Déli Hírlap, 1974. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1974-04-01 / 77. szám

Kapcsolat a közönséggel •■r Beszélgetés Pogány O. Gáborral A Miskolci Galériában pén­tek óta látható Kernstok- emlékkiállítást dr-. Pogány ö. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója nyitotta meg. Nem először jött ilyen céllal Miskolcra, és látogatá­sai egyébként is gyakoriak. A megnyitó előtt még volt egy órája, megnézte a kép­tárat is, és szívesen válaszolt a hozzá intézett kérdésekre. — A most nyílt tárlat anyagának jelentős része a Magyar Nemzeti Galéria bir­tokában van. A két intéz­mény közötti jó kapcsolat­nak egy újabb bizonysága a iillítás. Milyen régi ez a :apcsolat? — Abból az időből való, amikor a miskolci művész­telep megalakult. De anél­kül, hogy a város érdemeit kisebbíteném, hozzá kell ten­nem, hogy nem egyedi jelen­ség. Az országban sokfelé járok, sok kiállítási intéz­ménnyel van szoros kapcso­latunk. Annak az egészséges decentralizálódásnak a kö­vetkezménye ez, amely a képzőművészeti életben évek­kel ezelőtt bekövetkezett. A Magyar Nemzeti Galéria sokféle módon képes támo­gatni a nagyvárosokban levő kiállítási intézményeket. Ügy, hogy egy néhány hetes be­mutató időtartamára a ren­delkezésükre bocsát egy-egy anyagot, és úgy is, hogy ameddig az intézmény igény­li, tartós letét formájában át­adjuk a kért műtárgyakat. Egy idő után ugyanis az ál­landó kiállítások anyagának is változnia kell; ezt segítik a mi letétjeink. Ami a most nyílt kiállítást illeti; a múlt év végétől februárig a mű­vész születésének 100. évfor­dulója alkalmából egy külön Kérnstok-terem volt a Nem­zeti Galériában. Jórészt ezek a képek tekinthetők meg most Miskolcon. — Mi az az érték, amit a Magyar Nemzeti Galéria őriz? — A régi magyar fest­mény- és szoborgyűjtemény mintegy 1800 darabból áll. Az újabb festmény anyag 12 ezer kép. A grafikai lapok száma 20 ezer, 4—5 ezer szo­bor- és egy ilyen nagyság- rendű éremgyűjtemény van a birtokunkban. Az újabb szer­zemények közül pedig a naiv festmény- és az alkalmazott grafikai, főként plakátokból álló gyűjtemény értékes. Ha 1975—76-ban sikerül a bu­dai várban berendezkednünk, az állandó kiállításokon még a megváltozott körülmények között is a legtöbb 1500 mű­tárgy, amit be tudunk mu­tatni. A Nemzeti Galéria teljes anyaga pedig mintegy 60 ezer darabból áll. Termé­szetes, hogy nem állítható ki minden, és főként nem ná­lunk. Jelentős része pedig a tudományos kutatást szol­gálja. — Az ország intézményei­vel való együttműködés több mint szakmai támogatás. A Nemzeti Galéria műkincseit így sokszorosan többen lát­hatják. — Régen is az volt a gya­korlat, hogy rövidebb-hosz- szabb időre átadtak bizonyos anyagokat vidéki intézmé­nyeknek. Most fokozottabb mértékben így van. A többi központi intézmény például a Szépművészeti, az Iparmű­vészeti és a Mezőgazdasági Múzeum is segíti a testvér­intézményeket, hogy kiállítá­si programjaikat megvalósít­hassák. Természetes, hogy mi sem zárkózhatunk be a falak közé. A .főváros peremkerü­leteiben, művelődési házak­ban gyakran rendezünk ki­állításokat és a kulturális kapcsolatok megerősödésének eredményeként évente több bemutatónk van külföldön. A műkincsek nagy része arra való, hogy megmutassuk; nem mindegy, hogy milyen a kapcsolatunk a legszélesebb körű közönséggel. (M—) jjt Bányász (Feledy Gyula rajza) A neveléshez mindenki ért? Hogyan lesz nyitva a megyei könyvtár? A XI. Rákóczi Ferenc me­gyei Könyvtár jövő heti nyitva tartási rendje az ün­nep miatt módosul. Április negyedikén minden szolgál­tatás szünetel, ötödikén csak a hírlapolvasó tart nyitva reggel kilenc órától délután egyig. Április hatodikán a szombati, hetedikén a hétfői rend szerint (a hírlapolvasó tart nyitva reggel kilenctől délután fél ötig) 'várja láto­gatóit a könyvtár. Április nyolcadikán már ismét a megszokott hétköznapi mun­karend szerint dolgozik az intézmény. Fafaragók kiállítása $ A Molnár Béla Ifjúsági és Üttörőház Amatőr fafara­gók kiállítása 1974. címmel pályázatot hirdet. A pályá­zat célja, hogy olyan alko­tások szülessenek, amelyek a magyar népművészet tisz­ta hagyományait örökítik tovább. A részvétel feltéte­le, hogy a pályázó a bekül­dött munkát amatőrként ké­szítse. A beküldési határ­idő Í974. július 20. ' A pá­lyamunkák elbírálása után a beküldött anyagból au­gusztus 19-én kiállítást ren­deznek. Aligha van (a futballon kívül) még egy téma, amely­hez ennyien hozzászólnának, ennyien „értenének”. Márpe­dig a tapasztalat azt mutat­ja (a futballmál is!), hogy amihez „mindenki ért”, azzal „baj van”. Igen a nevelés is tudomány, szakma, amit m x- velői négy-öt évi kemény ta­nulással sajátítanak el, vi­szont a felnövekvő nemze- : dékkel nemcsak a pedagógu­sok foglalkoznak Sőt! Agye­reket íz iskolán kívül ért hatástik — mennyiségükben is, minőségükben is — sok­szor erősebbnek bizonyulnak, mint az iskoláéi. Fejben ki­számítható, hogy miért. A gyerek a nap 24 órájából 5— 7 órát tölt az iskolában (a negatív túlzásokat nem szá­mítjuk ide), a többit otthon, illetve ki tudja, hol tölti. Jó esetben otthon. S ezek az otthon kapott élmények, in­formációk döntően befolyá­solják a gyerek fejlődését, jellemének alakulását. Kívá­natos tehát, hogy a szülők is tudatosan foglalkozzanak gyerekükkel, összhangban az iskola (és a társadalom) cél- " kitűzéseivel. Igen, de hol sze­rezhetik meg a szülők azokat az elméleti és gyakorlati is­mereteket, amelyek a gyerek megértéséhez és neveléséhez feltétlenül szükségesek. Az évezredes gyakorlat az volt, hogy ellesték a nevelési el­veket, szokásokat az előttük járó nemzedéktől. Magyarán: igez voit az a szólás, hogy „mindenki úgy nevel, ahogy őt nevelték”. A jó pedagógus, az okos szülő nem felejti el, hogy ő is volt gyerek, fiatal. Tehát megpróbálja a gyerek helyében képzelni magát, és ez alapján mérlegel. Még ez is kevés. Ma olyan kevés időt tölt együtt a család, hogy ezt a kis időt koncent­ráltabban kell kihasználni a nevelésre is. De hogyan? Erre válaszol a tévé új so­rozata, a „Családi kör”. Első adását csütörtök este láthat­tuk (csúcsidőben, s ezt kü­lön is méltányolni kell!) Hir­telen mintha kicsit sokat is markolt volna, de összessé­gében csak jót mondhatunk a műsorról. Ha illik az okos jelző egy tévéműsorra, akkor erre igen. Vérbeli pedagógu­sokhoz méltóan együtt, egy­szerre jelent meg a tétel és a példa, a szemléltetés is. Ezúttal a 3—8 éves gyerek „hazudozásáról” volt szó. A már profi gyerekszínész: Ko­vács Krisztián és tévés szü­lei (Moór Mariann, Zenthe Ferenc) bemutatták a helyes és a helytelen szülői maga­tartást. A tudós pszichológus intelmei, tanácsai így rögtön kézzelfoghatóvá váltak. Bölcs dolog az is, hogy előbb a kisiskolások nevelési problé­máival foglalkozik a tévé. Ebben a korban „dőlhet el” minden a gyerek és a szülő kapcsolatában. A műsor többi része is igen hasznos volt (pl. a já­tékok bemutatása), de itt most az orvosi tanácsokat emelnénk ki. A szemész mel­lett szót kapott a gyermek- nőgyógyász is, aki olyan „ta­bu” témáról beszélt, amiről nemigen hallottak eddig máshol a szülők. Egyben (Ti­hanyi Erna) kitűnő példa ar­ra, szülőknek is, pedagógu­soknak is, hogyan lehet „ké­nyes” témáról” komolyan, de kedvesen közvetlenül be­szélni. Végezetül jegyezzük mega forgatókönyv-író: Horgas Bé­la és a műsorvezető: Kele­men Endre nevét. Hisszük, hogy műsoruk hasznos és népszerű lesz! HORPÄCSI SÁNDOR MISKOLCI EMLÉKEIM GYÖRGY LÁSZLÓ György Lászlóval, a Thália Színház művészével a Miskolci Nemzeti Szín­ház jubileumi évadnyitó előadásán ta­lálkoztam. A Csongor és Tünde előadá­sa után sok régi kedves emlék került szóba egy pohár bor mellett. — Valamikor ezen a színpadon én játszottam Balgát és most olyan fur­csa volt mást látni ebben a szerepben. Állandóan a régenti ifjú magam moz­dulatait és hangjait idéztem. Dehát ilyen az élet, múlik az idő. Szeretem Miskolcot, színésszé válá­somban nagy része volt annak a ren­geteg szerepnek, amit itt Miskolcon nyolc év alatt eljátszottam. Nem is tu­dom, melyik volt a legkedvesebb. Ta­lán mindig az, amelyik éppen soron következett. Siker, bukás, humor, tréfa, kollégák, jó barátok, Hegymegiék, akiknél laktam... Jó nyolc év volt. Sokat dolgoztunk, vitatkoztunk, és ját­szottunk ... Szerettem a Szibériai rapszódiát. Nagy sikerünk volt vele, játszottuk vagy hatvanszor. De mindennek vége lesz egyszer és eljutottunk az utolsó előadáshoz. Ezt mi, színészek „temetés­nek" hívjuk, ahol bocsánatos bűn va­lami előre meg nem tervezett vicc. Ez történt velem is. Burmák sofőrt ját­szottam, aki nagy darab, erős ember és szerelmes a teázó felszolgálónőjébe. Volt egy jelenet, amikor féltékenysé­gemben két széket is felkapok és szét­verem az egész teázót. Ilyenkor min­dig többen közrefogtak és csillapítot­tak. Az utolsó előadáson, amikor elkö­vetkezett a féltékenységi roham, nagy lendülettel akartam felemelni a széke­ket, de nem ment. Nem mozdultak. Tétován álltam, körülnéztem és valami csibészes nevetést láttam a szemekben. Dühbe jöttem és újra megragadtam a székeket. Álltak, mint Sión hegye... Már mindenki nevetett... Kivert a ve­rejték. Kiderült, hogy a székek aljára négy-négy nyolckilós díszlet-ellensúlyt csavaroztak. A 32 kilós székek kifogtak rajtam. Ma sem tudom, melyik csibész kollégámnak jutott ez eszébe, minden­esetre azóta minden reggel súlyzózok. Sokat jártunk vidékre. Egy napon elég messze kellett utaznunk, valahova a-Tisza-phrtra, egy kis faluba. Délben beültünk az autóbuszba és mentünk, mentünk... Egyre furcsább utakra ke­rültünk, hol erdőbe kanyarodtunk, hol a Tisza partján jártunk. Késő este az­tán egy kis patak rozoga fahídjához értünk. A vezetőnk aggódva nézte, hogy át tudunk-e menni rajta. Végül bevallotta, hogy eltévedtünk. Nagy na­vigálás Icezdödöti ezután. A térképeket és a fák oldalát néztük. Tíz óra felé aztán beértünk a faluba. Teljes csönd és sötétség fogadott, mindenki az iga­zak álmát aludta, A falu kiskocsmájá­ba zörgettünk be, .hogy legalább valami enni-innivalót kapjunk. Végül egy kis rossz vinkó és száraz zsíroskenyér ke­rült az asztalra. Hajnalban érkeztünk haza. Ilyen esetek is előfordultak a „hőskorban”. Egyik kedvenc szerepem volt a Kol­dusoperában a Bicska Maxi. Horvay István rendezte a darabot és rengete­get vitatkoztunk a próbákon, de a vég­eredmény a fontos, jó előadást láthatott a közönség. Sokan szemérmetlennek tartották a darabot, de a fiatalok sze­rették. Az egyik előadásra eljött az édesanyám is, aki a világ legjobb kö­zönsége, együtt él a darabbal, minden szóval, mozdulattal. A darab végefelé Bicska Maxit fel akarják kötni. Már ott áll az akasztófa alatt, nyakában a kötél, de még egy utolsó négy szerű ritmusú songot éne­kel: az Akasztottak balladáját. A dal végén halálos csönd a nézőtéren. Mi­kor meg akarják húzni a kötelet, egy hangot hallattam, nem is hangot, csak sóhajt, édesmyám szólt halkan, féltve: Jaj, kisfiam ... György Lászlóval a napokban ismét találkoztam. A leg elfoglal tab ö művé­szek közé tartozik. Most volt a bemu­tatója Zsolt Béla: Erzsébetváros című darabjának, melyben egy házmestert alakít. A televízióban már elkészült az Egy óra múlva visszatérek című soro­zat egy része, melyben Kopcsik sza­kaszvezetőt játssza. És teljesül egy régi szerepálom: filmszalagra viszik a Sári bírót, melyben a bírót György László alakítja. IMREI! JÓZSEF HÉTFŐ Kossuth rádió: 12.00: Déli Kró­nika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Tánczenei koktél. — 13.20. Gaál Gabriella és Csapó Károly népdalokat éne­kel. — 13.50: Válaszolunk hall­gatóinknak. — 14.05: Édes anya­nyelvűnk. — 14.10: Kóruspódium — Veszprémben. I. rész. — 14.30: Az élő népdal. Tornagörgő. — 14.40: Találkozásaim Leonyid Pervomarjszltijjal. Dr. Nagy Já­nos előadása. — 15.00: Hírek. — 15.10: Történelmi arcképcsarnok Náclasdy Tamás. — 15.53: Borgulya András: Humoreszk. — 16.00: A világgazdaság hírei. — 16.05: A Rádiószínház i bemutatója. Még egy lépés. — 16.43: Mihály András: Dalok Jó­zsef Attila verseire. — 17.00: Hí­rek. — 17.05: Külpolitikai figye­lő. — 17.20: A hét rádióhallga­tója. Portré muzsikával. — 17,40: Van új a nap alatt! — 17.55: Szóljatok játszók, regölők! — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: A Rádió kabarészinháza. Áprilisi műsor a 6-os stúdióból. — 20.30: Mo' irt-műveltségi verseny. — 22.00: Hírek. — 22.20: Divatos di­vatok. — 22.50: Holnap közvetít­jük ... — 23.10: Verbunkosok. — 24.00: Hírek. — 0.10: Operák Corneille nyomán. Petőfi rádió: 12.00 Zenekari muzsika. — 12.43: Hány tantárgy a világ? — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig... 18.00: Hí­rek. — 18.05: Külpolitikai figye­lő. — 18.20: Kalandozás. — 19.20: Ifjú Magyari Imre népi zeneka­ra játszik. — 19.49: Reklám. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Hírek. — 20.10: Sporthírek. — 20.20: Üj könyvek. — 20.23: Slágermúzeum. — 21.03: Kémek, ügynökök, katonák. — 21.23: Ze­nés játékokból. — 22.20: A hét zeneműve. Mozart: Esz-dúr szim­fónia K. 543. — 22.50: Kovács Andor gitározik. — 23.00: Hírek. — 23.15: Charles Münch felvéte­leiből. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió: Borsodi Tü­kör — krónika-műsor. (Átadják a miskolci kenyérgyárat. Hár­mas eredményt ünnepelnék.) — Szórakoztató zene. — Emberek, utak. Járművek ... Közlekedés­biztonsági és balesetvédelmi mű­sor. — Kórusmuzsika. — Nap­jaink kérdései. Közművelődési gondok — jegyzet. — Megyei sporteredmények. — Slágerkok­tél. Szlovák televízió: 17.10: Ipari tanulóknak. — 17.45: Híradó. — 18.10: Fúvószene. — 19.00: Hír­adó. — 20.00: Sangala Adám (történelmi kalandfilm). — 21.05: Híradó. — 21.25: A haladó ta­pasztalatok iskolája. — 22.05: Li- ga'ükör. — 22.25: Sajtószemle. Kiállítások: Miskolci Képtár (IC—18 óráig): Magyar festészet a XX. században. — Kossuth Mű/elödési Ház (10—18 óráig: 77 kép a régi Miskolcról. Filmszínházak: Béke (fi, hn6): Felszarvazzák őfelségét (színes francia). — (8): Illatos út a semmibe . . . (színes magyar). — Kossuth (Í3): Az elveszett kutya (mb. szí. szovjet). — (f5): Sola­ris I—II. (Másfél helyár! Színes szovjet). — Hevesy Iván Film­klub (f5, Í7): Az audiencia (16 éven felülieknek! Mb. szí. olasz). — Fáklya (Í5, f7): Egy kis hely a nap alatt (magyar). — Petőfi (f5, f7): A vörös tulipánok völ­gye (szí. szovjet). — Szikra (5, 7): Az ördög bájitala (szí. NDK —csehszlovák). — Táncsics (4, 6): Emitai (szí. szenegáli). — Tapolca, Ady (7): öt könnyű darab (16 éven felülieknek! Mb. szí. amerikai). — Hámor (4): A kör bezárul (szovjet). KEDD Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: Kozák Gá­bor József népi zenekara ját­szik. — 9.00: Üttürő tűzoltók. — 10.00: Hírek. — 10.05: Han játék. — Felelgetős. — 10.25: Édes anyanyelvűnk. — 10.35: zenekari muzsika. Petőfi rádió: 8.00: Hírek. — 0.05: Dvorzsák operáiból. Ruszal- ka. — 9.00: Hírek. — 9.03: Kör­mendi Vilmos szerzeményeiből. — 9.30: Mozart: D-dúr fuvola­verseny. K. 314. — 9.53: Köny­vek, tájak, emberek. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Ba­baszerviz. — ll.oo: Hírek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom