Déli Hírlap, 1974. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1974-06-12 / 136. szám

Földes kontra Kilián? Iskolapolitika Miskolcon — olvasom a Magyar Hírlap teg­napi számában Antal Anikó cikke fölött. Az író sajnos nem az itteni iskolapolitikáról szól; a szerző csupán két gimná­ziumot hasonlít össze tények és hiedelmek alapján. Természetesen mindkét iskolára érdemes figyelnünk. A Földes kontra Kilián vitában (ennyi erővel persze lehetne: Zrínyi kontra Földes vagy Kossuth kontra Zrínyi, illetve Zrínyi kontra Herman, Földes kontra Herman és még fel sem soroltam minden variációt), ha csupán a számadatok döntenének — erre egyébként A. A. is utal — alighanem holtverseny alakulna ki. vagy legalábbis keveseknek jutna eszébe a Földest elit-iskolának nevezni. Néhány tény: a Földesben 40 százalék a fizikai dolgozók gyermekeinek aránya, a Kiliánban 41 százalék. Ezt feleletül szánjuk azoknak a szülőknek, akik azt kérdezik: „— Miért, hogy a Földesben kevesebb a fizikai munkások gyereke?” És az egyetemi felvételek? Igaz ugyan, hogy a Nehézipari Mű­szaki Egyetemre Borsodból és Miskolcról felvettek negyed­része (!) a Földes spec. mat. tagozatán végzett, de a Kilián is méltán dicsekedhet azzal, hogy tagozatos osztályainak tanulói közül (s van jó néhány tagozat) 90 százalék felvéte­tik az egyetemre. Hogy mindkét gimnáziumban (s nemcsak e kettőben) nagy a követelmény, azt a Magyar Hírlap publikációja is bizo­nyítja. Ennek ellenére kétségtelenül „rangosabb” iskola a Földes. (Bár ezt soha nem deklarálták azok, akik az iskola- politikát csinálják.) Elsősorban azért, mert sikerült megőriznie a „történelmi Iskolák” teremtette nimbuszt. A lokálpatrióta miskolciak ragaszkodnak hozzá, hogy a nagyapa és az apa után a Föl­desbe iratkozzék be a következő generáció is. Annál is in­kább, mert a tantestületben még ott tanítanak az apák tanárai közül is néhányan. Hogy ezt bizonyos sznobizmus is motiválja? Biztos ... A Földes 20—30—40 éves érettségi találkozóira a világ minden tájáról hazajönnek a volt növendékek. Ismerek idős embert, akinek már az unokái sem gimnazisták, mégis min­den évben ünneplősen tiszteleg a Földes-diákok ballagásán. De hát ez nemcsak miskolci jelenség. Hány pesti szülő ragaszkodik hozzá, hogy a gyereke pataki diák legyen, pedig fővárosunk ugyancsak sok kitűnő iskolával büszkélkedhet. A fentiekből következik — no meg a Földes egész Bor­sodra kiterjedő tehetségkutató tevékenységéből —, hogy a régi iskola jobb „merítési aránnyal” bír, mint bármelyik oktatási intézményünk. Ennek köszönhető (éppen most vol­tak az osztályozó konferenciák), hogy a „tiszta ötös” tanulók 80 százaléka fizikai dolgozók gyermeke. Ez már iskolapoli­tikánk eredménye! Persze nem érdemel nagyobb elismerést, mint az a tény, hogy a Kilián már közepes képességű gye­rekekből is nevelt egyetemre érett tanulókat. Mert ugyebár nincs az a gimnázium, amelynek pecsétje előtt tisztelegnek a felsőoktatási intézmények. A megszerzett — teljesítőképes! —V tudás a fontos. Ha nem így volna — A. A. is megírta —, akkor nem utasították volna el tavaly a továbbtanulni óhajtó Földes-diákok egyharmadát. S végül: a városi vezetők gyermekei nemcsak a Földesbe járnak. Nem iskolapolitikai okokból, hanem azért, mert van aki a Zrínyire, van aki a Kossuthra, vagy a Hermanra eskü­szik. És higgyék el — olyanok is vannak, akik a Kiliánra esküsznek. Természetesen nekem is van szeretett gimná­ziumom. Ragaszkodom az ott tanítókhoz, s az épülethez is. De hát ez sem iskolapolitika, hanem szubjektivizmus. (gyarmati) Továbbtanuló nyolcadikosok Az első — nem végleges — összegezések szerint az or­szág 4978 általános iskolájá­ban 127 221 nyolcadikos vég­zett. Évről évre többen je­lentkeznek közülük tovább­tanulásra: tavaly 91,7 száza­lékuk, jelenleg pedig 93,1 százalékuk kívánja valami­lyen formában folytatni ta­nulmányait. Mindössze 8789 olyan nyolcadikos van, aki nem kíván továbbtanulni. A 25 ezer gimnáziumi helyre 23 282-en jelentkeztek, míg a szakközépiskolákba a felve­hető 28 700 helyett 34 852-en adták be jelentkezésüket. A munkás-paraszt szülők nyol­cadik osztályos gyermekei közül 91,6 százalék döntött úgy, hogy továbbtanul. ....*s*s«*«w** Spike Milligan Szerepem Hitler bukásában című regé­nyéből készült a Két balláb az ezredben című angol film- vígjáték. Az író higany-szellemességét nehéz a könyv lapjai­ról elszakítani, de kitűnő szereplőgárdája segítségével Nor­man Cohen rendező sikeresen adaptálta Spike katona­élményeit. A film elsősorban a helyzetkomikumra építve figurázza ki a kaszárnya életét. Spike szerepében Jim Dale ragyogó színészi alakítást nyújt. A kiképzés alatt álló újon­cok mulatságos kalandjait holnaptól a Béke moziban lát­hatjuk. Miskolci fotós Nvíregy házán Farkas Gyula miskolci ta­nár fotóiból néhány hónap­pal ezelőtt volt kiállítás a Kossuth Művelődési Ház nagytermében. A Barangolá­saim című, csaknem száz képből álló bemutatóval a miskolci fotós most Nyíregy­házán szerepel. A Városi Művelődési Központban hol­nap délután nyíló kiállítást dr. Krisnyák Sándor főigaz­gató-helyettes ajánlja a nyír­ségi város közönségének fi­gyelmébe. A megnyitót kö­vetően Farkas Gyula Vibráló Európa című diamüsorát is bemutatja. 70. születésnapjára Kiállítás Balázs János cigányfestő műveiből 1971 februárjában kapta szárnyra a hír a salgótarjáni cigányfestőt, Balász Jánost. Művészetét azpta megismerte nemcsak az ország, hanem külföld is. Műveit kiállítot­ták a naiv festők budapesti tárlatán — ahol második dí­jat nyert — s, volt két ön­álló tárlata Salgótarjánban. Bemutatták alkotásait Deb­recenben és más városok­ban, továbbá Svájcban ahol egy múzeum öt alkotását meg is vásárolta. Kiállítot­ták képeit Csehszlovákiában, az NSZK-ban, Dániában, Norvégiában, Finnországban, Jugoszláviában és legutóbb Kubában is. Mindenütt nagy feltűnést és őszinte elisme­rést keltett a festményein megjeleni tett sajátos világ­gal. Salgótarján város Tanácsa 1975-ben a világhírűvé lett művész hetvenedik születés­napjára Balázs János mun­kásságát és életét bemutató kiállítást rendez a József At­tila Művelődési Központ- üvegcsarnokában. Balázs Já­nos a festészet mellett a köl­tészet múzsájának is ál­doz. Egy — festményeinek reprodukciójával illusztrált — kis verseskönyve saját kiadásában az idén már megjelent. Szeretné, ha 70. születésnapjára írásainak gyűjteményes kiadása is nap­világot láthatna. Mivel Salgótarjánban fel­számolják a cigánytelepet, Balázs János — aki 64 éve él a Pécskő-dombon — kí­vánságára a domb keleti lejtőjén, erdő közelében új telket, házat kap, olyan ter­mészeti környezetben, ame­lyet megszokott, s ahol családja továbbra is gondos­kodik róla. Ma este Traviata 4 Kassai Állami Színház vendégjátéka A Kassai Állami Színház operatársulatát látja vendé­gül ma este a Miskolci Nem­zeti Színház. Az előadással, amely egyike az évad végi vendégjátékoknak, régi ba­rátságot újít fel a két intéz­mény. Jóllehet az elmúlt ne­gyedszázadban vendégszerep­lésekre elég nagy időkö­zökben került sor, a két szín­ház figyelemmel kísérte egy­más munkáját. Ennek a kap­csolatnak az eredménye, hogy a szomszédos Csehszlo­vákia egyik legtekintélyesebb színházi műhelyének társula­ta ma Verdi Traviata című négyíelvonásos operájával mutatkozhat be Miskolcon. Az este hét órakor kezdődő előadás rendezője Drohomira Bargárová, dirigense Boris Velát. A főszerepeket Lucia H. Ganzová, Jozef Konder, és Pavol Mauréry énekli. Hová hívnak és hogyan? Nemcsak a pénzen múlik Miskolc város Művészeti és Propaganda Irodájától évek óta érkeznek címünkre a kü­lönféle kiadványok. A leg­gyakrabban egy eseményre szóló meghívók, de idősza­konként vaskosabb ismerte­tők, és havonta a Miskolci Műsor, évente a városról ké­szült évkönyv és ki tudná összeszámolni hányféle nyom­dai termék. Legutoljára egy boríték jött; benne négy műsorismertető. Az iroda és a vele egy cégnek számító Kossuth Művelődési Ház nyá­ri programjairól szóló össze­foglaló. A leporello-szerűen hajtogatott, a diósgyőri vár- koncertek, a Muzsikáló ud­var, a Collegium Musicum és az Art Kinő, a művész­mozi ismertetője. Hosszasan nézegettem őket. különösen az első hármat. Most nem a tartalmuk (ko­rábbi megbeszélések, beszél­getések, személyesen kapott információk nyomán ismer­jük a programot), hanem a formájuk miatt. Mert szé­pek, jó őket kézbe fogni. És kezdtünk velük játszani. Ele­meztük az illusztrációkat művészi szempontból (Ball" Demeter fotója, Feledv Gyu­la rajza és a Vár ásatásai idején előkerült dombormű­töredék erősíti a címlapok tényközlő szövegét), aztán szemügyre vettük az apró­lékos gonddal készített ti­pográfiát. Megvitattuk.' hogy a forma és a tartalom szép egysége maradéktalanul ér­vényesül-e és végül, hogy el­éri-e célját: megtudhatunk-e mindent a rendezvényekről. A meghívó, prospektus, egyéb kiadvány a szerkesz­tőségben mindennapos mun­kaeszköz, a „világgal” való kapcsolatunk szó szerint kézzel fogható bizonyítéka; sok van hát belőle. Torony­ként magasodik ablakban, asztalon; ami idejét múlta, a papírkosárba kerül. Rend­csinálás közben folytattam a kollégákkal megkezdett játé­kot; összegyűjtöttem a többi intézménytől érkezett meg­hívót és egymás mellé rak­tam. Ritka, sokszínű kép ke­rekedett ki belőlük. Évek óta valamennyien is­merjük ezeket a meghívó­kat, És évek óta látjuk, hogy milyen szembeszökő különb- ?űgek vannak közöttük. A Művészeti és Propagan­da Iroda nyárra kiadott kis füzeteivel kezdtem, ide tér­nék hát visza. Sokan tud­ják, hogy a tipográfia most is. mint már nagyon régen. Flach Antal munkája. Ép­pen úgy, mint ahogy a szín­ház kiadványai mögött Siklósi László művészeti fő­titkár rejtőzik, a Galéria meghívóiért, plakátjaiért nemegyszer Szakái Edit a „felelős”, a reprezentatív darabokon pedig mindig ol­vashatjuk, hogy kinek (na­gyon gyakran Erdélyi János könyvművésznek) a munká­ja. Számukra ez nemcsak szívesen végzett kötelesség, de magánügyük, kedves „já­tékuk” is, amihez hivatalból, vagy felkérésre a nevüket adják. A kezünkbe kerülő meghívó viszont közügy. Közelíteni kellene egymás­hoz a két végletet: a Művé­szeti és Propaganda Iroda kiadványait és például az If­júsági Ház legutóbbi, író—ol­vasó találkozóra invitáló röplapjait. Ha az intézmé­nyek néhány, kevésbé láto­gatott szakkörrel kevesebbet indítanának, ha a rendelke­zésükre álló pénzt körülte­kintőbben használnák fel. ha meg tudnának nyerni ma­guknak propagandához, nyomdához értő szakembere­ket rögtön nem lennének ilyen nagy differenciák. Nem mindegy, hogy hová hívnak, és az sem mindegy, hogyan. Nem minket (pú úgyis el- meevünk). hanem akiért mindez történik: a közönsé­get. (makai) rasna SZERDA Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.35; Tánczenei koktél. — 13.20: Lakatos Lajos cini balmozik. — 13.50; Válaszolunk hallgatóink­nak. — 14.05: Alexander’s Rag­time Band. Epizódok. Irving Berlin eleiéből. — 14.30: Nőkről, nőknek. Borsodi asszonyok. — 15.00: Hírek. — 15.10: Harsán a kürtszó! — 15.45: Ilosíalvy Ró­bert operettdalokat énekel. — 10.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Szerdahelyi János nótái­ból. — 16.25: Az MRT Közön­ségszolgálatának tá j éko z tat ó j a. — 16.30; Pro és kontra a minő­ségről n. rész. -- 10.45: Szólis­taparádé. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Székely Mihály énekel. — 17.44: A magunk érdekében, a magunk védelmében. A sok- gyermekes családokért. — 18.09: Riga — reggeltől reggelig. Mol­nár Margit zenés műsora. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Kritikusok fóruma. Hallama Er* zsebet: Odaát Arizonában. — 19.35: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hang­versenye. — 20.20: Leselkedő magány. — 21.15: Hírek. —21.18: Hogyan tanuljunk meg alkotni? — 21.48: verbunkosmuzsika. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthí­rek. — 22.20: Slágermúzeum. — 23.00: a Francia Rádió madri­gálkórusa Arma Pál népdalfel­dolgozásaiból énekel. — 23.15: Könnyűzene Gyulai Gaál János szerzeményeiből. — 24.00: Hírek. — 0.10: Rácz Aladár Couperin- műveket cimbalmozik. Petőfi rádió: 12.03: Zenekari muzsika. — 12.40: Házunk tája. — 13.00: Hírek. — 13.03: Magyar muzsika. — 13.40: Orvosi taná­csok. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől ötig — a Petőfi rádió szórakoztató délutánja. — 17.03: ötórai tea. — 18.00: Hírek. — 13.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Rendezte: Cserés Miklós dr. Kis Dorrit, II. rész. — 19.32: A Belügyminisztérium Duna Művészegyüttesének népi zene­kara játszik. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika. II. — 20.25: Kis magyar nép­rajz. — 20.30: üj könyvek. — 20.33: Nyáridéző kaleidoszkóp.— 21.46: Puccini: Manon Lescaut. Négyíelvonásos opera. — Köz­ben: 23.00: Hírek. — 24.00: Hí­rek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: Eredmények, gondok, tervek a borsodi üzemekben . . . ipari fó­rum. — Egy nóta — egy csár­dás. — 18.00: Borsodi Tükör. (A Nemzeti Színház miskolci ven­dégjátéka; Családi házak tervei; Kiállítás a sajóbábonyi iskola napközi otthonában; 25 éves az ..Amfora” Vállalat.) — 18.15: Szerenád — Ray Conniff együt­tesével. — Női gondok, női dol­gok . . . (Szocialista brigád a szikszói malomban. — Kiváló tanítónő” Szomolyán.) — A me­gye sportéletéből. — Előadó: a szerző! Televízió: 16.18: Műsorismerte­tés. — 16.20: Hírek. — 16.23: Tatabányai Bányász—Szondy SE bajnoki férfi kézilabda-mérkőzés közvetítése. — 17.45: Ma alakít­juk a holnap anyagait. II. Film a félvezető anyagok kutatásá­ról. — 18.25: Postafiók 250. Ta­kács Mária műsora. — 18.40; Játék a betűkkel. — 19.05: Az MRT Közönségszolgálatának tá­jékoztatója. — 19.10: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: A gyógyszerész tévedése. Olasz té- véfilm. — 20.55: Chile, szeptem­ber előtt és után . . . Riport-do- kumentumfilm. — 21.43: Tv-bér- let. A Magyar Televízió hang­versenysorozata. Berlioz. Ra- kóczi-induló. — 22.00: Tv-híradó. — 2. kiadás. Szlovák televízió: 17.45: Kerü­leteink hangja. — 18.15: ötven­két komikus — Ben Turpin. — 19.00: Híradó. — 20.10: Nemzet­közi tévénapok. Az elfelejtett alma (francia film). — 21.35: Híradó. — "22.50: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Traviata. A Kassai Állami Szín­ház operaelőadása. Kiállítások: Miskolci Galéria (16—18): Az ÉSZAKTERV jubi­leumi kiállítása. — Miskolci Kéotár (10—18) : Magyar festé­szet a XX. században. — A gra­fikai gyűjtemény új szerzemé­nyei. , CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió: n.00; Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.22: Mezők, falvak éneke. — 8.40: A ma hullámhosszán, a Rádió vita­műsora, ív. rész. A közvéle­ményről. — 9.20: Szimfonikus táncok. — 10.00: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. — 10.31: XX. szá­zadi operákból. — 11.14: Gon­dola.t. A Rádió irodalmi lapja. Petőfi rádió: 8.00: Hírek — 8.05: Pásztor László táncdalai­ból. — 8.20: Barokk kamaramu­zsika. — 9.00: Hírek. — 9.03: Nótacsokor. — 9.49: Üzenet he­xameterekben. Nóti Ilona jegy­zete. — 10.00: Zenés műsor üdü­lőknek. — 11.45: Néhány szó zene közben. FIGYELEM! FIGYELEM! 1974. június 14*én 16 órakor különleges ételekJíósíolójával ey/u^kötött női és férfi sörivó versenyt 4 rendezünk a bocsi Sörcsárdában Rendezők: Borsodi Sörgyár B.-A.-Z. megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Bocsi Áfész Értékes dijak! Nevezés a helyszínen! Minden érdeklődőt szeretettel vár a / RENDEZŐSÉG

Next

/
Oldalképek
Tartalom