Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-07 / 105. szám

Mától: Gyermekvcdelmi napok A következő hetekben alig múlik el nap anélkül, hogy a szakemberek, nevelőotthonok és iskolák pedagógusai ne ta­nácskoznának társadalmunk egyik legfontosabb feladatáról, a gyermek- és ifjúságvédelemről. Ankétok, beszélgetések, előadások váltják egymást Miskolcon és a megye városai­ban, nagyközségeiben. A gyermekvédelmi napok néven ma kezdődő rendezvénysorozat tematikáját a Borsod-Abaúj- Zemplén megyei Gyermek- és Ifjúságvédelmi Munkabizott­ság és Borsod megye Tanácsának Művelődésügyi Osztálya úgy állította össze, hogy mindennapos oktató-nevelő munká­jában hasznos segítséget nyújtson valamennyi részvevőnek. A Miskolci Nemzeti Színház jubileumi évadát lezáró vendégjátékok során a Katona József Színház társulatát is köszönthetjük Miskolcon. Strindberg híres Haláltáncának Dürrenmatt által újraírt változatát mutatják be. A Play Strindberg a budapesti siker után városunk közönségének is emlékezetes élményt ígér. A darab rendezője Marton Endre, a családi háromszög szereplői (képünkön) Básti Lajos, Ro- nyecz Mária és Sztankay István. Az előadás június 11-én lesz. A májusi Napjaink A gyermekvédelmi napo­kat ma délelőtt Varga Gáborné, az országgyűlés al- elnöke, a megyei tanács el­nökhelyettese, a megyei mun­kabizottság elnöke nyitotta meg, majd elhangzott az első előadás, amelyet a program szerint László József, a Mű­velődésügyi Minisztérium Gyermekvédelmi Osztályá­nak vezetője tartott. Referá­tumában a gyermek- és ifjú­ságvédelemmel kapcsolatos kormányhatározatok végre­hajtásával foglalkozott. Hosszú lenne felsorolni a gyermekvédelmi napok min­den rendezvényét, az előadá­sok címét. A pedagógia szinte valamennyi területét felöle­lik. De néhány témára már elöljáróban szívesen hívjuk fel a figyelmet. Megvitatják a hónap folyamán a kollé­giumok, diák- és nevelőott­honok ifjúságvédelmi felada­tait, az iskolai gyermekvéde­lem időszerű kérdéseit, az úttörő- és KISZ-szervezetek gyermekvédelmi tevékenysé­gét. A másik nagy témakör, amelyet több előadás és kor- referátum tárgyal, az állami gondozott gyermekek hely­zete és a velük foglalkozó intézmények, illetve pedagó­gusok feladatai. Előadások Több mint nyolcvan szov­jet színház vesz részt azon az országos szemlén, ame­lyen Puskin művei alapján alkotott vagy életrajzának egyes mozzanatait megjele­nítő színműveket mutatnak be. A nagy orosz költő emlé­kének szentelt színházi fesz­tiválra Puskin születésének 175. évfordulója alkalmából kerül sor. „Erről az eseményről kü­lönösen ünnepélyes keretek között emlékezünk meg jú­nius 6-án, de az egész idei év, lényegében a ' .puskini múzsa’ éve” — mondta Mi­hail Carjov színművész, a Szovjet Színházi Társaság elnöke. A moszkvai színházbará­tok körében nagy érdeklő­dést keltett a költő színpad­ra átdolgozott életrajza, amely Arnold Gesszennek, a neves Puskin-kutatónak a műve. A Puskin emlékének szen­telt színházi fesztiválba va­lamennyi szovjet köztársaság tevékenyen bekapcsolódott. A nagy orosz költő művei­nek hősei ma a Szovjetunió több mint harminc nyelvén szólalnak meg a színpadok­ról, közöttük olyan nyelve­ken is, amelyeknek az 1917. évi októberi forradalom előtt még írásuk sem volt. A szovjet színházak műsor­tervében különösen jelentős sora foglalkozik a szellemi­leg, érzelmileg sérült gyer­mekek helyzetével. Szó lesz a fiatalkorú bűnözésről, ezzel együtt pedig arról is, hogy mindennek megelőzésére mi­lyen intézkedések születtek eddig. A gyermekvédelmi napok programját más jellegű ren­dezvények is színesítik. Súly­ban a Mozgásjavító Általá­nos Iskolában és Nevelőott­honban értelmi fogyatékos gyermekek tanulmányi vetél­kedőjére várják a szakembe­reket. Járásonként megren­dezik a nevelőszülők érte­kezletét. Mindezzel együtt pedig alkalmat adnak a gye­rekeknek is a szereplésre: sportvetélkedő, gyermekrajz- kiállítás és a nevelőotthon­ban élő tanulók szakköri munkáiból rendezett bemu­tató egészíti ki a programot. A zárórendezvény május 25-én lesz. Összegzik a meg­beszélések tapasztalatait és munkájuk elismeréseképpen nevelőszülőket, nevelőotthoni tanárokat tüntetnek ki, ju­talmaznak meg. Végezetül pedig, méltó befejezéseként az eseménysorozatnak, ünne­pélyesen felavatják a mis­kolci Gyermekvárost. (makai) helyet foglal el a „Borisz Go­dunov” című tragédia. Neves szavalóművészek Puskin alkotásaiból álló, új műsorokat készítenek elő a jubileumra. A munkás, a munka ábrá­zolása mai magyar líránk­nak, prózánknak is egyik központi problémája. Foko­zottan így van ez a más tár­sadalmi viszonyok között élő országok, népek haladó iro­dalmában. Ezt bizonyítja, hogy 1971. szeptember 30-án az Osztrák Kultúrpolitikai Társaság Munkásművelődési és Munkásköltészeti Doku­mentációs Központja körkér­dést intézett munkásírókhoz. Arra voltak kíváncsiak, hogy a megkérdezettek hogyan vé­lekednek a munkásköltészet lényegéről, annak két világ­háború közötti fejlődéséről, jelenlegi helyzetéről. A kér­désekre harmincán válaszol­tak. Ezeket a válaszokat közli a májusi Napjaink. Elöljá­róban a lap első oldalán Illés László Munkásirodalom — szocialista irodalom című cikkét olvashatjuk. Utal a hazai törekvésékre is, és így ajánlja az olvasók figyelmé­be a több oldalon visszatérő cikksorozatot. Bizonnyal ta­nulságos lehet mindazoknak, akiket e kérdéskör érdekel, hogy miképpen gondolkozza­nak problémánkról a nyuga­ti, kapitalista társadalom ke­retei közt, a német nyelvte­rületen élő munkásírók.” A második világháború utolsó hónapjaira, a három évtizeddel ezelőtti esemé­nyekre emlékeztet F. Csillag Olga Harminc éve történt cí­mű írása. Az elmúlt hónapban olvas­hattuk, a Vita pályakezdő költőkről című sorozat beve­zetőjét. Németh G. Béla elemző tanulmányához ezút­tal ketten szólnak hozzá; Csűrös Miklós és Zimonyi Zoltán korreferátuma elemzi tovább a hat fiatal költő el­ső verseskötetét. A Miskolci Galériában rö­viddel ezelőtt nyitva tartó két kiállításról, a Mai román festészet című bemutatóról és Kernstok Károly-emlékki- állításáról Végvári Lajos, az Országos Filharmónia ifjúsá-- gi hangversenysorozatának legutóbbi előadásáról Szak Péter ír kritikát. Folytatja a lap Fekete Gyula Egy korty tenger című sorozatát is; a most megjelent cikk címe Optimizmus. Elbeszélést Egy kisfiú örö­mei címmel ördögh Szil­veszter, verset többek között Gál Sándor, Páskándi Géza, Papp Lajos írt a májusi Nap­jainkban. Megtaláljuk a meg­szokott filmismertetéseket és a színvonalas illusztrációkat, amelyek ezúttal egy miskolci művész, Kunt Ernő alkotásai. >1— Miskolci történetkék A csengős mozi reklámja Dayka Margitot, a már akkor is nagy­hírű színpadi és filmművészt reklámszínész­ként is láttuk. Önmagát, illetve önmaga filmjét reklámozta a harmincas évek máso­dik felében. Itt, Miskolcon. Egy ócska autó­busz ablakából integetett a közönségnek napokon keresztül, a busz pedig le s fel járkált Miskolc főbb útvonalain és csalo­gatta a közönséget a hajdani Corso moziba. A kocsi oldalára rá volt pingálva a film címe: Borcsa Amerikában. Ezt a Borcsát játszotta Dayka Margit, s mert a mozitulaj­donos, Viola úr élelmes üzletember volt, maga a híres művésznő csalta be a közön­séget a filmjéhez. Nem mernék rá vállalkozni, hogy a filmet felidézzem, pedig magam is ott voltam az egyik előadáson, hiszen nem lehetett ellent- állni a reklámnak. Sem az autóbuszon fuva­rozott Dayka-Borcsa személyes csábításának, sem az egyéb reklámoknak, amivel Viola úr nem kis sikerrel becsalogatta a közönséget az autóbuszgarázsból és javítóműhelyből át­alakított Szinva-parti mozijába. A fiatalabb generációnak aligha mond va­lamit az a meghatározás, hogy a Corso afféle csengős mozi volt. Az természetesnek tűnik, ugye, hogy az előadások kezdete előtt a mozikban csengetnek, ebből tudja a kö­zönség, hogy illik a helyét elfoglalni, nem­sokára kezdődik az előadás. A csengős mo­zikban — volt ebből a fajtából az ország­ban jócskán — röviddel a vetítés vége, tehát a lámpák felgyújtása előtt csengettek. Ez afféle tapintatos figyelmeztetés volt a mozi­tulajdonos részéről. Volt, akit talán a bóbis- kolásból ébresztett a csengetés, volt akit máshonnan rángatott vissza a valóságra. Még olyan páholyok is voltak ebben a mozi­ban, amelynek a függönyét be leheteti húzni. Érdekes, hogy a függöny elől volt. (Vajori mért kellett ehhez moziba menni?!) Nos, ilyen mozi volt a Corso, amelyet ügyes gazdája télikerttel is kibővített. Ez volt az első ilyen néven hirdetett várakozó­helyiség Miskolcon, s a büfét is az ő alkal­mazottja kezelte, nem adta ki bérbe senki­nek. Amikor a Hindu lándzsást játszották, az egykori Vay-telep menekült-lakásaiból összeszedett félmeztelen suhancokat járkál- tatta lándzsával és turbánnal az utcán Viola, s azok invitálták a nézőket a filmhez. Mindenfajta filmhez megtalálta a megfelelő reklámot, de a legvonzóbb mégis az volt, hogy aki hétköznap egy héten belül bizo­nyos számú jegyszelvényt összegyűjtött — kettőt vagy hármat, már nem emlékszem —, vasárnap délután nagy kedvezménnyel, oly­kor ingyen mehetett be a moziba. Monda­nom sem kell talán, hogy diákkörökben roppant börzék alakultak ki és nagy-nagy manipulációk kezdődtek a jegyekkel, ám Viola urat nem lehetett becsapni. Hol a pénztárnál állt, hol a télikert pálmái között, s mikor a letépett jegyet az emeleti téli­kertből próbáltuk kijuttatni kint várakozó barátainknak, nem egyszer póruljártunk. De ezt borítsa fátyol. Nem Dayka Margit volt az egyetlen szí­nész, akit Viola lehozott. Igen sok rangos művész csinálta önmagának hasonló módon a reklámot. De a Borcsa Amerikában című filmből csak annyira emlékszem, hogy lát­tam Dayka Margitot busszal lófrálni a mis­kolci utcán. BENEDEK MIKLÖS Puskin-emlékév Brecht színháza Üjra csak az elismerés hangján szólhatunk a tévé színháztörténeti sorozatáról. („És színész benne minden férfi és nő ...”) Péntek este a XX. század egyik legvitatottabb, ugyan­akkor talán a modern drá­maírásra legnagyobb hatást gyakorló szerzőjét: Brechtet mutatta be Gyárfás Miklós. Tény, hogy vitatva vagy el­ismerve, de Brecht nélkül ma már nem lehet színházat csinálni. Gyárfás Miklós is elmond­ta, hogy Brecht marxista volt és kommunista. (Vitája Lukács Györggyel az esztéti­káról és ideológiai kérdések­ről folyt.) Brecht színpadán tehát a konfliktusokat, a tragédiákat nem valami meg­nevezhetetlen erők idézik elő, hanem a konkrét társadalmi, gazdasági, politikai ellenté­tek. A nézőt nem engedi el- érzékenyülni, azonosulni a színpadon látottakkal, ha­nem gunyoros fricskákkal, vagy éppen az érzelmileg te­lítettebb songokkal együtt­gondolkodásra készteti, s ez­zel mintegy alkotótársává is teszi. A (jól választott) Galllei- részletek előtt éppen ezek­ből a songokból kaptunk íze­lítőt. Fiatal művészek (Ben- cze Ilona, Timár Béla, Szalay Edit) adták elő igényesen, de nem tudták feledtetni Gisel- la Mayt (akit néhány hó­Leonardo a pincében? Mario Bordoni, egy kis "űszerüzlet tulajdonosa Mon- telupone olasz városban há­zat vett. Az új háztulajdo­nos hozzákezdett a pince rendbehozásához és ott egy csodálatosan szép régi képet fedezett fel. Másnap Mario napja láttunk szintén a té­vében). Feledhetetlen volt viszont Bessenyei Ferenc! Galilei élete Brecht életmű­vének egyik csúcsa. Az atom­bomba feltalálásának idején írta, tehát olyan időpontban, amikor az emberiség ismét 'eladta magának a leckét: áldás vagy átok lesz-e a tu­domány? Galileiben azt az értelmiségit mutatja be, aki felelősséget érez a tudo­mányért és az emberiségért. A tudós (az értelmiségi) felelőssége óriási. (Csak egy mondat erejéig: éppen erről beszéltek a 2000 felé című műsorban is.) A biológiai, a genetikai kutatások odáig ju­tottak, hogy meghatározhat­juk, de deformálhatjuk is a következő generációk fejlő­dését! Minden attól függ, hogy kiknek az érdekében használják fel ezt a félelme­tes tudást. (Soha ilyen esé­lyünk nem volt arra, hogy elpusztítsuk, eltorzítsuk ma­gunkat!) De mit ér a tudo­mány, ha nem jut több tej a római háziasszonyoknak? — kérdi Galilei-Brecht. És mit érünk mi, ha nem ért­jük meg a tudós, a költő intelmét? Ha nem figyelünk oda? Poeta dixit — a költő szól, felel a kor kérdésére. Brecht-Galilei aggodalma ma is jogos. (horpácsi) Bordoni Rómába utazott és szakembereknek mutatta meg felfedezését. Amint a sajtó közli, a római művé­szettörténészek hajlamosak úgy vélekedni, hogy a ké­pet Leonardo da Vinci fes­tette. KEDD Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20; Ki nyer ma? — 12.35: Melódiákoktól. —13.51. Tör­vénykönyv. A vád: emberölés! — 14.00: A csehszlovák kultúra hete. Bajaja. — 14.49: Éneklő if­júság. — 15.00: Hírek. — 15.10: Neményi Lili operettdalokat ene- kel. — 15.24: Rádióiskola. A bio­lógia nagy pillanatai; Művészeti kislexikon. — 16.04): A világgaz­daság hírei. — 1^5: Rádiónovei- la-páiyázat. Csontos Gábor: Ki a bátor? — 16.2S: A marosvásár­helyi Maros Művészegyüttes ze­nekara játszik. — 16.49: Vízcsi- nálók. — 17.00: Hírek. — 17.05; Zongorázik: a szerző. — 17.22: Magyarok az „Üj világban”. — 17.37: Szituációk — megoldások. Belépő-áriák. — 18.30: A Szabó­család. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: Mozart; A-dúr szimfónia. K. 201. — 19.52: Rendezte: Varga Géza. Anyám. — 20.52: Hírek. — 20.55: A csehszlovák kultúra he­te. Házimuzsika Pozsonyban. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30: Népdalok. — 23.15: XVIII. századi operákból. — 24.00: Hí­rek. — 0.10: Dzsesszfelvételekből. Petőfi rádió: 12.00: Kamaraze­ne. — L3.00: Hírek. — 13.03: Rita Streich és Nicola Rossi-Lemeni énekel. -- 13.45: időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00 Hírek. — 18.10: A senki földjén. — 18.40: Gitárral angolul! Catch the Words. — 18.55: Tánczene. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Az Esti Krónika különki­adása. Két olimpia között, fél­időben. — 20.25: Új könyvek. — 20.28: Bach: d-moll csembalóver- seny. — 20.54: Páholyból. — 22.00: Évfordulók nyomában . . . 15o éve hangzott el először a Missa Solemnis és a IX. szim­fónia. — 33.00: Hírek. — 23.15: Nótacsokor. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: 17.30—18.00: Ho­gyan keresik az új utakat a ven­déglátásban? — Könnyűzene or­gonán. —- 18.00—18.15: Borsodi Tü­kör. (Hírek, tudósítások; Közös vállalkozások; Éti csiga — ex­portra.). — 18.15—19.00: Népek znéje. — Az igazságügy fóruma. A tisztességtelen haszon: gazda­sági bírság. — Részletek zenés játékokból. Televízió: 17.50: Műsorismerte­tés. — 17.51: Hírek. — 17.55: Sakk-matl. — 18.15: Andrej Rubl- jov. — 18.50: Játék a betűkkel. — 19.15: Est mese. — 19.30: Tv­hiradó. — 20.00: Gondolatok a hétköznapokról. VI. rész. — 20.20: Melyik az igazi? — 21.45; Nyitott könyv. Balázs Anna: Egy orvos az autóbuszon; Az új lakás; Száz lottószelvény.— 22.50: Tv- híradó — 2- kiadás. Szlovák televízió: 17.20: Ifjú szemmel. — 18.15: ötvenkét ko­mikus. — 19.00: Híradó. — 20.00: A május is a metróval érkezik. — 21.10: Híradó. — 21.30: Hosszú az út az égig. Kiállítások: Miskolci Galéria (U—19): Rajzok. — Szőnyi Ist­ván Terem (9.30—18): Tamás Er­vin festőművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. A grafikai gyűjtemény új szerze­ményei. SZERDA Kossuth rádió: 8.00; Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Eper és vér. Részletek Nash-Young film­zenéjéből. — 8.33: Rossini-ciklus. A török Itáliában Kétfelvonásos vígopera. — 10.05: ..Nyitnikék”. — 11.21: Indulók. — 11 ?0- A Szabó család. Petőfi rádió: 8.00* Hírek — 8.05: Havdn műveiből. — 8.30: A, rsehszlvák kultúra hete. — A Prágai Dixiland együttes játszik. — 9.00: Hírek. — 9 03: A Ma­gvar Néphadsereg Művészegyüt­tesének énekkara népdalokat énekel. — 9.30: Mi van a varázsr dobozban? — 10.00: A zene hul­lámhosszán. — 10.30: Néhánv szó zene közben. — 11.00: Hírek. — 11.55: Néhány nerc tudomány. G\ ors­oéoírót állandó munkakörbe alkalmaz az Észak-Magyarország szerkesztősége lelentkezés személyesen Miskolc, Bajzsy-Zsilinszky u. 15. II. emelet, titkárság.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom