Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-16 / 113. szám

Fiatalok a járm* programért A közelmúltban Győrött, a Magyar Vagon- és Gépgyár­ban tartotta ülését a KISZ KB járműprogram-védnök- ségi operatív bizottság. Az ülésen — amelyen részt vet­tek a Lenin Kohászati Mű­vek és a Diósgyőri Gépgvár KISZ-bizottságának képvise­lői is — az üzem- és mun­kaszervezés helyzetéről, az üzemi KISZ-szervezetek ez­zel kapcsolatos feladatairól, valamint a közúti jármű­programban végzett propa­gandamunka időszerű tenni­valóiról tárgyaltak. Holland partvédelmi módszerrel Érdekes kísérlet színhe­lye volt tegnap Szolnokon a Tisza város felőli partja: a holland partbiztosítás szak­emberei tartottak bemuta­tót. A Tisza partján olyan műanyagból, nádszövetből és rőzsekötegből álló védőfelü­letet építettek ki, amely a legveszélyesebb folyó hullá­mainak sok évig ellenáll. Az Országos Vízügyi Hivatal úgy tervezi, hogy több ma­gyar folyó kritikus szaka­szán bevezeti a holland part­védelmi módszert. í(c Reggel a Tiszáin ,Agotha Tibor felvétele) Telefon, levél, majd újra te­lefon. Panaszok. Május elseje előtt, amikor az új autóbusz­menetrendről írtunk, szóltunk a 7-es busz (Búza tér—Felső- zsolca) járat útvonalának meg­hosszabbításáról, Korábban a busz Felsőzsolcán a Hősök te­réig közlekedett. Bő másfél kilométerrel lett hosszabb az új útvonala; ma a Rákóczi ut­cáig közlekedik. Változott ter­mészetesen a menetdíj is. A panaszkodók azt teszik szóvá, hogy régebben 2 forintért, ma csak 4 forintért utazhatnak a hetesen. Való igaz: a szakaszhatár n,em a hajdani végállomáson, hanem Miskolc közigazgatási határánál, a Csorba-telepnél Talpalatnyi bolt Miskolc nyitott város, s ez azt jelenti, hogy fölhúzott so­rompó fogadja mindazokat a vállalatokat és szövetkezeteket, amelyek a Szinva partján szeretnének „sátrat verni”. Így aztán van budapesti illetőségű virágboltunk (Rozmaring), állami gazdasági ABC-üzletünk és tibolddaróci borozónk. A nyitott kapuk elve alapján nyílt meg két esztendővel ez­előtt a HUNGARHOTELS és az AGROKONZUM HUNGARO- KONZUM-ja, s bizony, csak a cégjelzés különbözteti meg a tanács, a szövetkezet és a Csemege Vállalat kosaras emblé­mát viselő élelmiszerüzleteit. Az ország második városának kereskedelmi sokszektorú- sága nemcsak a felismert és kihasznált lehetőség bizonyítéka, hanem azt is példázza, hogy Miskolc jó piac, azaz nagy for­galomra, a befektetés hamari megtérülésére számíthat az, aki itt boltot nyit. A 190 ezres város üzleteiben (amelyek még legalább harmincezer bejárót is ellátnak) egy esztendő alatt annyi portéka fogy, amelynek pénzben kifejezett értéke egyenlő az LKM nemesacél-hengerművének teljes beruházási költségével. Borsod 11 milliárdos kiskereskedelmi forgalmá­ból a megyeszékhely több mint négymilliárddal részesedik, s ezért is élnek meg itt az „idegenek” az évenként milliárd forintot forgalmazó Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi és Borsodi Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat, valamint a fél- milliárdot ostromló Centrum mellett. Miskolci sajátosság az is, hogy egy szövetkezet, a Miskolci Áfész, olyan nagy sze­repet vállaljon egy megyeszékhely lakóinak áruellátásából. Nem is hinné az ember, de a városban 38 üzlet és 18 ven­déglátóhely viseli a szövetkezet tévé tornyos-felségjelét. Jó ez a több csatornás kereskedelem, mert olyasfajta ver­sengés lehetőségét rejti, amely a fogyasztó javára válhat. Igaz, a kedves vásárló nem az emblémát nézi, hanem az árut, nem az érdekli, hogy ki a gazda, hanem hogy tele-e a polc. Nem titok, hogy városunk több üzletet is elbírna. Épül, ha lassan is, a Miskolci Áfész másfél ezer négyzet- méteres Búza téri ABC-je, decemberben nyílik a lakberen­dezési áruház, amelynek tőszomszédságában — társulásos alapon — szövetkezeti iparcikk-áruházat emelnek. Summa- summárum, ebben a tervidőszakban egy miskolcira számítva körülbelül két talpalatnyi hellyel bővül a miskolci üzletek alapterülete, s 1975-ben egy lakosra 0,7 négyzetméter be­vásárlóhely jut. Ez a lakosonként számított két cipőtalpnyi hely sok mil­lióba kerül. Csak a Belkereskedelmi Minisztérium által Bor­sodnak megítélt állami támogatás összege az elmúlt 3 évben 117 millió forintot tett ki. Más kérdés, hogy az üzletgyara- pitó, újabb cégeket Miskolcra édesgető szándék nem mindig párosult az otthonteremtés gyors megoldást ígérő törekvé­sével. Kevés a hely, kevés az építésre alkalmas telek, nincs iroda (csak irodaházépítési tilalom), s egy tucatnyi lakóházat magába foglaló lakótelep is hamarabb felépül, mint egy-egy boltocska. A lakótelepeken megszokott látvány a bódé-bolt, s alig van a városban olyan kereskedelmi vállalat, amely ne lenne szűkében a helynek. Jó illusztrációja ennek a helyzet­nek a januártól (sok vita árán) Miskolcra telepített két nagykereskedelmi vállalat iroda- és raktárgondja. A két, egész Észak-Magyarországra kiterjedő hatáskörű cég vitán felül növeli a város presztízsét, gazdasági súlyát, csak a két, nagy ügyfélforgalmú vállalat valamelyik vendége meg ne kérdezze, miért van az iratszekrény a folyosón ... S. l van. így azok, akik Felső- zsolca Miskolchoz közel eső részén laknak, valóban rosz- szabbul jártak. A Miskolci Közlekedési Vállalat még a járat terve­zésekor tárgyalt a Felsőzsol- cai községi Tanáccsal. Az út­vonalhosszabbítás a felső- zsolcai lakosok tanácstagi be­számolókon és más fórumo­kon gyakorta hangoztatott kérése volt. Akkor a válla­lat vezetői, gazdasági számí­tások alapján, bejelentették, hogy ezt csak a szakaszhatár módosításával együtt rendel­hetik el. Az autóbuszok for­dulónként több mint három kilométerrel tesznek meg többet. A falu így is kérte az útvonal módosítását. Nagy József, a felsőzsolcai tanács titkára kérésünkre el­mondotta, hogy tudnak ezek­ről a panaszokról, számítot­tak is rá, de a tervet falu­gyűlésen a község lakossága hagyta jóvá. A meghosszab­bított útvonalat úgy jelölték ki, hogy számítottak a köz­ségnek a távlati rendezési terv előírta növekedésére. Az árváltozás csak a zsolcai la­kosság kisebb részét érinti, azokat, akik eddig is az autóbusz útvonala mellett laktak. Az új menetrend több örö­met okozott, mint bosszúsá­got. Kiegészítésként mind­ehhez csak annyit; a zsol- caiak döntő többsége bérlet­tel utazik. Nekik az árválto­zás havi 20 forint különbsé­get jelent. Azok viszont, akik eddig másfél kilométe­reket gyalogoltak, most a há­zuk közelében szállhatnak le az autóbuszról. B. G. Az epiimoÉ iiirtpáf Tegnap délben néhány percre leálltak a szalagok és a gépek a veszprémi Bakony Művek óriás csarnokában, ahol 1970-től gyártják a ma­gyar-szovjet megállapodás alapján a Zsiguli-alkatrésze- ket. Két szocialista brigád vezetője átadta az egymillio- modik kürtpárt és a szintén egymilliomodik komplett ab­laktörlő berendezést Takáts Lászlónak, a gyár műszaki igazgatójának, aki köszöne­tét mondott, méltatva annak az 1100 dolgozónak munká­ját, akik Veszprémben és a gyár tapolcai üzemében a Zsiguli-program megvalósító _ sán fáradoznak. REFLEKTOR Ma Budapesten, a Palace­szállóban sajtótájékoztatót tart a Mercedes-Benz cég. 3)c Békéscsabán aktívaérte­kezletet tartanak a megye fiatal szövetkezeti lakás­építői. * Forráskúton (Csong- rád megye) magyar—szovjet baráti találkozót rendeznek. ^ Szentesről több vagon ka­ralábét indítanak útnak a hazai és külföldi piacokra, Szolnokra észt delegáció ér­kezik. Jk Szombathelyen ki­hirdetik a madárvédelmi pá­lyázat eredményét. Szé­kesfehérvárott vendéglátó­ipari tanácskozás kezdődik. Mit hír el a Szinva fedele? Az elmúlt év végén kezd­te meg a Közlekedési Építő Vállalat miskolci főépítés­vezetősége a Szinva beíedé- si munkáit a régi fürdőépü­let sarkától a sportszerbol­tig. Egyúttal elvégzik a Szin­va vonalának korrekcióját és a meder rendezését. Je­lenleg hatvanan dolgoznak a befedési munkákon. Az épí­tők munkáját kotrók, autóda­ruk gumikerekű rakodók se­gítik. Kétoldalt vasbeton fa­lat építenek ki, a meder al­ját betonlapokkal bélelik ki. Kérdés, hogy befedés után ezek az autóparkolásra is al­kalmas betonlapok mit bír­nak el? Honnan is tudhatná a nem miskolci, távolról ér­kező autós, hogy ahol áll, alatta föld alá bujtatott pa­tak folydogál... A KÉV miskolci főépítés­vezetője, Haraszti Jenő közöl­te, hogy a tetőzet teherbíró­képessége a legnagyobb te­herbírású hidakéval vetek­szik. Olyannyira, hogy akár magasra rakott teherkocsik is állhatnának rajta szorosan egymás mellett. Most a legfontosabb Befejezni, ami még hátra van Gazdálkodás és városfejlesztés A napokban beszámoltunk a városi pártbizottság mel­lett működő gazdaságpoliti­kai és várospolitikai munka- bizottság együttes üléséről, amely a IV. ötéves terv vá­rosfejlesztési tervének vég­rehajtásáról, illetve a kö­vetkező ötéves terv város- politikai céljairól tanácsko­zott. A témát feldolgozva, a két bizottság jelentést ter­jesztett a városi párt-végre­hajtóbizottság elé. A végre­hajtó bizottság állásfoglalá­sáról — kivonatosan — az alábbiakban tájékoztatjuk olvasóinkat. A nagyüzemek függvénye — Helyes volt — hangsú­lyozta Dojcsdk János elvtárs, a megyei pártbizottság titká­ra, aki részt vett a vb-ülé- sen —, hogy a város gazda­sági életével összefüggésben került sor a városfejlesztés jelen és a következő ötéves tervre szóló tárgyalására, hi­szen a város fejlődése ko­moly mértékben függ — el­sősorban — a nagyüzemek sikeres munkájától. A terv­ciklus első két évében még — különböző okok miatt — mérsékelt volt a gazdasági fejlődés. A múlt év mérlege már kedvezőbb helyzetet mutat: a gazdálkodó szervek tevékenysége hatékonyabbá vált. a gazdasági munka eredményessége egyre job­ban megközelíti a középtávú terv célkitűzéseit. Most az a feladat, hogy — figyelembe véve az említett pozitív ten­denciát — mindenütt fogal­mazzák meg konkrétan a hátralevő teendőket és azok végrehajtását kapcsolják össze a felszabadulás 30. év­fordulója, valamint a XI. pártkongresszus tiszteletére indult munikaversennyel, il­letve e kezdeményezés szel­lemével, amelv újabb lendü­letet ad. Rendkívül fontos a jelenleni ötéves terv vala­mennyi céljának a tcHesité- sc. mer+ ez a. k^iv^uló h”^i- sa a következő tervciklus­nak. Csak reálisan! A végrehajtó bizottság be­hatóan foglalkozott a követ­kező ötéves terv városfej­lesztési kérdéseivel. Ponto­sabban: a városrendezés elvi kérdéseivel, hiszen a lehető­ségek konkrét ismereteivel még nem rendelkezünk. Az elképzeléseket a következő — körülbelül — két évben még különböző fórumok tár­gyalják, majd egyeztetik a szaktárcákkal. Hasznos vi­szont, ha az elképzelések ko­rábban megszületnek, s majd úgy döntenek róla. mire fut­ja a ma még nem ismert anyagiakból. Az alapelv változatlanul a lakásépítés. szorgalmazva közben, a város komplexebb fejlesztését, ezt is elsősorban úgy, hogy mindenekelőtt a nagyüzemi munkásság élet­színvonala növekedjék. To­vábbra is fontos fejlesztési Hetvenmilliós felelősség Az együttműködés szép példáját adja ' a Diósgyőri Gépgyár beruházási osztá­lyának „Ogyessza” MSZBT szocialista brigádja és a BÁÉV „Pollack Mihály” szo­cialista brigádja. A XI. párt- kongresszus és hazánk felsza­badulásának 30. évfordulója tiszteletére tett vállalásaik között szerepel az a szerző­dés is, amelynek célja a be­ruházási munkák jobb elő­készítése és a kivitelezés meggyorsítása. Ezeknek a munkáknak az értéke az idén és jövőre meghaladja a 70 millió forintot. feladat lesz a közművesítés, a tömegK.ozieK.eoes, az útépí­tés, a vízellátás javnasa, az egeszcKigugy. az áruellátás, a bölcsödéi, óvodai terohelyek. bővítése, az iskolák korsze­rűsítése. Erőteljesen foglal­koztatta a végrehajtó bizott­ságot az a gond, hogy a la­kások ugyan elkészültek, de a kapcsolódó létesítmények nem. Ezen a helyzeten javí­tani kell. Néhány — a közvéleményt erősen foglalkoztató — kér­dés is vita alapját képezte. Például: a kéreg alatti villa­mosvasút. Bár szükség van rá — nagyon nagy szükség —, a következő ötéves terv­ben csak az előkészítésnek — de alapos előkészítésnek! — van realitása. A számítá­sok szerint — 1972-es ár­szinten — 3 km hosszúságú kéreg alatti vasút megépíté­se 1,8 milliárd forintba ke­rül. Erre egyelőre nincs pénz; jó lenne, de a lakás fontosabb. Évek óta sürgető feladat a Martintelepet a várossal összekötő Y-híd megépítése is. A tervpályázatot már ki­írták, a tervbírálat ez év végén lesz. Majd az akkori árajánlat dönti el, mennyire lehet reális a munka elkez­dése. „Szellősebb” várost Az említettekhez képest apróbb, illetve csak annak tűnő kérdésben is született a vb ülésén elvi állásfoglalás. Ilyen többek között, hogy nagy szükség volna (s ez is csak az anyagiakon múlik, bár nem olyan feltételesen, mint az iméntiek) egy, az ! összekötő városrészben meg­építendő rendelőintézetre, hogy tehermentesítsék a vas­gyári egészségügyi intéz­ményt. Szóba került továb­bá, hogy az új házgyári ele­mek adta lehetőséget kihasz­nálva kerüljék a tervezők az újabb telepek uníformizált- ságát, s hassanak oda, hogy legyen szellősebb, levegőssbb a város. Nemcsak a parkok­ra, játszóterekre gondolnak. Nem feltétlenül szükséges a házakat közvetlenül az utak (és kialakítandó utak) mellé építeni. Adianak módot a majdani esetleges korszerűsí­tésre, útszélesítésre, ne jár­junk úgy, mint a Győri ka­puban, ahol egyetlen lakó­épület miatt nem szélesíthe­tő az út. Szabad előre (a jö­vő szemével) is gondolkod­ni... Cselekedj ünk továbbá megfontoltabban a környe­zetvédelem, a levegő tiszta­sága érdekében, keresve pél­dául: miként "lehetne meg­oldani véglegesen a belváros teljes gáztüzelését. ­Tapolca, Lillafüred ... Vá­rosunk e két gyöngyszeme. Gond, hogy az utóbbi eseté­ben — a függőkertre gondo­lunk — nem gazda a város. Mindkét településre vonat­kozik a kívánság: fokozato­san szüntessük meg idény­jellegűket. Sok-sok, valamennyiünket foglalkoztató kérdésről ta­nácskozott a vb. Egyrészt az előregondolkodás jegyében, másrészt csak az elvi állás- foglalást hangoztatva. A vég­leges döntés természetesen akkor születik, ha majd is­merjük az anyagialtat. Egyetlen megjegyzés azon­ban ide kívánkozik még: az MSZMP KB tavalyi határo­zata a várospolitikai felada­tokról (amely nem kizárólag városfejlesztést jelent), váro­sunk pártpolitikai testületéit, szerveit és szervezeteit — miként máshol is — az elő­renéző, jól megfontolt elkép­zelésekre s a lehetőségeket jól kihasználó tettekre ösztö­nözte. Ez feltétlenül érvényesült ezen az ülésen is! cs. L Falugyűlésen jóváhagyták, mégis... Panaszok a 7-es buszra

Next

/
Oldalképek
Tartalom