Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-14 / 111. szám

Számvetés és tervek Parkban parkol a gépkocsi Most csak játék A hordágyon fekvő „sú­lyos sérült” sziszegett: — Ne csiklandozz te! Az alkalmi mentős motorkerékpár—gép­kocsi karambol súlyos sé­rültjeit látta el, építkezésnél történt „baleset” sérültjeinek segített, áramütés érte be­tegnek adott elsősegélyt. Pedagógusok izgultak, öt­tagú csoportok versenyeztek, A versenyzők maguk jelen­tették (jól jelenteni is tudni kell!) a mentősök készítette telefonon a balesetet, men- tőfőorvos kérdezett elmélet­ből. A gyakorlat se volt könnyebb. Molnár Antal, a Magyar Vöröskereszt megyei titkár­helyettese mondotta a teg­nap kezdődött, ma befejező­dő elsősegélynyújtási ver­senyről. — Tegnap huszonkét csa­pat, százhúsz középiskolás versenyzett. A legjobb csa­pat az országos döntőn kép­viseli megyénket. Ma, az út­törők versenyén a legjobb járási, városi csapatok küz­denek. A legeredményesebb három-három csapat serleget, a gyerekek tárgy-, a csapa­tokat felkészítő pedagógusok értékes könyvjutalmakat kap­nak. A verseny célja, hogy a 5^ Ha fájna, se csinálták volna óvatosabban ... (Herényi László felvételei) is... Sínbe tették a törött kano­kat, segítettek a vérző bete­gen, a szívmasszázstól ma­gához tért az „áramütött” baba. A Magyar Vöröskereszt megyei szervezete elsősegély- nyújtó versenyének igazi eredménye a — sajnos még sokáig szükséges — hasznos tudás. B. G. Hol, mikor, mi történt? Jelenteni is tudni kell. fiatalok, ha bárhol sor ke­rülne erre, a korunkban gya­kori baleseteknél segíteni tudjanak. Ahogy a verseny­zőket nézem — tudnának Lakásépítés, vízellátás Beruházások a ,,veszélyes zónában” A várospolitikai és gazdaságpolitikai munkabizottság kö­zös tanácskozásán többen aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy már igen kevés idő áll rendelkezésünkre, egyes beruhá­zások máris a „veszélyes zónában” vannak. (Folytatás az 1. oldalról) Nos, az, hogy milyen ütemben épülnek például a lakások, nem elhatározás és építőipari kapacitás kérdése csupán. A város meghatáro­zott összeget fordíthat egy- egy évben lakásépítésre és a központi keretből kapott összegek nem egyenletesen oszlanak meg az évek között. Tehát már 1970-ben is lát­ható volt, hogy igen nehéz lesz az utolsó két év. Amíg korábban a ház­gyár kapacitásának ki­használatlansága miatt panaszkodtak a magas­építők, a hátralevő idő­ben megfeszített munká­val tudják csak össze­szerelni a tervezett léte­sítményeket. x Am mégsem a panelszerelé­sek elhúzódásától kell a leg­jobban tartanunk, hanem at­tól, hogy a szakipari mun­kák késedelmes befejezése miatt a lakások egy részét csak 1976-ban tudják birto­kukba venni a lakók. Ami pedig a vízellátást il­leti ... Köztudott tény, hogy a Hemád menti csúcsvízmű építése késedelmet szenve­dett, az első ütemet csak az idei év végére tudják be­fejezni. Ám az is megfogal­mazódott a vitában, hogy a Hemád menti kutak — a csúcsvízmű mindhárom üte­mének elkészülte után is — növekvő vízszükségletét. Egy grandiózus tervre van szük­ség, mely évtizedekre ele­gendő vizet garantál az utóbbi időben sokat szomja­zó Miskolcnak. A tanács már megbízást adott e terv kimunkálá­sára. Valószínűleg a Ti­sza vizét is számításba veszik a terv készítők A két munkabizottság ál­tal megvitatott és javasla­tokkal kiegészített anyag a párt városi végrehajtó bi­zottsága elé kerül. Egyhangú volt az a vélemény, hogy rá kell irányítani a város párt­ós tanácsi vezetőinek, a be­ruházásokban érdekelt válla­latok vezetőségének figyel­mét azokra a beruházásokra, melyek megvalósítása ilyen vagy olyan ok miatt késik. Ezek közé tartozik például a város szennyvíztisztító tele­pe, melyet — a munkák mai állása szerint — csak 1976- ban tudnak befejezni. Ha­sonlókat mondhatunk a Pa­tyolat központi telephelyé­ről, s a vasgyári művelődési ház építése is áthúzódik a következő tervidőszak első évére, számos más egészségügyi, szolgáltatá­si, illetve kereskedelmi célokat szolgáló létesít­ménnyel együtt. Miskolc IV. ötéves terve het-e csodálkozni azon, hogy szaporodtak a növekedéssel együtt járó gondok is? Ve­gyük figyelembe, hogy pél­dául lakásból 60 százalékkal több készül, mint a III. öt­éves terv időszakában. S olyan jelentős ipari beruhá­zásokat hozott ez a tervidő­szak, mint az LKM nemes­acélműve (hárommilliárd fo­rint, a HCM rekonstrukciója (négymiUiárd forint), az új húskombinát (800 millió fo­rint) és végül, de nem utol­sósorban a nemrégiben át­adott kenyérgyár, mely hosz- szú időre biztosítja a város ellátását. Miközben a IV. ötéves terv végrehajtásán munkálko­dunk, már készülünk a kö­vetkező öt évre. A tanács tervosztálya első változatban kidol­gozta a tervkoncepciót, véglegesítése után már a konkrét tervezési munka kezdődhet. Máris látható, hogy az V. ötéves terv központjában is a lakásépítés áll majd. Leg­alább 15—16 ezer új otthont kell felépíteni, hiszen a la­kásellátottság miskolci mu­tatói rosszabbak a megyei átlagnál is. A sok-sok fon­tos beruházás közül is ki kell emelni az északi teher­mentesítő út megépítését, mely nem halasztható to­vább. Sokak megnyugtatásá­ra: a koncepciók között sze- rep>el a város fürdőkultűrá- jának a fellendítése. Remél­jük, végre megépülhet az a fedett uszoda, melyet — egyéb fontos feladatok miatt — törölni kellett a IV. öt­Mire jó a zöld »eton? JEgy hektár erdő évente tíz tonna oxigént termel, és mintegy ötven tonna port fog fel. A város, erdővé so­ha össze nem álló fái — ha egyáltalán megérik a felnőtt­kort — kisebb produkcióra képesek csak. Mégis, egy- egy csenevész városi fa sok­kal nagyobb becsületnek ör­vend, mint erdei társai. Az elmúlt őszön és az idei, korán jött tavaszon ötezer fával, bokorral lett gazda­gabb a város. illetve ennél is többel,- hiszen ebben a számban nincs benne a ju­bileumi fásítás eredménye. Ez utóbbi azért is jelentős tétel, mert sok üzemi és la­kótelepi kollektíva a kör­nyezetiszépítést vállalta a ju­bileumi munkaversenyben. Az életének java részét a kőrengetegben leélő városi ember tudja, érzi, hogy min­den tenyérnyi zöld érték, minden fa, minden szál fű nekünk „terem”. A gondo­zott parkok területe a vá­rosban meghaladja az 1,3 millió négyzetmétert, egy- egy miskolcira így pontosan 7,2 négyzetméter gyep jut. Miskolc nem áll az első he­lyen. ha ezt az adatot más városokéval vetjük össze, ám azt is tudni kell, hogy míg a Szinva partján tíz forint­ba kerül egy négyzetméter­nyi zöld, addig mondjuk a Tisza partján csak hat fo­rintba. Nálunk, szétszórtsá­guk miatt drágább a park­fenntartás, és — nincs mit szépíteni a tényeket — Mis­kolcon nagyobb az elhaszná­lódás, azaz kevésbé vigyá­zunk közös kertjeinkre, lige­teinkre. Az idős parkőrök képtele­nek fellépni a rongálok el­len, és — ezt állapította meg legutóbbi ülésén a városi ta­nács végrehajtó bizottsága — nincs tudomásunk arról, hogy a rendőri szerveink helyszíni bírságolást szabtak volna ki pakrongálásért. A városi ker­tek tervezői épp>en ezért igyekeznek olyan parkot épí­teni, amelyek jobban ellen­állnak a rongálásnak. Ujj­nyi vékony fácskák helyett karvastagsáeú csemetéket ül­tetnek ki, s ahol lehet, zöld betont (azaz földdel fugá­zott, füvet termő betont) te­rítenek a házak köré. Ilyen van a Győri kapuban és a Tizeshonvéd utcai új épüle­tek mögött. A szemre is szép pázsit-betont a parkirongálás gyanúja nélkül vehetik igény­be a parkoló gépkocsik is. B. I. csak átmenetileg elégítik ki a város addig még tovább REFLEKTOR Ma Budapesten, a Belügy­minisztériumban sajtótájé­koztatót tartanak a közleke­dés helyzetéről, k Eszter­gomban szlovák szövétkezeti kereskedelmi napok kezdőd­nek. k Győrött magyar és csehszlovák vízügyi szakem­berek tanácskoznak, k Pak­son az atomerőmű építői ré­szére hatszáz adagos kony­hát és éttermet adnak át. k Pécsett Chile életét bemutató kiállítás nyílik, Szege­den építésügyi filmnapot rendeznek, k Tatabányán magyar—NDK barátsági est lesz. Búcsú a libegőtől leodolit helyett lézer A lézer építőipari alkal­mazásának lehetőségeit tárja fel az Építéstudományi Inté­zet. Jelenleg a Siemens-cég­től vásárolt berendezés gya­korlati próbáit végzik az in­tézet munkatársai. A kis tel­jesítményű lézerberendezés csak gyenge, az emberi szer­vezetre veszélytelen fényt bocsát ki, ennek egyenes irányban terjedő sugarát hasznosítják a különféle mé­réseknél. Szentendrén, a csatorna- építésnél már sikerrel vizs­gázott a lézerberendezés. A hagyományos módszernél teodolittal vagy spárgával jelölték ki a lefektetett csa­torna irányát; a lézer jelen­tősen egyszerűsíti ezt a munkát. Minden csodarab végébe, mielőtt a másikhoz illesztenék, egy céltáblát he­lyeznek. s a lézersugárba állítva a telitalálat-pontot, könnyedén meghatározható az illesztés helye. Az így tö­kéletesebben egymáshoz si­muló csövekből hosszabb élettartamú vezeték állít­ható össze, kevesebb a cső­törés. Legalább egy évtizede téma Miskolcon a libegő. Kezdetben az Avas oldalára álmodtak az újszerű megoldások iránt fogé­kony lokálpatrióták, az utóbbi időben pedig már arról volt szó, hogy az új diósgyőri lakótelep szomszédságából szállí­taná a kötélpálya a kirándulókat valamelyik közeli hegy­csúcsra. Már-már belátható közelségbe került e szép terv meg­valósítása, mivel a HCM szállítószalagot épít a kőbányától az üzemig és feleslegessé válik a régi drótkötélpálya. Ezt pedig — véltük — fel lehetne használni némi átalakítással a libegő építésénél. Sajnos, tévedtünk! Az időközben lezajlott műszaki vizsgálatok szerint a kötél­pálya megviselt oszlopzata a lebontás, más helyre való szállí­tás és újbóli felszerelés után már nem felelne meg a bizton­sági előírásoknak. A személyszállító kötélpályákat ugyanis sokszorosan túl kell biztosítani. De el kellene vetni ezt a tervet akkor is, ha kizárólag gazdaságossági szempontból vizsgálnánk. A becslések szerint ugyanis többe kerülne a drótkötélpálya költöztetése, mint egy teljesen új felépítése. El (cell tehát búcsúznunk ismét a libegötöl, de reméljük, nem véglegesen. A régi oszlopok minden bizonnyal a hulladéktelepre, majd a kohókba kerülnek, Talán a tetemes vasmennyiségért kapott pénz lehet majd az induló tőkéje annak a libegőnek, ami egyszer talán elkészül azért Miskol­con is. Persze csak akkor,< ha a HCM is úgy akarja! (békés) minden eddiginél sókkal éves terv céljai közül, több feladatot tartalmaz. Le- BÉKÉS DEZSŐ . Még is lesz kéregvasúl? Évek óta napirenden sze­repel a miskolci kéregvasút megépítése, amely — sokak szerint — alapvetően hozzá­járulna városunk közlekedé­si gondjainak megoldásához. A XII. Borsodi műszaki hetek megnyitó előadását tartó Bérezi Béla, városunk tanácsának elnöke megemlí­tette, hogy a kéregvasút ta­lán megépülhet. Amennyi­ben igen, métere — 1972-es áron számolva — 600 ezer forintba kerül. véradók jai jelentkeztek, s összesen 30 liter vért adtak térítés­mentesen a kórházak szá­mára. Olvasóink kérésére Térképek a szanáiásrőf Hol, mikor, mit bontanak Lopunk postáján, a telefonon és személyesen feltett kérdéseken lemérhetjük, hogy a miskolciak egyre élénkeb­ben érdeklődnek a városfejlesztés iránt. Ho pedig ezen o témán belül rangsorolunk, akkor őzt kell mondanunk, hogy vezetnek a szanálások. Hol, mikor, mit bontanak le? — kérdezik gyakran olvasáink. Ezért határoztuk el, hogy — a Miskolci Beruházási Vállalat segítségével — térképeken mutatjuk be, hogy o következő években mely városrészeket bontják le. Szerdától kezdve sorozatban közöljük a szaná­lási térképeket. Vasutas Véradónapcrt rendeztek teg­nap a MÁV miskolci építési főnökségén. Elsőként a ma­gasépítők és a gépállomás szocialista brigádjainak tag-

Next

/
Oldalképek
Tartalom