Déli Hírlap, 1974. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1974-06-10 / 134. szám

Ma délután nyílik Díszlet- és jelmezterv triennale 3$r Szekulesz Judit jelmezterve A kékfestő című tévédarabhoz A Miskolci Nemzeti Színház jubileumi évada méltó záró­akkordjának szánják a rendezők a Kossuth Művelődési Ház nagytermében ma. nyíló kiállítást, az első országos díszlet- és jelmezterv triennalét. Az anyag a múlt hét végén érkezett Miskolcra. Mikor ott jártunk, már javában építették a ki­állítást. Szakái Edittel, a Miskolci Galéria munkatársával, a bemutató rendezőjével jár­tunk körbe az éppen akkor szortírozott, még a földön heverő lapok között. — A félhívás nyomán az ország valamennyi színházá­nak, a televíziónak és a film­gyáraknak a díszlet- és jel­meztervezőitől a Magyar Te­levízióhoz érkezett az anyag. Ott gyűjtötték össze és ott zsű­rizték a Magyar Színházmű­vészeti Szövetség szcenikai tagozatának képviselői. Hoz­závetőleg kétszer ennyi volt a beküldött művek száma; végül is negyvenkét alko­tónak mintegy százhúsz lap­ját, ezenkívül kivitelezett terveket, babán ruhákat, ma­ketteket, fotókat és az Álla­mi Bábszínház három bábját állítjuk ki. A nagytermet és az elő­csarnokot elválasztó szár­nyasajtót kinyitják; a szín­paddal együtt egy hármas egység a kiállítási tér. A te­remben szürke, a színpadon fekete körfüggöny ad teret a paravánoknak, állványoknak. — Most látjuk, hogy mi­lyen nagy az anyag, amit fel kell raknunk. A paravánok felosztják a teret, intim han­gulatot biztosítanak, és le­hetőséget adnak a lapok cso­portosítására. A babákat úgy állítjuk fel, hogy a megfe­lelő rálátást biztosítjuk. A színpadon pedig jól körbe­járhatok a különböző ma­gasságú állványokon elhe­lyezett makettek. Remélem, sikerül a kiállítás egységét megteremteni. * Az érkező anyagot hárman kísérték el. Csányi Árpád, a Nemzeti Színház díszletter­vezője, Szekulesz Judit, va­lamint Tóth Barna, a Ma­gyar Televízió díszlet- és jel­meztervezői. Ök segítettek a szortírozásban: melyik lap hová kerüljön. — A rendezés munkájá­ban segítenek, vagy szintén a kiállítók közé tartoznak? — Ez az első országos be­mutató, természetes, hogy részt veszünk — mondták Itt az utóbbi három év mun­káiból válogatott tervekkel minden műfaj képviselője bemutatkozik. Csak így ala­kulhat ki a kép, amiről — ha merészen fogalmazunk — azt mondhatjuk: ilyen a mai magyar színház színpada. Természetesen hozza kell tennünk, hogy a terv még nem jelmez, és más a színpadkép is papíron, mint a valóság­ban. De az igazsághoz kö­zel álló képet kapunk, ha az anyagot végignézzük. A mű­sortervek nagyon változato­sak, sokfélék hát a díszlet- és jelmeztervek is, amelyek (a televízió esetében, ahol sok különböző műsor kerül gyors egymásutánban kép­ernyőre, különösen) a mű­helymunkába engednek be­pillantást. A triennale plakátja Kö- peczi Bócz István díszletter­vező munkája, a katalógust Erdélyi János könyvművész tervezte, a Zrínyi Nyomda készítette. A megnyitó ma délután öt órakor lesz. Be­vezetőt Jánosa Lajos, a tele­vízió díszlettervező csoport­jának vezetője, a Magyar Színházművészeti Szövetség elnökségének tagja mond, a kiállítást Tok Miklós, Mis­kolc megyei város Tanácsá­nak elnökhelyettese nyitja meg. Közreműködik a Bartók Béla Zeneművészeti Szakkö­zépiskola leány kara,, mű­vésztanárai és növendékei; vezényel: Sereg János. A triennale július 27-ig tart nyitva. (M—) Tudományos ülések Emlékezés Mohácsra Két év múlva lesz a 450. évfordulója a mohácsi síkon le­zajlott nagy honvédő csatának, amely „mohácsi vész” néven vonult be a magyar történelembe. A vesztett csata évfor­dulója semmiféle ünneplésre nem ad okot, ezért a megemlé­kezés tartalma a kor eseményeinek igaz értékelése, az okok és a következmények elemzése, a tanulságok meghatározása lesz. A Horthy-rendszer 1926- ban a nacionalizmus és az irredentizmus szolgálatába állította a honvédő csata 400. évfordulóját. Az 1976-os megemlékezést — a kegye­let és a tisztelet mellett — a tudományosság jegyében tartják. A Magyar Történelmi Tár­sulat, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Dunántúli Intézete és a Mohácsi vá­rosi Tanács gondozásában emlékkönyv jelenik meg az évfordulóra. Kiadják az üt­közet monográfiáját,, a mo­hácsi csatatér elhunyt kuta­tója, dr. Papp László régész anyagából. A Baranya me­gyei levéltár évkönyvet szentel az évfordulónak. A közzétett tanulmányok és dokumentumok feltárják majd a „mohácsi vész” oka­it és körülményeit, megha­tározzák jelentőségét, azzal a céllal, hogy tisztázódjék a Mohács-kultusz a tudomány­ban, a művészetben és a közgondolkodásban egyaránt. Mindeddig semmiféle em­lékműve nem volt a mohá­csi csatának. Az évfordulóra az eszéki út mellett — az ütközet feltételezett színhe­lyén — emlékművet állíta­nak a hősöknek. A közelben levő Törökdomb nevű hal­mon emléktáblát helyeznek el Több fontos rendezvény színhelye lesz 1976-ban a Duna-parti város. A Ma­gyar Történelmi Társulat tudományos ülést, a Magyar tTrbap’'s-»-tikai Társaság ván­dorgyűlést. a Maavar Éremr gyűltök Egyesülete tanács­kozást tart Mohácson. Itt kerül sor a dunántúli kis­városok hagyománvos talál­kozóiéra is. A mohácsi Ka­nizsai Dorottya Múzeum — a Műve1 ődésüeví Miniszté­rium támogatásával — ösz- szegyűjti az ország területé­ről az 1526-os csatára vo­natkozó emlékanyagot és ki­állításon mutatja be. A terv szerint az évfordulón teszik le az új múzeum alapkövét Gyermekkórusok találkoztak Komlón tegnap ünnepi hangversennyel zárult a Ko­dály Zoltán nemzetközi gyer­mekkórus-találkozó. Az idei gyermekfesztiválon öt hazai, s egy-egy bolgár, csehszlo­vák, lengyel és NDK-beli énekkar vett részt. Szomba­ton a sikondai úttörőtábor­ban léptek fel a vendégkó- rusok, majd a komlói Lenin téren az egyesített énekka­rok — mintegy ezerkétszáz lány és fiú — Kodály-mű­veket adtak elő. Vasárnap a város valamennyi általános iskolájában ifjúsági koncer­tet rendeztek egy-egy ven­dégegyüttes közreműködésé­vel. A kórusvezetők és az ének-zene tanárok a nap fo­lyamán szakmai tanácsko­zást is tartottak. Sárközi népművészet Decsen, Tolna megye vi­lághírű tájegységének köz­pontjában Donáth Gyula né­pi grafikusművész alkotásai­nak kiállításával tegnap megkezdődtek a hagyomá­nyos sárközi napok esemé­nyei. A Budapesten élő képző­művésznek a sárközi nép­művészet gazdaságába sok­színűségével beleülő 22 népi témájú grafikáját mutat­ják be. A megnyitót köve­tően Ki tud többet Sárköz­ről? címmel vetélkedőt ren­deztek a decsi járási műve­lődési központban a sárközi falvak ifjúsági csapatai ré­szére. A zsűriben helvet foglalt ^ó+h Já^osné Pusztai Pára, Sárköz bíres nénmű- vészasszonva. a hárPm1ábú sárközi b'-’b'Sk és a *om”os- bá*-sonv f-aidísTek készítésé­nek mesteré is. Vasas juniális A zugligeti Anna-réten tegnap hetedszer rendezték meg a vasas juniálist. Fú­vószenével köszöntötték az érkezőket, majd kispályás férfi, női és gyermek-labda­rúgó villámtorna következett. Egymást érték a vidám, szó­rakoztató események, MHSZ- bemutatók, sakk-szimultán, tréfás’ lepényevés, zsákbafu- tás stb. A színpadon a gyer­mek-matiné keretében mini­cirkusz és bábjátékok szó­rakoztatták a kicsinyeket. A MISKOLCI PAMUTFONO azonnal felvesz jó kereseti lehetőséggel, 16 évet betöltött női munkaerőket fonó átképzésnek Gyárunk csökkentett, 40 órás munkahéttel üzemel Dolgozóink számára természetbeni juttatás, kedvezményes étkeztetés Balatonon üdültetés, kulturális szolgáltatások, sportélet biztosított. Az MHSZ Gépjármüvezető-képző Iskola nem hivatásos személygépkocsi­vezetői tanfolyamot indit júniusban Jelentkezés: Miskolc, Kazinczy u. 20. Könyvhéti széljegyzet 1 anúságtevés „1 anúság tevőkről” a Kiket keres legelőször a magamfajta, fél évszázadot is túlhaladott „mozgalmár”, ha kezébe kerül a Kossuth Kiadó gondozásában megje­lent Tanúságtevők című em­lékirat-gyűjtemény? Nyilván azokat, akiket még szemé­lyesen ismert közülük, hi­szen írásaikat látva, szemé­lyes emlékek elevenednek meg a harmincas-negyvenes évekből. Jómagámnak a száznegye­dik oldalig kellett lapoznom, amíg eljutottam az elsőhöz, akire személyesen is emlék­szem : a szociáldemokrata Propper Sándorhoz, akinek visszaemlékezéseit a Párt­történeti Intézet őrzi és ab­ból közöltek lnasélet-kutya- élet címmel egy részt a szá­zadforduló időszakáról, ami­kor Propper is inas volt. Az első szociáldemokrata párt- kongresszuson láttam elő­ször Propper Sándort, köz­vetlenül a felszabadulás után, amikor már igazán nem fia­talon, de fiatalos hévvel vi­tázott; majd egy másik ösz- szecsapásának voltam tanú­ja. Ez utóbbi esetben heve­sen visszautasította a Pa­rasztpárt jobbszárnya veze­tőjének, a ma már emigrá­cióban élő Kovács Imrének az óhaját, hogy apósát, egy Földes nevű volt bankigaz­gatót nevezze ki az Orszá­gos Hitelszövetkezet igazga­tójának, ahol Propper volt akkor — a koalíciós meg­oszlás értelmében — az el­nök. Ismerős fénykép az 1894- es hódmezővásárhelyi mun­kászendülésről szóló tanul­mány előtt: Ormos Ede bá­csi (igen, bácsi, mert így ismertem csak) az egykori szociáldemokrata ügyvéd, ké­sőbb Károlyi Mihály híve, majd a Tanácsköztársaság funkcionáriusa, akivel Zsolt Béla baráti társaságában is­merkedtem meg. Akkor már közel volt a hetvenhez és kevésbé harcos, mint vala­ha. Csendesen üldögélt, de érdekes történetei voltak, olyanok, mint amilyet a könyv közöl. A hitleri meg­szállás idején azonban — hiába volt már csendes öregúr, múltját mégis tud­ták — elhurcolták. Amikor a társaság a felszabadulás után egyszer még összejött hogy számba vegye vesztesé­geit, Ormos Ede is az eltűn­tek listáján volt. Ami a Szeder Ferencet áb­rázoló képet illeti: én már sokkal öregebben ismertem: mint a koalíciós országgyű­lés háznagyát. Bajusza nem voit sem ilyen kackiás, sem ilyen fekete, hanem ősz, de mint képviselő, mint a régi debatter harcolt. Sohasem felejtem el: Károlyi Mihály rehabilitálása idején ő volt a törvényjavaslat parlamen­ti szónoka és Károlyi érde­meit dicsérve felemlített egy, még a Horthy-korszakban megjelent könyvet, amely­nek általa felolvasott pasz- szusában Károlyit minden­féle hazaárulónak nevezték. — Ki írta? — kérdezte va­laki a T. Házban. — Szeder hamiskásan somolyogva a címlapra mutatott: „valami Balla Antal”. Balla Antal akkor a koalíció Kisgazda- pártjának minisztere volt. — Másnap lemondott. Végül egy villanás Bu­chinger Manóra, akit akkor ismertem meg, amikor a deportálásból hazajött 1945- ben. Még lágerruhában, számmal a hátán érkezett, de fürgén szaladgált. — Ma­nó bácsi, hogy bírod? — kérdeztem. — Várnai Dani bácsi, aki veled együtt jött haza, szanatóriumban pihe­ni ki a megpróbáltatásokat. — Ja fiam, ő már hatvan­két éves, én még csak het­ven .. MÁTÉ IVÁN HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. - —* 12.20: Ki nyer ma? — 12.33: Tánczenei koktél. — 13.20: Déki Lakatos Sándor népi zene­kara játszik, — 13.50: Válaszo­lunk Nógrád megyei hallgató­inknak. — 14.05: Édes anyanyel­vűnk. — 14.10: Sugár Rezső: Frammenti musicali. — 14.30: Rigó - .Taa«si. Részletek Fényes S^'cciafí^Siáikeffi István operett­jéből. — 1*5.00: Hírek. — 15.10: Iskola rádió. Történelmi arckép- csarnok. — 15.50: Üj felvétele­inkből. A Harmónia Koncert Fúvóiszenekara játszik. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Bizet: Az arles-i lány. I. szvit. — 16.25: A népdalelőadás meste­rei. — 16.49: Pro és kontra — a minőségről. I. rész. — 17.00: Hí­rek. — 17.05: Külpolitikai figye­lő. — 17.20: A hét rádióhallga­tója. — 17.40: Felfedezés közben. Hogyan ,,találtunk” egy kőkor­szaki falut? — 17.55: Sajtókon­ferencia — a SZOT-nál. —19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthír­adó. — 19.40:,. A Magyar Rádió Karinthy színpada. Parkinson törvénye vagy az Érvényesülés Iskolája. VII. rész. — 20.10: Népdalest. — 21.00: Hírek. — 21.03: üj operalemezeinkből. Ni­colai Gedda énekel. — 21.30: Mikrolánc. Petress István mű­sora. — 22.0-0: Hírek. — 22.20: Dzsssszf el vételeinkből. — 22.45: Az éj titkai. Mihail Emines cu költeményei. — 23.00: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Virágénekek. Petőfi rádió: 12.03: Zenekari muzsika. — 13.00: Hírek. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hat­ig... — 13.00: Hírek. — 10.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Kalandozás. Pápay Erzsi. Ráday Imre és Tamássy Zdenkó be­szélgetése — sok muzsikával. — 19.20: Gyurkovics Mária. Mind­szenti Ödön és Lukács István felvételeiből. — 19.53: Jó estét, gyerkek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Új könyvek. — 20.13: Rádiószín­ház. Halálom után. Mezei And­rás dokumentumjátéka. — 21.18: A Hungária-együttes hangverse­nye. — 22.15: Eugen Jochum Bruckner-kórusokat vezényel. — 22.30: A hét zeneműve. Prokof- jev: II. hegedűverseny. —23.00: Hírek. — 23.15: Penzance-i ka­lózok. Részletek Sullivan-Gilbert operettjéből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30: Műsoris­mertetés — hírek. — 17.35: Em­berek, utak, járművek ... — Szórakoztató zene. — 18.00: Bor­sodi Tükör (Merre tart a szö­vetkezeti kereskedelem? A va­káció első napja; Az első or­szágos díszlet- és jelmezterv- biennálén). — 18.15: Kórusmu­zsika. — Napjaink kérdései: Magunkért, környezetünkért. . . Jegyzet. — Megyei sporteredmé­nyek. — Slágerkoktél. Miskolci Nemzeti Színház (7): Play Strindberg. A. Budapesti Nemzeti Színház előadása. Szlovák televízió: 17.10: luari tanulóknak. — 17.45: Kerülete­ink hangja. — 18.10: Operett­melódiák. — 19.00: Híradó. — 20.00: Sangala Ádám (tévéfilm). — 21.00: Híradó. — 21.30: Sport — 21.50: Sajtószemle. kedd Kossuth rádió: 8.00: Hírek 8.05: Műsorismertetés. — Budapest és a vidék kultúra programjából. — 8.22: Ver u - kosok. — 9.00: Harsan a kürt­szó! A Gyermekrádió műsora. — 9.35; A királyné csipkekan- doje. Részletek Johann Strauss operettjéből. — 10.00: Hírek. — ló.05: Iskolarádió. — 10.30: Ra­vel: A gyermek és a varázslat. Lírai fantázia. — 11.29: Barokk muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Psota Irén és Buss Gyula énekel. — 8.16: Zenekari muzsi­ka. — 9.52: Könyvek, tájak, emberek — 10.00: Zenés műsor üdülőknek. — 11.45: Babaszerviz. 16. életévet betöltött, munkakönyvvel rendelkező Képtávíró lányokat, fiúkat kezelésére felveszünk napi két-három órai a szállítási üzem elfoglaltsággal nyugdíjas műszerészt darabbéres pántolói keresünk. Jelentkezés a Borsod munkakörébe megyei Lapkiadó Vállalat titkárságán. Jelentkezés a gyár munkaügyi osztályán, Kazincbarcika, Miskolc, Bajcsy-Zsilinszky utca 15. 1. emelet 104. Könnyűbetongyár. Telefon: 36-131

Next

/
Oldalképek
Tartalom