Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-10 / 108. szám

Kétezer tonnával több acél Bár az áprilist nem a leg­sikeresebben zárták, mégis terven telüli eredményekkel dicsekedhetnek az acélgyár­tók a kohászatban. A fe­nékjavítások munkálatainak elhúzódása miatt a martin­acélműben nem teljesítették ugyan az áprilisi havi ter­vet. mégis az első három hónap kiemelkedő munkasi­kerei miatt többlettermelést mondhatnak magukénak az üzem dolgozói. Az elektro- acélműiek man csaknem két­ezer tonnával szárnyalták túl tervüket. + Könnyűszerkezet (Herényi László felvétele) A megye idegenforgalma A bakancsos turista szemével A Hét című televíziós mű­sorban legutóbb Nógrád idegenforgalmi gondjairól láthattunk riportot. Bizonyá­ra sok miskolci, illetve Bor­sod megyei természetbarát állapította meg magában a képernyő előtt ülve, hogy mindez — sajnos — szű- kebb pátriánkra is jellem­ző. Szinte kísérteties pon­tossággal visszahallhattuk a Megyei Népi Ellenőrzési Bi­zottság tegnapi ülésén mind­azt. amit Nógrádban pana­szoltak Itt is kinézik a tu­ristaszállóból a bakancsos kirándulót — különösen, ha hátizsákjából szedi elő az elemózsiát! —, a megye megannyi szépsége nem nyújthatja sem a hozzánk látogató idegennek, sem a megyénkben éló, munkában fáradt embereknek, amit nyújthatna, mert kevés az olcsó szállás, rosszak az utak, akadozik a közlekedés és ... Soroljam tovább? A belföldi turizmus jelenével, fejlesztésével foglalkozó NEB-vizsgálat idegenforgal­munknak sok olyan beteg­ségét tapintotta ki, melye­ket tulajdonképpen már ré­gen ismerünk. így összegez­ve mégis többet mond. in­tézkedéseket sürget ez a di­agnózis. ki a gazda? Néhány gondolat, megál­lapítás, mely újra meg újfa visszatért a NEB-ülés vitá­jában. Az idegenforgalom­nak és a belföldi turizmus­nak sok gazdája van, de igazi tulajdonképpen egy sincs a megyében. A me­gyei tanács kereskedelmi osztálya gyakorolja a fel­ügyeletet. ám ennek az osz­tálynak csak .,egyik” fel­adata a sok szálon futó ide­genforgalmi teendők kézben tartása. Az Idegenforgalmi Hivatal elvileg koordináló szerv, ám ehhez vajmi ke­vés hatalma, anyagi eszkö­ze van Ráadásul olyan vál­lalatoknak (IBUSZ, Volán- turist, vendéglátó stb.) a munkáját kellene összehan­golnia, akikkel néhány te­rületen konkurrál. Csak pénz Az Észak-magyarországi Intéző Bizottság sok lelkes munkását tömöríti az ide­genforgalomnak, ám mint társadalmi szerv csupán ja­vasolhat. S a szép javasla­tok. tervek közül az elmúlt évben viszonylag kevés való­sulhatott meg — anyagi fe­dezet híján. A pénzről sokat beszéltek ezen a tanácskozáson is, mint minden olyan fóru­mon. ahol az idegenforga­lom fejlesztése szóba kerül. Egyesek úgy vélték, hogy többet kellene kapni az or­szág közös kasszájából, má­sok viszont azt bizonygat­ták — s mi is velük értünk egyet —, hogy a meglevő lehetőségeinket sem hasz­náljuk ki eléggé, s bőveb­ben buzoghatnának a helyi erőforrások is. Gondoltak itt a vállalatok támagatásá-, ra es a társadalmi munká­ra. Természetesen központi téma volt Miskolc és álta­lában a megye katasztrofá­lis szállodahelyzete. Többen kétségbe vonták annak az adatnak a helyességét, hogy Miskolcon jelenleg alig több mint feleannyi szállodai hely van, mint a háború előtt volt. Pedig sajnos, így igaz. Azt szóvá tenni, hogy a tapolcai Junó milyen hosszú ideje épülget, már felesle­ges. Unásig ismert olvasó­ink előtt is az építés kö­rüli huzavona minden rész­lete. Ez a szálloda azonban, ha el is készül, jó pénzű idegeneket fogad majd, a belföldi turisták aligha tud­ják megfizetni az árait. Per­sze a Junó is kell, mint ahogy kell az a városi szál­loda is, melynek építéséhez a vitában felszólalók szerint éppen ideje lenne hozzá­kezdeni. Bezárnak e»v turislaházat De a bakancsos turistát elsősorban az érdekli, miért kell bezáratni a szentlélek! turistaházat. s egyáltalán miért juthat életveszélyes állapotba egy ilyen létesít­mény, amikor a Bükkben ezzel együtt ;s igen kevés volt. A Turistaellátó Válla­lat —, mint hallottuk — pénzügyi nehézségekkel küszködik. A megyei válla­latok pedig nem szívesen fognak szállodaépítéshez, sőt az üzemeltetést is csak kínnal-keservvel vállalják. Valóban az anyagi érdekelt­ségű rendszeren kel! vál­toztatni? Bizonyára ezen Is, hiszen a vállalatvezetők es­küsznek rá, hogy egy szál­lodát üzemeltetni kész ráfi­I zetés. A Mátra, a Bükk vidéké­nek üdülőterületté való fej­lesztésére kormányhatározat született. Szeretnék nemzeti parkká nyilvánítani a Bükk egyes területeit, illetve Agg­teleket és környékét, A vizsgálat szerint eddig vaj­mi kevés történt a nagyra- látó tervek valóra váltásá­ért. S e megállapítás akkor is igaz, ha ujjúnkra szed­jük mindazt, amit az el­múlt években létrehoztunk, illetve létrehozunk majd az aggteleki kempingtől a Sá­toraljaújhelyre tervezett új szállodáig. A turizmus fejlesztése fon­tos társadalmi-politikai kér­dés. A KNEB tíz megyére kiterjedő vizsgálatot össze­gez rövidesen, s a tapaszta­latok segíthetik az eddiginél tervszerűbb, gyorsabb üte­mű fejlesztést. BÉKÉS DEZSŐ Egy bolt ellenezte Az AMFORA-ÉVÉRT kirakalverscnye Fennállásának negyedszá­zados évfordulóját ünnepli az AMFORA-ÜVÉRT. Ebből az alkalomból a nagykeres­kedelmi vállalat kirakatver­senyt hirdetett a különböző kiskereskedelmi vállalatok között. A versenyben részt vesz a Borsodi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat négy boltja is (két vidéki egysé­gük mellett a Marx téren levő háztartási és a Szé­chenyi utcai porcelánbolt). Különösen ez utóbbi kira­kata szép és dekoratív. An­nak ellenére, hogy — mint azt megtudtuk — a bolt vezetői és dolgozói nemhogy segítették volna, hanem in­kább hátráltatták a dekora­tőrök munkáját. Ez annál is érthetetlenebb, mivel a versenykirakat az 6 boltju­kat díszíti, s hogy valóban díszíti, arról bárki meggyő­ződhet ... Á végső szót a tanácsülés mondja ki Most nem a pénz kevés Fejlesztési alap, költségvetés, tervteljesítés a tanács-vb napirendjén •Maratoni, több mint öt órán át tartó ülést tartott tegnap Miskolc város Taná- csanaK Végrehajtó Bizottsá­ga. (Ez egyébkeni már-már megszokottá válik!?) Elsőként a Szabadság téri fürdő álla­potáról készített jelentést vette tudomásul a végrehajtó bizottság, legutoljára pedig Bárczi Béla finnországi láto­gatásának néhány mondatos értékelését hallgatta meg. A kettő között sokféle téma került napirendre, s a testü­let tegnapi munkájának zö­mét a május 23-ra összehí­vott városi tanácsülés előké­szítése, az akkori program előzetes megvitatása tette ki. Bár a végső szót a tanács­ülés mondja ki a város múlt évi gazdálkodásáról, úgy hisszük, nem lesz haszonta­lan néhány gondolatot előze­tesen is idézni a tanács 1973. évi fejlesztési alap, költség­vetési és vállalati gazdálko­dás című. könyv terjedelmű beszámolójából. A város üzemeinek jó éve — a tanácsi bevételek révén — nyomot hagyott a város gazdálkodásában is. A taná­csi pénzalapok (költségvetés, fejlesztési alap, szolgáltatás­fejlesztési alap) tömegének gyors növekedése lehetővé tette, hogy a lakosság kom­munális, szociális, egészség- ügyi és kulturális ellátottsá­gának színvonala tovább emelkedjen. Fejlesztési cé­lokra 1,2 milliárd forint ál­lott rendelkezésre, a költ­ségvetés 574 millió forintot biztosított.. így a város egy lakosára 5690 'forint fejlesz­tési és 2958 forint költségve­tési jellegű kiadás jutott. Ezek együttesen 12,7 száza­lékkal haladták meg az egy évvel ezelőttit. Mire költötte a tanács a pénzt? A felhasznált — csak­nem 940 milliós — beruhá­Eorsoeffi műszaki betek Színes műsor, II. program Érdekes előadást hallottunk tegnap a borsodi műszaki heteik alkalmából a Miskolci Postaigazgatóságon. A Köz­lekedéstudományi Egyesület Borsod megyei szervezete ár. Horváth Lajost, a Posta-ve­zérigazgatóság oszt ály vezető­jét hívta meg, aki a szí­nes televíziózás fejlesztésé­ről és a II. program kialakí­tásáról tájékoztatta hallga­tóit. Miért dráoa? Hazánkban jelenleg mint­egy 2,2 millió televízió-elő­fizetőt tartanak nyilván. A színes-tv tulajdonosok száma mindössze 2—3 ezer. Színes műsort vár vesznek Miskol­con is, nem is rossz minő­ségben. Ám sokan összeté­vesztik a színes műsort a II. programmal. Amíg ugyan­is a II. programot jelenleg Miskolcon nem vehetjük, a színes adást, akinek van pénze készülékre, nézheti. A színes vételre alkalmas televízió azért drága, mert sokkalta több benne az al­katrész, mint az eredeti ké­szülékben, s a színes tv kép­csöve például háromszor annyiba kerül, mint a feke­te-fehéré. Ez az árdifferencia nemcsak nálunk, hanem sok külföldi országban is meg­van. Kivétel talán Japán, ahol már több a színes tv- vevőkészülék, mint a fekete­fehér. Egyébként a szakem­berek véleménye szerint Ma­gyarországon 1975—80 között mintegy 15 000, az 1980 utá­ni egy-két évben viszont már mintegy 100 000 színes tv- vevőkészülékre lehet számí­tani. iz idén már Tokajból is... Az állam milliárdokat költ arra. hogy a II. programot minél hamarább, minél na­gyobb területen lehessen fog­ni. Az eredeti terv szerint a jelenlegi ötéves tervidőszak- sen Budapest és Pécs után, Tokajon. Kabhegyen, Szente­sen és Kékesen épült volna adó a II. program továbbí­tására. Az utóbbi három át-' húzódik az V. ötéves terv időszakára, ám a tokaji adó már az idén megkezdi a II. program sugárzását. A táv­lati tervek szerint 1980-ig az ország egész területén venni lehet majd az I. programot, az ország területének 70 szá­zalékán a II. programot is. 1990-re valósul meg — vár­hatóan — az a terv. hogy az ország egész területén néz­hessék a II. programot. Ami Tokajt illeti, nemcsak új adó épül, hanem egy sor más átalakítást is megvaló­sítanak. Az új adó — nagy része japán gyártmány — mintegy 30 millió forintba kerül, a járulékos beruházá­sokat nem számítva. Telje­sítménye elegendő lesz ah­hoz, hogy Miskolcon — ha nem is mindenütt — vehető legyen a II. program. 1990-től: III. program A távlati tervek azzal szá­molnak, hogy 1990 táján megkezdődik Magyarorszá­gon a III. tv-program su­gárzása is. Addigra sok-sok változás történik majd a te­levíziózásban nemzetközi vi­szonylatban is. Szinte bizo­nyos például, hogy az euró­pai országok műholdat bo­csátanak majd a világűrbe, arra sugározzák, s onnan veszik a műsorokat. Ennek egyelőre csak jogi vonatko­zásairól van szó, a műszaki megoldások kidolgozása még egy évtizedet is várathat magára. * Az előadás hallgatói szá­mos kérdést tettek fel dr. Horváth Lajosnak. Olvasó­ink nevében is kérdeztük: ha olyan drága a színes té­vézés — s drága lesz a szer­viz is — megéri-e vele fog­lalkozni? A válasz ez volt: jelenleg hazánkban mintegy 80 ezren várnak személy- gépkocsira. Ha ennyi em­bernek van pénze (átlagban 80 000 forint jut egy kocsi­ra), akkor bizonnyal lesz ugyanennyi embernek 17—19 ezer forintja színes tévéké­szülékre is. Hát. majd meglátjuk ... Ny. I. zási összegből a tervezett 1763 helyett 1822 lakás épült fel. A lakások átlagos alap- területe ötven négyzetméter. Tavaly befejeződött a lakás­építés a diósgyőri, a Gyula utcai és egy epület kivételé­vel a bulgáriöldi lakótele­pen. Az alapozásokkal meg­kezdődött a majláti és a belvárosi építés, s folytató­dik az összekötő városrész és az Avas építése. Hiba, hogy a műszaki átadás és a beköltözés között még min­dig hosszú idő (átlagban száz nap) telik el. A múlt évben számos új létesítménnyel gazdagodott a város. A lista hosszú, de gon­doljunk csak a tapolcai gyer­mekvárosra, a gépipari szak- középiskola tornatermére, az új üzletekre, járdák, utak, energiavezetékek kilométe­reire. Az óvodai férőhelyek száma 764-gyel, a bölcsődei férőhelyeké 225-tel gyarapo­dott. Jelentős a lemaradás két nagy létesítmény építésében. A csúcsvízműre az eredeti­nél 34 millióval költött ke­vesebbet tavaly a tanács, s ez azt jelenti, hogy a már régen várt átadásra még az év végéig várni kell. (Az épí­tők féléves késéssel adták csak át a munkaterületet a gépészeti generálkivitelező vállalatnak.) A szennyvíz­tisztító telep építést 'munká­latai is késnek. A végrehajtó bizottság né­hány tagja, hivatkozva a számok makacs voltára, an­nak a véleményének adott kifejezést, hogy túlságosan is sok elköltetlen pénze ma­radt a tanácsnak, azaz jó né­hány terv azért nem való­sult meg. Illetve késve va­lósul meg. mert — noha a pénz rendelkezésre áll — nem akadt kivitelező, illetve gyakori a milliós beruházá­sokat veszélyeztető apró- cseprő anyaghiány. A továbbialtban a végre­hajtó bizottság — készülve a májusi tanácsülésre — meg­vitatta a lakások elosztásá­val kapcsolatos tanácsrende­letek módosításának és ki- egésrifé'énrit tervét. A mó­dosítások tartalmazzák azo­kat a korrekciókat amelyek igazságosabbá teszik á la- káselos-rtást. továbbá azokat a t.angsrtalátokét ^rrpi'^^et a 12 ezer miskolci lakás- léén vlő között végzett 'Szoci­ológiai felmérés sorén- sze­reztek. Jelentés készült a város köztisztaságának és Darusí­tásának helyzetéről is. azzal a szándékkal, hogy az or­szág második városa rangjá­hoz iparának súlyához mél­tó tiszta ruhát kapjon, s ezt a ..ruhát” felelőtlen emberek ne tegyék piszkossá. Végezetül a végrehajtó bi­zottság az elmúlt évi költ­ségvetési pénzmaradványo­kat ítélte oda. Gondoljuk meg, 45 millió forintról van szó. Ebből a pénzből többek között kétmilliót fordítanak a Szinva lefedésére, hatvan­ezret Herman Ottó díszsír­helyének kialakítására, egy­milliót a MIK lakóház-fel­újítási keretének kiegészíté­sére, és 350 ezer forintot köl­tenek a csípőszúnyog elleni védekezésre. 1. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom