Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1974-05-27 / 122. szám
/ Vasasok maiálisa f a Csanvikban V Színpompás szabad szombat volt ez! A 21 boi'sodi vasasüzem mintegy 20 ezernyi képviselője gyönyörű délelőttöt töltött együtt — felelevenítve a vasasok forradalmi hagyományait — a csanyjki Majális parkban. S hogy délre ismét megeredt az eső? Hát kit zavart az? * if A vasasüzemek vezetői a kegyelet és a hála koszorúit helyezték el. a csanyiki partizán-emlékműnél. Képünk előterében az LKM vezetői (jobbról balra): Koszti Lajos, a pártbizottság titkára, dr. Csépányi Sándor vezérigazgató. Gácsi Ferenc, a szakszervezeti bizottság és Mándity József, a KISZ - bizottság titkára. if Drukkerek különböző magasságban ... (Kerényi László felvételei) Koszorúzás. Az első sorokban megyénk . és városunk párt-, állami és szakszervezeti vezetői. Dr. Bodnár Ferenc, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Üjhelyi Tibor, a megyei, Drótos László, a városi pártbizottság titkára, tanácsi, szakszervezeti vezetők, az üzemi nagyszögek ... De már a Himnuszt hallgatjuk, majd Sury Istvánt, a vasasszakszervezet titkárát. * Sportversenyek, vetélkedők, játékok. Az ózdi kézilabdás lányok majdnem két tucat gólt lőnek a gépgyáriaknak. Nagy közönségsikere van a fejelöbajnokságnak is. * Sátor alatt ebédel több ezer vasas dolgozó. Csengeri Fe- rencnével, a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat dolgozójával beszélgetek. A gépgyáriak egy része kapja sátrukban az ebédet. Tegnap este 11 órakor ment haza, ma reggel már hajnalban itt volt. Fáradt? Hát persze. De majd pihen vasárnap, vagy hétfőn. A lényeg, hogy mindenki elégedett legyen a diósgyőri Otthon étteremmel, a majálissal. Ny. I. Milyen is volt a vásár? Zárás előtt a BNV-n Szombatra befejeződtek a szakmai napok, a nagyközönség jár- ta á csarnokokat. Az utolsó kot napon a nagyközönséggel jártam a vásárt. Szombat hajnal a miskolci állomáson. Személyvonat indul a hatodikról. Tömeg. Többnyire csoportok és néhány család. A jegykezelő: — Hogy .mi lesz itt Pestig! Miskolcon máskor még a fele vonat üres. A kalauznő: — Hányán vannak? — aggódva megszámolja a jegyeket, de hát a tizennégy ember tizennégyfelé van. — Biztosan stimmel, tessék eihinúi. KISZ-esek vagyunk Tokajból. Fa-Fém Ktsz. Tetszik tudni, pontos szakma... Alig volt utas, aki ne vásári jeggyel utazott volna. A közönség számára a vásár rangja nem csökkent. • * Szombaton szinte egész nap zuhogott az eső, de a tömeget ez nem rémítette meg. Aki már kijött jegyet pecsé- teltetni, az vásárt is nézett. De mit látott? Okos gépeket, amelyek mellé odaírták ugyan a teljesítményadatokat. ám ez csak a szakembereknek mondott valamit. Szakember viszont minden tsz-tag. Tömeg vette körül a mezőgazdaságK kisgépeket, törpetraktorokat. Állandó volt a tömeg a KGST-pavi- lonban is. Máshol? Amolyan „ki mit tud?” volt ez. Még az együtt érkező csoportod is szakmákra bomlottak. Valami érdekeset azért mindenki talált. Ha mást nem, hát a vendéglátóipar árait. (Azokat ugyanis inkább csak nézegetni lehetett. Példa: libamáj saját zsírjában: 145 forint .. . !) Üj helyen új tartalmú vásár. Sajnos, ez a tájékoztatáson is érzett. Egy-egy csarnok bejáratánál sem tudták a rendezők, hogy mit talál a látogató a csarnokban. S hogy végül mindenki megtalált mindent? Ügy tűnik, sokan olvasták Móricz Zsig- mondot: Gyalogolni jó. Az LKM tárgyalójában együtt találtam Sötét Károlyt, az üzemgazdasági, Szögi Lajost, a bizonylatellenőrzési osztály vezetőjét és Fi- csor László piackutatót. — Panaszkodni is fogunk, tehát kezdjük azzal, hogy a szakosított vásároknak nagy jövője van. Szakmailag ez a korszerűbb. Sajnáljuk viszont a Népligetet. Itt még sok a félkész. Sajnos, a kohászat helye is kevesebb. Igaz, nincs olyan gondunk, hogy valamit ne tudnánk most eladni. Az üzem rangja kötelez a részvételre. — A panasz? — Félkész még minden. Nincsenek csatornák, az első napon elromlottak a vízvezetékek, rendezkedtünk már és nem volt villany. Ez nekünk legfeljebb kellemetlen, de a külföldiek miatt nem lett volna szabad ... Nekünk az kell, hogy aki . itt volt, az máskor is jöjjön. Csépányi József, az Ózdi Kohászati Üzemek főosztály- vezetője: — Mi sem eladni jöttünk, de itt azért találkoznak a kohászat vezetői, tárgyalási lehetőség a vásár. A szakosítás a jövő. Más dolog, hogy nekem például sok összehasonlítási alapom még nincs. A kohászat helye kicsi. Igazából rá sem ériem, hogy körülnézzek. Sárosi Sándor, a DIGÉP üzletkötő mérnöke: — A mérnök szemével is nézegetek. Az igazság az, hogy nincs miért szégyenkeznünk. Egyes áruinkkal elérjük azt a színvonalat, amivel bátran megjelenhetünk. Mindenképpen fórum lfesz ez. Irmai István propaganda- osztályvezető tette hozzá: . — Fórum, reméljük, akkor már összkomforttal is. Tildy Tibor, a Borsodi Vegyikombinát budapesti kirendeltségének vezetője: — Mi lényegében már előre terveztünk, amikor jöttünk. Számolnunk kell a termelésbe álló új beruházásainkkal. Tájékozódáshoz kiváló alkalom a vásár. Így, ebben a formájában még jobb. — És a hibák? — Gyereket se tudnék mutatni, aki a születésekor hét nyelven beszél... # Milyen volt? Ilyen is. Tapasztalatokat adott, szolgált a hibáival is. Első volt, amelyet még nagyon sok követ. B. G. ^ Ekkor még ragyogóan sütött a nap... Ankét a város jövőjéről Miskolci utak, hidak, közlekedés A XII. borsodi műszaki hetek egyik legjelentősebb rendezvényére került sor az elmúlt hét végén a MTESZ miskolci székhazában. Az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportjának és a MTESZ kommunális munkabizottságának tagjai Miskolc V. és» VI. ötéves tervi lakásépítési és közművesítési kérdéseit vitatták meg egész napos ankét keretében. A tanácskozás célját Petrasovszky István, az ÉTÉ miskolci csoportjának elnöke ismertette, majd dr. Horváth Béla városi főépítész a lakásépítési területek kiválasztásának városépítési és városgazdasági összefüggéseivel foglalkozott. A további előadások városunk útjaival, hídjaival, közlekedésével, vízellátási és csatornázási helyzetével, elektromos-, távhő-, gáz-, távbeszélő- és postaellátásával foglalkoztak. Az alábbiakban kivonatosan közöljük Gergely «Lászlónak városunk útjaival, hídjaival és közlekedésével, illetve ezek jövőjével megismertető előadását. Kíközlekedési utak. A városunkba érkező külföldiek gyakorta hangoztatják. hogy Miskolc főközlekedési útvonalai elavultak, soksok gondot okoznak a keresztülutazó idegeneknek. Az egyik alapvető probléma, hogy — noha elvileg a „villanyrendőrnél” találkoznak ugyan — a 3. sz., a 25. sz. és a 26. sz. főközlekedési utaknál megfelelő forgalmi csomópont hiányában egyikről sem lehet átjutni közvetlenül a másikra. Hasonlóan gondot jelentenek a K-^Ny-i (a Tiszai felől a Papírgyár felé tartó) út" túlzsúfoltsága, s a 3. sz. főközlekedési útvonal jelenleg zavaros átvezetése a városon. S végül, de nem utolsósorban állandó balesetve- sély forrása a Zója tér—Vörösmarty utca—Martintelep közötti kapcsolat jelenlegi formája, s nincs városunknak* olyan külső körgyűrűs kapcsolata sem, amely lehetővé tenné, hogy valamennyi főirányból valamennyi főirányba áthaladhassunk Miskolcon a városközpont érintése nélkül. A hozzászólók is egyetértettek abban, hogy lényegében ezek az alapvető-gondjaink a főközlekedési utak tekintetében. Ezek megszüntetése érdekében — hangoztatta Gergely László — okvetlenül el kell kezdeni az V. ötéves tervben a már 1880-ban is (!) emlegetett északi tehermentesítő •út építését a Petőfi ■ tértől Majláthig. Ezt követi sürgősség tekintetében a 3. sz. út megfelelő átvezetése Miskolcon, már alkalmazkodva a majdani autósztrádához, igénybe véve a majd felépülő gömöri felüljárót, s a majdani Búza téri gyalog-aluljáró rendszert. Ugyancsak az V. ötéves terv feladata kell hogy legyen a déli tehermentesítő út építésének folytatása a Damjanich utcától a Szemeréig. Végül 1985-ben el kell készülnie a déli tehermentesítő út Herczeg Ferenc utca— Mailáfh szakaszának is. Járművek nélküli Széchenyi utca j Nincs messze az idő. amikor a villamoson kívül más jármű nem közlekedhet a Széchenyi utcán! Mind az előadó, mind a hozzászólók egyetértettek abban, hogy a városcentrumot már az V. ötéves tervidőszakban mentesíteni kell a járműforgalomtól! A városi helyiforgalmi úthálózat jövőjével kapcsolatban megemlítette -Gergely László azt is. hogy az avasi I., II. és III. lakótelepet közvetlen útvonallal kell összekötni a diósgyőri iparterülel- tel. Ma még nem lehet tudni, hogy alagút épül-e, vagy szerpentin, de az összeköttetés megteremtése szükségszerű. Ugyanígy javasolja az előadó a Görömbölvt Tapolcával összekötő út megépítését. (Az egyik hozzászóló vi- -szont a Tapolca—Vásgyár út rendezését hozta előtérbe.) Felvetődött az ankéton a miskolci földalatti (kéregvasút) építése is. Ma még nem lehet tudni, hogy döntenek majd a kormányszervek. Ha igen lesz a válasz. 1980-ig el kell készíteni a terveket, a területet elő keil készíteni, s biztosítani a kivitelezői kapacitást. A hidak városa? Érdeklődést keltett az előadásnak Miskolc út-híd-járda kataszteri helyzetével foglalkozó része is. Miskolc úthálózatának hossza jelenleg (a KPM kezelésében levő utakkal együtt) 430 km. Sajnálatos, hogy ennek túlnyomó része mindössze 3.5—4 méter átlagszélességül De még. inkább sajnálatos, hogy útjaink több mint 36 százaléka korszerűtlen, elavult burkolatú. Mintegy egyharmada pedig kiépítetlen... Bizonyára kevesen tudják, hogy Miskolcnak jelenleg 127 hídja van! S ismét sajnálkoznunk kell: ezekből mindösz- sze 26 az, amelynek teherbírása 20 tonna, vagy ennél több. S végül a járdákról. Hosszuk összesen 663 km! Ám az egésznek csupán 37 százaléka korszerű burkolatú ... Ny. I. A megfiatalított Sóstófürdő Megyénk kereskedelmi és vendéglátóipari vállalatainak dolgozói közül évente 1100— 1200-an vehetnek részt kedvezményes ^ szakszervezeti üdültetésben. Eddig szűkebb hazánkban is gondot jelentett, hogy kevés volt a házaspári, a családos és a meleg Vizű fürdők mellé szóló beutaló. Az idén kedvezően változtat majd e helyzeten, hogy Sopronban felépült a KPVDSZ új, 600 személyes üdülője, amelyet a borsodiak is igénybe vehetnek. Rendbehozva, „megfiatalítva” fogadja a vendégeket Nyíregyháza—Sóstófürdő strandja. Rövid, idő alatt több mint egymillió forintot költöttel! az öltözők, szolgáltató egységek festésére, reftdbe hozására, a csónakpark felújítására, bővítésére, élősövények, rózsák telepítésére, füvesítésre. A meleg- és hidegvízű strandon négyezer személyes öltöző van s naponta 8—10 ezer vendéget szolgálhatnak ki az eddiginél magasabb színvonalon. Az év hátralevő részében még további 1,3 millió forintot költenek a strand fejlesztésére. Többek között még a nyáron felépítenek egy 12x25 méteres úszómedencét, amelyet a szezon második tele- ben már igénybe vehetnek az úszósport kedvelői.
