Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1974-04-13 / 87. szám
Tavaszköszöntő népszokások Húsvét Zemplénben Nagyot változott ugyan a világ Zemplénben is, de azok közül a szokások közül, amelyek a húsvétot, ősi eredeténél fogva a tél utáni tisztulás, felfrissülés ünnepét kísérik, nemegy még ma is él. Meg járatják a patakban A Hegyköz, Hegyalja és Bodrogköz vidéke sok-sok népszokásnak őrzője napjainkban is. A zempléni hegyek karéjába ékelt Hegyközben több helyen is már nagypénteken elkezdődik a húsvéti tavaszköszöntés: az állatokat kivezetik az istállóból, és a friss vizű hegyi patakokban a tisztulás jeléül megjáratják őket. Kishutában már nagypénteken hozzálátnak a lányok a hímesek festéséhez. A tojást — egészen szokatlanul — azoktól a legényektől szedik össze, akik — feltételezhetően — húsvétkor öntöz- ködőbe mennek hozzájuk. Kézi festéssel díszítik azigy szerzett tojásokat, és mindegyik legénynek más-más színezéssel, mintával „teleírt” tojást adnak ajándékba. A tojásfestésnek nagy hagyománya van a Bodrogközben is, a legszebb hímessel mégis o telkibányai lányok kedveskednek vendégeiknek. Híres pingálók vannak ugyanis a községben, akik valamikor még a porcelángyrában festegettek, s a gyár megszűnése óta különösen húsvét táján hódolnak szép szenvedélyüknek. Azokat a levél- és virágmintákat festik a hímesekre, amelyekkel, valamikor a hires telkibányai tálakat, tányérokat díszítették. Különösen a Varga András bácsi hímesei kapósak évtizedek óta a telkibányai lányok körében. Így Telkibányán minden legénynek jut manapság is egy-egy gyönyörű hímes a húsvéti locsolkodás emlékéül. Kútvízzel kezdik A húsvéti öntözködés ideje az ünnep másodnapja. A Bodrogközben ezen a reggelen legkorábban a nagyapák kelnek fel a családban. A ház asszonyait, leányait még hajnalban felkeltik, a tenyerükbe frissen húzott kútvizet öntenek, amivel az ünnepeltek az arcukat megmossák, hogy egész évben frissek, szépek maradjanak. Aztán reggelre ébredve megindul a községekben az öntözködök hada. A korai órákban a kicsinyek járják az utcákat, felkeresve rokonokat, ismerősöket, szomszédokat, ahol csak kislány van a családban. Elmondják húsvéti versikéjüket, majd kölnivel meghintik a piruló lányok haját. Külön műfaja alakult ki a húsvéti köszöntőknek, ahány község, annyi változata a versikéknek. A kevésbé ismertek közül való az alábbi rövid rigmus: Gyere kislány a vízre, Hadd öntsek a fejedre. Ha adsz nékem pár hímest, Megölellek érte. Néhány bodrogközi községben, például Révleányváron, Cigándon a húsvéti verselésnek egy nyersebb változatával találkozhatunk, amely így hangzik: A „bevétel” A tavalyi húsvétról maradt meg ez a képünk. Nem beállított, megrendezett jelenet, valahol Miskolcon fényképezte le munkatársunk ezt a két kislegényt, aki locsolkodás közben „kasz- szát” csinált, azaz megszámolta a lányos házaknál kapott pénzt. Szép summa. Talán túlságosan is szép. Az utóbbi években egyre kevesebb piros tojás vándorol a kislegények zsebébe, am annál több forint. És apróval ma már senki sem mer kedveskedni. Legalább egy tizes jár, de nem ritka az olyan ház sem, ahol húsz vagy ötven forintot dugnak a gyerekek zsebébe. Nehogy megszólják őket azok a szülők, akik többet adtak. Vetélkedő ez a javából. Rosszízű vetélkedő. Arra neveljük fiainkat, hogy nem vidám, bohókás ünnepként tartsák számon a húsvétot, hanem mint egy olyan napot, amikor jól lehet keresni. Elhitetjük velük, hogy az udvariasság, figyelmesség értékét forintban mérik. Hömbörödök, gömbörödök. Ha betérek, hímest kérek. Ha nem adtok, majd meghaltok, S rám marad a házatok... Déltájban a kislegények befejezik az öntözködést, s utánuk a nagyobbak és házasemberek indulnak köszöntőbe. Természetesen, ők csak rokonokhoz, barátokhoz látogatnak el. Előbb az udvaron friss kútvízzel kezdik a locsolkodást, majd bent az ünnepi szobában következik a „kiengesztelés” — parfümmel. Gazdag ilyenkor a vendéglátás: sonka tojással, hi- dpg siiltek, édességek .és jófele hegyaljai borok a pincéből. Késő délutánra jár, olykor az estébe hajlik már az idő, mire véget ér az öntözködés. Az utcák elcsendesednek, a gyermekek odahaza összeszámolják a hímeseket. Elmúlik az ünnep, de a lányok, legények az elkövetkező hétköznapokon is sokáig gondolnak még a népszokásokban gazdag húsvét kedves emlékeire. HEGYI JÓZSEF Hlií hallottam, láttam szerdán? fi rádió és a iévé me telt A dolgozó, elfoglalt ember ritkán teheti meg, hogy a rádió és a tévé egész napi műsorát figyelemmel kísérje. A rádió ugyan a legtöbb helyen egész nap szól, ha van otthon valaki, de csak „háttér-zörejként”, mert csak időnként figyel oda valaki a családban. Az ember bekapcsolja reggel a rádiót, mert kíváncsi, mi történt éjszaka a világban. Pattogó ritmusok, néhány mondatnyi információ. Délelőtt aztán mindenki teszi a dolgát. Hopp! Délben egy érdekes előadás „Bartók és az ifjúság” címmel. Bónlí Ferenc beszél okosan, de nem gügyögve, tudálékosan. Kitűnőek ezek a zenei ismeretterjesztő előadások a rádióban! Ha odafigyel valaki, szórakozva megismerkedhet a zene klasszikusaival, műfajaival. fzig-vérig rádiós műfaj ez, mert hisz a rádió Ellenőrzés a közutakon A növekvő közúti forgalom biztonságának fokozására hozott központi intézkedések és az ezt követő társadalmi kezdeményezések eredményeképpen a közúti közlekedési balesetek száma az 1970. évtől csökkenő tendenciát mutat. Néhány negativ jelenség azonban országos ellenőrző akció szervezését teszi szükségessé. Az ez év első negyedévi baleseti helyzet kedvezőtlenebb alakulása is indokolja a fokozott ellenőrzés szükségességét. Április 15 és május 11 között a fővárosban és a megyékben — változó időszakban — a rendőrség fokozott ellenőrzést tart a KPM Autófelügyelet Főosztálya és a Volán Tröszt szakembereinek bevonásával. Az ellenőrzés a közúti közlekedés biztonságának fokozása, a közlekedési fegyelem további szilárdítása mellett a környezetvédelmet is elősegíti; az ellenőrzés ugyanis a szabálysértő magatartást tanúsító járművezetők, a szabálytalanul közlekedő gyalogosok felelősségre- vonásán kívül a környezetet erősen szennyező járművek felderítésére is kiterjed. Az 1974/75. okíatási évre 8 általános iskolát végzett fiúkat felveszünk lakatos és hegesztő, valamint felvonószerelő szakmunkástanulónak. KÉPZÉSI IDŐ: lakatosoknál: 3 év, hegesztőknél: Z év, felvonószerelőknél: 3 év. Vidékieknek teljes ellátással otthont biztosítunk. JUTTATÁSOK: a MŰM által meghatározott ösztöndíjon felül, legalább közepes tanulmányi eredmény esetén; lakatosoknál és hegesztőknél 500 Ft, felvonószerelőknél 250 Ft társadalmi ösztöndíjat fizetünk havonta. Védőruhát és étkezést biztosítunk. KÉPZÉS HELYE: 7. sz. Szakmunkásképző Intézet, BUDAPEST. BEISKOLÁZÓ VÁLLALAT: Gép- és Felvonószerelő Vállalat. JELENTKEZNI LEHET: Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén, személyesen. Miskolc, Széchenyi u. 28. Kedd déltől csütörtök délig. Vagy levélben: Gép- és Felvonószerelő Vállalat, szakoktatási csoportja; 1068 Bp., Szondy u. 100. technikai lehetőségei (ismétlések, archív-anyag, variációk bemutatása, vagy ha kell, trükkök is) sokkal jobbak, mint a legfelkészültebb előadóé, leggazdagabb művelődési otthoné. A nap szenzációja a meccs volt. Miközben nézzük az öregúr Benét, a balszerencsés Szentmihályit, eltűnődhetünk ezen a jelenségen. Mert Fuskás igen, őrá büszkék a honfitársak, de Bartók ... ? A futball már a vezércikkek mellé szemtelenedéit, egy-egy vereség után már-már gyászt öltünk (a „marseilles-i katasztrófa”, emlékszünk? ... pedig közben volt árvíz is, aszály is, ezer más gond és öröm érte az országot, de Marseilles az téma mindmáig .. . Kis magyar néprajz (21.04, a Petőfin). Érdemes odafigyelni, mert 10 perc alatt takaros kis ismertetéseket kapunk. Most a cigánykovácsokról beszél Jávor Kata. Höva lettek? Elsodorta őket a tömegcikk-gyártás, a nagyipar. Szorgalmasak voltak, mindenféle munkát megcsináltak. A cigányságnak (a zenészek mellett) legmegbecsültebb rétegét jelentették. Ezt a munkaszeretetei kellett volna valahogy átmenteni, kiterjeszteni... Estére feljavul a műsor. Magvasabb, igényesebb, kevésbé szórakoztató jellegű. Ugyanakkor meg ie nehezíti a választást: Fodor Andrást hallgassuk (Vers is zene) Czigány György műsora, már a név garancia arra, hogy igényes, szép előadás lesz!), vagy a dokumentumfilmet nézzük meg a tanyákról. Ne vessen meg Fodor András, ha az utóbbi tűnt most izgalmasabbnak. És valóban, dr. Romany Pál, a megszólaltatott tanyai emberek — néhány percre Darvas József is megjelent a képernyőn — élmény volt. Nem csupán az, hogy Romány mennyire ismeri a témát (könyvet is írt róla), de az is, hogy milyen őszinte, közvetlen kapcsolatba tudott kerülni ezekkel az idegenekkel szemben zárkózott parasztemberekkel. Ügy csevegtek, mintha nem is lenne ott a kamera. Érezhető volt, hogy Rományt, mint embert is tisztelik, nem csupán a vezetőt látják benne (megyei első titkár volt Bács-Kiskunban). (S ezzel vége is napnak. Aludni is kell néha ...) (horpácsi) Fafaragók pataki tábora Borsodnak egyre növekvő szerepe van a népművészetben, amit a néprajzi szempontból évszázadok óta kialakult sajátos tájainak, elsősorban a Bodrogköznek, Hegyköznek és Matyóföldnek köszönhet. Az egyes népművészeti ágak közül újabban a zempléni táj fafaragói hívják fel magukra a figyelmet, remekmívű alkotásaikkal. Ez a magyarázata, hogy az utóbbi években Sárospatak látja vendégül tavasz kezdetén az ország különböző vidékein élő és alkotó fafaragó népművészeket. Ezúttal mintegy negyvenen vesznek részt a tíznapos táborban, s a Hegyalja, Hegyköz és Bodrogköz népi hagyományait tanulmányozva, dolgoznak is sárospataki tartózkodásuk alatt. Legújabb, többségében Sárospatakon* készült műveikből kiállítást is rendeztek a Petőfi iskola aulájában. Bájosan szép lá- dikák, díszdobozok, írókészletek, fába vésett portrék, szarufaragások, tölgy- és bükkfakupák, konyhai eszközök láthatók a tárlókban, s nyújtanak gyönyörűséget a nagy számú látogatónak. A Dunántúliéi, Tiszántúlról érkezett népművészekkel együtt 15 borsodi tagja is van a pataki művésztábornak. így itt dolgozik Bacsó István kazincbarcikai, Császár Ervin bükkszentkeresz- ti, Deák László, Kovács László, Krivián László és Mezey Tamás sárospataki, Gál János arlói, Kohán György sajóbábonyi, Kuik Károly tiszapalkonyai, Lipár- di Ferenc ózdi, Magyar András ormosbányai, Mazur József szikszói. Nagy Lajos karcsai, Szondi Sándor és Tóth Gábor miskolci fafaragó népművész. Hűtőszekrényben és anélkül Óvatosan a sonkával, tojással Több olyan levelet kaptunk az ünnep előtt, amelyben olvasóink arról érdeklődtek, hogy meddig fogyasztható cl a főtt sonka, a főtt tojás anélkül, hogy megbetegedést okozna. A KÖJÁL-nál elmondták, hogy a füstölés bizonyos mértékben konzerválásnak fogható fel, de a főtt sonkából legfeljebb csak másnapra hagyjunk. A legszerencsésebb annyit főzni, amennyit aznap meg tud enni a család. Eltartható ugyan a hűtőgépben 48 óráig is a főtt sonka, de élvezeti értékéből már elég »kát veszít, szárad stb. A íol pedig hűtőgép sincs, a mostani nyárias melegben csak aznapra való adagot szabad készíteni. Hasonló a helyzet a tojással. Olyan családoknál, ahol két-három gyerek is van, szokásos húsz-harminc tojást megfőzni előre. Nem ritka, hogy a több napos hímes tojásokat a gyerekek egymás közt cserélgetik és meg is eszik. Sokan szintetikus anyagokat használnak a festéshez, a héj alatti rétegbe is bejut a festék anyaga. Éppen ezért jó, ha a gyerekek és persze' a felnőttek is inkább díszként kezelik a himes tojást. Tojásból csak annyit ajánlatos főzni naponta, amennyi / még aznap az asztalra kerül. A húsvéti ételek gyakran azért okoznak gyomorrontást, mert mértéktelenül sokat eszünk belőlük. Pedig különösen a sonka nehezen emészthető! N. J.
