Déli Hírlap, 1974. június (6. évfolyam, 127-151. szám)
1974-06-06 / 131. szám
Egy szociológiai felmérés tapasztalatai mwm A víz nem hideg, csak piszkos. Kék kesztyűben követ raknak Tisztítják Eddig találtak: tojássütőt, telefonkagylót, lyukas lábast, aktatáskát, vasgerendát, több kilóméternyi drótot és természetesen irdatlan mennyiségű követ. Pedig a Szinva tisztítása csak hétfőn kezdődött meg, s a felső szakasz — ez a munkákat megelőző terepszemlén derült ki — tartogat még néhány meglepetést. A Hoffmann Ottó utcánál például építésből visz- szamaradt betongyűrűt, följebb egy vaskályhát, matracot és bizony néhány kutya-, macskatetemet is. Csákánnyal, gereblvével A Köztisztasági Vállalat dolgozóival a selyemréti házak mögött találkoztam. Combig érő csizmában bányászták a vizet, csákánnyal, gereblyével húzva-vonszoiva a víznél is mélyebb iszapból a múltat és a miskolciak .szemetelő kedvét idéző hulladékot. A parton formás kis csomókba gyűlt a kő, rozsdás vas és egyéb kacat. Az égszínkék mosogatók esztv űben dolgozó emberek (mert bizony a József Attilát versre ihlető Szinva-mederben most a mosogatólénél is szennye- sebb lé folyik) csak azért izgultak, hogy időben érkezzék a teherkocsi, mielőtt még néhány jótét lélek visszadobálná az ölben partra cipelt köveket. Az iszapot is Néhány napon belül a Kun Béla utcától a Tiszai pályaudvarig tiszta, gazmentes lesz a Szinva medre. A tervek szerint szeptemberig a Baross Gábor utcától a Kökény utcai hídig érő, mintegy nyolc kilométeres szakaszon tisztítják ki a Szin- vát, s ezt követi a Hejő, a Pece és a többi városi vízfolyás gyomtalanítása és megtisztítása. Farkas László, a városi tanács vízügyi csoportvezetője elmondotta, hogy a nyár derekán az ÉVIZIG szakemberei megkezdik a Szinva iszaptalanítását is. Ez lényegesen nehezebb és költségesebb munka az előbbinél, ezért több évig is eltarthat. A tervek a napokban készültek el, csak még a kivitele* 'V ■ .< Nagy csizmás emberek csákányozzák a vizet. A Szinva gyomra szemetet rejt. (Kerényi László felvételei) REFLEKTOR Ma Budapesten a SZOT- székházban megjutalmazzák a legjobb munkahelyi könyv- terjesztőket. Békéscsabán a hűtőház megkezdi a zöldborsó feldolgozását. Egerben könyvtárosok és könyvterjesztők tanácskoznak. + Kisvárdán fennállása 25. évfordulóját ünnepli a kisegítő iskola. Szegeden a Lidicei Emlékműnél koszorúzási ünnepséget rendeznek. % Szek- szárdon közlekedéstudományi ankétot tartanak. zés technológiája nem bizonyos. A munka a rézsűk meredeksége és a nagy beépítettség miatt speciális, nehezen gépesíthető; legfeljebb egy szállítószalaggal könftyíthető a lapátos emberek és a markológép munkája. A Szinvából irdatlan meny- nyiségű hordalékot kell kibányászni, mert néhol méteres az iszap. Ez pedig azt jelenti, hogy méterenként tíz-tizenöt köbméter anyagot kell kiszedni az egyébként kövezett medrű patakból. Kéímillió forint A városi tanács az idén kétmillió forintot költ a miskolci, közterületen levő, vízfolyások tisztítására. Hatalmas pénz ez, s arra figyelmeztet, hogy a most folyó munkát nem lehet évenként ismételni. Egyáltalán nem szüségszerű, hogy az ipari szennyvíztől amúgy is ftrtőzött Szinvát szeméttel, papírhulladékkal, matraccal, vaskályhával tegyük még csúnyábbá. A város folyóinaik tervszerű és teljes tisztité:it eddig nem volt érdemes elkezdeni, mert túl sok volt a vizekbe vezető szennyvízlefolyó és nem épült ki a pari-rendszer. De most már halogatni sem lehetett, mert a régi és szemelés folyók partján (illetve felett) új, tiszta ruhába öltözött a város. Ezután nem a lakás- és higiéniai körülményeken múlik a Szinva vagy a Pece szennyezettsége, hanem a komfortos lakásban lakó és a közös értékeket — remélhetőleg — a saját értékekhez hasonló buzgalommal óvó miskolciakon. (brackó) 3. II lakásigények ,,Taktikai99 megfontolások Hány szobás legyen ? A család nagysága nem döntő A lakásigényekről tulajdonképpen nincs áttekinthető képünk. Az, hogy ki milyen lakásban szeretne élni, még viszonylag a legegyszerűbb formában éppen a lakásigénylők körében vizsgálható. Az ő igényeik ugyanis csak „szabályozottan” érvényesülhetnek. Egyfelől azeket az igényeket korlátozzák a hatóságok. amikor a „jogosultság mértékét” meghatározzák. De az igényeket meghatározzák olyan körülmények is, hogy a tanácsi szervek rendelkezésére álló új lakásállomány választéka adott, a régi, kiutalható lakások száma pedig felettébb kevésnek bizonyul. És nem utolsósorban jelentősen befolyásolják az igényeket bizonyos, a lakásigények benyújtásakor és az igénylési lapok kitöltése során követett „taktikai” megfontolások; amikor például valaki kisebb lakást igényel, mint amilyenre jogosult, csak azért, mert úgy véli, hogy ilv módon hamarabb juthat lakáshoz. És legfőképp: aki a hatósági úton kíván lakáshoz jütni. az az esetek többségében beletörődik abba, hogy bérházban, több emeletes lakóépületben lakik majd, jóllehet egyáltalán nem biztos, hogy ilyen házgyári lakás lenne álmai netovábbja. Mert az minden korábbi kutatás során kiderült, hogv a lakásra váró emberek korántsem építenek légváraka!, és lakásigényedet, vagyis azt, hogy milyen lakásokban szeretnének élni, a gazdasági lehetőségeikkel való reális számvetés alapján fogalmazzák meg. A napi sajtóban örökös polémia folyik akörül, hogy kis vagy nagy lakásokat építsünk-e, hogy kicsi-e az 53 négyzeméterben megállapított átlagos lakásnagyság vagy sem? Amikor azt vizsgáltuk, hogy az igénylők hány szobás lakásokat igényeltek, és ezt összevetettük azzal, hogy a lakáselosztó hatóságok szerint milyenre jogosultak, akkor nagyjából a következőket tapasztaltuk. A tényleges igények szerinti megoszlás és a jogosultság mértéke szerinti megoszlás korántsem esik egybe; igen jelentős az eltérés. Mégpedig két irányban. Többen igényeltek ugyanis háromszobás lakást, mint amennyien „jogosultak” ilyenre, pontosabban kb. két- szerannyian szerettek volna ilyen lakásokban élni, mint amennyinek az igényeit a lakáselosztást végző hatóságok „elismerték”. Másfelől viszont lényegesen kevesebben kértek garzon-, illetve szoba-konyhás lakást, mint ahányan csak ilyen lakásokra jogosultak. De alighanem tévednek, ha ebből azt a következtetést vonnánk le, hogy az emberek általában elégedetlenek a lakások nagyságával és ezért szeretnének legtöbben háromszobás lakásokban élni. Mint kiderült, a családnagyság és az igényelt lakások nagysága között (nem is beszélve a komfortosságról, tehát a lakás minőségéről) és a család nagysága, illetve a gyermekek száma között csak Igen laza kapcsolat vap. Vagyis egygyermekes családok, tehát háromtagú családok éppen úgy igényeltek háromszobás lakásokat, mint ahogyan a sokgyermekes családok között is vannak olyanok, akik beérik kétszobás, sőt másfél szobás lakással is. Vannak azután olyan igénylők is, akik egyáltalán nem óhajtanak összkomfortos lakást; hogy igen jelentős azoknak az egvedü’álló igénylőknek a száma, akik másfél szobás lakásokat kérnek stb. Azt tehát, hogy ki milyen lakásra vágyik, nagyobbat akar-e vagy beéri kisebb lakással is; összkomfortos lakást igényel-e, vagy éppenséggel komfortnélküli lakás Is tökéletesen megfelelne neki, csak a lakbér legyen alacsony — nem egyszerűen az dönti el, hogy milyen nagy a család, vagy egyszerűen mennyi a gyerekek száma. Az emberek lakásigényét döntően életstílusuk, életmódjuk, származási helyük, családjuk összetétele, a család fejlődésének fázisai (növekedő, stabilizálódott, széteső családok), a családfő foglalkozása. jövedelme, társadalmi státusa stb. határozza meg. Éppen a fentiekre való tekintettel, bármilyen prognózis, melyet e tárgyban készítünk, szükségképpen nem lehet más, mint nagyfokú bizonytalansággal terhelt előrejelzés. Mert hiszen a lakáshoz juttatott családok élete folyik tovább: a család növekszik, a szülők különválnak, a férj magasabb pozícióba kerül, a nagylány férjhez megy: az igények „újratermelődnek”. TOTH PÁL, Sokat jelent, ha kész a szerszám A Diósgyőri Gépgyár Legységének Balla Géza vezette szocialista brigádja a tervezettnél lényegesen korábban teljesítette kongresszusi vállalásának 3. pontját. Az 1—9675 MSZ OP. 16 típusú lyukasztószerszámot ugyanis a tervezettnél két héttel korábban készítették el. Emellett — terven felül — átadták a termelőüzem részére az 1—92674 MSZ P—20 típusú lyukasztószerszámot is. Ez utóbbi teljesítményük azért jelentős, mert a 87 ezer forint értékű szerszámot három héttel a korábban kért határidő előtt adták át. Felülvizsgálják a bérházak A házgyári lakások szellőzői ellen sok kifogás hangzik el; felül kellene vizsgáltatni ezeknek a berendezéseknek a működését. Valós-e a hír, hogy ezt a munkát a Borsod megyei Kéményseprő Vállalat szakemberei fogják elvégezni, s egyáltalán indokolt egy ilyen vizsgálat? — kérdeztük Vi- szokai Tibort, a vállalat tómérnökét. — Többen szóltak már amiatt, hogy a fürdőszobában, WC-ben és a konyhában levő berendezések nem működnek megfelelőn. Az Betonba fojtott vágyak A minap teljesen véletlenül jelen voltam egy tárgyaláson. Dr. Bartus Elemér, a városi tanács építési és közlekedési osztályának kertmérnöke „szentesített” két tervet. Az egyik rajz a Vörösmarty utca mentén kialakítandó belváros bölcsődéjének kertjét, a másik az avasi intézményközpont közvetlen környezetét ábrázolta. Kiderült, hogy a bölcsőde udvara kisebb lesz a normában meghatározottnál is. Hogy miért lesz kisebb? A tervező szerint azért, mert csak ennyi területet kapott. Miért kapott kisebbet, mint kellett volna? Nyilván azért, mert ez értékes terület és a város- rendezők igyekeztek minden tenyérnyi helyet kihasználni lakásépítés céljára. A magyarázat logikus és első hallásra elfogadhatónak tűnik, hiszen lakásból még jó néhány évig nem tudunk annyit építeni, hógy sok lenne. Ám, ha egy kicsit belegondol az ember, akkor rájön, hogy az a néhány négyzetméter, amivel megkurtították a bölcsőde udvarát, nem oszt és nem szoroz a lakásépítésben. A kisgyerekeknek viszont néhány méter is sokat számít, hiszen ennyivel tovább lehetne futni fogócskázás közben. Az avasi lakótelepen remélhetőleg gondoskodnak elegendő zöldterületről. Hol, ha itt nem? Mégis elszomorító volt hallani, hogy az intézményközpontot körülfolyó betonba milyen nehéz belecsempészni néhány fát, virágot. Az egyik oldalra nem lehet, mert észeki fekvésű és ott kevés növény élne meg, a másikon távvezeték húzódik, a harmadikon lépcső, a negyediken ... Hosszas fejtörés után jutottak el odáig a kertész- mérnökök, hogy talán-talán néhány fával mégiscsak lehetne többet telepíteni. Az ember fára, virágra vágyik. Es maga fojtja betonba vágyait. Nem tervezünk mi valamivel több követ és betont magunk köré, mint kellene? Nem szabjuk túl szűkre életterünket? Tudom, hogy a terület drága, hogy minél jobban „széthúzunk” egy lakótelepet, annál többe kerülnek a közművek, annál többet kell útra, járdára költeni. De amíg hidegen mérlegeljük a gazdaságossági szempontokat, néha elfeledkezünk a forintban ki sem fejezhető értékekről: egészségünkről, közérzetünkről. A tervek felülbírálata a szakemberek dolga. A fentiek csupán egy laikus dobogásaként foghatók fel. Talán nem is éppen most kellett volna háborognom, talán jobb példákat is találhattam volna annak a már közhelyszámba menő igazságnak a bizonyítására. hogy kevesebb fával, virággal, gyeppel ajándékozzuk meg magunkat, mint érdemelnénk. Később aztán szánjuk magunkat fukarságunkért. (békés) utóbbi — mivel a házgyári lakások többségében gáztűzhely van — különösen veszélyes lehet. Az EMI túlterheltsége miatt nemigen vállalná ezt a munkát, ezért valószínűleg mi végezzük az ellenőrzéseket. — Tárgyalnak már ilyen megbízatásról? — Tárgyalunk; többek között a MIK-kel is. Vállalatunk már most is rendelkezik megfelelő műszerekkel ilyenfajta mérések elvégzésére, ám ha széles körben kell ezeket a méréseket elvégeznünk. bővítenünk kell műszerparkunkat is. Borsod megyében már eddig is több ezer házgyári lakás épült, s az ezentúl épülő lakások döntő többsége is házgyári. Senki számára nem lehet közömbös, hogy szellőzőberendezéseik a célnak megfelelően működnek-e. (Egyébként ez a nem házgyári lakások hasonló berendezéseire is vonatkozik). Nyilván népi véletlenül találták a bérlők a lakás konyhájában azt a kis táblácskát, amely felszólít mindenkit, hogy a szellőzőberendezések eltömítése tilos és élet- veszélyes! Ha ez így van, nyilván fontos, hogy a szellőzők megnyugtatóan üzemeljenek. Ny. I. Tejkóstolás Tejtermék-bemutatót rendeznek ma a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat 621-eS tejbüféjében, ahol a vendégek a turmixitalokat is megkóstolhatják. Hasonló kiállítás lesz ma a MTESZ-ben is és Özdon a tej büfében.
