Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-09 / 107. szám

Mégy sorsjc^v. három nyeremény Egy mozdulat, ötvenezer lorint Megilletődött arcú, szőkés­barna fiatalember vár a so­rára a pénztárnál az OTP megyei igazgatóságán. Érthe­tően ö a legtürelmetlenebb. Amíg mások bizonylatokkal, okmányokkal felszerelkezve, határozott céllal érkeztek, addig ő váratlanul csöppent ide. Juhász Zoltán 25 éves edelényi gumijavító. aki egyébként a BÉM dolgozója, tegnap reggel az anyósával vásárolni jött be Miskolcra. A fiatalember mosolyogva emlegeti, hogy az anyósa rá­szólt a Búza téren: „Ne po­csékold a pénzt sorsjegyek­re!” Ö ennek ellenére vett két darabot és mindjárt az elsővel nyolc forintot nyert. Ezt beváltotta és az első bo­ríték széthajtogatása utón meglepetten olvasta, hogy nyereménye: 50 000 forint. — Nem hittem a szemem­nek, odatartottam az anyó­somnak is. hogy nézze meg. Mire ő bizonygatta, hogy ez valóban 50 000 forint. Felbon­tottuk a másik sorsjegyet is, amire nyomban nyolc forin­tot fizettek. — Nős? — Igen, van egy négyhó­napos kisfiúnk is, a felesé­gem gyermekgondozási sza­badságon van. Albérletben lakunk és a takarékoskodást csak nemrégiben kezdtük el. A fizetésem nem nagy, így havonta csupán néhány száz forintot tettünk félre. Amikor a pénztárhoz szó­lítják, megfésüli a haját, megigazítja a zakóját és úgy lép az ablakhoz. Megkérdez­ték, milyen címletekben kí­vánja átvenni az összeget. Meglepődött: — Tőlem még sohasem kérdeztek ilyet az életben. Aztán az anyósára nézett, aki valamivel arrébb állt: — ötszázasokban .jó lesz, úgy kisebb helyen elfér. — Milyen tervekkel indul haza? — lakásra van szüksé­günk, így ebből az összegből A nyereménnyel... elindulhatunk. Alig várom, hogy hazaérjek. Szinte ma­gamra kell parancsolni, hogy addig elidőzzek a városban, amíg a feleségemnek és a kisfiamnak valami csekély­séget vásárolok. Aztán az el­ső busszal sietek haza. — Kerülgette-e már a sze­rencse? — Még soha. Éppen ezért hirtelen támadt örömömben tíz süteményt vettem annak az asszonynak, akitől a sors­jegyet vásároltam. De azt már nem tudnám megmon­dani, hogy fiatal volt-e, vagy sem, szőke-e. vagy barna. NAGY JÓZSEF (Ágotha felv.j Debreceni és borsodi együttműködés Tegnap városunkba érke­zett dr. Hars Andor, a Deb­receni Agrártudományi Egye­tem rektora. Fejes László­val, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettesével aláírták azt a szocialista szerződést, amely megyénk tanácsa és a debreceni egye­tem kapcsolatának további bővítéséről intézkedik. A szerződés szerint az egyetem szakembereket biztosít me­gyénk mezőgazdasága szá­mára. míg a tanács részt vállal képzésük költségeiből. Védett erdő A magosligeti Cserköz-erdő védetté nyilvánítására tett javaslatot tegnapi ülésén a Szabolcs-Szatmár megyei Természetvédelmi Bizottság. Ez a kárpáti sáfrány leggaz­dagabb hazai termőhelye. Az ottani gyertyán- és tölgy­fák árnyékában — nyolc hektáron — szinte szőnyeget alkot ez a sötétiila virágú növény. A ritka természeti szépsé­geket őrző terület védetté nyilvánításának legfőbb célja az erdei termőhely, az erdő- állomány — gyertyános-töl­gyes. tölgyliget — fenntartá­sa. így biztosítható a kárpáti sáfrány fennmaradása. i zöldségtermesztés jelene és jövője Segítik a termelőket (Folytatás az 1. oldalról) A helyzet javulása máris látható. Az idén a tavalyinál nagyobb területen termelnek zöldséget Borsodban. A le­szerződött mennyiség 70 szá­zalékkal haladja meg az 1973. évit. Az AGROKON- ZUM például tavaly 1400. az idén 2100 vagon termékre kötött szerződést. A termelési kedv növeke­déséhez a kormányhatározat rendelkezésein túl hozzájá­rultak a helyi párt- és ta­nácsi határozatok, illetve in­tézkedések is. A megyei ta­nács például az idén négy tsz-nek ad mintegy kétmillió forint vissza nem térítendő támogatást a zöldségterme­léshez! Ez minden bizonnyal az ellátás javulásához, s az arak stabilizálásához vezet. Az ankét előadója, dr. Ti- borcz György, a MÉM osz­tályvezetője országos szem­pontból vizsgálta a zöldség- termelés helyzetét. ' őszintén beszélt arról, hogy az 1971- es kormányhatározat nem hozta meg a várt eredményt, ezért kellett az idén márcias elején ismét foglalkoznia kormányunknak a zöldség- termelés helyzetével. Az új, 1009-es és 1010-es határozat minden zöldségtermelő szek­tor számára támogatást biz­tosít. Nem is akármilyet! az a téesz például, amelyik új, korszerű növényházakat épít, s azokban öt évig zöldséget termel, megfelelő feltételek mellett csak a beruházási költség 30 százalékát fizeti saját erőből. A többi pénzt az állam adja! Vagy, ha va­lamely gazdasági egység fű­tött műanyagfólia alatt ter­mel három évig zöldséget, a beruházás 50 százalékát kap­ja meg támogatásként. Ugyanakkor a magánterme­lők, amennyiben fűtetlen müanyagfóliás termelési módra térnek át, 30 százalé­kos beruházási kiegészítést kapnak. Egy sor intézkedés az el­következendő napokban lát majd napvilágot. Például: az idős háztáji termelők meg­felelő feltételek vállalása esetén, s természetesen a zöldségtermelést véve alapul, nyugdíjjogosultságot szerez­hetnek. Egy másik MÉM- rendelkezés a jövedelem­többletadót mérsékli majd. A fentebb említett kormány­rendeletek, s a hamarosan életbe lépő miniszteri ren­delkezések gyökeres válto­zást ígérnek. Ny. I. Facsemetéi ültetnél; a munkásőrök A Diósgyőri Gépgyár dol­gozói a XI. pártkongresszus és hazánk felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére vál­lalták hogy a gyáron kívül 25 000 órát dolgoznak társa­dalmi munkában Miskolcért. A vállalás teljesítéséből ki­veszik részüket a DIGÉP munkásőr egységeinek pa­rancsnokai. tagjai is. A esa- nyiki Majális park pihenő­erdejében 2000 darab fenyő­csemetét ültetnek el, hogy a jövő nemzedék még szebb környezetben, még jobb le­vegőn pihenhesse majd ki a munka fáradalmait. Cipődivat — 1975 Kétnapos cipő- és bőr- díszmű-modellkiállítás nyílt tegnap a Divattervező Válla­lat bemutatótermében. Erre az iparvállalatok és a keres­kedelem szakembereit hív­ták meg a modellezők, hogy felvonultassák előttük az 1975 tavaszára. nyarára ajánlott kollekciót; mintegy előre jelezve a jövő év cipő- divatját. Másfél száz szépvo­nalú, sokféle színváltozatban tervezett férfi és női cipő közül választhatják ki a vá­sárlók tetszésére leginkább számottartó fazonokat, ame­lyeket kivétel nélkül hazai anyagokból már eleve nagy­üzemi gyártásra alkalmas ki­vitelben terveztek. Bemutat­tak több újfajta kaptafa- és sarokformát, valamint szá­mos új bőrdíszműmodellt is. Az utóbbiakat azzal a cél­lal, hogy segítsenek az öltö­zék-kiegészítők divatjának összehangolásában. A mai Benderek Igaza van Hámos Györgynek, amikor az Aranyborjú című többrészes tévéjáték kritikájában (Élet és Irodalom! egye­bek között ezt írja: „...az alkotók szándéka ellenére sem ismerkedhettünk meg e mű révén mai életünk valós poblé- máival és helyzeteivel.” Osztap Bender, illetve Bender Osz­kár mai megfelelői más módszerekkel dolgoznak. Az illegá­lis vagyonszerzésnek, vagy ahogy mi mondani szoktuk: „ügyeskedésnek” újabb változatait figyelhetjük meg napja­inkban. A mai szélhámosnak nehezebb a dolga, aligha lu­bickolhat — akár a legeldugottabb faluban — olyan vígan, az emberi butaság és korrupció langyos tavában, mint ancgy a „nagy kombinátor” és társai tették. Kortársunk, Bender Osz­kár a paragrafusok kitűnő ismerője és — ha tényleg olyan okos, ahogy azt Gyurkó László, illetve Darvas Iván elhitet­ték velünk — akkor ritkán lép a törvénytelenség területére. Megkeresi és megtalálja a „kiskaput”, s csak ha túlzottan mohó, .akkor találkozunk vele a Kék fényben, illetve a rend­őrségi, bírósági hírekben A minap erről vitatkoztunk egy politikai fórum szüneté­ben, míg körmünkre nem égett a cigaretta. Valaki megje­gyezte, hogy bár törvények tiltják a vesztegetést, mégis tu­domása van róla, hogy itt is, ott is becsúsztatják a zsebbe a „borravalót”, mely „jobb helyeken” 500 forintnál kezdődik. Felháborodtunk, mert a „kenés” bármilyen formája valóban vérforraló. Ám mégis inkább annak adtunk igazat, aki sze­rint a korrupciónak nem ez a legveszélyesebb változata, ma­napság sokkal finomabb módszerek a divatosak. Nem pénzt kéi- a „kombinátor” attól, akinek szívességet tett. mert ez közönséges és könnyű rajtaveszteni. Általában semmit sem kér. Csak elintézi, amit a hozzá forduló kért. Legfeljebb sejteti, hogy igénybe kellett vennie a kapcsolatait. S ezzel az ügy le is zárul — egy időre! Néhány hónappal, vagy talán évvel később azonban a szívességet tevő benyújtja a szám­lát. No, nem brutális nyíltsággal, hanem udvarias hangú ké­résbe csomagolva: „Kérlek szépen, nem tudnál segíteni egy kicsit abban, hogy-?”... És a lekötelezett, természetesen segít. Ö is végigzongorázza kapcsolatait. Az egymást elvtelenül támogatók köre esetenként hihetet­lenül nagyra tágul. S erejét azok is érzik, akik kívül reked­nek e körön. Hiszen, ha valaki előtt soron kívül megnyílik az ajtó. akkor a többieknek tovább kell vámiok, ha egyéb­ként nem viszik el az orruk elöl éppen azt, amire várnak. Szomorú, hogy a közvélemény sem elég éber a korrupció­nak ezzel a változatával szemben. Jóval enyhébben ítéljük meg például azt, ha valaki összeköttetései révén jobban fi­zető állást szerez magának, mintha néhány száz forint bor­ravalót elfogad szolgálataiért. S még szomorúbb, hogy ez a mentalitás apáról fiúra száll. Érettségi előtt álló ifjú barátom panaszolta, hogy szülei nem elég ügyesek. Baráti körüket nem jól válogatják meg, nincs senki, akire számíthatnának, ha — úgymond — rövid úton el kell intézni valamit. Irigykedve beszélt szerencsés osztálytársairól, akik — szüleik, rokonaik révén — baráti viszonyban vannak azokkal az emberekkel, akik az egyetem elvégzése után gyámolítják majd minden lépésüket. Többet érnek az ilyen kapcsolatok az ösztöndíjnál — kesergett a fiatalember. Helyeslést vagy ellenérvet várt tőlem. Az előbbit meg kellett tagadnom (szívem szerint), az utóbbi viszont gúnyos mosolyra késztette. Hadd reméljem, hogy — akárcsak kény- telenségből is — a nehezebb, de egyenes úton járva, érvé­nyesül majd az életben. Ha ezt teszi, talán lassabban halad, mint irigyelt osztálytársai, de kárpótlásul kapja azt az örö­met, mely csak a saját erejére, becsületére hagyatkozó osztályrésze lehet. BÉKÉS DEZSŐ Finn fúrókocsi a bányáknak Finn bányászati, eszközök kétnapos bemutatója kezdő­dött tegnap Pécsett. A be­rendezések rendkívüli állo­mása Baranya, mivel a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt megelőzően hozták ide, hogy a Mecseki Szénbányák szak­emberei minél többen meg­ismerjék a korszerű finn fú­rókocsik, robbanóanyagok, gyutacsok, zajvédelmi esz­közök különböző típusait. A Mecseki Ércbányának na­gyon jó tapasztalata van máris a Finnországból vásá­Fukar mondatok a békéről Béke: lám, fukar mondatokat gyűjtöttem a békéről. Mondták, nyugodt, csendes, szük­séges. Mondták kenyér- és tejize van... Tizenhét évesek mondták: napfény-színe ... Állapot? Természetes közeg annak, aki azóta született. Nehéz emlékekkel győzelmesen per­lő valóság annak, aki a háborúból is őriz emlékeket. Nem, nem kell, talán nem is szabad, hogy a mi tizenéveseink értsék azt, amit nem éltek. A gyönyörű az, hogy nekik a béke természetes, itt nálunk az egyetlen elképzelhető állapot. Az idők fakitotta em­lékek is megszelídültek. Elmúlt belőlük a borzongató félelem, a sohasem jóllakás kínja. A veszélyek tudásának ember-meg­alázó megszokása. Igen, itt nálunk az em­lékeinkből egyre inkább elmúlik a nyugta­lanság. A béke nem érzés, hanem ma már közérzet és tudás. Értés: a legszükségesebb értése, de ellene szólva a közérzésnek — féltés is. Írhatnám hogy megnőtt a világ. E földgolyót percen­ként körüljárják a hírek, olykor riasztó, máskor felháborító, nyugtalanító hírek, Á negyedszázados magyar békemozgalom e tények és a hírekben rejlő nyugtalanság ellen ható erő, amelyet a szocalistn világ- rendszer ereje sokszoroz, amelyet a világ népeinek akarata tett és tesz szükséges igazsággá. Május 9-e a világ ünnepe. A fasizmus ellen aratott győzelem napja. Egyike az emberhez legméltóbb ünnepeknek. Béke. A béke mi vagyunk. A játszótéren játszó gyerekek, a gyermeke sorsáról cso­dákat álmodó kismama, a szelíd napfény­ben nyugalmat élvező nyugdíjas, az egy­máshoz hajló fiatalok boldogsága. És a béke ugyanakkor gyár, termésbe szökkenő tábla, városok új arca, lakótelepek... Minden, ami körülöttünk van, amit magunknak terem­tettünk, ami a kezünk nyomát e világban az emberiség javára őrzi. Béke! A szükséges, a sorsunkhoz tartozó és sorsot meghatározó emberi kincs, vala­mi, amit az erőnk véd, valami, amit fél­tenünk kell, amit védenünk érdemes, ami­ért tenni alapvető emberi kötelesség. A békehónap gazdag eseménysora emlé­keztet majd. Részvételünk az emlékek előtti tisztelgés, ugyanakkor az erő gyűjtése is. BARTHA GABOR rolt fúrókocsi — úgyneve­zett minirondó — használa­táról, amit az országban el­sőként szereztek be: megóv­ja a föld alatt dolgozó bá­nyászokat a vibrációs ártal­maktól, ugyanakkor javítja a teljesítményt. Ahol ilyen be­rendezéssel dolgoznak, nincs szükség az egész testet rázó, súlyos fúrókalapácsra, pul­ton ülve kis gombokat kell csak kezelni, nem károsodik a szervezet. A kísérleti cél­ból vásárolt minirondót megszokták, megszerették az emberek, ezért a vállalat újabb fúrókocsi vásárlását tervezi. Elterjedése a mély­bányászatban megoldja a gé­pesített fúrást. REFLEKTOR Ma Budapesten a Magyar Meteorológiai Társaság dr. Réthly Antal 95. születés­napja alkalmából ünnepi ülést tart. Békéscsabán ki­lenc ifjúsági klubnak adják át a „Kiváló” cím elnyeré­séről szóló oklevelet, Kecskeméten megnyitják a „Közlekedési morál” című kiállítást. + Pécseit fennál­lása 20. évfordulóját ünnepli az úttörőház. % Salgótarján­ban ankétot tartanak a ko­hászati üzemek környezet­védelmi tevékenységéről, Sopronban „Az öregkor problémái” címmel kétnapos tudományos ülésszak kezdő­dik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom