Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)
1974-04-20 / 92. szám
Vasárnap: AuZóvásár Miskolcon Legutóbb e sorok írója nem vehetett részt a miskolci autóvásáron. Alkalma volt viszont meggyőződni arról, hogy mennyivel nagyobb a használt autók keletje az NDK-ban, sőt talán még Csehszlovákiában is, mint nálunk. Ez annál is érdekesebb, mivel az ezer lakosra jutó autók számát tekintve, mindkét ország magasan vezet a szocialista országok, köztük hazánk előtt is. Amikor például az NDK-ban elmeséltem. hogy vasárnaponként a miskolciak vagy a pestiek mennyi használt autó között válogathatnak a börzén, bizony elcsodálkoztak. Azt viszont én nem akartam elhinni, hogy az NDK-ban, ahol a Trabantot, Wartburgot gyártják 6—8 évig kell várni egy-egy új kocsira, öcsém, aki az NDK-ban él, a kis Polski 126-ost jegyezte elő, s 1980-ra igazolták viosza ... Visszatérve a hazai tájakra, tekintsük át röviden az vagy például Debrecenben is, ahol az új Zsigulit és Skodát az eredetinél drágábban kínálták . .. Budapesten egy- egy vasárnap már 1500—2000 használt vagy új gépkocsi keres vevőt. Érdekes, hogy a nyugati kocsik ára csökkenő tendenciát mutat. Az új kocsik kiutalásait viszont 8 —10 százalékos felárral kínálják, de üzletkötés alig akad. Mi várható holnap Miskolcon? Minden bizonnyal a szokásos kép: sok-sok érdeklődő, sok-sok eladó, s kevés vevő. Remélhetőleg az időjárás kedvez majd az autóbörzének, amelynek népszerűségét ma már aligha vitatná valaki. Egyes szakértők szerint a miskolci piacon is azért kevés az üzletkötés, mert az eladók egy része új kocsira vár, amelyhez meghatározott összegre van szüksége. Emiatt nem engednek az árakból. Kérdés, meddig bírják tartani a régi kocsit? Sokan talán meg sem vál★ Vidám búcsú az iskolától. Elsőként a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolai növendékek tették közhírré, hogy az utolsó tanévet is befejezték. (Ágotha Tibor felvétele) FájéLoztató a nyugdíjak kifizetéséről Mikor csenget a postás? Autó-Motor jelentését a szabadpiacokról. A jelentésben ezúttal helyet kapott Miskolc is. Az AM észrevétele: a miskolciak inkább csak sétálnak a börzén, nem vásárolnak. Üj kiutalásra vár a legtöbb érdeklődő; vevő csak elvétve akad. Hasonló a helyzet Szegeden, ahol legutóbb például egyetlen Wartburg kelt el 53—57 ezer forintért. De változatlanul irreálisan magasak az árak Békéscsabán nának kipróbált, „edzett” járműveiktől, ha nem lenne gond az alkatrész-utánpótlás. Külföldön járva, bizony olykor csak elnézi az ember, mennyivel olcsóbbak egyes alkatrészek, s ami fő: kaphatók is. Talán ez az egyik oka, hogy a szomszélos országok autósai jobban ragaszkodnak régi járműveikhez. (nyikes) Az elmúlt év szeptemberétől két nappal korábban fizetik a nyugdíjakat. Ez az intézkedés akkor (és azóta is) félreértésre adott okot, mert a nyugdíjasok úgy gondolták, hogy mindenki a korábbi időpontnál két nappal előbb jut járandóságához. Mivel a különböző fórumokhoz mind a mai napig érkeznek panaszok nyugdíjügyben, a Miskolci Posta- igazgatóság illetékeseihez fordultunk felvilágosításért. Az elmúlt években rohamosan nőtt a nyugdíjasok száma (csak Miskolcon két esztendő alatt 2500-zal), a posta viszont gyakorlatilag változatlan létszámmal látja el feladatát. A munkatorlódás miatt kérte a posta a Nyugdíjfolyósító Intézetet, hogy a korábbinál két nappal előbb, tehát 20-án kezdhesse meg az utalványok kifizetését. A nyugdíjkifizetés húszadikától a hó végéig tart, így ki előbb, ki később, de megkapja a pénzét. (Az ebben a hónapban, folyósított nyugdíj különben is a következő hónap járandósága.) A rendelkezésnek megfelelően, a posta ütemtervet készített, s a fizetés napjáról értesítette az érdekeiteket. Az utóbbi hónapokban előfordult, hogy néhányszor az ígért dátumnál később csengetett a postás, s ezért ezúton kérnek elnézést, a nyugdíjasoktól. A megértésért cserébe a postaigazgatóság forgalmi osztályán azt ígérték, hogy a mostani, áprilisi nyugdíjfizetési napok állandóak lesznek, tehát aki most 22-én kapja a pénzt, ahhoz május 22-én viszik a következő havi járandóságot. Akinek szombaton esedékes a nyugdíj, az — a postások szabad szombatja miatt — már pénteken aláirthatja az átvételi elismervényt. A fentiek értelemszerűen vonatkoznak a gyermekgondozási segélyre és a családi pótlékra is. liRESZ-oktatás magán^ép járm ű- vezető k nek 4 Borsod megyei Vízművek értesíti Kazincbarcika városban lakó fogyasztóit, hogy 1974. április 23-án reggel 8.00 órától délután 14.00 óráig a vízszolgáltatást szünetelteti Kérjük! hogy ezen időre vízigényüket tartalékolják. A Borsod megyei Közlekedés- biztonsági Tanács, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei Szervezete, a Borsod megyei Rendőr-főkapitányság — közösen — 1974. április 21. és június 9. között „Mindenki közlekedik’» címmel a Borsod megyei gépjárművezetők (motorkerékpár-vezetők és magán-gépkocsivezetők) részére komplex előadásokat rendez városonként és járásonként összevonva. Az előadások közlekedésrendészeti, jogi és állami biztosítói részből állnak. Az előadások helye és ideje: APRILIS 21-ÉN Miskolc város és járás: 8—10 óráig, 11—13 óráig. 14—16 óráig Miskolc, Egyetemváros, előadóterem. Sátoraljaújhelyi járás: 8—10 óráig. Cigánd, kultúrterem. APRILIS 28-AN Mezőcsáti járás: 8—10 óráig, Mezőcsát, művelődési ház. 11—13 óráig, Leninváros, kuLtúrház. Sátoraljaújhelyi járás: $—10 óráig, Pálháza, mozihelyiség. MAJUS 5-én Kazincbarcika város: 8—10 óráig, Kazincbarcika* Radnóti M. Művelődési Ház. Sátoraljaújhelyi járás: 8—10 óráig, Sátoraljaújhely, művelődési ház. MAJUS 12-én Szerencsi járás: 9—11 óráig, Szerencs, Cukorgyár, kultúrterem. Ózdi járás: 8—10 óráig, Put- nok, kultúrház. MAJUS 19-ÉN Ózdi járás: 3—10 óráig. Ózd, Liszt Ferenc Műv. Ház. Eúelényi járás: 8—10 óráig, Bódvaszilas. mozihelység. MAJUS 26-AN Edelényi járás: 8—10 óráig, Edelény, kultúrház Mezőkövesdi járás: 8—10 óráig, Mezőkövesd, kultúrház. JÜNIUS 2-AN Encsi járás: 8—10 óráig, Encs, művelődési ház. JÜNIUS 9-ÉN Encsi járás: 8—10 óráig. Szikszó, kultúrház. Részvételi díj személyenként: 10 Ft. Az előadáson mindenki megkapja a TIT-tői a „Járművezetők kézikönyve” című közlekedési anyagot. Mindenki igazolást kap, melyet a vezetői engedélyben kell elhelyezni. Óriás platánok Még a szakemberek körében is kevéssé ismert a Szamos jobb partján elterülő cégénydányádi arborétum, amely pedig növényi ritkaságait tekintve az ország parkerdei között előkelő helyet foglal el. Fái, díszcserjéi között Ausztrália kivételével minden földrész növénye képviselve van. A katalógus szerint mintegy hetven fafajtának kb. 200 változatát tartják nyilván. A sárga nyírfától kézéivé a szabdalt levelű bodzán át a tövistelen gleditsiáig szinte minden érdekes fa és cserje megtalálható itt. 150 éves, vagy annál is idősebb, hatalmas platánfái között vannak olyanok, amelyeknek törzskörmérete mellmag^s- ságban megközelíti a 600 centimétert, koronájuk átmérője pediig a 45—50 métert. Pályaválasztás, illúziók nélkül Az idén több mint 125 ezer tizennégy éves jut el az első nagy válaszúihoz: hogyan tovább az általános, iskola befejezése után? A döntés nagy felelősséggel jár,' hiszen a legtöbb esetben egész életre kiható következményeket von maga után! Az Országos Pályaválasztási Tanácsadó Intézet munkatársai azt kutatták: mi befolyásolja legfőképpen a szülők és a gyerekek választását? A hetedik osztályosok közül minden tizediket — összesen 15 ezer fiatalt — és a szüleiket kérdezték meg a jövőt illetően. A válaszokból kiderült: a gyerekek elképzelése nagyjából megegyezik szüleikével! Az általános iskola után a szülők 16.8 százaléka gimnáziumba, 26 százaléka szakközépiskolába és 40,5 százaléka szakmunkásképző iskolába szánja csemetéjét. A tanulók válaszai alapján ezek a számok: 18,4, 26,2 és 41.9 százalék. Ugyanakkor a szülők 10 százaléka semmiféle formában nem kívánja tovább taníttatni gyermekét, a fiataloknak viszont csak a 7 százaléka nem akar tovább tanulni. A választást jelentősen befolyásolja a lakóhely is! A budapestiek 92,8 százaléka döntött a fenti három középfokú oktatási forma egyike mellett, a vidéki városokban lakóknak a 89,5, a községekben lakóknak pedig csak a 84,5 százaléka. Változó képet mutattak ezen belül is az arányok. Csökken azoknak az aránya, akik gimnáziumba vagy szakközépiskolába készülnek, s nő a szakmát választóké. Gimnáziumba a fővárosi diákok 35, a háromezer lakosnál kisebb településen élő diákoknak csupán 10,4 százaléka akar bejutni A pályaválasztásban fontos szerepe van a szülők foglalkozásának is. A fizikai dolgozók gyerekei — az őket segítő akciók ellenére — ma még nem nagy számban kötelezik el magúkat a hosszabb tanulás mellett. A szellemi foglalkozású szülők gimnáziumba csaknem négyszer akkora arányban szánják gyermekeiket, mint a fizikai dolgozók. Szakmunkástanulónak viszont a fizikai dolgozók három és félszer akkora arányban küldik gyermekeiket, mint az előbbiek. A tanulmányi eredményeket tekintve a fizikai foglalkozású szülők jól tanuló gyerekeinek is csupán a 20 százalékát küldik a felsőfokú tanulmányokra leginkább előkészítő gimnáziumba, ezzel szemben a szellemi dolgozók még a gyengén tanuló gyermekeik egyharmadát is gimnáziumba szánják. Érdekes módon a fizikai dolgozók közül a szakmával rendelkező szülők nem szívesen küldik fiaikat, lányaikat szakmunkástanulónak, inkább szellemi pályára szánják őket. A továbbtanulni nem szándékozó tizennégy évesek szülei között szinte nincs is szellemi foglalkozású, csak betanított ipari munkás és szakképzetlen mezőgazdasági dolgozó. Csupán a számokat tekintve, a népgazdaság kvalifikált munkaerő-szükséglete nagyjából megegyezik a fiatalok továbbtanulási igényeivel. A beiskolázási arányokon azonban még sok a javítanivaló. Főként a fizikai dolgozókat szükséges a jelenleginél jobban ösztönözni, hogy igényesebbek legyenek gyermekeik pályaválasztásakor. Mivel a szülők szemlélete, egész nevelési rendszere alapvetően meghatározza a fiatalok ambícióját is, az OPT1 í; Aívta a pedagógusok figyelmét, hogy a pályaválasztási döntések idején elsősorban a szülőkkel foglalkozzanak. De ne keltsenek bennük hamis illúziókat, mert a jövőben a középiskolát végzettek tekintélyes részének is fizikai munkát kell vállalnia. Az érettségizett fiataloknak jelenleg is csak a 30—40 százaléka jut be a felsőoktatási intézményekbe. Ugyanakkor az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem egyre több, az átlagosnál jobban képzett szakemberre tart igényt A középiskolai reform már ennek kielégítését is szolgálta: a szakközépiskolások az érettségi mellé szakmunkás bizonyítványt kapnak. Továbbá a szakmunkásképzők is évente mintegy hétezer helyet zárolnak a magambb képzettséget igénylő szakmákban érettségizettek szám a. A termelés gyors ütemű korszerűsödése, az egyre modernebb és bonyolultabb gépek olvan — az új technikát ismerő — munkásgárda kiképzését teszik szükségessé, amelynek tagjai a szűk szakmai- tudás mellett alapos általános ismeretekkel is rendelkeznek. Cz. Gy. $ Sok nézelődő, kevés vevő. (Kerényi felv.)