Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-07 / 81. szám

A színház és a fiatalok Hír: A „Földesből indultak...” című színész—diák találkozók legközelebbi eseményére április 16-án kerül sor a neves miskolci gimnáziumban. A Földes-diákok ezúttal Lukács Sándor színmű­vészt, a Vígszínház tagját fogadják, aki Vallomás című műsorát mutatja be. Amivel a hír kiegészül, arról hosszabban is érdemes szól­nunk. Igaz, egy-egy régi Földes-diák vagy barát (Koncz Gá­bor, Papp János) miskolci látogatása eddig sem csupán ven­dégszereplést jelentett. A műsorok rendszerint baráti beszél­getésekké oldódtak, vagy — ha úgy tetszik — olyan rend­hagyó irodalomórákká, melyek (diákok és tanárok egybe­hangzó véleménye szerint) a tárgyi ismereteken túl esztéti­kailag és érzelmileg is gazdagították a részvevőket. Gondolom, éppen ezeken a találkozókon született az ötlet: beszélgetnünk kell a színház és a fiatalok kapcsolatáról. Nos, 16-án (Lukács műsora előtt) erre is sor kerül. A szokványos publicisztikai fordulattal élve, így írnánk: az ügy számára sikerült megnyerni Tok Miklóst, a városi tanács elnökhelyet­tesét. A valóságban viszont éppen arról van szó, hogy a vá­rosi tanács elnökhelyettese győzött meg (főleg személyes pél­damutatásával) tanárokat, KISZ-vezetőket és diákokat arról, hogy ifjúságunknak szoros, szerves kapcsolatban kell élnie korunk színházával, színházi alkotóműhelyeivel. Mert nem a Földes Gimnázium sikeres rendezvénysoroza­táról van szó elsősorban. Sokkal inkább arról, amit a közel­múltban tartott sajtótájékoztatóján így fogalmazott meg Gosztonyi János, a művelődésügyi miniszter helyettese: „Az iskola nem juthat ‘Versenyt a növekvő ismeretekkel, de szi­lárd alapokat adhat, s felkeltheti az érdeklődést a permanens önművelés iránt.’’ Ismeretes, hogy középiskolai tanterveinkben (különösen a szakközépiskolákban) milyen kevés helyet foglal el a dráma- irodalom. Éppen ezért van olyan nagy szükség az élő színház ismeretterjesztő, tudatformáló, tanító segítségére. Előbb-utóbb (lehetőleg már a következő szezon műsortervének készítése­kor) meg kell vizsgálni, hogy a Miskolci Nemzeti Színház milyen drámákkal segítheti az ifjúság nevelését, hogyan kap­csolódhat a műsorterv a tananyaghoz. Az új közönség neve­léséről nem lehet úgy szót ejteni, hogy ne gondoljunk tizen­éveseink színházi kapcsolatainak gazdagítására. A magyar színház első követei már megfordultak fiatal­jaink között néhányszor; elmondva mindazt, amit a korszerű színházról tudnak, amiért maguk is dolgoznak. Személyes va­rázsuk hatására máris több barátja van a színművészetnek, mint eddig volt. De bízhatunk abban is, hogy egyre több színházi élménynek lesz, lehet részese ifjúságunk. Tudjuk (de erről talán majd később), hogy több híres együttes miskolci vendégszereplésére is számíthatunk, s reméljük, hogy a mi színházunk is fiatalítva szórakoztathatja és nevelheti majd új közönségét is. * Ügy hírlik, a Földes Gimnáziumban mindazok ott lesznek, akiket érint e téma. így hát sokan lesznek... (gyarmati) Szovjet népművészek a tévében Pénteken 25 olyan szovjet népművész érkezett hazánk­ba, akit ma este az egész ország megismerhet — új­ból: ők ugyanis a szerep­lői annak a három szovjet produkciónak, amelyet a leg­magasabb pontszámmal érté­kelt a zsűri az „Arany páva” nemzetközi népzenei verseny elődöntőiben, így a döntőben ismét pódiumra lépnek Szé­kesfehérvárott, a tévé jóvol­tából pedig többmilliós ma­gyar közönség előtt. j(c Bujócska (Ágotha Tibor jelvétele) Lehotka Gábor orgonaestje Orgonahangverseny lesz április 10-én, szerdán este fél 8-kor a Bartók-terem- ben. Lehotka Gábor orgo­naművész estjének műsorán Bach, Mozart, Károlyi Pál, Weiner Leó és Liszt művei szerepelnek. Közreműködik a Miskolci Vonósnégyes. Mozijaink műsorán: Tíz szovjet játékfilm A közelmúltban Moszkvá­ban járt filmátvételi delegá­ció tíz játékfilmet vett át ma­gyarországi forgalmazásra. Fegyin azonos című regényé­nek adaptációja a kétrészes, színes, szélesvásznú Városok és évek. Ugyancsak kétrészes, színes és szélesvásznú film az Iván Lubinszkij rendezte Források, amely egy orosz munkásdinasztia életútját áb­rázolja. Az ukrán terroristák által 1949-ben meggyilkolt Jarosz- lav Galan kommunista újság­írónak állít emléket Az utol­só percek című alkotás. Ka­landos történet a Marat Ari- pov regénye nyomán készült — 1921-ben Jakutiában ját­szódó — Az ősök titka. A mai grúz életből meríti té­máját A negyedik vőlegény című színes, szélesvásznú, ze­nés film. A lett nép nagy fiának, Jan Fabriciusnak ál­lít emléket Rosztyiszlav Gor- jájev filmje, az Érintés. A forradalom előtti kazah puszták életét eleveníti föl Okjejev filmje, a Kegyetlen — egy kisfiúval és egy kö- lyökfarkassal a főszerepben. A televízióból ismert dráma szélesvásznú filmváltozata a Vanyusin gyermekei. Vilen Novák Szorító című bűnügyi filmjének főhőse egy nyomo­zó, aki korábban bokszoló­ként volt közismert. A Jack kapitány színes, szélesvásznú, ifjúsági film. „Megpendítik s t ölzeng a sors Bari Károly új kötetéről Szlovákiai képek A Gárdonyi Géza Művelő­dési Házban kedden este 7 órakor Barangolás Szlová­kiában címmel diavetítéses előadást tart Bogsán Gyula. Sziklarajzok Mintegy száz, sziklára vé­sett rajzcsoportot találtak az archeológusok az örmény hegyekben. A rajzok 3000— 7000 évesek, állatokat, növé­nyeket, valamint vallási szertartások és rituális tán­cok részleteit ábrázolják. A hajdani művészek munkái különösen magas szintű technikával készültek. A szakemberek szerint ezekre a helyekre — ame­lyek valamikor szentélyek lehettek — nyáron az em­berek feljöttek csordáikkal: istentiszteleteket tartottak és áldozatokat mutattak be. A feltárt rajzokat jelenleg az archeológusok és az et­nográfusok tanulmányozzák. Hír és olvasottság nem min­dig azonos az irodalomban. Az alkotó megítélését szemé­lye befolyásolja, s ha valaki „eseménnyé” lesz, alighanem áttolódik a hangsúly a műről az életre, a valódi irodalmi megmérésről a suttogó iroda­lomtörténetre. Bari Károly cigány szár­mazása, kamaszkori felbuk­kanása már elég szépen kezd­te szőni a legenda selyem­burkát, s bár verseit olvas- sák-szavalják (az első kötete két kiadást ért meg, a máso­dik, a közelmúltban megje­lent Elfelejtett tüzek fogyó­félben van a könyvesboltok­ban), gyanakszom mégis: megítélése jobbára a legenda burkába fojtja, Bari-képünk nem a művekből lopja a szí­neit. Űj kötete a felszín nyugal­mát és biztonságát példázó négysorossal indul, utána nyugtalan és vibráló versek: íme, Bari „drámájának” föl­cserélt jelenetei: elöl a meg­oldás katartikus megtisztulá­sa, utóbb a küzdelem és ví­vódás. „Kiszolgáltatva hitem­nek / haláltalan szavakkal szólok, l ande muro jilo káli jag phabol, / kimondom nek­tek az éjszakát.” A költészet évezredes hitére és önbizal­mára utal, ércnél maradóbb szavakkal, a megélt élmé­nyeihez és életérzéséhez való hűséggel ígéri — az éjszaka kimondását. A kimondás: ke­gyetlenség önmagunkkal, a szűkebb közösséggel, a világ­gal szemben, amelyet megér­teni is lehetne, de a minden­kori költői akarat az éjsza­kára gyújt világot, hogy a torkából kiparázsló tűzzel, színei vörösében elhamvasz- sza a feketét. Az éjszaka, mint a mitikus- természetközeli életmódú ci­gányság látomásos, fölfülő világa egy zsánerszerű versé­ben az első kötetében is meg­jelent, most viszont szimboli­kus tartalmat kapott, fogla­lata és jelképe lett minden­féle rossznak és emberelle- nességnek, feketesége a nagy­apát megtipró bika, a hajlon­gó sors, a cigányságot meg­kötő ősi törvények, az elmú­lás jelzői. A kötet tehát nem oly ma­gabiztos, mint Bari Károlyt ismerni vélik, rárótt-ráütött prófétasága is kérdésessé vá­lik. Lírai önportréja zakla­tott. Mélyen átéli a cigány­sorsot. „Kietlen tenyerekkel kapkod megváltó után az ölek véres szakadékából már a csecsemő is” — ezért emeli sáros arcát a zászlajára; gú­nyája alatt „vérző tüz-erdők gyökereznek ... cigánygöndör nyelvekkel hánykódnak su­hogva.” Más verseiben ott e vállalás fonákja is: a ma­gány, az önveszejtő létezés, a megválthatatlanság hit: „tu­dom, hattyúfehér magányba nem fényesedhet vissza sze­kértársadalom és menthetet­lenül ég a poharakra szédült ajkakon a pálinka.” Karácsony című versében a gyönge megváltó és a messia- nisztikus magatartás tragiku­ma jajong, s fölsajdul benne a cigányfolklórban is meg­levő elrendeltség a bűnről- bűntudatról, a szétszóródott- ságról. „A pusztuláshoz ko­vácsolt népnek nem dobog gond-marta szíve, kifosztott sorsa ellobog, tüzes bálvány- nyá faragni arcát nem tu­dom.” Bari Károlyt a közösségé­ből kitépte az egyéniség-meg­mutatás művész-szenvedélye, könnyed megmutatkozásában viszont elakasztja a születés- sors-származás; nagy üzene­tet visz, mint írja: „arany­pecsétes levelet címezett a Mindenségnek szívemben egy nép.” Gazdag képi erővel és nyelvi fegyelemmel új élet- területet-élménykört vont be költészetünkbe. ZIMONYI ZOLTÁN Gombás tanár úr 60 éves Nehéz elhinni a korát, mert a munkában és a munkájáért él. „Gomba bácsira” úgy te­kintenek a zeneművészeti szakközépiskolások, mint a szorgalom és a kitartás pél­daképére. Egymást követő nemzedékek hosszú sorát ne­velte fel városunkban. 1950- től, a Zeneművészeti Szak- középiskola megalakulásától tanít Miskolcon s egykori nö­vendékei ma Borsod megye és Miskolc gordonkatanárai, a fővárosi együttesek, a Mis­kolci Szimfonikus Zenekar csellistái. Több évtizeden ke­resztül mint aktív muzsikus is működött, sokáig a városi zenekar szólócsellistája volt. A zenekari játék mellett szá­mos szólókoncerten bizonyí­totta művészi felkészültségét. Kamaraegyüttesben még eb­ben a tanévben is szívesen részt vett. Évek óta nagy sikerrel ve­zeti az intézet vonószeneka­rát. A jubileumi évforduló jegyében megrendezett zene­kari programja elsősorban ezt a területet kívánta bemutat­ni. A jól felkészített növen­dékzenekar Cimarosa II gior- no felice nyitányát és Ros­sini A-dúr szonátáját szólal­tatta meg. Ezenkívül számos versenymű kíséretét látták el. A művésztanár-szólisták sze­replése nemcsak a műsor szí­nességét szolgálta, hanem a kollégák rokonszenvét is je­lezte jubiláló társuk iránt. Virág Endre Händel d-moll orgonaversenyének két téte­lét játszotta, míg Bach Négy- zongorás versenyének Váradi Emőke, Wágner Rita, G. Flach Karolina és Bihary László voltak a szólistái. Minden csellista példaké­pével, Pablo Casalsszal so­káig levelezett Gombás tanár úr. így nem véletlen, hogy ezen az estén is elhangzott egy gordonkaegyüttesre kom­ponált mű, Casals Jászol cí­mű oratóriumának egyik gyö­nyörű részlete, melyet a ta­nárok és növendékek közösen szólaltattak meg. J. Chr. Bach c-moll gordonkaversenyét Kendi Eszter játszotta, aki jelenleg a budapesti Zene- művészeti Főiskola III. éves hallgatója. A népes közönség, mely ez alkalommal megtöltötte a Bartók Termet, nagy lelkese­déssel ünnepelte a népszerű pedagógust. Ezen a forró si­kerű hangversenyen beszéd nem hangzott el, de a bará­tok, tisztelők, növendékek tapsában ott érződött a jó­kívánság : további sikereket és jó egészséget kívánnak Gombás tanár úrnak. BARTA PÉTER Előadás a regényeiméi étről A Tudományos Ismeret- terjesztő Társulat rendezésé­ben hétfőn este 6 órakor a Kazinczy Klubban tartják a Korszerű esztétikai elméle­VASARNAP Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20; Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Táncze­nei koktél. — 13.20: Kórusok és népi zenekarok műsorából. — 13.50: Csicseri bolt. — 14.15: Mik- robébi és a Pantagonlt. Fantasz­tikus rádiójáték. — 15.00: Hí­rek. — 15.10: Magyarán szólva. — 15.25; Zengjen dalunk! — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: Mindenki könyvtára. Illés Béla: A vígszínházi csata. — 16.35: Kotlári Olga virágénekeket énekel. — 16.49: Három iparág szállítója. — 17.00: Hírek. — 17.05: Külpolitikai figyelő. — 17.20: Bartók: Táncszvit. — 17.40: Lát­tuk, hallottuk — a kiállítóter­mekben. — 18.00: Húszas stúdió. Nemzetiségi fiatalok. — 19.00: Esti Krónika. — 19.30: Sporthír­adó. — 19.40: Évfordulók nyo­mában ... 100 éve mutatták be a Denevért. — 20.32: Egy illúzió jubileuma. Dokumentumműsor a 20 éves NATO-ról. — 21.O2: Hí­rek. — 21.05: Házimuzsika. — 22.00: Hírek. — 22.20; Fél óra sanzon. — 22.50: Meditáció — a dolgozók tulajdonosi tudatáról. — 23.00: Zenekar: muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Fanfár-Ottó Fe­renc műveiből. Petőfi rádió: 12.00: Barokk muzsika. — 12.45: Az ifjúság. Füst Milán, Illyés Gyula és Vas István versei. — 13.00: Hírek. — 13.03: Rudolf Serkin zongorázik. —13.45: Időjárás. — 14.00: Ket­tőtől hatig... — 18.00: Hírek. — 18.05: Külpolitikai figyelő. — 18.20: Mozart: Esz-dúr szimfónia K. 543. — 18.47: ... És mi az ön véleménye? Tomkai Judit riport­ja. — 19.02: Margot Guilleaume és Mark Rejzen énekel. — 19.39: „Szóljatok játszók, regölők!” — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti Krónika n. — 20.28: Moszk­vai slágerkoktél. — 21.08: Ver­bunkosok, népdalok. — 21.54: A Rádiószínház bemutatója. Doku- mentumjáték-szemle. Halálom után. — 23.00: Hírek. — 23.15: Rip van Winkle. Részletek Plan- quette operettjéből. — 2Ö0: Hí­rek. Miskolci rádió: 17.30—18.00: Kulturális krónika — művelődés­politikai műsor. — Az idei egész­ségügyi Világnapról. — Lemez- bemutató. — 18.00—18.15: Borsodi Tükör. (Ifjúsági lakásépítő szö­vetkezet Tállyán; A gázszámlák ügyében... — Nők a vezetés­ben.) — 18.15—19.00: örökzöld dallamok. — Nyugalom? Műsor az idősebbeknek. — A dzsessz kedvelőinek. Televízió: 9.00: Műsorismerte­tés. — 9.01: Tévé-ovi. Iskolaelő- készitő tanfolyam. — 9.20: Zseb­tévé. — 9.50: Ki játszik ilyet? Száj, fog, nyelv. — 10.10: Kozma István-birkózóverseny. Közvetítés Győrből. — 16.O8: Műsorismerte­tés. — 16.10: Építsük fel a ma­tematikát! — 17.05; Műsorainkat ajánljuk. — 17.30: Telespart. — 18.40: Reklámmüsor. — 18.45: Es­ti mese. — 19.00: A Hét. — 20.00: Hírek. — 20.05: Arany Páva nemzetközi népzenei verseny. tek című szabadegyetemi so­rozat legújabb összejövetelét. A regényelméletről Kordos László tart előadást. Döntő. — 21.25: Nyugodt vaká- ció. Olasz—francia film. — 22.40: Hírek. Szlovák televízió; 9.00: Gyer­mekeiknek. — 9.30: Aranykapu. — 10.30: Civil, a kutya. — 11.45: Heti híradó. — 12.15: Vasárnapi hangverseny. — 13.00: Mezőgazdasági maga­zin. — 13.15: Ez történt a hé­ten ... — 13.45: Sportiskola. — 14.00: Szórakoztató zenekari hangverseny. 14.20: Csehszlo­vákia—Svédország jégkorong-vi­lágbajnoki mérkőzés. — i6.35: Hazai utakon a tévékamerával. — 17.05: Hírek. — 17.10: Az el­veszettek (régi cseh film). — 19.00: Híradó. — 19.50: A va­sárnap verse. — 20.00: Gounod: Faust (tévéopera). — 21.40: Hír­adó. — 22.00: A modem élet el" lentétei. — 22.25: Sajtószemle. Miskolci Nemzeti Színház (7): Testvérek. Déryné bérlet. Kiállítások: Miskolci Képtár (10—18): üj szerzemények. — Kossuth Művelődési Ház (10—18): 77 kép a régi Miskolcról. Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8) : özvegy Coudercné (szí. olasz —francia). — Kossuth (nio, nl2): Hangverseny Bangladesért (szí. amerikai). — (f3, hn5, 7): Hang­verseny Bangladesért (szí. ame­rikai). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Oldás és kötés (ma­gyar). — (10): Mese Szaltán cár­ról (mb. szí. szovjet mese). — Fáklya (4): Felszabadítás ni. (szí. szovjet, felszabadulási ün­nepi sorozat). — Matiné (fii): Sólyom nyomában (mb. szí. NDK.) — Petőfi (f5, f7): Fedőne­ve: Jégmadár (mb. szovjet). — Matiné (10): Lefelé az úton (szí. kanadai). — Szikra (5, 7): Mac­beth (16 éven felülieknek!) (mb. szí. angol). — Matiné (9, H): A szultán fogságában (szí. szovjet). — Táncsics (5, 7); Fogják el Oichit élve vagy holtan! (szí. japán). — Matiné (fii): Auróra cirkáló (szovjet). — Tapolca, Ady (f8): Érintés (18 éven fe­lülieknek!), (szí. svéd—amerikai). — Hámor (6): Jog az ugrásra (szovjet). HÉTFŐ Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.11: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.15: Mit üzen a Rádió? — 8.50: Mezők, falvak éneke. — 9.07: A költészet hete. A szarvassá változott fiú kiáj; tozása a titkok kapujából. — 9.26: Rádióbörze. — 9.30: A hét zeneműve. Riohard Strauss: Sa­lome. Egyfelvonásos opera. — 10.00: Hírek. — 10.05: Kincske­reső kisködmön. Móra Ferenc regényét rádióra alkalmazta: Tordon Ákos. — 10.36: Mozart: G-dúr zongoraverseny. K. 453. — 11.09: A költészet hete. Vallomás Ady Endréről. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 8.03: Edwin Fischer zongorázik. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt... — 10.Ó0: A zene hul­lámhosszán. — 10.30: Néhány szó zene közben, — 11.00: Hírek. n

Next

/
Oldalképek
Tartalom