Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-17 / 89. szám

BabaMengve három változatban Az Úttörő Áruház szoci - - lista megállapodást kötött az érdekelt négy nagykereske­delmi vállalattal a bébi- és gyermekruházati cikkek, va­lamint az árstopos termékek folyamatos szállítására, a Trialla! aláírt szerződés pe­dig azt biztosítja, hogy az áruházban mindig teljes a hazai és az importált gyer­mekkocsik választéka. Az elmúlt hetekben az áruház különböző osztályai­ról kivonták a padlókárpi­tot, a nagy méretű szőnyege­ket, a drága szöveteket, az italokat, a dohányárukat, s így bővítik a gyermekhol­mikat tartó cipő-, játék- és konfekcióosztályt. Minden osztályon külön kiemelten mutatják be a csecsemőknek való cikkeket. A bébi- és csecsemőosztályt április 19- én nyitják meg, s egész sor újdonságot is kínálnak majd. A Békéscsabai Kötöttáru- gyártól eddig jóformán csak exportra gyártott frottír rug- dalózókat szereztek be, s a kismamákat segítik azzal, hogy háromféle csomagot ál­lítanak össze. Tavasz Tapolcán (Molnár Géza felvétele) ADH várospolitikai ff • E fóruma: s Elültették a fákat isajátitás az Avason Miskolc szépítői Néhány héttel korábban ugyanezen a helyen számoltunk be róla, milyen értékes munkavállalásokkal járulnak hozzá Miskolc dolgozói, KISZ-fiataljai városunk szépítéséhez. A soha nem tapasztalt méretű társadalmi megmozdulás felsza­badulásunk 30. évfordulója jegyében történt. A városi ta- lács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén számba vette, hogyan teljesültek eddig a vállalások. Az első cuclitól a mesterséges anyatejig A közelmúltban indult meg a termelés gyógyszeriparunk új létesítményében, az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár körmendi Lacta Tápszergyá­rában. A 300 millió forintos költséggel épült gyár kor­szerű termékei — a Robébi tápszercsalád, valamint a kö­zeljövőben készülő mestersé­ges anyatej, a dán licenc alapján gyártandó Linolac — megszüntetik a hazai táp­szerhiányt. Dajkaállat Új fejezet kezdődik tehát a csecsemőtáplálásban, amely­nek története sok furcsasá­got, a mai kismamák számá­ra bizonyára nehezen elhihe­tő tényt, szokást őriz. Az ősi népeknél például 3—4 évig szoptatta az anya gyermekét. Emiatt a másod- és harmad­szülöttet gyakran — az első­szülött érdekében — megöl­ték, vagy azok a gyenge táp­lálás és gondozás következ­tében nagy százalékban meg­haltak. Az ókori Rómában közvetlenül az időszámítás előtt kezdett tért hódítani a mesterséges táplálás: dajka­állattal, vagy női dajkával. Az asszírok, az egyiptomiak, a babiloniak és a zsidók kü­lönböző szopóedények segít­ségével mézzel és állati tejjel táplálták gyermekeiket. A középkorban a legelterjed­tebb a tök- és hordóalakú edény volt, amelyből kis nyí­láson át szívta ki a csecsemő a táplálékot. Viszonylag újkeletű „talál­mány” a cucli: első példá­nyait a XV. században szüle­tett apróságok táplálására, megnyugtatására használták leleményes eleink. Rigóhús Lisztpép, gyenge húserőle- ves, lisszaboni cukorral éde­sített kenyérleves, vagdalt vadgalamb-, pacsirta-, rigó-, sármány- és csirkehús — ezeket ajánlotta csecsemő­menünek W. Cadogen angol katonaorvos 1750-ben kiadott könyvében. A mesterséges csecsemő­táplálás tudományos alapjait a múlt század második felé­ben rakta le Justus von Lie­big német kémikus a róla elnevezett malátaleves-táp- szerrel. Hazánkban az első tápszerüzemet Krompecher Mihály létesítette 1836-ban Felkán (ma Poprádfelka.). Robébi Érettségilett, vagy gyors- és gépíróiskolát végzett gépirónőt venne fel szer­vezési intézet. Jelentkezni lehet munkanapokon 8—15 óráig az ÉGSZI-titkárságon (Fazekas u. 2., I. emelet). Az utóbbi években az EGYT Gyógyszervegyészeti Gyár nagy erőfeszítéseket tett korszerű, magas tápérté­kű tápszerek kifejlesztésére, előállításába Így született meg a Robébi család. A kör­mendi új üzemet a legkor­szerűbb dán és NSZK-gépso- rokkal szerelték fel, amelye­ken naponta 3 tonna táp­szert állítanak elő. (A gyár „három” legfontosabb alap­anyaga: tej, tej, és tej; ezért is telepítettek a nyugat-ma­gyarországi tejtermelő körzet egyik központjába, a Rába menti Körmendre.) A tej fel­dolgozás és maga a tápszer­gyártás rendkívül szigorú higiéniai előírások betartásá­val folyik. A Robébi A. öt­hónapnál fiatalabb csecse­mőknek készül, s kilencféle vitamint és egyéb értékes anyagot tartalmaz. A Robé­bi B. — hasonló összetétel­ben, csak kicsit erősebb táp- értékkel — az öt hónapnál idősebb kisbabák táplálásá­ra szolgál. A Rolacta gyógy- tápszert elsősorban koraszü­lötteknek, gyengébb aprósá- --.knak ajánlják. A szakemberek azonban meggyőződéssel állítják, hogy a tudomány legújabb ered­ményeinek felhasználásával, a legmodernebb technológiás val készült tápszereket is „kenterbe veri” biológiai, élet­tani tulajdonságaival a „leg­régibb tápszer”, az — anya­tej. i «büáb&tl- Sz. X. Új álfáikért Moszkvában Szakadékokkal, élővizek­kel szabdalt 147 hektáros festői területet választottak ki Moszkva délnyugati kül­területén a szovjet főváros új állatkertje számára. A parkos terepen mesterséges dombokat és tavakat alakí­tanak ki. A látogatók szá­mára kanyargós utakat épí­tenek, de zajtalanul suhanó vasutat és , kötélpályát is használhatnak majd. m Az állatkert központi te­rén mutatják be a legérde­kesebb állatfajokat, nagy ki­állításokat és ünnepségeket rendeznek. Tízezer személyt befogadó szabadtéri körszín­házat, úszómedencét, delfi- náriumot, állatszínházat és kiállítási pavilonokat is épí­tenek. Az iskolásgyerekeknek kü­lön szektort jelöltek ki. ahol játszhatnak a veszélytelen állatokkal. Az állatkertet 125 000 pél­dány eltartására és bemuta­tására tervezték. Mielőtt részleteznénk a tényeket, jóérzéssel idézzük, hogy 79 vállalati KlSZ-szer- vezet, illetve kisebb termelő- egység, intézmény összesen csaknem 1 millió 900 ezer forintot fizetett be óvodaépí­tésre. Emellett 30 üzem, in­tézmény, KISZ-szervezet, il­letve szocialista brigád tett munkafelajánlást. Jubileumi óvoda Mint ismeretes, a jubileu­mi felajánlások egyik leg­fontosabb célja, hogy eny­hítse a város égető óvoda­hiányát. A végrehajtó bi­zottság előtt szerepelt jelen­tés szerint a 200 férőhelyes avasi jubileumi óvoda 1974. december 3-ára elkészül. A Borsod megyei Állami Épí­tőipari Vállalat lesz a gene­rálkivitelező, de munkáját öt vállalat, illetve szövetke­zet önkéntes brigádjai is se­gítik. E vállalatok, illetve szövetkezetek főleg szakipari munkát végeznek. Az avasi óvoda társadal­mi összefogással való felépí­tése azt eredményezi, hogy a célcsoportos beruházási ke­retből a Győri kapuban, a József Attila utca mellett is felépüljön „soron kívül” eb­ben a tervidőszakban egy óvoda. És ezzel még nem zá­rult le a gyermekintézmé­nyek fejlesztését célzó tár­sadalmi program. A Reményi és a Petőfi ut­ca találkozásánál 100 férő­helyes óvodát építenek. A munkálatok megkezdése előtt azonban kilenc lakást, egy húsboltot, egy fogtechnikus- és egy autószerelő-műhelyt kell lebontani, illetve áthe- helyezni. A szanálási teendő­ket a tanács tervosztálya, illetve a Miskolci Beruházá­si Vállalat gyorsított ütem­ben hajtja végre. Az óvoda terveinek elkészítését a Bor­sod megyei Tervező Vállalat kollektívája ajánlotta fel, ki­vitelező a Miskolci Építő­ipari Vállalat lesz, melyet a 114-es számú Szakmunkás- képző Intézet KISZ-fiataljai támogatnak. A másik nagyszabású prog­ram az avasi ifjúsági park és kultúrcentrum építése. Ezen a nyáron az Avason még csak kisajátítások foly­nak — az összeg rendelke­zésre áll —, építőtábort elő­reláthatólag csak jövőre szerveznek. Az ÉSZAKTERV fiatal mérnökei már dolgoz­nak a programterven, mely az év második felére készül el. Újonnan ültetett fácskák- nak örülhetnek a lakótelepe­ken élők. A Szentpéteri, a Győri kapuban, illetve Di­ósgyőrben több mint négy­ezer fát ültettek el 18 üzem és iskola fiataljai, illetve a kiskatonák. Érdemes külön megemlíteni a közlekedési vállalat fiataljait, akik több mint ezer fácska elültetésé­vel jeleskedtek. A társadal­mi munkások a legtöbb kö­szönetét bizonyára az öregek otthonának lakóitól kapták, akiknek a kertjébe 30 idő­sebb, ezen a nyáron már lombot is adó fát ültettek. Szomjasak a fácskák Ne tűnjön ünneprontás­nak, ha felhívjuk a- figyel­met arra, hogy számos fris­sen ültetett kis fa sohasem fog kizöldülni a lakótelepe­ken, ha nem loccsintanak a tövére egy-egy vödör vizet. Tudjuk, hogy vízkorlátozás van, de sok ember 60k sze­retettel végzett munkája vész kárba, ha nem gondoz­zák a csemetéket. Néhány vödör víz bizonyára nem ve­szélyezteti a város ellátását. Jól halad a parkerdőfej­lesztési program megvalósí­tása is. Miskolc körzetében mintegy 2500 hektár erdőt tesznek alkalmassá a kirán­dulásra, pihenésre. A csa- nyiki Majális-park területét a jelenlegi 8,6 hektárról 19.2 hektárra növelik, Tapolcán pedig 44,4 hektár területet fásítanak, fejlesztenek. Is­mét föltámad a hajdan volt Hejő menti sétány is, mely hűs, lombon út lesz az Egye­temváros és Tapolca között. Már megkezdték a vize­nyős területek feltöltését, ki­sajátították a sétány útjába eső szántókat, s rendelkezés­re állnak a facsemeték is. A DIGÉP, az egyetem, illet­ve a HCM ifjúmunkásaira vár a feladat, hogy kivirul­jon a Hejő menti liget, illet­ve a Tapolcát övező hegyol­dalakon sétautakkal, pihenő­helyekkel ellátott parkerdő alakuljon ki. BÉKÉS DEZSŐ Harmadszor is kiváló vállalat a BVK Az elmúlt évi gazdasági eredmények alapján a Bor­sodi Vegyikombinát kiváló vállalat lett. A vegyipar ta­valyi 10 százalékos átlagos termelésnövekedésével szem­ben a BVK 19,4 százalékos termelésnövekedést ért el. Nőtt a nyereség, javult a baleseti statisztika, csökkent a túlórák száma és jelentő­sen em( Ikedett a termelé­kenység. A BVK most har­madszor nyerte el a kiváló vállalat címet. Miskolci történc tkék Színházi villamosok Egy régi ismerőssel találkoztam a minap. A postáról jött, az esedékes színházbérlet­díjat fizette be: * — Tudja, most már minden darabot vé­gignézek. Az elejétől a végéig. De roppant nagy kár, hogy emlékszem száznál több da­rabnak a végére, s az elejét mcst már sose fogom megtudni, mert azokat nem játsszák újra. Talán szokatlan dolog, hogy valaki a szín­daraboknak csak a végét lássa. Az gyakrab­ban előfordulhat, hogy valaki megnézi a darabnak az elejét, aztán, mert már az első felvonás nem tetszett, szünetben fogja ma­gát és hazamegy. Előfordulhat ritkán az is, hogy valaki elkésik és nem látja az első je­leneteket. vagy akár az első felvonást, de hogy ez százas szériában ismétlődhessék, meglehetősen ritka és szokatlan dolog. Pedig az ismerősökön kívül Miskolcon igen sokan élhetnek, akik a helyi színház előadásában csak a harmadik felvonásokat vagy azoknak is csak a második felét lát­ták. Annak ellenére, hogy nagyon gyakori látogatói voltak a színháznak. Már majd­nem azt írtam, hogy vendégei voltak. Még a látogató szó sem egészen helyes. Ezek a nézők ugyanis szolgálati idejükben néztek valamit a színházi előadások végéből. Az idősebb miskolciak bizonyára emlé­keznek még az egyvágányú villamosvasútra. Emlékeznek a kitérőkre, a! ol a szembejövő kocsik kikerülték egymást A Tiszai pálya­udvarról jövet a kocsik mindig a kitérőnek a belső vágányára álltak, helyet adva a szembe igyekvő szerelvényeknek. Egyik ilyen kitérő a Weidlich-féle fűszer- és cse­mege bolt előtt volt. Ezt hívták színházi ki­térőnek. S minden este, amikor már elcsen­desült a forgalom, úgy fél tíz felé, amikor már csak minden második, harmadik kité­rőnél találkoztak a villamosok, a színházi kitérőben az út közepére beállt két szerel­vény. Várta a színházlátogatókat. Egyik a Tiszai pályaudvar felé ment, a másik a vasgyár irányába. S mert a forgalom hama­rabb elcsendesedett, mint az előadások vé­get értek, a villamosszerelvények személy­zete esténként szépen beállt a nézőtér végé­re — akkor még a nézőtér közepén széles út volt a színpadig —, s onnan, az ügyele­tes rendőrőrszem mellől, álldogálva nézte végig a harmadik felvonásokat. Estéről estére ott álltak a villamoskalau­zok, olykor a kocsivezetők is. Egyenruhájuk, a kalauztáska szinte már hozzátartozott a színházi képhez. S nézték minden alkalom­mal, hogy békülnek össze szerelmesek, akik­nek összeveszését nem ismerték; nézték, mi­ként szolgáltatnak igazságot prózai művek­ben valakinek anélkül, hogy az előzményt megismerték volna; láttak betetőződni ko­mor tragédiákat, csak a kezdést nem látták soha. Többségükben szabad idejükben nem jutottak el a színházba. Színpadi művek be­fejezésének ismeretében azonban senki nem tehetett túl rajtuk. Amikor elkészült hu­szonkét évvel ezelőtt a kettős vágány, többé nem álldogálhattak villamoskocsik a szín­házlátogatókat várva. A város növekvő for­galma túlnőtte és eltörölte ezt az érdekes miskolci színfoltot. Ismerősöm már régen nyugdíjas. Most végignézi a darabokat, az elejétől az utolsó függönyig. De már igen sok darabnak az elejét soha meg nem tudhatja. Hisz’ aki látta, nagyrészt az sem emlékszik rá. BENEDEK MIKLÓS Fagykár a borsodi gyümölcsösökben A csaknem nyáriasan me­leg március-áprilisi időjárás után hirtelen lehűlt levegő fagykárokat okozott Borsod­ban. Keddre virradóan Mis­kolc környéke volt az ország egyik leghidegebb vidéke, s a mínusz négyfokos talaj­menti hőmérséklet a Nagy­miskolci Állami Gazdaság al-* sózsolcai körtésében jelentős fagykárokat okozott. Ugyan­csak fagykárokat jelentettek a Hernád völgyében, vala­mint a Bodrogközben levő „gyümölcsfaerdőkből” is, ahol elsősorban a már kivi­rágzóit almáskerteket érte kár. Értesítés Értesítjük a Miskole-T polca, Költői A., lg 1 ói Trencsényi u., Kiss J., Gye u., Enyedi u., Martos * utcákban lakó és üzemei fogyasztóinkat, hogy c energiaszolgáltatást mur kólátok végzése miatt * év április 18-tól 20-ig ne ponta 7-16 óráig szün< teltetjük. ÉMASZ Miskolc, 2. sz. kirendeltség

Next

/
Oldalképek
Tartalom