Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-14 / 111. szám

:S;Kn:v :• i ■ ■ &£■ i -t - i »* • -* Téma volt Kazincbarcikán i4 KISZ leh a lakótelepeken Megjelent a Zrínyiész Űj iskolai újság megjele­nését üdvözöljük. Napvilá­got látott a Zrínyi Ilona Gimnázium lapjának első száma, Zrínyiész címmel. A lap beszámolókat közöl az iskolai életről, helyet ad a diákok verseinek, elbeszélé­seinek. Reméljük, hogy a következő tanévben már rendszeresen megjelenő ki­advány lesz a Zrínviész, er­re enged következtetni az a tény is, hogy az első szám szerzői javarészt má­sodikosok és harmadikosok. Hz NDK-ba utaznak A Német Demokratikus Köztársaság idép ünnepli megalakulásának negyedszá­zados évfordulóját. Ez al­kalomból mintegy nyolcvan ország fiataljainak képvise­lőit hívták meg az FDJ (Szabad Német Ifjúság) szervezet vezetői. A magyar delegáció június 15-én in­dul, vezetője Benczkó Béla, a KISZ Központi Bizottsága Intéző Bizottságának tagja* a Diósgyőri Gépgyár KISZ- bizottságának titkára. Ezek a mai fiatalok?! Lezárjuk a vitát Tíz héttel ezelőtt kezdődött meg e hasábokon Ezek a mai fiata­lok című vitasorozatunk. A hozzászólások összegezésére, a vita lezárására a városi pártbizottság osztályvezetőjét kértük fel. Vallomással kezdem: töb­bet vártam ettől a sorozattól! Demcsik Iván . vitaindítója ugyan egyértelműen a köz- művelődés adta lehetőségeket és az azokhoz kapcsolódó — vagy nem kapcsolódó! — közművelődési igényeket kö­tötte csokorba, véleményem szerint azonban ez nem gá­tolhatta volna meg a hozzá­szólókat, hogy szélesebb ér­telemben is foglalkozzanak a mai fiatalság sajátos arcula­tával, hogy komplexebben vizsgálják a sorozat címében is megfogalmazott kérdésre a választ: „Ezek a mai fiata­lok...?’" Az életkor nem érdem Régi igazság: az életkor csupán állapot, sohasem ér­dem. Ebből egyértelműen kö­vetkezik, hogy kibékíthetet­len nemzedékgondokat csi­holni a mai fiatalok és idő­sek viszonyából értelmetlen erőlködés lenne. Ugyanakkor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a — talán az em­beriség történetével egyidős — törekvést sem, amely az idősebbek fiatalokat folyto­nosan „nevelő”, illetve a fiatalok idősebbekkel szem­beni „csakazértis” magatartá­sában fellelhető. Igazságosabb megközelítés tehát szerintem, ha azt mond­DIN 74 Idén ötödik alkalommal rendezik meg a Diósgyőri Ifjúmunkás Napokat. A jú­nius közepétől augusztus vé­géig tartó eseménysorozat a hagyományokhoz híven poli­tikai, kulturális és sportren­dezvényeket foglal magába. * A fénykép egyetlen pillanatot őriz meg a Sámánénekből. A tűz viliódzó fénye, a megidézett szellemalakok, az exta- tikus tánc mind-mind hiányzik. De talán az arc őrzi a va­rázslatot. A feszültséget, mellyel várja a Sámán, hogy hívó szavára feltámadjanak, megjelenjenek mindazok, akik része- j sei, cselekvői az ősi sorsnak, akik nem szakadhatnak el a vándorló néptől, melyhez olyan erős kötelékkel kötődtek, amit a haléi sem oldhat fel. Egy tehetséges színjátszó átélt alakításáról vall a kép. A Sámánének országos sikere Gőz Istvánt is dicséri. A Gárdonyi Géza Művelődési Ház Manézs Színházának produkcióját rövid időn belül ismét láthatjuk. (Herényi felv.) A nyáron — a városi ta­ri ’s jelentős anyagi tiozzá- j u'u1 Wának köszönhetően — 1100 miskolci általános és k" ’-kolás diák üdül majd a tanács Balatonmáriafür- c! in ^vő üdülőtelepén. A k: ; nagydiákok összesen hit turnusban élvezhetik Itt ■ úr örömeit. . . — egyenként tíznapos — 1 pásból háromban álta­IVo.;, kettőben középiskolá­ik ilnek. Két turnus két- hr es. Egyik a tanács kedvez­ni’vas üdültetésében része­sítetteké. o Tiásik a DVTK sport*.c!m! isiié. A fiatalok kérdeznek — az illetékes válaszol Építenek-e újabb ifjúsági parkot? első tíznapos turnus- ószi v’vő általános is­Az ban ko’árok kövvétlenül a tan­év '■‘jezése után, június 10-án "’aznak a Balaton partjára. # Május 1-én átadták Hejő­csabán a város első ifjúsági parkját. Abban minden ille­tékes egyetértett: ettől az egyetlen egy szabadtéri szó­rakozóhelytől nem várhatjuk hogy Miskolc valamennyi fiataljának szórakozási igé­nyeit kielégítse. Ennek nem­csak a park behatárolt terü­lete az oka, hanem az is, hogy a város perifériáján ta látható. Ezért jogos a kér­dés: lesz-e újabb ifjúsági park Miskolcon? Választ az LKM és a DIGÉP nagyüze­mi KISZ-bizottságától kap­tunk. — Még ebben az eszten- , dobén hozzálátunk a Vasas I Ifjúsági Park építéséhez, El­készült a tervdokumentáció, mely szerint az új szórako­zóhely a jelenleg kihaszná- 'atlan Szabadság-kert terü­ltén lesz. A két nagyüzem közösen építi majd az új lé- esítményt. A társadalmi munkák szervezésébe bekap­csolódik majd a Fiatalok Miskolcért, Miskolc a fiata­lokért koordinációs tanácsa. Ezer fiatal szórakozhat majd itt egyidejűleg a jövő nyár végétől. Nemcsak tánczenei rendezvények színhelye lesz az új park, hanem egy kis testmozgásra is lehetőséget ad. Pingpongasztalokon kí­vül kombinált tornaállványt és görgős csúszdát is elhe­lyezünk, filmvetítéseket is rendszeresen szervezünk majd. A munka tehát még az idén megkezdődik és bízunk benne, hogy 1975. augusztus 20-án a két nagyüzem és a III. kerület 'fiataljai birtok­ba vehetik a Vasas Ifjúsági Parkot. v Információink * szerint egyébként még ebbkrf az esz­tendőben hozzálátnak a le­endő Avasi Ifjúsági Kultúr- központ területén egy építő­tábor előkészítő munkálatai­hoz. Tíz—tizenöt év múlva az Avas lesz a városi fiata­lok szórakozásának, művelő­désének központja. juk: társadalmunkban idős és fiatal egyforma felelősség­gel tartozik szocializmust építő céljaink maradéktalan megvalósításáért. Csupán az élettapasztalatok nagyobbak , az egyik táborban, és az újat keresés lendülete töretlenebb még a másikban. De a fele­lősség nélkülözhetetlen élet­eleme kell, hogy legyen mindkettőnek! fisakkor már­is van egy olyan fogódzónk, amely hozzásegít a mai fiata­lok elfogulatlan megismeré­séhez, jellemzéséhez, illetve akkor azonnal elvethető az a téves megközelítés, amelyik „jó fiatalságot” vagy „rossz fiatalságot” lát mai ifjúsá­gunkban. Nagy tapasztalatú idős is­merősöm fogalmazott egyszer úgy, ifjú házasulandók szá­mára, hogy ne azt érjék el, ne azt kapják meg életük so­rán, amire vágynak, hanem azt, amit megérdemelnek. Magam is azt vallom: mai fiataljaink ne a szüleik által megteremtett valóság szenve­délyes bírálói legyenek. Ah­hoz ők semmivel sem járul­tak hozzá. Helyette inkább következetes tanulással, mun­kával készüljenek a maguk teremtette felnőtt társadalom; a közeli jövő lehető legtar­talmasabb, legkorszerűbb, te­hát legemberibb megvalósí­tására. Igazat kell adnom a DH cikkírójának, aki a soro­zat egyik számában így fo­galmazott: jó, ha az ifjúság társadalmi valóságunkat a felelősség oldaláról is köze­líti. Hiszen a társadalmi valóság nem tőlük‘függetle­nül, nem az ő sorsukat fi­gyelmen kívül hagyva alakul. S mert az emberré válásnak, így tehát a társadalomnak is a munka volt és maradt az alapja, a munka legyen kí- nek-kinek az elsődleges. Ebbe a gondolatsorba az­után már beilleszthető a kul­turált szórakozás igénye is, illetve az igénykielégítés mó­dozatainak a vizsgálata is. Ha a társadalmat éltető fejlődését biztosító munka elsődlegességét elfogadtuk, mindjárt könnyebb a másod­lagos igények, közöttük a szó­rakozás jogos igényének reálisabb megfogalmazása is. Még akkor is, ha a „mit?” és „hogyan?” vonatkozásában nem is egyezik mindenben a véleményem a hozzászólók­kal. Síléc és kazettás magnó Félreértés ne essék: nem a kukoricacsutkából készített rongybaba nincstelenséget tükröző világába szeretném visszavezetni fiataljaink gon­dolatait! Még csak nem is a felszabadulás utáni néhány nehéz esztendő személyes ta­pasztalataival szeretném ter­helni figyelmüket! Nem! De óhatatlanul eszembe jutnak saját, tanárságom évei alatt gyűjtött emlékeim a több száz forintnyi zsebpénzről, a szülők vagy rokonok vásá­rolta táskarádióról, magnó­ról, motorkerékpárról, és eszembe jutnak a mai való­ság széles skálájú szórako­zási lehetőségei is, amelyek­nek anyagi ellenértékét leg­többször a szülők zsebe bánja közvetlenül vagy köz­vetve. És nem hiszem, hogy jól van ez így! Mert a szűkebb környezetből, a családból ki­szakított százasok, olykor ez­resek nemegyszer nélkülözést okoznak. De ez a család gondja! A társadalom viszont ezt a luxust sohasem enged­heti meg magának. Ha sok­szorosan is megfontolja a fiatal, hogy — esetleg ki sem próbálható — idényjellegű sílécet vegyen-e magának (mint aminek az elkeserítő hiányát egyik hozzászóló is felvetette), vagy pedig a minden évszakban működtet­hető kazettás magnót, és leg­jobb belátása szerint ez utóbbi mellett dönt, — akkor engedtessék a felnőtt, a terv- gazdálkodáson alapuló társa­dalomnak is ez az előrelátás, ez a megfontolás. A közvet­lenül felhasználható anyagiak olykor megrészegítik a fiatal­embert, elfeledtetik vele a nagyobb közösség reális te­herbírását; az engedékenyebb családfői magatartás követ­kezményeként kialakuló kö- vetelődzés olykor a társa­dalom egészével szemben is gyakorlattá kezd válni. Szakadatlanul újítani Nem vitatom: szocialista közművelődésünk eddigi tör­ténetében követtünk el hibá­kat is. Az új közművelődési törvény az objektív társa­dalmi fejlődés kiszolgálása, meggyorsítása mellett bizo­nyára ezeket is felszámolja. De azért korántsem olyan ki­látástalan ma sem a helyzet, mint amilyennek néhány hoz­zászóló lefestette. Különösen nem lehet az, ha arra az egészséges generációs türel­metlenségre utalok, amely számtalan példával igazolha­tóan fiatalságunkban feszül. Elég csak a legutóbbi tanács­választások felelősségteljes ' időszakára vagy az ifjúsági parlamentek olykor felnőtte­ket is megszégyenítő meg­fontoltságot árasztó légkörére • hivatkozni. De ugyanígy em­líthettem volna — az egyik hozzászóló által is felvetett — önkormányzati rendszert, amely jóval több művelődési házban, szakkörben, klubban és pinceklubban érvényesül, mint azt sokan hinnék. Ezt a kezdeményező erőt kell az eddigieknél jobban kiaknázni, a közművelődési lehetőségek hagyományos formáiból csak a valóban elfogadhatót to­vábbmenteni, az avult he­lyett pedig szakadatlanul újí­tani. Valóban kevés a kulturá­lódási, szórakozási, sportolási lehetőség. De valamennyien tudjuk: egyik napról a má­sikra ebben nem történik csoda. Azt kell tehát ügye­sen, tartalmasán igénybe venni, ami van. És arra kell ráépítenünk azt is, amink lesz, és olyanná kell építe­nünk, hogy mai fiatalságunk leendő gyermekei jóval ke­vesebb hiányérzettel vegyék azt igénybe, mint a mosta­niak a már meglevőt. Ehhez viszont idősnek és fiatalnak, iskolásnak és szakmunkás­nak jobban kell dolgoznia, többet kell tennie. Rajtunk nem múlik, s tu­dom: ifjúságunkon sem! CSÖTAI JANOS az MSZMP Miskolc városi Bizottsága Propaganda és Művelődési Osztályának vezetője i Miskolciak * a Ki mit tud?-k!ubban Csütörtökön este 21.40 perckor sugározza a tele­vízió Ki mit tud?-klub cí­mű műsorát. Az adásban a miskolci Ki mit tud?-klub tagjai közül Mazsaroff Má­ria és Kazai Katalin népdal­énekesek szerepelnek majd. Rajtuk kívül többek között fellép az Illés együttes és Simái Gyula egyensúlyozó művész is. nivalója a lakóterületi KISZ-munka színvonalá­nak emelése (néhol megteremtése). A KISZ jelenlegi szervezeti felépítésé az iskolára és a munkahelyre korlátozódik. Ám életünk jelentős részét lakóhelyünkön töltjük el. Ez­ért nem mindegy, hogyan. Bővíteni kell az ifjúsági klu­bok hálózatát az új lakóte­lepeken, több sportpályára van szükség. Ma még na­gyon kevés tapasztalatunk van a lakóterületi KISZ munkáról. Ezért minden ef fajta kezdeményezés külön figyelmet érdemel. Mint Fülöp Péter, a KISZ Miskolc városi Bizottságá­nak első titkára felszólalá­sában elmondta, városunk­ban az FMMF mozgalom szép eredményeket hozott. Bebizonyosodott, hogy a x fiatalok szívesen dolgoz­nak városukért. A mozgalom erejét nemcsak az eddigi eredmények bizo­nyítják, hanem az is, hogy a város vezetősége az FMMF kezdeményezésére határozta el az Avasi Ifjúsági Kultúr- központ létrehozását. Az ilyen akciók igazi haszna, hogy a fiatalok jobban kö- i. tődnek a -városhoz, inkább magukénak érzik azt, hiszen az ő kezük nyomát is viseli a város új büszkesége, az ifjúsági park, az elkészült játszóterek, a társadalmi munkában épülő óvoda. Szó esett még a fiatal ta­nácstagok munkájáról, az if­júsági ■ lakásszövetkezetek helyzetéről, a szakmunkás- tanulók egyetemi továbbta­nulásáról és az Egy üzem, egy iskola akcióról. A szek­cióülésen a szocialista váro­sok KISZ-vezetői szorgalma­san jegyzeteltek; ígérték, hogy legközelebbi találkozó­jukon, Dunaújvárosban ered­ményekről adhatnak majd számot. (erdős) # Mint azt már hírül adtuk, a múlt hét végén Kazincbar­cikán tanácskoztak Orosz­lány, Ajka, Várpalota, Tata­bánya, Dunaújváros, Száz­halombatta, Komló, Leninvá- ros és Miskolc ifjúsági veze­tői. A megbeszélések egyik szekcióülésén a fiatalok és a város kapcsolatáról volt szó. A vitaindító előadást Főczc Lajos, a Magyar Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség Köz­ponti Bizottságának titkára tartotta. Elmondta, hogy a kormány február 28-i ülésén tárgyal­ta meg az V. ötéves terv if­júságpolitikai elképzeléseit. Ezekben t a hetekben folynak az egyeztető tárgyalások a . városok tanácsi, párt- és if­júsági vezetői között. A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség egyik fontos feladatának tekin­ti a fiatalok aktívabb részvételének elősegíté­sét a nyolcvankét ma­gyar város életében. Szólt az urbanizáció okozta gondokról, melyek természe­tesen az ifjúságot is éppen úgy érintik, mint valameny- nyi városlakót. Elmondta, hogy a fiatalok — a család­alapítás elősegítése érdeké­ben — a lakáséi osztásnál je­lentős előnyt ' élveznek. A legfrissebb statisztikai ada­tok szerint 1973-ban a lakás­hoz jutottak mintegy 40 szá­zaléka az ifjabb korosztály­hoz tartozik. Bővült a gyer­mekintézmények hálózata is. Az ifjúsági mozgalom veze­tői mégis elégedetlenek a fiatal városlakóknak a város érdekében kifejtett aktivitá­sával. A fiatalok nem élnek meg­felelően a számukra megte­remtett fórumokkal, amelyek véleménynyilvánítási jogot biztosítanának számukra. Vi­lágjelenség az emberek el­idegenedése a lakóhelytől, ezért az elkövetkezendő esz­tendő legfontosabb ten-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom