feladatát róják ránk. Első írásunkban 12 járókelőtől kérdeztük meg, hogy mit tartanak a város tisztaságáról. Máig elértünk addig, hogy számos megszívlelendő javaslattal együtt kollektiv hozzászólások is érkeznek. A Hazafias Népfront III. kerületi bizottságának leveléből idézek: „célszerűnek látnánk, ha a Déli Hírlap, mint várospolitikai fórum lehetővé tenné, hogy egy felhívás alapján városunk nagy ipari vállalatainak vezetői találkozzanak a város vezetőivel, anyagi, valamint — kellő felmérés alapján — társadalmi munkafelajánlásokkal működjenek közre a :tisztább Miskolc megteremtéséért.” (E javaslatokban gazdag levélre különben visszatérünk.) • A vita félidejében úgy hisz- szük, hogy valamit azért elkezdtünk, hogy ebben minket a város közvéleménye, közérzete támogat és segít. A kis — alkalmasint helyi — és a nagyobb város- politikai feladatok között eb- ,r ben az ügyben nagyságrendi különbségek vannak. Ezért szeretnénk — és fogjuk — olvasóink észrevételeivel és az illetékesek válaszaival folytatni vitánkat, hiszen a gondok közepéig csak így érhetünk. BARTHA GÄBOR Meddig hordják a mu n karukat ? A képek beszélnek.. Fotósok műhelyében Minden harmadik javaslatot elfogadtak a miskolci tanácsi vállalatoknál azokon az értekezleteken, amelyeken a kollektív szerződéseket vitatták meg. A legtöbben a munkaruhák kihordási idejének módosítását kérték, mint pél- 'dául a köztisztasági, az ingatlankezelő és a mélyépítő vállalatnál. A Miskolci Hűtőház számára is megkezdődött az idény, de a rossz idő késlelteti a munkálatokat. A friss termények beszállítása komoly akadályokba ütközik a A kollektív szerződés végrehajtásáról szóló beszámolókon hangzott el, hogy az lial- és Vegyicikk Vállalatnál a felmondási időt helytelenül alkalmazták, a mélyépítő vállalatnál túllépték a túlórakeretet, és a VIMELUX-nál — helytelenül — túlmunkát rendeltek el a csökkentett munkaidőben foglalkoztatottak részére. sáros talaj miatt. A zöldségfélék közül különösen a zöldborsó raktározása, hűtése késik. Az esőtől szétrepedezett cseresznye és meggy is rontja a nyersanyagok minőségét. Kohászok csereüdültetése A csehszlovákiai Ostravai Kohászati Kombinát és az Ózdi Kohászati Üzemek szakszervezeti bizottságainak cs-ereüdűiteíési szerződése alapján az idén is a két nagyvállalat 30—30 dogozója tölthet el 14 napot Csehszlovákiában, illetve Magyarországon. Az ostravai vendégek tegnap érkeztek Budapestre, a Római-partra, az ÓKÜ dől-- gozói és családtagjai pedig ma utaztak el Csehszlovákia egyik legszebb üdülőhelyére, Kostalecbe. Jelenleg 30 tagja van a Rónai Sándor Művelődési Központban működő Miskolci Fotóklubnak. A fotózás iránt érdeklődők száma évről évre növekszik. Hogyan is lehet tagja valaki a megye egyetlen fotóklubjának? Többek között erre is választ kértünk Berde Béla fotóművésztől, a klub főtitkárától. — A jelentkezőktől 18X 24-es képeket kérünk; ezek alapján döntünk. A legtöbb pályázó több éves szakmai tapasztalattal és egy-két kiállítással is büszkélkedhet. De tehetséges, önállóan dolgozó fotósok is bekerülhetnek a klubba. A képek beszélnek ... A tagok átlagos életkora is bizonyítja azt, hogy a fiatalok egyre inkább helyet kapnak itt. Sokan közülük már komolyabb szakmai ismeretekkel rendelkeznek, nem beszélve azokról az Idősebb fotósokról, akik a Magyar Fotóművészek Szövetségének is tagjai. — Milyen kapcsolat van a klub és a kisebb fotószakkörök között? Van-e lehetőség az ismeretek átadására? Nyilván megfigyelték, hogy — némi nagyzolással — bizonyos szolgáltató cégek ajtaja fölé ezt írják: szalon. Sietek kijelenteni, aniig valamennyi szalon vezetője nem illet — szóban, vagy írásban — szalonképtelen kifejezésekkel: az elnevezés ellen semmi kifogásom nincs. Csupán azért berzenkedem, ha ezeket a szalonokat irodalomtörténeti értelemben fogják fel. Vagyis mint a művelt társaság gyűlhelyeit. Persze azért vagyok ilyen akadékoskodó, mert én a fodrász-szalonba általában hajvágás vagy borotválkozás céljából szoktam belépni. Más szalonokba viszont vásárolni, tanácsot kérni. rendelni. Szóval elsősorban nem azért, hogy eszmét cseréljek. Régebben ugyan kitűnően elbeszélgethettem a fodrásszal, kereskedővel, szerelővel, ma azonban érintkezésünk csak a legszükségesebbekre szorítkozik. A szakembernek nincs ideje rám, mert vendégeivel foglalkozik. De hát a vendég én vagyok — erösködöm magamban. Sajnos, nem. A szalonokban legfeljebb munkadarab; gondozásra váró fej, köröm, láb lehetek csupán. S persze a kereset forrása. Az igazi vendégek a haverok, barátok, barátnők. Ők ugyan semmiféle szolgáltatásra nem tartanak igényt. Csak látogatóba jöttek; enyhíteni a munkában megfáradlak napjait. A szalonok általában dél körül népesülnek be. Ilyenkor már különösen terhesek a munkadarabok. Pisszenés nélkül ülünk — ha jut hely —, miközben az igazi vendégek és a vendéglátók élménybeszámolót tartanak, fogadásokat kötnek, megtárgyalják a közéleti dolgokat, $ intim ügyeiket is. — Becsajozott a fiúd — újságolja a jóakaratú kis barátnő a leányzónak, aki éppen a körmömmel bajlódik. A következő pillanatban már csorog is a vérem. — Nem tesz semmit — mondom — hasonló helyzetben én is ideges lennék. Azt is természetesnek veszem, hogy most — a foci-világbajnokság idején — forróvizet öntenek a fejemre, hiszen sokkal nagyobb a tét, mint egy munkadarab épsége. Szóval, kisebb kellemetlenségeket elvisel az ember, csak az bánt, hogy nem vesznek be a társaságba. Olykor ugyan bátortalanul, megszólalok, de rendszerint leintenek. — Bízza csak rám. — így a mester, s már fordul is vendégéhez, akivel éppen a kulyanevelés tudnivalóit — különös tekintettel a spánielekre — vitatja meg. A boltokban — bár ezek nem szalonok, inkább kaszinók — már teljesen függetleníteni tudják magukat a vásárló elnevezésű lényektől a fehérköpenyesek. Ténfergünk a nagy csarnokokban, Icezünkben a kosarakkal, s igyekszünk nem zavarni a boltosokat. A minap mégis sikerült párbeszédei folytatnom az egyik fehérköpenyessel. Teljes terjedelmében közreadom. Én: — Tejföl? Ő: — Holnap. Én: — Őrölt bors. Ő: — Gondola... Én: (elindulok a gondolák között, s vagy felfedezem a gyarmatárut, vagy nem. Persze köszönöm és mosolygok; ne lássa, hogy olyan élhetetlen vagyok.) De Ő már másra mosolyog. Egy VENDÉGRE, akit meg is csókol. Ó, ha egyszer vendék lehetnék! De hát nem sok a remény. Ezt a pár sort is magam í gépeltem; a gépírónönknek vendége I volt. Ahány ház, annyi szalon. Gy — i — Több klubtagunk vezet szakkört. A szakmai tudást igyekszunt átadni a kezdőknek. Nemcsak a fotós műhelytitkok technikai oldalát igyekszünk megismertetni velük, hanem a képi élmény meglátását, rögzítését, azaz az esztétikai nevelést is célul tűztük ki. Különösen sokat foglalkozunk a kazincbarcikai, a leninvárosi és a Bartók Béla Művelődési Központban működő szu; körrel. — A szervezett klubforma elősegíti a tagok fejlődését és sok olyat nyúithat. amit az egymagában dolgozó fotós nem kaphat meg . .. — Egész kis szakkönyvtárral rendelkezünk, emellett nagyon sok külföldi szaklapot járatunk, ezeket a tagok bármikor igénybe vehetik. Mindenki önállóan alkot. a képeket pedig közös konzultációk alkalmával vitatjuk meg. Igyekszünk munkáinkat kiállításokon bemutatni. A hagyományos technika mellett szolarizá- cióval és fotógrafikával foglalkozunk. Gyakran látunk vendégül ismert fotóművészeket, előadókat, érdeklődőket. (tamás) Sok as cső Késik a szezon a hitiiziiait Ahány ház, an szalon
