Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-27 / 73. szám
A DH várospolitikai fóruma i Lakás és jog „Együttélésre ítéltek!” Keresett a szanáláson a|c Látható lesz az egri vár... Nagyszabású munka kezdődik az egri várban. A régészeti kutatások mellett hozzáláttak a vár helyreállításához. „Láthatóvá” tették a várfalakat, amelyeket eddig a lakóházak eltakartak. (Érczi K. Gyula felvétele) Nagyfokú társadalmi összefogással A Miskolci Rádió hétfő esti Fórumához számos olyan kérdés érkezett, melyre dr. Tímár László, a megyei bíróság elnökhelyettese adott választ. Ezeket gyűjtöttük csokorba. A ha jai sportuszoda Írásom címének ezt is adhatnám: a bajai példa. Mert követésre méltó példáról van szó, a Duna menti város társadalmi összefogásáról olyan cél érdekében, amelyet hovatovább minden városban kitűznek, csak elérésének a módja más és más. Egy-két hete néhány soros hírben olvastam, hog-" Baján — a Petőfi-szigeten — nagyfokú ' társadalmi összefogással nemzetközi versenyek lebonyolítására is alkalmas sportuszodát építenek. Nyomban levelet írtam régi kedves ismerősömnek, Papp Györgynek, az ottani városi pártbizottság első titkárának, és megkértem, tájékoztasson: hogyan kezdődött az akció, s ennek kibontakoztatását miképp szervezik? A napokban megérkezett válasza, amelyhez az uszoda építéséért indított mozgalommal kapcsolatos dokumentumokat is csatolta. Egy kollektíva kezdeményezte „Zimmerman János elv- társ, aki a helyettesem volt, s most az Épületasztalosipari Vállalat Bajai Gyárának igazgatója, a kollektívájával együtt kezdeményezte, hogy társadalmi erők mozgósításával fogjunk neki sportuszoda építésének. A pártban helyeseltük a kezdeményezést, s a városi tanács végrehajtó bizottsága annek megvalósítására megfelelő intézkedéseket hozott” — írja az első titkár. S most nézzük a jegyzőkönyvek másolatait. Az elmúlt év október 9-én keltezett, az ideiglenes szervező és intéző bizottság által elkészített javaslat többi közt a következőket tartalmazza: „A városban az uszoda építésének igénye hosszú idő óta érlelődik, és mint halaszthatatlan társadalmi igény jelentkezik. Ügy gondoljuk, hogy ez az igény nem korlátozódhat csupán a város dolgozóira ... Miután az uszoda elsősorban az itt tanuló fiatalok számára épülne, s mivel ezek jelentős része a járás dolgozóinak gyermekeiből tevődik össze, így indokolt a járás társadalmának összefogása is ___” Építő egyesület S a javaslat körültekintő felmérés alapján részletesen közli, hogy a városból — 40 százalékos szervezettséget számolva — hétezer, a járásból pedig — 13 százalékos szervezettséggel — kétezer dolgozó anyagi támogatására lehet számítani. Vagyis arra, hogy összesen kilencezren egyhavi bérüket felajánlják a nemes célra, amely összeget hat év alatt havi részletekben — tehát 72 alkalommal — fizetik be. Ennek fejében öt éven át ingyenes belépőjeggyel használhatják majd a tervek szerint 1980-ig megépülő uszodát. A létesítmény építési költségeinek fedezésére más forrásokkal is számol a javaslat; elsősorban a gazdálkodó egységekkel, „amelyek évenként átlag összesen félmillió forintot lennének képesek biztosítani anélkül, hogy ez a hozzájárulás alapvetően felborítaná, illetve befolyásolná egyéb elképzeléseiket.” , Az ideiglenes szervező bizottság javasolta azt is, hogy a sportrendezvények belépőjegyeinek árát növeljék egy forinttal, s az így nyert többletet is az uszoda építésére fordítsák. S megoldható gyűjtési módnak ajánlja még különböző rendezvények — például a „Bajai Nyár” stb. — alkalmával 1—2—5 és 10 forintos címletű „uszodabélyegek” kibocsátását. Az október 9-én benyújtott javaslatot már két nap múlva megvitatta a városi tanács végrehajtó bizottsága, s létrehozta a végleges szervező, valamint az intéző bizottságot. Utóbbi elkészítette a Bajai Sportuszodát Építő Egyesület alapszabályát. amelyben lényegében a fentiek szerepelnek. Az akció visszhangja „A városban nagy visszhangja van az akciónak — írja Papp György elvtárs —; a dolgozók és a vezetőkegyhavi illetményüknek megfelelő összeget ajánlanak fel. Ezenkívül a vállalatok a közös alapjaikból különböző összegeket fordítanak az uszoda építésére. A Vas- és Fémipari Ktsz például 32 ezer forintot már át is utalt az egyletnek az OTP-nél megnyitott számlájára”. A bajaiak tehát — akik a városuk alatt folyó Sugovi- ca, illetve a Duna vizében egész nyáron kielégíthetik úszási igényeiket — nagyszerű összefogással megteremtik e sportág állandó űzésének lehetőségét. Ügy vélem, nekünk, a hatszor akkora városban lakó miskolciaknak, követnünk kellene a példájukat. Még akkor is, ha már több más létesítmény építésére nem jelentéktelen értékű társadalmi munka felajánlások születtek. Az Augusztus 20. strand és a Szabadság- fürdő uszodája ugyanis nem elegendő ahhoz, hogy az úszósportot egész éven át tömegesen űzzék a testedzésre nagyon is rászoruló fiataljaink, de az idősebbek is. És kétség nem fér hozzá, hogy ha akad kezdeményező kollektíva az összefogás megszervezésére, ennek sikere nálunk sem marad el. TARJÁN ISTVÁN „Családi házat örököltem, de lakókkal együtt, és így sajnos nem tudok beköltözni. Sőt még kellemetlenségeim is vannak, mert különböző tatarozási és javítási munkákra köteleznek. Mikor szerezhetek végre érvényt tulajdonosi jogomnak?” — kérdezte az egyik hallgató, aki levelét így írta alá: „Egy peches örökös”. — Ilyen tényállásnál szoktak felkiáltani: Segítség! Örököltem. Pedig valójában az ilyen terhesnek látszó örökség is ingyenes juttatás, ingyenes vagyonszerzés, csak éppen nem minden teher nélküli. Ennek ellenére gazdagodás. Ha nem így lenne, az örökös visszautasítaná a hagyatékot. Hogy mikor szerezhet érvényt tulajdonjogának? Erre csak azt válaszolhatom, hogy most is érvényes tulajdonjoggal rendelkezik. S amilyen teherrel azt megszerezte, ugyanolyannal el is idegenítheti, önmagában a tulajdonváltozás azonban nem jogcím a bérleti jog megszüntetésére. Ha megfelelő lakást biztosít a lakóknak, beköltözhet saját tulajdonába. „A bíróság a vagyonjogi perekben a lakásokat megosztja, azonban a határozatnak sajnos nem lehet érvényt szerezni, mert a tanács nem tudja megoldani a cseréket. Emiatt sok esetben — főleg ha az egyik fél ismét megházasodik — rengeteg kellemetlenség adódik” — panaszolta az egyik hallgató. — Ilyenkor szokták azt mondani az elvált házastár- i rk a bíróság folyosóján, hogy ha nem is halálra, de — a válás ellenére — együttélésre ítéltek bennünket. Az elvált házastársak nemegyszer mindent megtesznek annak érdekében, hogy a közös lakáshasználat terheitől megszabaduljanak. Előfordul, hogy a fürdőszobát vagy a fürdőszobába épített W. C.-t olyankor is zárva tartják, amikor az a bérlőtársnak nélkülözhetetlen. Volt, aki jogorvoslati kérelmét — orvosszakértői véleménnyel alátámasztva — arra alapozta, hogy házastársának a puszta látása reaktív neurózist vált ki nála. A bírói gyakorlat a házastársak lakáshasználatát — ha csak lehetséges — úgy rendezi, hogy egyik bérlőtárs sem maradjon lakás nélkül. Indokolt emberi igény, hogy a házastársak ne maradjanak közös lakásban. Ám a válások száma olyan tömeges, hogy az elváltak nem számíthatnak lakásigényük gyors kielégítésére. (1973-ban a bontóperek száma országosan kis híján 38 ezer volt.) Véleményem szerint megoldás lehetne, ha a volt házastársaknak — mint bérlőtársaknak — egy társasházat építenének. A viszonylag kis alapterületű szobát meghatározott időre, mondjuk egy évre lehetne bérbe venni, alacsony díjért. Ez alatt talán megoldódna a la- kásproblémá j uk. Befejezésül röviden id í- zünk egy példát dr. Tiriár Lászlótól, annak ellen ere, hogy erre utalt a rádióműsorban is. Azért érdemes visszatérni rá, mert jól bizonyítja, hogyan találják meg a kiskaput azok, akik a mai nehéz lakáshelyzetből hasznot- húznak. Egy miskolci lakos tanácsi bérlakását szanálták. Azt kérte, hogy szövetkezeti lakást vásárolhasson helyette. Kérése teljesült. A szanálás után — kártérítésképpen — 17 ezer forintot kapott, a szövetkezeti lakásért 37-et kellett — induló összegként — kifizetnie. Tehát 20 ezer forintjába került neki az új otthon, melyet azonnal eladott 140 ezerért. A tiszta nyereség: 120 ezer forint. És ezért a kis ügyletért még megbüntetni sem lehetett. Az adás után a meghívott tanácsi vezetők hosszasan vitatták a nyerészkedésre hozott példát. Kiderült, hogy nem egyedülálló. Annyi azért bizonyos, hogy ha büntetést nem is kapott az illető, aligha számíthat támogatásra, ha még egyszer lakásért folyamodik. BÉKÉS DEZSŐ a Ifjúsági nagygyűlés kohászatban A Forradalmi Ifjúsági Napok rendezvénysorozatának keretében a kohászat ifjúkommunistái csütörtökön ifjúsági nagygyűlést rendeznek. Előadója Kéri András, a KISZ KB ifjúmunkás osztályának vezetője lesz, aki napjaink aktuális kül- és belpolitikai kérdéseiről beszélget majd el a részvevő fiatalokkal. Nőtt az átlagfizetés A Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalatnál 2567& forintról 27945 ezer forintra lőtt az építőmunkások átlagbére egy év alatt. Ezt részben a központi, részebn pedig a saját bérfejlesztési lehetőségek felhasználásával érték el. Maszkírozást tanulnak a bohócok ... A Budapesti Artistaképző Iskola bohóc-tagozatának egyik fontos tantárgya a maszkírozás. (Benkő Imre felvétele) A KPM Közúti Igazgatóság megbízása alapján, április 1-től kezdődően körülbelül három hónapig felújítási munkát végeznek az Eszperantó és a Marx tér közötti szakaszon. Emiatt lezárják az út déli sávját. A munkálatok idejére a közúti forgalmat elterelik. A Diósgyőrből a városközpont felé haladó autóbuszok a Marx tér — Herczeg Ferenc utca — Kiss Ernő utca irányálban közlekednek. Az utazási idő körülbelül két perccel hosz- szabb lesz a mostaninál. Még több kényelmetlenséget okoz azonban, hogy a megállóhelyeket is áthelyezik, és így a szokásosnál többet kell gyalogolniuk az utasoknak. Ezért javasolja a Miskolci Közlekedési Vállalat vezetősége, hogy ciki csak teheti, közlekedjen villamossal. Tehát már a következő hónapra sem autóbusz-, hanem villamosbérletet célszerű váltani. Az út déli sávjának elkészülte után az északi részét kezdik építeni, amikor majd az ellenkező irányban haladó autóbuszokat terelik a fentebb említett útvonalra. Gyenge fény os iskolában Nem árt a neon a szemnek Emelkedett vagy csökkent a szemmegbetegedések száma? Milyen természetű ártalmak okozzák a legtöbb panaszt? Ezekre a kérdésekre válaszolt dr. Radnóti Magda akadémikus, az 1. sz. Szemészeti Klinika igazgatója. — A legsúlyosabb szemészeti probléma környezetünk rendkívül egyenetlen fénykisugárzó hatásából származik. Látási nehézségeink már az iskolában jelentkeznek. Szakembereink legutóbb készült tanulmánya szerint oktatási intézményeink világítása az európai szint alatt van. Az átlagos fényerősség a kívánatos 400—500 lux helyett a legtöbb tanteremben a tizenötöt sem éri el, s ez a tanulók szemét a kelleténél jobban igénybe veszi. Oktatási intézményeink 97 százalékában a megfelelő világítást nem biztosító, a látást zavaró opálgömbös izzólámpákat használunk. Régi, helytelen szokásból a fénycsöves megoldástól idegenkednek. Ez azonban indokolatlan, mert a tapasztalat szerint fénycsővel — a megfelelő műszaki és egészségügyi előírások mellett — a mesterséges világítás mindi i feltétele maximálisan biztosítható. Ésszerű alkalmazásával az éleslátás tartóssága, a láthatóság, a kontrasztérzékenység és a reakcióidő egyaránt kedvezőbb lesz, s az agykéreg aktivitása is fokozódik. Azt a tévhitet pedig el kell oszlatni, hogy a keletkező — műszaki nyelven szólva — uv-sugár- zás az egészségre ártalmáé lenne. Kényelmesebb lesz villamossal Lezárnak egy útszakaszt
