Déli Hírlap, 1974. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1974-06-07 / 132. szám
jf: Tavaszi zápor (Balla Demeter felvétele) Megjelent a főzőtök, hiányzik a kelkáposzta Bőséges kínálat cseresznyéből, eperből Tájvédelmi körzet lesz Lázbérc ■ Ivóvíz százezer embernek ■ Szennyeződnek a patakok ■ Az upponyi szurdok kincsei Ózd és Kazincbarcika térségében, körülbelül százezer lakosnak biztosít ivóvizet a lázbérci víztároló. Ez a tény önmagában is indokolja, hogy tájvédelmi körzetté nyilvánítsák környezetét, eredeti állapotában őrizzék meg a mesterséges tavat ölelő hegyoldalak növény- és állatvilágát, gondoskodjanak a tápláló patakok tisztaságáról. Tegnap délelőtt az Észak-magyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Társulat lázbérci telepén találkoztak az illetékes szakemberek és megvitatták a tájvédelmi körzet tervezetét. tart’ a MESZüiI A Fogyasztási Szövetkezetek Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Szövetsége a jövő hét keddjén délelőtt 9 órai kezdettel tartja küldöttközgyűlését Miskolcon, az MHSZ .székházában. Program szerint Csege Géza MESZÜV- elnök ismerteti az áfészek csaknem negyedezer küldötte előtt a megye fogyasztási szövetkezeteinek és ezek szövetségének a legutóbbi választás óta végzett munkáját. Napirenden szerepel még a felügyelő bizottság jelentése, a szövetség elmúlt évi mérlegének jóváhagyása, idei költségvetésének elfogadása, a Revizori Iroda jelentése az ellenőrzések során szerzett tapasztalatokról. Végül a küldöttek javaslatai hangzanak el a következő ciklus feladatainak megoldására. íj kiránduló- központ a Mecsekben A Pécs melletti Éger-völgyben új mesterséges tó feltöltése kezdődött meg. Három forrás és két kút vizéből várhatóan negyven nap múltán telik meg a félhektáron elterülő, körülbelül 20 000 köbméteres tározó. Körülötte utak épülnek, esőbeálló házakat állítanak fel, erdei tornapályát képeznek ki. Tovább folytatják a már tavaly ősszel megkezdett fásítást. A völgy csendes, nyugalmas környezeti hatását szigorúan megőrzik; a gépjárművek részére távolabb gondoskodnak parkolóhelyről. Az új kirándulóközpont létesítményei az alkotmány ünnepére készülnek el. REFLEKTOR Ma Budapesten a Madách Színházban bemutatja termékeit a Kézműipari Vállalat és a moszkvai Dom Modeln. * Balatonfüreden befejeződik az országos borverseny. Egerben fennállásának 75. évfordulóját ünnepli a mezőgazdasági szakmunkásképző iskola. 3fc Esztergomba egyhetes vendégszereplésre finnországi kamarakórus érkezik. íjc Kaposvárott átadják rendeltetésének a tanácsi magas- és mélyépítő vállalat központi telepét. Komlón megkezdődik a Kodály Zoltán nemzetközi kórustalálkozó. j)c Szombathelyen több megye ügyvédjelöltjeinek részvételével perbeszéd-ver- senyt rendeznek. Üj cikkel gyarapodott a zöldáruválaszték e héten. Szolnok megyéből megérkezett az első 10 mázsás főzőtökszállítmány. Egyéb zöldáruból is több van: újburgonyából 400 mázsa, hagymából és fokhagymából 75 ezer csomó, új sárgarépából és gyökérből 45 ezer csomó érkezett. Fejeskáposztából 700 mázsa, karfiolból 80 mázsa került az Agrokon- zum Vállalat főraktáraiba. A karalábé viszont még mindig kevés, bár a múlt heti mennyiségnél jóval több a beérkezett 25 ezer csomó A kelkáposzta feliratkozott a hiánycikkek listájára. Az egész országban nincs kínálat, mert a korai fajták lefutottak, s a középkoraira még több mint két hetet kell várni. A zöldborsó mennyisége meghaladta a 350 mázsát. A múlt heti uborkaszegény napok után az importszállítmányok érkezése enyhített a gondokon. A beérkezett 160 mázsa pótolja a még mindig késlekedő szabadföldi uborkát. Sokat javult e héten a gyümölcsellátás, hisz cseresznyéből 250, földieperből 100 és egresből 20 mázsa érkezett az Agrokonzum boltjaiba. Az ,,új” főzőtök induló ára 18 forint, az újburgonyáé 11-ről 8 forintra, a karfiolé 16-ról 8.80-ra, a zöldborsóé 13-ról 8 forintra csökkent a múlt hét vége óta. A zöldpaprika 40 fillérrel, illetve egy forinttal olcsóbb (2,40 és 3,60), a fejeskáposzta ára 5,60-ról 5 forintra mérséklődött. A cseresznye kilója 9, 13,50 és 16 forintba kerül, a földieper ára is „zuhant”, mert hét végére 20, 26 és 34 forint, méretnek megfelelően. Moszkvában egy új park, a Művészetek parkja” közepén megkezdődött egy új palota, a Szovjetunió állami művészeti galériájának építése. Az épület nemcsak azért érdemel figyelmet, mert méreteit — hossza 256 méter, szélessége 93 és magassága 23 méter — tekintve hatalmas, hanem azért is, mert felhasználja az építőipar legkorszerűbb vívmányait. A galéria terveinek készítésénél alaposan tanulmányoztak minden olyan kérdést, amely a művészeti alkotások érzékelésének pszichológiájával, a tárgyak bemutatásával, a helyiségek akusztikájával stb. függ ösz- sze. Nagyszámú kísérletet végeztek és ezek alapján döntöttek a természetes viláA vitában elhangzottakból kiderült, hogy éppen idejében határozták el a lázbérci táj védelmét. A védett terület egyelőre kisebb, mint a tó egész vízgyűjtő területe, de így is sokat lehet tenni azért, hogy ne szennyeződjön, fertőződjön a tároló vize. Dr. Takács Sándor, a megyei KÖJÁL igazgatóhelyettese elmondta, hogy rendszeresen vizsgálják a vízgyűjtő terület vízfolyásait. Intelem a horgászoknak Nemrégiben megállapították, hogy egy közeli vízi- szárnyas-telepről kórokozókkal fertőzött szennyvizet hozott a tóba az egyik patak. Különösen sok gondot okoz, hogy a tavat tápláló csermelyek több községen keresztül folynak. Az egészségügyi követelményeknek meg nem felelő árnyékszékek, szeméttelepek fertőzhetik a patakokat. Nem gítás mellett, amelyek szükség esetén mesterséges fénynyel, lumineszcens lámpákkal egészítenek ki. Ennek fénytartománya közel áll a nappali világításhoz, A galé (,• minden termében szigorúan meghatározott hőmérséklet és nedvesség- tartalom lesz, s ezt bonyolult kondicionáló rendszer biztosítja. A tervezet mindazt tartamazza, ami kényelmes feltételeket teremt a látogatóknak, hogy élvezzék a művészet itt kiállított alkotásait. A galéria kiállításait egy- időben 9000 látogató tekintheti meg. Lesz az épületben kényelmes társalgó, kávéház, cukrászda és szalon, ahol művészi alkotásokat lehet vásárolni, továbbá 250 000 kötetes könyvtár. akarják kitiltani a horgászokat a tó partjáról, de bizony számukra is kell árnyékszékről gondoskodni, s az is kívánatos, hogy fedett szemét- tárolókba dobálják a hulladékot: üres konzervdobozokat, ételmaradékokat stb. Elmaradt a bírság A védetté nyilvánítandó terület 8400 hektárra tehető. Ezen a területen termelőszövetkezetek gazdálkodnak, és fiakitermelés is folyik. A mezőgazdaságban pedig egyre nagyobb arányú a kemizálás. Mielőbb felül kell vizsgálni, mennyi jut a mérgező anyagoikból a csapadékvíz, illetve a szabad vízfolyások közvetítésével a tóba. Megfontolandó továbbá, hogy e körzeten belül hol és milyen körülmények között lehet tárolni mérgező anyagokat. Sajnos, az érintett községek tanácsai eddig nem tettek meg mindent azért, hogy megelőzzék a tároló szennyeződését, Nem folytatták ie azokat a szabálysértési eljárásokat sem, melyeket egy korábbi vizsgálat alapján a KÖJÁL javasolt azok ellen, akik a szigorú felszólítás után sem gondoskodtak portájukon a szennyvíz derítéséről, szikkasztásáról. A járási tanács képviselője ígéretet tett, hogy felülvizsgálják ezt a bírságolási ügyet és a jövőben következetesebA májusi esők nyomán országszerte szépen fejlődik a búza, a kalászos gabonák fejlettsége általában megegyezik az elmúlt év azonos időszakáéval. A mezőgazdasági üzemek ezekben a napokban sorra kötik a gabonaértékesítési ben járnak' el a helyi ál-.im- igazgatási szervek. Körültekintő erdőgazdálkodást! Az erdőgazdaságnak arra kell ügyelnie, hogy a tavat környező hegyoldalak erdei ne károsodjanak, megmaradjon a talajeróziótól óvó növényzet. Ellenkező esetben ugyanis a csapadékvíz a tóba mosná a hegyoldalak földjét és eliszaposodhatna a tároló. Az eddigiekből is kiderül, hogy a tájvédelmi körzet első számú gazdája az Országos Természetvédelmi Hivatal, kezelője az Észak-magyarországi Vízügyi Igaza lóság lesz ugyan, de csak a tanácsok, az erdőgazdaság, a termelőszövetkezetek, horgászok, vadászok és nem utolsósorban a vízügyi szervek összehangolt, fegyelmezett munkájával érhetünk célt, óvhatjuk meg az ivóvizet tartalékoló mesterséges tó tisztaságát. Kőgombák, kőfüíkék A tanácskozás után körbejártuk a tavat. A kiadás séta tanulsága, hogy a jó ivóvizén túl sok természeti értékét is rejt ez a táj. Különleges geomorfológiai képződmény az. upponyi őshegység, s a mély szurdok fölé emelkedő sziklafalak kőgombái, barlangjai, fülkéi szintén védelmet érdemelnek. Hasonlóan a szurdokban fakadó^ Elly-forráéhoz, s a- íáz- b'érpi táj ’ számos novérty-’és allatrifckasagaiioz; Egyebek között olyan ragadozó madarak tanyáznak a viszonylag háborítatlan erdőségekben, melyekből igen kevés fészkel már nemcsak hazánkban, hanem egész Európában. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy gyönyörű ez a táj, s nem kétséges, hogy az utánunk következő nemzedékek is hálásak lesznek, ha megóvjuk számukra. BÉKÉS DEZSŐ szerződéseket a Gabonatröszt vállalataival. Eddig több mint 270 000 vagon búzára írtak alá szerződést a gazdaságok és a vállalatok, ez a mennyiség 400 000 vagonnal több, mint az elmúlt év azonos időszakában. A művészet korszerű kincsesháza Jó termést várnak Elmélkedés az emlékliáziian Kegyelettel szemlélődök a Herman Ottó Emlékházban. És emlékszem. Egy nagy természettudós nagy tanítványara — anélkül, hogy párhuzam megvonásával apostol-sértő lennék —, a Bükk szerelmesére, flórájának es faunájának lázas, de rendtartó kutatójára. A garadnaí remetére, Vásárhelyi Istvánra. Csendesen távozott, immár hat és fél esztendeje. Hogyan lehetséges, hogy éppoly’ csöndben is élt? Azt mondták, azt mondják: darabos, nyers ember volt. Lehet. Amikor első alkalommal felkerestem, ott kucorgóit a pisztrángos tó partján, gumicsizmában, guggolva is óriásként. Csak a szeme sarkából méltatott egyetlen pillantásra s azt dörögte: — Te mit akarsz itt?! Halat? Azt nem! Eredj a piacra . .. ! Aztán tovább etette húsdarabokkal kedvenceit, vízbe mártott kézből. Mondtam — hazudtam — életemben se ettem halat, nem szeretem. Csak nézni, ahogy úszkálnak. Tán órákig is ott téblábol- tam a sarkában, anélkül, hogy szóltam volna. Búcsúzáskor azt mondta: hát, ha látni akarod őket, fene bánja, nézd meg máskor is. És én máskor is megnéztem. S ha jól emlékszem, a harmadik vagy negyedik találkozásunkkor érkezett el ismeretségünk odáig, hogy megkérdezte: te, mondjad csak, hegy hívnak és ki vagy? Megmondtam. Mire ő: nem szeretem az újságírókat. Rólam ne firkálj. Aztán — tudom is én, hány év múlva — egyszer a kezembe nyomott egy kis nyomtatott füzetet. Ö írta. S a címoldalon belülre: „Baráti szeretettel, Vásárhelyi István”. Nyers ember volt? Lehet. De a sündisznó előjött a hívására, a teknősbéka ott topogott a nyomában, a róka szelíddé vált a keze alatt. .. Lehet, hogy nyers, modortalan ember volt. Lényegtelen. A természetben élő embernek többet ér egy rigófütty bármiféle etikettnél. Zárkózottsága nem lehetett ok az elzártságra, a bizonyos értelemben vett kí- vülrekesztésre. Egy ember értékét nem a simulékonysága adja, hanem az alkotása. Alkotott-e? Rengeteget, csak azt nem tudjuk — ma még úgy igazából nem —. hogy mit és mennyit. Arról tudok, hogy több mint nyolcszáz cikket írt, értekezéseket külföldi tudományos lapokba, négy könyve jelent meg az állatvilágról (s ki tudja, hány vár még posztumusz kiadásra?), szentélyében ott láttam a magyar csigafajták teljes gyűjteményét. „Ládd-e, öregem, ez félmilliónál is több!” Alkonyattájt olykor elvitt magával álomlesöre; mert van-e szebb annál, mint amikor a természet ébred, vagy nyugovóra tér!? S ilyenkor kérdezés nélkül is megeredt a nyelve fáról, virágról, állatról, csak úgy szédült a fejem a sok-sok szakkifejezéstől. Ilyenkor teljesen átadta magát a természetnek. Herman Ottó után második tanítómesterének. Mert miként mestere, kiből iparosként lett tudós, akként a tanítvány se végzett egyetemet. Járta az erdőt, a mezőt, kutatta a hegyek csúcsait, folyók és tavak mélyét. És tanult, tanult... Hogy élhetett oly' nagy csöndben a ga- radnai remete? Nem ismerték? Hiszen több mint ezerkétszáz tudományos előadást tartott! S amit mondott, sohasem cáfolták. „Kutatásaiban csak azt állította, csak azt írta le, amit bizonyítani tudott” — mondotta egyik tisztelője, s még hozzáfűzte: „Ez az ember elhunyt és mintha nem is élt volna, feledésbe merült.. Mostanában egyre gyakrabban röppen a szó: publikáljuk nemes tisztelettel e város holt és élő nagyjait. Kell ez nekünk — s nem nekik elsősorban —, nagyon kell, mert a nagy alkotó-sietségben valahogy megfeledkezünk azokról az érzelmi kötőanyagokról, amelyek a város szellemiségének mozaikjait összetartják és felfogva a csillogó érték világát, visszatükrözik a városra, növelvén rangját. Vásárhelyi István nagyjaink sorába tartozik. Nem azért, mert Herman Ottó tanítványa volt; azért, amit alkotott, oly nagy szenvedéllyel s ebben feltétlenül hasonlítva mesteréhez. Bizton hiszem, hogy a meg- feledkezés nem feledés, pusztán afféle holtpont, amiről ha elmozdulunk, olyan értéket kapunk Vásárhelyi István hagyatéka által, ami gazdagabbá tesz valamennyiünket. S amely gyarapítja ismereteinket arról a környezetről, amelyben élünk, amelyre oly büszkék vagyunk, s amelyet olyannyira oltalmaznunk kell. Ügy tűnik, mozdulóban vagyunk. H. Szabó Béla természetvédelmi felügyelő azt mondta: birtokunkban van már Vásárhelyi István nyolcszáz cikkének bibliográfiája. S kiadják! (Jó volna mielőbb ...) És ... és lesz emlékmúzeum is. A pénz megvan rá, az épületet, a helyet keresik. És októberben Herman Ottó síremlékével együtt rendeződik a tanítványáé is. Mert ott nyugszik együtt mester és tanítvány. Van, akiket ez felháborít. Az ő dolguk. A miénk viszont: hogy a jóllehet nyers természetű, nem eléggé becsült, de a természet ismeretéért és megismertetéséért egész életét adó embernek tartozunk annyival, hogy közkinccsé tegyük életművét. Mert: 1914-ig volt egy Hermán Ottónk, 1968-ig egy Vásárhelyi Istvánunk, de lehet, ki tudja, hosszú-hosszú évekig akad-e még Bükk- szerelmes, aki folytatja a gyönyörű munkát? .... Erre gondolok itt, az emlékházban, kegyelettel emlékezvén Herman Ottóra. És ... és Vásárhelyi Istvánra! CSALA LÁSZLÓ
