Déli Hírlap, 1974. június (6. évfolyam, 127-151. szám)

1974-06-06 / 131. szám

a miskolciaké a szó Lesz-e csend a Katowice , mellett ? K. L.-né miskolci olvasunk levelét május 16-i számunk­ban közöltük. Eszerint a Szentpéteri kapuban levő Katowice étteremből olyan hangos zene szűrődik ki, hogy az a környék lakóinak nyugalmát zavarja. Miskolc megyei város Tanácsa V. B. Kereskedelmi Osztálya a pa­naszt kivizsgálta és megálla­pította annak valódiságát. A hiányosság megszüntetésére felhívta a Miskolci Vendég­látóipari Vállalat vezetőinek figyelmét és utasította őket, hogy a tett intézkedésről szerkesztőségünket is tájékoz­tassák. * Remélhetőleg ez mielőbb megtörténik, s arról olvasóin­kat tájékoztathatjuk. Előre-hátra számla Szokatlanul magas gázszámlát kaptam a napokban, ami már csak azért is feltűnő volt, mert a legutóbbi hónapban a kedvező időjárás miatt lényegesen kevesebb gázt fogyasztottam, mint az­előtt. Amikor elballagtam a fizetőhelyre, megállapították, hogy a gép kissé előreszámlázott, node sebaj, a legközelebbinál majd ennyivel kevesebb lesz. Minden tiszteletem a technikai kultúráé, elismerem a gondolkodó gép tényét, de emlékezőgéppel még nem találkoztam. Nem tudom, fog-e emlékezni az a gép arra, hogy most többet számlázott, tehát le kell vonnia belőle leg­közelebb. Nem lenne jobb, ha azok, akik a gépeket kezelik, pontosabban kezelnék? A közönség szolgálatában hoztak már ennél nagyobb áldozatot is... M. I. Megszűnt a veszély Május 23-i számunkban szóvátettük. hogy Lyukóvölgy Kiskirály-dűlőben, ásózás közben, akna és gránát ke­rült a felszínre. A tanács III. kerületi hivatalának értesí­tése szerint ők ezt az illeté­kes hatóságoknak már je­lezték. Most Almássy Béla, Miskolc III., Fazola H. u. 23. sz. algtti lakos — az első levél aláíróinak egyike — közölte szerkesztőségünkkel, hogy május 28-án az aknát elszállították. Vízre száll a család a Hámori-tavon. i (Ägotha Tibor felvétele) Egy kellemes nap Tokajban A nagy kaland Vélemény egy tábláról A napokban elhelyeztek két „Megállni tilos!” táblát a Papszer utcában. Bár ez Miskolc egyik legforgalma­sabb és legveszélyesebb ut­cája, a táblát mégis felesle­gesnek tartom. Harminc éve járok erre, de még kocsit ezen az útszakaszon megállni nem láttam. Nincs is minek, hiszen tégla- és kőfal hatá­rolja. Emellett itt van — a múzeum mellett — egy ha­talmas parkolóhely, mely minden igényt kielégít. Sze­rény véleményem szerint a Rákóczi utcai elágazáshoz kellene inkább egy „Előzni tilos!” tábla, a szembejövő forgalomnak pedig a Rácz György utcához — írja dr. Sz. K. miskolci olvasónk. Az elmúlt héten a Közgazda- sági Szakközépiskola KlSZ-szer- vezete vezetőképző foglalkozás­sal egybekötött kirándulást szer­vezett a „borok városába”, To­kajba. Először a kilátóhoz veze­tett utunk, ahol Kele tanár úr tartott ismertetőt a nagyközség történetéről, a híres Tokaj-Hegy- alj a borászatáról. Ezután a Ká- kóczi-pincét néztük meg, amely mellett a nagy matematikus. Dienes Pál szülőháza all. A jó­ízű ebéd elfogyasztása után a helytörténeti múzeumban tettünk látogatást. Sajnos, közben az eső Mostanában sokat beszél­nek—írnak a bejáró dolgo­zókról. Magam is évek óta közéjük tartozom. Sajnos, az utazás sok szabad időt vesz élj de * ezt még csak tetézik a mindennapi bosszúságok. Hatvan felől a 6422. sz. vo­nat 7 óra 07 perckor érkezne a Tiszai pályaudvarra, azon­ban a rendezőből csak hosz- szabb-rövidebb várakozás után engedik be a szerel­vényt az állomásra. így a fél Szabálytalanság? Emberség! Az elmúlt hét egyik reggelén várakozunk a perecesi őrháznál, a buszmegállóban. Már nincs csúcsforgalom, nyolc óra körül van. Szakad az eső. A Kilián felől befut a gyorsjárat. Az első ajtónál négy gyerek száll fel, a legnagyobb is alig múlt tízéves. Mindegyiknél táska, úgy látszik, testvérek. A vezető — a bizton­ság kedvéért — bemondja: a gyorsjárat a Marx térnél nem áll meg! A négy gyerek oda sem figyel, nézik, mit csinál a vezető. A Szikra mozi után a nagyobbik felágaskodik és jelez, hogy le akarnak szállni. Az első ülésen valaki megszólal és közli a gyerekekkel, hogy a sofőr bá­csi bemondta a mikrofonba, hogy nem áll meg a busz a Marx té­ren, csak a Tanácsház térnél. A négy gyerek arcán rémület, a két kisebb már sírna is. A na­gyobbik magj^arázza, hogy ak­kor nem érnek el az iskolába, mert ők villamossal szoktak jár­ni, de mivel már nagyon késő volt, azért ültek buszra. A vezető nem értette ugyan a gyerekek beszédét, de látta kétségbeesett tekintetüket, sírásra görbülő szá­jukat. A Marx téri benzinkútnál jobbra húzott, kinyitotta a veze­tőfülke ajtaját és szinte apás sze­retettel oktatta ki őket arra, hogy máskor ilyen buszra ne szánja­nak. Még megígértette velük, hogy a zebrán mennek át és ezzel továbbindultunk. Öröm volt látni a négy boldog gyer­mekarcot, s az autóbusz vala­mennyi utasa örömmel nyugtázta az emberséget. Sajnos, a nevét nem tudom, a kocsi rendszámát sem, de aki naponta utazik ezen a vonalon, többször is találko­zott már vele: kedves, figyelmes modorával mindig az utasok se­gítségére van. Idősebb, szemüve­ges, őszülő hajú gépkocsivezető­ről van szó. Sőtéri Istvánné Miskolc Körbevitorlázni a Földet Először a világon DR. HERÉDY DEZSŐ, TÁRD KÖRZETI ORVOSA ELHATÁROZTA, HOGY KÖRÜLHAJÓZZA A FÖLDET. MEGLEHETŐSEN SZOKAT­LAN, HOGY EGY ORVOS NEKIINDUL: KÜRÜLHAJOZNI A VILÁGOT ... is eleredt, így a Tavernában vár­tuk meg az idő jóra fordulását. A társaság Itt képeslapok írásá­val, beszélgetéssel, vidám nótá- zással töltötte el az Időt. Az eső megszűnte után átsétáltunk Sza- bolcs-Szatmárba és a Tisza part­ján telepedtünk le. Bár fürdésről szó sem lehetett, mégis nagyon jól éreztük magunkat és a 25 tagú társaság vidám hangulatban sok szép élménnyel tért haza Miskolcra. Juhász Imre Miskolő 8-as munkakezdésre bejáró dolgozók szinte naponta el­késnek. Az lenne a kérésünk, hogy a 2320. sz. vonat — mely Miskolcra 6 óra 47 perckor érkezik — álljon meg minden állomáson (személy- vonatról lévén szó), így Ernő­dön is, hogy az itt várakozó több száz utas időben érkez­hessen munkahelyére. Emel­lett a 6422. sz. vonat zsúfolt­sága is csökkenne, ha nem lennénk „kötve” egy vonat­hoz. Bényei Rudolfné Ernőd ROVATVEZETŐ; MOLNÁR SANDORNE TEL EFON SZAMA ! 1S-ZZ1 helyenként 100-nál is maga­sabb decibelértékeket mér­tek. Az erős zajhatás követ­keztében néhány munkás hallása kisebb mértékben károsodott is. Nagyothallók­ká váltak és számukra a huzamosabb csend sem je­lent már regenerálódást. Porkoláb Sándor gépészeti osztályvezető tanulmányt ké­szített arról, miként lehetne mérsékelni a káros zajhatá­— Az ötlet kölyökkoromig nyúlik vissza —■ mondta a mosolygó, percek alatt derűt és. bizalmat kaltő. , fiatalem­ber. (Mindössze 34 éves.) — Abban a korban, amikor in­dián törzsfőnök akar lenni mindenki. Mostanában „fa­jult” odáig, hogy az idén szeretném megvalósítani áb­rándomat. Amikor először előhozakodtam tervemmel, a családom is nevetett. Meg­boldogult édesapám azt mondta: előbb járjam ki az orvosi egyetemet... Így az­tán friss diplomával a zse­bemben jelentkeztem a Du- nahajózási Részvénytársa. Ságnál, ahol ugyan orvosra nem volt szükség, de felvet­kívül magas ára miatt egyik napról a másikra elképzel­hetetlen. Ez persze nem je­lenti azt. hogy lemondanak a munkakörülmények javítá­sáról. Sajnos, a régi gépek mellett a terület szűkös vol­ta miatt már aligha lehet szó hangtompító falak beépí­téséről. Legfeljebb bizonyos mennyezetfelü leteket lehet ellátni hanghullámtörőkkel. N. J. tek hajósinasnak. Egy évig dolgoztam az 1300 tonnás Dunaújvároson... ♦ Örök tavaszban A hajósinas orvos pedig dolgozott és figyelt az álmá­ért. Hol egy leszakadt kör­möt kellett visszavarmi, hol tífusz ütött ki. Dr. Herédyt bizalmukba fogadták a ha­jósok és tanítgatták. Papp László hajóskapitány épp­úgy, mint később (a szára­zon) Szomor Kornál, a Ten­gerésztiszti Akadémia tan­székvezető tanára... A Föld legszebb részein, örök tavaszban akar hajózni dr. Herédy Dezső. Útvonala: Kanári-szigetek — Barbados, — Panama-csatorna — Gala­pagos—Tahiti—Samoa— Fid. zsi (Ausztrália?)—Karácsony- szigetek — Cocos—Jóremény- ség-fok — Kanári-szigetek. Tehát keletről—nyugatra ke­rüli meg a Földet a passzát­szelek vidékén. Ha ellenkező irányban kerülné meg a Föl­det, hetedik lenne az egye­dül vitorlázók között. Kelet­ről nyugatra viszont még senki sem kerülte meg szóló­ban a Földet! — Ez az út ugyanis ál­talában három évig tart, mert meglehetősen sokat vesztegelnek a hajók a tró­pusi forgószelek miatt (vi­dékenként változik a nevük: tájfun, hurrikán stb.) Én egy-másfél évesre tervezem az utat. A trópusi forgósze­lek ideje ismert, úgy szer­vezem, hogy mindenhová „jókor” érkezzem. ♦ Tardi harmat A hosszú vitorlázást a tik­kasztó magány miatt kerülik el a legvakmerőbb tengerjá­rók. is. Az „üvöltő” negyve­nesek és „vijjogó” ötvenesek vidékén egyedül hajózni vak­merő kaland. (A déli 40. és 50. fokon „üvölt”, illetve „vijjog” a vitorlázat kötél­zete — régi tengierészkifeje- zés.) — A magánnyal is meg kell birkózni. Az is egy próba. Az egyedüllét ikinzó érzése miatt majdnem háromszor annyi kalóriát fogyaszt a szóló-vitorlázó, mint egy vá­jár ... s még így is 10—15 kilót fogy egyetlen harminc- napos átkelésnél. Hosszú lista lenne mind­azt felsorolni, ami szükséges az útra. Dr. Herédy két má­zsa élelmiszert visz. Magyar konzerveket; mert magyar vállalkozásnak tekinti az utat. Ezért vág neki a Föld körülhajózásának Balaton 24 típusú vitorlással. Ez 7,45 méter hosszú, 2,30 széles, merülése 1 méter 20 centi. Árbocának hossza: 9,50 mé­ter. Vitorlafelülete 25,30 négyzetméter. Felszerelésé­hez áramfejlesztő motor, ivóvíztank, automata szél­kormány, mentősziget, lengő­tűzhely tartozik, hogy csak a legterjedelmesebbeket em­lítsük. — Mi lesz a hajó neve? — Tardi harmat. (Régi „matyó” história, hogy a kövesdi nagy esőben indul Mezőkövesdről. Útköz­ben találkozik a tardi em­berrel s megkérdezi: esett-e ott is? Áh, csak egy kis har­mat ... Aztán, ahogy a kö­vesdi odaér Tardra, látja, hogy a fél falut elvitte az ár ... így nemcsak azt jelöli a „Tardi harmat”, hogy honnan indul gazdája, ha­nem azt is: ha sikerül a vi­lágraszóló kaland, akkor sem történt semmi... egy kis harmat az egész.) ♦ Mai y óország követeként Az előzményekről és a fel­készülésről hosszasan lehetne még írni. A legutóbbi fordu­lat hogy a hajót mégsem kell drága pénzen szállítani az Adriáig, mert jelentkezett egy hajós-barát: levontatják a tengerig, mint stoppost. Sokáig beszélgettem tardi otthonában dr. Herédy De­zsővel. Így búcsúzott a nem mindennapi vállalkozásba vágó fiatalember, aki novem­berben indul a Kanári-szi­getekről: — Rengeteg diaképet és matyó holmit viszek magam­mal. Bárhová kerülök is a világban, megmutatom: íme, ez a hazám! Ez a föld, ahon­nan jöttem. Ilyen bor terem itt és ilyen babákat készíte­nek asszonyaink... NYITRAY PÉTER Hangelnyelők, hullámtörők Csökkentik a zajt a betonelem gyárban Az építő- és az építőanyag­iparban nagyon sok az erős zajjal dolgozó gép. Arra tö­rekszenek ugyanis, hogy mérsékeljék a nehéz fizikai munkát. Ez sikerült is nagy teljesítményű berendezések üzembe állításával. Most vi­szont a zaj-, a fény- és a hő­hatás ellen kell megvédeni a dolgozókat. A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsolcai gyárában a vállalat pszichológiai cso­portja felméréseket végzett. Az üzemcsarnok egyes ré­szein az elfogadható 75 deci­bellel szemben 80—90, de sokat. Többek között java­solja a zajforrások közelé­ben elhelyezhető hangelnye­lő falak felállítását, illetve hullámtörők beépítését. (Por­koláb Sándor az idén fejezi be tanulmányait a Nehéz­ipari Műszaki Egyetem gaz­dasági mérnöki szakán. Dip­lomamunkája is az üzemben végzett ergonómiai vizsgála­tok elemzésére, feldolgozásá­ra épül.) A gyárban elmondották, hogy a zajos gépek, gépso­rok cseréje, új technológiák beállítása hozhatna csak tö­kéletes megoldást. Ez azon­ban a termelőeszközök rend­Késve érkezünk munkahelyünkre

Next

/
Oldalképek
Tartalom