Déli Hírlap, 1974. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1974-05-22 / 118. szám

A DSGÉP-ben így csinálják n eszseri Säle asszony ez Kieiíl Néder Zoltánné, a DIGÉP esztergályosa tegnap, műszak után még „rátett egy órát”. — Sürgetik az alkatrészt, a munkaversenyben is vál­laltam, hogy többet dolgo­zom, és a túlórárért járó pénz is kell. A szőke, háromgyermekes asszony óvodazárásig járatta a gépet. Aztán vimmel és szappannal mosta meg olaj­tól iszamos kezét, sietett ha­za. A nyújtott műszak bőrbe ivódott nyoma majd a mo­sogatóvízben ázik ki. ♦ Munka a műszak után Tóth Lászlót a délután a horizontál-eszterga mellett találta. A szájszögletben egyensúlyozott cigaretta ha­muja az olajos betonra hullt. — A munkadarab beállí­tása a kunszt, a többit már maga csinálja a gép. Boczkó Béla esztergályos is szűkszavú. Húzódobot esz­tergál, s a lassan elnépte­lenedő csarnokban kimondat­lanul is számlálja a fogyó millimétereket. — Este hatig maradok bent. Sürgős a munka. Nem én maradtam el, de ezt a dobot is várják valahol... Az asszony? Régi házasok va­gyunk. Megszokta már ... Fent, az új irodaházban, a kongresszusi munkaverseny felajánlásainak vaskos dosz- sziéit olvasom. Kozma István szocialista brigádvezető Fazola Henrik brigádjának tagjai vállalták, lvogy a Zója brigáddal együtt - a beérkező anyagokról soron kívül küldenek értesítést, hogy a termelés folyamatos legyen. ♦ Elvégzi az iskolát A forgácsoló- és lakatos­utánpótlás érdekében Tóth Ottó szocialista brigádja a bükkszentlászlói általános is­kolát patronálja. Gálik Andrásék brigádjá­nak két tagja elvégzi az ál­talános iskolát. Hajas Józsefék az erede­tileg vállalt hat helyett nyolc újítást nyújtanak be. Bihari Lajos szocialista brigádja ötezer forinttal csökkenti a szerszámfelhasz­nálást. Az LKAI és s DIGÉP pavilonjában Élénk üzleti tárgyalások j(c Néder Zoltánná büszke asszony. Az 6 keze munkáját is dicséri a DIGÉP BNV-nagydíjas húzógépe. (Kerényi László felvétele) Juhász Istimn komplex brigádja egy százalékkal csökkenti a selejtet. Balla Béláék' tízezer fo­rintot spórolnak meg az anya­gon. * A dossziékat könnyebb vé­gigolvasni, mint kijegyzetel­ni. Elmondani sem könnyű. Ezért nem irigylem Barócsi Bélát, a vállalati szakszer­vezeti bizottság termelési fe­lelősét, aki ma délelőtt a DI­GÉP pártbizottsága előtt a munka verseny jelenlegi állá­sáról számolt be. ♦ A városért, a gyárért A miskolci üzemek, így a DIGÉP is, „előnnyel” rajtol­tak a XI. kongresszus és ha­zánk felszabadulásának har­mincadik évfordulójára ki­bontakozó munkaversenyben. Jó rajtot vettek, hiszen a vá­ros felszabadulásának har­mincadik évfordulójára indí­tott akció már megteremtette az alapot. — Eddig 797 brigád 7680 dolgozója tett felajánlást. A pontos prognózis szerint év végéig legalább 1296 újítás fut be, s ennek haszna csak­nem eléri a négymillió fo­rintot. Az anyagtakarékossá­gi vállalások értéke 13,5 mil­lióra rúg, és a városért, il­letve a gyárért tett társa­dalmi munkafelajánlások meghaladják a nyolcvanezer órát. Nem lehet, nem is szabad mindent számszerűsíteni. E nagy hagyományú, világhírű gyár régi hagyományokat folytat, amikor többet vál­lal. Ét itt hagyomány az is, hogy az adott szó kötelez. Ha Sándor Andrásné, a Lorántffy Zsuzsanna brigád vezetője nevét adta az ápri­lis 22-én aláírt nyilatkozat­hoz, akkor biztos, hogy „a harmadik negyedévben száz tonna csőkarima átkovácso- lása alól mentesítik az F gyáregységet”. Hogy mi az a csőkarima? És ki az a Sándor András­né? Egy mozdulattal, egy akarattal több a közösségi vállalások tengerében. BRACKÓ ISTVÁN Az olykori záporok ellené­re is pezseg az élet a Buda­pesti Nemzetközi Vásáron — válaszolták telefonon feltett kérdésünkre tegnap este a BNV-n szolgálatot teljesítő diósgyőri szakemberek. Fényes Tibor, az LKM pro­pagandaosztályának vezetője elmondotta, hogy kiállított termékeik iránt* továbbra is nagy érdeklődés nyilvánul meg. Még ugvan mindössze néhány nap telt el a vásár megnyitása óta. de máris szó van egy jelentősnek ígérke­ző együttműködés megvaló­sításáról. Jugoszláv és olasz szakemberekkel folytattak előzetes megbeszéléseket ar­ról. hogy az LKM új pemes- acél-finomhengerművében a három ország együttműködé­se nyomán bérhengerlést vé­geznének. A külföldi üzleti partnerek írásiban juttatják el részletes ajánlataikat a magyar külkereskedelmi vál­lalathoz és az LKM-hez. A hazad szakemberek nagy érdeklődése mellett számos külföldi is járt már a DI­GÉP kiállítási területén — tájékoztatott bennünket Ve- lánszky Péter, a DIGÉP mű­szaki-kereskedelmi főosztá­lyának osztályvezetője. Mind a román, mind az angol szakemberek nagy elismerés­sel nyilatkoztak a kiállított diósgyőri gyártmányokról. Ma és holnap konkrét üzlet­kötési tárgyalások kezdődnek jugoszláv üzleti partnerek­kel, akik kábelgépipari be­rendezések után érdeklőd­nek. Ezek a gépgyári termé­kek rendszeresen szerepel­nek a zágrábi vásáron is, és több üzemel belőlük jugo­szláv gyárakban. Hírnevüket a most vásári nagydíjat nyert DHCH 0,25-ös húzógép to­vább öregbítette Jugoszláviá­ban is. A könyv útja Másfél évtizede sincs, hogy egy kis feketekendős nénikével bejártam egy falut. Akkor a megyei könyvtár módszeríani előadója voltam, Ratocska néni Nyíradonyban volt könyv­táros. Segítettem vinni a kosarat. Beültem vele a körzeti orvos várószobájába, ahol a könyvtáros a betegeket írta össze, hogy a kosarában elvigye nekik a könyvet. Csodálatos eredményeket ért el Ratocska néni. (Négy vagy öt elemije volt; a falu szélén lakott egy földreguggoló vá­lyogházban, amit csak az isten kerített körül krisztus­tövissel.) Miért idézem Ratocska nénit? Egy 1300 embert foglalkoz­tató gyár szakszervezeti könyvtárában jártam a minap, és jóllehet másfél évtized sem telt el, történelmi távlatot kapott a kép. Nyíradonyban több mint tízezer ember lakott, de ötezer kötetük sem volt. A Pamutfonóipari Vállalat miskolci gyárá­ban a szakszervezeti könyvtárnak jelenleg 26 ezer kötete van. Ehhez még hozzá lehet számítani a műszaki könyvtár állományát. A Ratocska nénik ezer kosara se lenne elég ennyi könyvnek ... Másfél évtizede még a hajdani üzemi könyvtárosok is gép­től gépig hordták a könyvet. Valami döntő módon megvál­tozott: Nyíradonyban is kevéssé lett Ratocska néni öt ele­mije. A könyvtár is legalább háromakkora. A vesszőkosár is a fiatalabb könyvtárosoknak mesélt legenda csak. A szakszervezeti könyvtárban dr. Zetelaky Balázsné könyv­tárvezető mondta el a könyv mai útját. A könyvtárnak anyagi gondjai lényegében nincsenek. Mindent meg tudnak venni, amire valósan szükségük van. Ahogy a feltételek változtak, úgy nőttek az igényeink. A könyv útja — jó dolog ezt leírni is — az állam, és túl ezen, egy-egy üzem politikájának szükséges része. Nem vé­letlen, hogy az említett üzemben a szocialista brigádok tagjai beiratkozott olvasók is, hogy a szakszervezet országos vetél­kedőt rendez, s hogy erre 36 brigád jelentkezett az üzemben. A vetélkedőre a könyvtár segítségével készülnek fel, poli­tikai, szakmai ismereteik gyarapodnak. Ez az ismeretanyag viszont szakmai műveltségként a termelésben, politikai, iro­dalmi, általános műveltségként, az üzemi légkör alakulásá­ban, az üzemi demokratizmus erősödésében, s ezzel az át­tétellel a termelésben is kamatozik. Olvasótoborzás, persze, ma is folyik, csak másképp. Az említett könyvtárban például az új olvasókat a régi olvasók hozzák. De ugyancsak a szakszervezet megrendezi ezeknek az új olvasóknak az országos vetélkedőjét, amelyhez biblio­gráfiák, ajánló jegyzékek készülnek. S ma már a dolgozók sürgetésére kell író—olvasó találkozót, vitát rendezni — pél­dául a népesedés-politikáról. Mekkora utat tettünk meg Ratocska néni kosarától? Ugyan­akkorát, amilyent termelési eredményeink jeleznek, amilyent az értelmes emberek sok-sok gyülekezete példáz. A könyv valóban politika. Életünk része, ahogyan a hétköznapjainkkal írott mai történelem is az. BARTHA GÁBOR Elkészült a sugárterápiás alközpont Az országos hálózat része­ként elkészült a miskolci Megyei Vezető Kórházban a sugárterápiás alközpont. Az Közieken ünk ésszerűbben! Ankét a lépcsőzetes munkakezdésről . lg!Mw lg i Ilii ■ / áh iÉMMi ■>V - ■ ■ áy Épül az M 1-es út. Az M 1-es autópálya Tatabánya és Komárom közötti — 26 km-es — szakasza fél szélességben 1975 novemberéig, a Győrig terjedő — összesen 57 km-es Tpidig — 1977 őszére készül el. A képen: a stabilizációs réte­get terítik géppel Komárom térségében. (Bajkor József felvétele) (Folytatás az 1. oldalról) A lépcsőzetes közlekedés bevezetése Budapesten si­kerrel járt. A Budapesti Köz­lekedési Vállalat adatai sze­rint a főváros tömegközleke­dési eszközein csúcsidőben 15—20 százalékkal csökkent a zsúfoltság. Egy másik mu­tatós eredmény: a BKV — amely 3700 járművet üzemel­tet — ezzel a szervezéssel 400—500 jármű beszerzését tudta elhalasztani pénzben bőségesebb időkre! Külön sikerként könyvelték el a vállalatnál, hogy — a ta­nács és a minisztériumok, vagy. éppen a Gazdasági Bi­zottság támogatásával — a főváros 3200 üzeme közül 840-nél tudták elérni (köz­tük két egyetemnél, vagy például a Csepel Műveknél) a lépcsőzetes munkakezdést. Budapesten 399 ezer ember munkakezdésének időpontja változott meg! Elfelejtett kormány rendelet Az ankéton megtudtuk, hogy mindez korántsem ment simán. A BKV vezetőinek ki kellett deríteni többek kö­zött például azt is, hogy egy I950-es. érvényben levő kor­mányrendelet szerint nem az iparvállalat, hanem a tanács dönti el, mikor kezdődhet a munka egy vállalatnál... Mint később megtudtuk, en­nek hangoztatása Miskolcon sem érdektelen. A lépcsőzetes munkakez­dés miskolci meghonosításá­ról beszámoló Oláh István előadását követő vitában ugyanis egyértelműen az ju­tott tudomásunkra, hogy Miskolcon — noha a Miskol­ci Közlekedési Vállalat min­dent megtett érte — koránt­sem értünk el olyan szép eredményeket, mint a fővá­rosiak. Miskolcon a lépcső­zetes munkaikezdés bevezeté­se a kezdeti sikerek után megtorpant, mondhatnánk holtpontra jutott. Öl tókörzet A Miskolci Közlekedési Vállalat szakemberei Mis­kolcot öt fő- és 2) al körzet­re osztották fel. A íőkö.rze- tek: az LKM és környéke, a belváros, a Tiszai pálya­udvar és környéke, Hejöcsa- ba az egyetemmel és Tapol­cával, s végül a Szentpéteri kapu. Széles körű felmérés készült, amelybe több mint kétszáz vállalatot vontak be, s összesen 103 500 embert érintett. Az adatokat a SZÜV elektronikus számitógépén dolgozták fel minden rész­letre kiterjedő alapossággal. Ennek birtokában s a helyi sajátosságok ismeretében ké­szült el az MKV javaslata, amelyet ismertettek a válla­latok képviselőivel. Néhány vállalatnál (MÁV Járműja­vító Üzem, MEZŐGÉP mis­kolci vállalata, December 4. Drótművek, középiskolák) meg is fogadták az MKV ta­nácsait. s az ajánlott mun­kakezdésre tértek át. A kö­zépiskolákban például ne­gyed kilenc helyett ismét 8 órától kezdődött a tanítás, a MEZŐGÉP és a Drótgyár el­térő időben kezdte és végez­te a munkát. A kezdeti ered­mények azonban nem azok­ban a körzetekben születtek, ahol a legjobban szorított — és szorít ma is — a cipő. Az egyik ilyen körzet például az 1-es (az LKM és kornyé­ke). futassanak példát a nagyüzemek! Ezt a felszólítást az ankét résztvevői fogalmazták meg többször is, olykor élesen. Addig ugyanis, amíg a nagy­üzemek — amelyek dolgozói­nak a legtöbb gondot okozza a tömegközlekedési eszközök zsúfoltsága — nem törődnek a lépcsőzetes munkakezdés­sel. a kisebb üzemektől sem várhatunk mást. Ezért kel­tett tetszést, amikor Gergely László egy kérdésre vála­szolva bejelentette: a jövő­ben a városi tanács erélye­sebb lesz e téren. A lépcsőzetes munkakez­dés ugyanis — ezt is az an­két résztvevői fogalmazták meg — nem a Miskolci Köz­lekedési Vállalat, hanem mindannyiunk, az egész uta­zó társadalom érdeke. Az MKV 1971-ben 143 millió, tavaly már 163 millió utast vitt céljához. Az egy lakos­ra jutó évi utazások száma városunkban 836, ami nem­zetközi viszonylatban is te­kintélyes szám! S még egy adat: az MKV számításai szerint az V. ötéves terv időszakában a vállalatnak 235 millió forinttal kellene több a feljesztésre, mintami rendelkezésre áll. Sokan bi­zony csalc az egyelőre holt­ponton levő lépcsőzetes mun­kakezdésben bíznak — ter­mészetesen, mint ideiglenes megoldásban. NYIKES IMRE új onkoradiológiai állomás egész Északkelet-Magyaror- szág daganatos betegeinek gyógyítására szolgál. Kobalt- és cézium-ágyúkkal végzett besugárzással kezeli a daga­natos betegeket. Az orvos és a betegek kö­zött ipari televíziólánc tart kapcsolatot, ez lehetővé teszi a rendszeres megfigyelést, az utasítások pontos betartását. A több mint harmincmil­lió forintos beruházással lét­rehozott új egészségügyi léte­sítményben tegnap a gyógyí­tást is megkezdték. 25 éves az NME gépelemek tanszéke Ebből az alkalomból a ■tanszék oktatói 1974. május 23-án és 24-én jubileumi tu. dományos ülésszakot tarta. nak, amely egybekapcsolódik a hazai műszaki egyetemek gépelemeket oktató tanszé­keinek kétévenként megren­dezésre kerülő tapasztalatcse­réjével és a Borsodi Műszaki Hetek rendezvénysorozatá­val. A tudományos ülésszak mellett a tanszék kiállítást is rendez, amelyen gépeleme­ket és gépszerkezettani okta. tó neves magyar szakembe­rek életét és munkásságát, továbbá a tanszék 25 év alatt elért oktatói, kutatói, tudo­mányos és ioari tevékenvsé. gét mutatják be. REFLEKTOR Ma Budapesten, a MOM művelődési házában meg­tartják a BÁV 33. képaukci­óját. 3^ Békéscsabán meg­nyitják az óvodai módszer­tani eszközök kiállítását. * Egerben csuvas vendéglátó napok kezdődnek. Győrött húsipari mintabolt nyílik, Héreg községben (Komárom megye) magyar—lengyel ba­rátsági estet rendeznek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom