Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-23 / 70. szám

Péntek esti premier

Testvérek

Újból és újból elolvasom Illyés Gyula két esztendővel ezelőtt papírra vetett sorait. Az író feltárja, hogyan készül a nagy költői versenyre; az önmagával való mérkőzésre. Azt, amit már egyszer megcsinált (a Dózsa György-drámát) még egyszer újra akarja élni, másként közelítve a népvezér alakjához. Miképpen lehetne a romantikus Dózsa-kép helyett egy „korabeli hús-vér Dózsát életre kelteni’-. Az író beavat bennünket gondolataiba: „ ... vxilyen is lehetett ez a reneszánsz vitéz? (Hunyadinak ez az elgáncsolt és meg- gyalázolt ' utóda, Balassinak ez a lanttalan és asszony tálán elődje) elképzelt példája izzó drámát ígért. Egy székely condottiére, aki egy szerencsés haditett folytán romlott udvarba kerül azzal, hogy egy életre megcsinálhatja szerencséjét, ha tud hasonulni... De olyan romlásba kellene belépnie, hogy az visz- szahőkölteti. A züllöttség megtapasztalása teszi erkölcsössé, majd hajtja a tisztaság olyan fokú igénylésére, ami már — forradalom.” Ebből a tervezetből született a dráma, melyet nagy sikerrel mutattak be Pécsett, Pesten a Nemzeti Színházban, s tegnap este a miskolci közönség is láthatta.

Voltak szkeptikusok, akik ezt az izzó drámai vitairatot nehezen tudták színpadra képzelni. Mint az eddigi bemutatók egyértelműen bizonyították, nem volt igazuk. Illyés ugyan megfoszt bennünket a látványos történelmi tablóktól, ebben a tragédiában nem veszi körül vezérét a nép; mégis érezzük, hogy Dózsa minden moccanása az elnyomottakért történik, érettük gázol vérbe, s mérkőzik sok kegyetlen harcban önmagával is, azaz lelke jobbik felével, Gergellyel, a testvérével.

A saínen többnyire csak ők ketten vannak, de mindig tudjuk, hogy mi történik körülöttük, milyen történelmi erők mozdulnak, mekkora a

Barczi Pál illusztrációja Illyés Gyula Testvérek című drámájához.

tét, mit kell mérlegelni és mit nem szabad mérlegelni.

Ebbe a Dózsa-képbe bele- sűríttetik a forradalmár szinte minden lehetséges magatartása. A legizgalmasabb talán az, hogy mikor és milyen választási lehetősége van a vezérnek, aki életét — legjobb hite és meggyőződése szerint — egy szent ügy szolgalatéba állította.

A tragédiának két alakja sűríti magába a tulajdonképpeni főszerepet. Egy lélek két feléről van szó. A drámában a testvér azért rendeltetett György mellé, hogy meg lehessen fogalmazni a vezér belső ellentmondásait. A tét óriási. Dózsa éppen úgy lehet megváltója népének, mint ahogy Káinja is lehet. Illyés tudós klerikusként jelenteti meg Gergelyt, a testvért, aki sok mindent tud és ért, amit a vezér nem tudhat, nem érthet. Éppen ezért számos szituációban óvja gyorsvérű bátyját: „Te nem rontsz be ugyanilyen szavakkal a bíboros palotájába ilyen bódultán!... Hallottad, a sabáci

zsombékoktól nem féltettelek úgy, mint most a bíboros csúszós márványlépcseitől... Láss messzebb a dárdád hegyénél. Az állati móddal, ahogy a fentlevök már nem is tudom mióta, a lentlevő- ket gyötrik, úgy elvadították, hogy fenevadak lesznek maguk is, mihelyt fölkerülnek.” Nem kisebb dologról van itt szó, mint a forradalom tisztaságáról. Ezt félti Gergely, s erre figyelmeztet újból és újból. De lehet-e anélkül a szörnyű ellenséggel vívni, hogy ne legyen véres a kezünk? A nagy vágások közepette van-e idő és mód mérlegelni, hogy kiket és hogyan suhint meg a kard, tör a cséphadaró? György így felel, mert így kell felelnie: „Itt nincs kockáztatnivaló. Katonának amúgy se emlegesd ezt a szót. Merészség járja helyette a legrosszabbkor is ... Százezreket koncol- nak fel, ha nem tesszük meg, amit várnak tőlünk”.

Kitűnő drámai lelemény, hogy a testvérek egészen a vérpadig nem tudnak megválni, megszabadulni egymástól. (Megszabadulhat-e az ember önmaga kettős leikétől?)

MISKOLCI EMLEKEIM

S kinek szolgáltatik igazság, Györgynek avagy Gergelynek? Erre csak egyet válaszolhatunk: a cselekvő for- radalmiságnak. Ezt persze eddig is tudtuk, de a forradalom és a forradalmárok „természetrajzát”, a mérhetetlen felelősséget aligha érzékelhettük így, mint ebben a tragédiában.

A miskolci előadás mesterkézre vall. Vadász Ilona, aki vendégként rendezte a drámát, rendkívül ökonomikusán kezelte a súlyos anyagot. Az előadás kitűnően értelmezi az Illyés-i mondanivalót; érzelmi, indulati hőfoka magas, magával ragadó. Szcenikailag jól átgondolt a játék tere. Gergely István díszletei egyszerűek, s teljes illúziót keltenek. A mű persze inkább kamaraszínházi közeget igényelne, de nagy színpadon is igen jól érvényesül. Ez főként a két kitűnő színésznek, Paláncz Ferencnek (György) és Blaskó Péternek (Gergely) köszönhető.

A színpadon megformált alakok a reneszánsz ember jegyeit viselik. Perzselő indulatok és az éles elme ötvözete ez a kéttestű-lelkű főszerep. Paláncz és Blaskó úgy szüli újjá az író dialógusait, hogy szinte fizikailag érezhető, miként szorítják, taszítják, fogják és tartják meg egymást. Illyés remek dramaturgiai ötlettel, egyetlen női szereplőt is beépít a cselekménybe. Julinka

(Gyöngyössy Katalin) harmatos, tiszta leányalak, de ugyanaz a székely vér, mint a testvérek. Van ereje, akarata, s egész lénye a havasok tüdőtágító levegőjét árasztja. A rendező nagyon igényes játékmesteri munkája nemcsak a főszereplőkön látszik, hanem az M. Szilágyi Lajos alakította Parancsnok figuráján és a fegyveresek mozgatásán is.

GYARMATI BÉLA

AGÁRDY GÁBOR

£ Dunajevszkij Szabad szél című operettjében Márffy Verával és Horváth Pállal.

II.

— Rengeteg kedves emlékem van Miskolcról — folytatja Agárdy Gábor. — Az Ukrajna sztyeppéin című darabból — amelyet mi mutattunk be először Magyarországon — vizsgázott Ádám Ottó, a Madách Színház mai igazgatója, aki akkor végezte s főiskolát. Mindenki mindent „beleadott’’.

Próbáltunk, átirtunk, ötleteken gondolkoztunk. Bozóky István, az igazgató maga is beállt játszani, Bugyonnij szerepét vállalta, és amire még nem volt példa — ugyanis nem szeretett táncolni—, olyan nehéz orosz táncot járt el — remekül! —, hogy percekig zúgott a taps. A budapesti fesztiválon átütő sikerünk volt a produkcióval.

örültünk egymás sikerének. Ha valamelyikünk nem játszott, akkor is bement a színházba és „szurkolt” a többieknek. Egy-egy bemutató ünnepi eseménynek számított; a klubban — mert klubunk is lett — bankettet rendeztünk. A szereplők tányérjai mellett kedves kis ajándéktárgyakat helyeztünk el és vidám jelentekben, bökver- sekben figuráztuk ki egymást és önmagunkat. A társulaton belül valóban érvényesült a demokratizmus. Viccelődtünk, önfeledten tapsoltunk. Örömteli, szép esték voltak ezek.

A miskolci színház az ország egyik legjobb színháza volt — nemcsak vidéki viszonylatban! Már szinte szólásmondássá vált, hogy ha egy miskolci színész Budapestre szerződött, az igazgató előre figyelmeztette:

„Abbahagyni most már a mellverést, a féltéglát tegye le a Keleti pályaudvaron”.

Sokan szerződtünk a fővárosba. Azok a művészek, akik akkor a miskolci társulatnál játszottak, ma már a pesti színházak fő erősségei. Jó iskola volt a miskolci színpad ...

Régi hobbym a festegetés. Minden szerepem maszkvázlatát előre elkészítem, néha több variációban is. A miskolci színházban is mindenki tudta ezt. Egyszer, amikor Davidov Bányászok

című darabjának bemutatójára készültünk, Básti István, a díszlettervezőnk megbetegedett. Nagy volt az izgalom, mert akkoriban még nem „ontotta” a tehetségeket a Képzőművészeti Főiskola. Kevés díszlettervező dolgozott, de nem is vállalta volna senki a munkát olyan rövid határidőre. Bozóky Pista, az igazgató megkért, tervezzem meg a darab díszleteit. Vállaltam — és sikerült! Egy kritikus meg is jegyezte: Agárdy sokoldalú tehetségéről már eddig is meggyőződtünk. Tudtuk, hogy jó színész, most megismertük mint díszlettervezőt, várjuk a következő meglepetést, amikor zeneszerzőként vagy rendezőként mutatkozik be.

Lehet ezeket az emlékeket elfelejteni?

A rádióban húsvét hétfőjén „Egy óra Agárdy Gáborral” című összeállításomban húsz percet szentelek miskolci emlékeimnek. Részletet adunk elő Szafro- nov Moszkvai jellem című darabjából, melynek magyarországi ősbemutatóját az államosított Miskolci Nemzeti Színházban tartottuk.

Én is ünnepelek!

IMREH JÖZSEF

i'íerf jaJatvtJoiu, cl,

SZOMBAT

Kossuth rádió: 12.00: Déli Krónika. — 12.29: Zenei anyanyelvűnk. — 12.30: Magyarán szólva... — 12.45: M-elóaiakoKtél — 13.50: Máról — a mának. — 14.00: Dzsesszfelvételeiinkből. — 14.15: Ajánlás. — 14.25: Uj Zenei Üjság. — 15.00: Híre«. —

15.05: Kis magyar néprajz. — 15.10: Balázs Árpád nótáiból. — 15.30: Bach: D-dur szvit. No. 4.

— lö.OO: 168 óra. — 17.30: Zentay Anna és Palcsó Sándor nótákat énekel. — 18.CO: Mi a titka? Szigeti József művészete. — 19.00: Esti Krónika. — 19.25: öt perc sport. — 19.39: A borok királyának földjén. — 21.08:

Liszt: Spozalizio (Szvjatoszlav Richter zongorázik). — 21.17: A Magyar Rádió népi zenekara játszik. — 22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: A beat kedvelőinek. — 23.05: Musicalekből.

— 24.00: Hírek. — 0.10: Melódiakoktél. — 0.55: Hírek.

Petőfi rádió: 12.00: Hovanscsina. Készletek Muszorgszkij operájából. — 12.50. „Jeikepek erdején át...” — 13.00: Hírek. — 13.03: Pro és kontra a munkahelyi szervezésről, V. rész. — 13.33: Monteverdi-kórusok. —

13.45: Időjárás. — 14.00: Napraforgó. A Gyermekrádió műsora.

— 14.50: Éneklő ifjúság. — 15.00:

Orvosi tanácsok. —- 15.05: Beethoven: D-dúr hegedű-zongoraszonáta Op. 12. — 15.27:. Baromfitenyésztés — korszerű táplálkozás. — 15.57: Műsorismertetés. — 16.00: Hírek. — 16.03: A Musica Antiqua Hungarica Együttes játszik. — 16.20: Közvetítés bajnoki labdarúgó-mérkőzésről. — 16.50: Szervezetünk a vegyész szemével. — 17.05:

Mozart: D-dúr szerenád K. 250.

— 17.56: Üj könyvek. — 18.00:

Hírek. — 18.10: öt perc

sport. — 18.15: A rock mesterei. — 18.45: Bogár István fúvósmüvedből. — 18.54: Szívesen hallgattuk. Dunántúli történetek, II. rész. — 19.50: Jó estét, gyerekek! — 20.CO: Hírek. — 20.10: öt perc sport. — 20.15: Berlini slágerkoktél. — 21.17: Bellim:

Az alvajáró. Két felvonásom opera. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: Hétvégi krónika. Üzemi demokrácia es információ; Illyés Gyula: , .Testvérek'» című drámájának miskolci bemutatójáról; Egy dal és egy hangszer. — Műteremben, tárlaton ... — Feledy Gyula a Helikon Galériában, Mazsaroíf Miklós Bursoűszirákon. — E heti vendégünk .. . Akit már régen hallottunk! — Könnyeden — Komoly dolgokról... — Jegyzet a divatról. — Slágerről slágerre.

Televízió: 14.18: Müsorisanerte- tés. — 13.20: „Boldog békeidők”. Beszélgetések Budapest születéséről. — 14.50: Telesport. —

17.00} „Nekem szülőhazám” — 17.40: Hírek. — 17.45: Napilapok, hetilapok ... — 18.G5: Neveletlenek. Belga zenés film. — 18.15: Rokiámmüsor. — 18.25:

Híres szökések. Bartolomeo Col- leoni zsoldoskapitány. Francia— olasz film. — 19.15: Cicavízió. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Angyali történetek. Tragikomikus játék két részben I. Kaland a íőmetőrrel; II. Húsz perc egy angyallal. — 21.40: Mozart: Kis éji zene. — 22.00: Tv-híradó — 2. kiadás. — 22.10: Fábri Zol- tán-sorozat. Két félidő a pokolban!.

Szlovák televízió: 15.25: A második világháború utoásó napjai. — 15.55: A gépkocsi és a tempiáriusok. (Lengyel filmsorozat). — 18.50: Bemelegítés.

— 19.00: Híradó. — 19.45: Levelesláda. — 20.00: Nyári éjszaka. (tévéjáték). — 21.00: Híradó. — 21.15: Bulliual történt

(amerikai film). — 23.05: Sport.

Miskolci Nemzeti Színház (7):

Levendula. Béri etszü not.

Kiállítások: Miskolci Galéria

(11—19): Jelenkori román festészet. — József Attila Klubkönyvtár (10—18): Feledy Gyula grafikusművész kiállítása. —

— Kossuth Művelődési Ház (10 —18): 77 kép a régi Miskolcról.

Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): Ö, maga rettenetes! (szí. angol). — Kossuth (f3, f7): Merénylők (mb. szí. francba—angol). — (f5) : A forradalmi ifjúsági napok keretében: Pokolrév (magyar). — Hév es y Iván Filmklub (f5, f7): Szind- báb (18 éven felülieknek! szí. magyar). — Fáklya (f5, f7):

Jöjjön el egy kávéra hozzánk! (18 éven felülieknek! Felemelt helyár: (szí. olasz). — Petőfi (6): Halálgyár az őserdőben I— II. (Dupla helyár! szí. szovjet).

— Szikra (5, 7) : Sutjeska (szí. jugoszláv). — Táncsics (4, 6): Macbeth 16 éven felülieknek!

(mb. szí. angol).

vasárnap

Kossuth rádió: 8.00: Hírek. — 8.05: öt kontinens hét napja. — 8.20: Szóljatok játszók, reg ölök!

— 9.10: Szivárvány. — 10.23 Zenés reklám turmix. — 10.30: Vasárnapi koktél. — 12.00: Édes anyanyelvűnk. — 12.15: Jó ebédhez szól a nóta. — 13.04: Tisztelet az embernek. — 13.14:

Nagy mesterek — világhírű előadóművészek. — 13.4i: Pillantás a nagyvilágba. — 14.39: Kozmosz. Tudományos magazin. — 15.00: Hírek. — 15.08: Feltámadás. Tolsztoj regényét rádióra alkalmazta és rendezte: Gál

István, n. rész. — 15.51: Kör- kapcsolás bajnoki labdarúgó- mérkőzésekről. — 17.00: Hírek.

— 17.05: Bemutatjuk új felvét

teleinket. — 17.40: „Tolmács nél- kül”. Romániai beszélgetés Huszár Sándorral. — 13.10: Faluról falunak — muzsikával. — 19.0?: Hírek. — 19.10: Rádiószuihaz. A pályaőr. — 20.03:

Mozart műveltségi verseny. — 21.33: Világlíra. Az angol reneszánsz költői. Lator László műsora. — 21.48: Verbunkos muzsika. — 22.00: Hírek. — 22.10;

Sporthírek. — 22.25: Pompadour. Részletek Fali operettjéoól. — 23.10: Magyar előadóművészek Brahms-feiveteleiből. — 24.00;

Filmzene.

Petőfi rádió: 8.00: Mit hallunk? — 8.30: Az Operahaz történetéből, 1. rész. Lia>tav Manier Budapesten. — 9.11: A

„Nyitiukék” postája. — 9.4i:

Szívesen hallgattuk! Dunántúli lörtéüietéK, Hl. rész. — 10.33: A Magyar Rádió és Televízió gyermekkórusa romantikus müveket enekel. — 10.4o: A Nemzetközi Radioegyetem műsorából. — 11.13: A Montecarvo-i Opera zenekarának hangversenye, ^ az 19.-3. évi Moiureux-i Fesztiválon,

— 12.48: A kazamaták titka. — 13.45: időjárás. — 14.00: Táskarádió. — lö.OO: Hol járt, mit csi-4 nalt? — 15.15: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. Koruspoaium. —* 16.00; Hírek — Ui.oő: Legkedveseoií verseim. —* 17.05: Néptáncok. — 17.2U: Mikrofon előtt az irodaim: szerkesztő. — 17.50: A vasárnap sportja. — 18.00: Hírek. — 18.05: Mit üzen a Rádió? — 18.40; Az Apostol és a Syconor együttes hangversenye a Fővárosi Művelődési Házban. — 19.56: Jó estet, gyerekek! — 20.0u: Hírek. — 20.10: Sporthírek. — 20.15: Iro- szobám. Csorba Győző vallomása. — 21.10: László Annie és Domahidy László cimbalmozik.

— 21.4ü: Kritika — kontra kritika. Mészáros Tamás vitamü- sora. — 22.00: Purcell: Oda Szent* Cecilia napjára. — 23.00: Hírek.

— 23.10: Könnyűzene. — 24.00: Hírek.

Miskolci rádió: Vasárnapi krónika. — Fiatalok zenés találkozója. — A sportrovat jelenti..,

Televízió: 8.20: Iskolatévé. — 9.16: Zsebteve. — 9.tv: Ki játszik iiyet? — 10.00: Odüsszeia. Homérosz költeményének tevéfiim- vaitozata, VI. r^sz. — 16.55: Csepel—Buuapeati nonved uajnozi léríi kosariabda-mérkozés közvetítése. — 15.28: Műsorismertetés.

— 15.30; Peuagogusok loruma.

Az uj rendtartás bevezetésének tapasztalatai. — 16.05: Flúgos futam. Amerikai rajzfilmsorozat. 4. rész: irány Mexikó! — 16.2ö: Pillantás a sporcviiágoa. Film- osszeallitás. — 16.45: Reklámmu- sor. — 16.55: Műsorainkat ajánljuk. — 17.20: Delta. Tudományos niradó. — 17.45: Korvin Ottó.

Vázlatok egy forradalmár arc- képénez. — 18.25: Sporthírek. — 18.35: Az MRT Közönségszolgálatának tájékoztatója. — 18.40: Esti mese. — 19.00: A Hét, — 20.00: Hírek. — 26.05: utazás, kalandozás. Antal Imre műsora. — 21.30: Hidas Frigyes: A tökéletes alattvaló. Opera-groteszk. — 22.00: Hírek.

Szlovák televízió: 9.00: Gyermekeknek. — 9.30: Civu a kutya (lengyel immsoiozat). — íü.GO: A vasszív ü herceg története. — 11.45: Heti híradó. — 12.15: Délelőtti Hangverseny Pozsonyoól.

— 18.06: Mezogazaasági magazin,

— 13.20; Ez történt a héten. — 15.20: sportiskola. — 16.40: Engem te ne sajnálj (tévéjáték). — jlu.40: Országjárás tévékamerával.

— 17.05: Hírek. — 17.10: Az utolsó boszorkány (szlovák ínm). — 19.C0: Híradó. — 19.56: A vasárnap verse. — 26.60: Filmmúzeum. — 21.50: Híradó. — 22.10: Baráti találkozó. — 22.35: Vendegünk: jovan Kolundzia jugoszláv orgonaművész. — 23.10: sajtószemle.

Miskolci Nemzeti Színház (£3):

Levendula. Bérletszünet. — (7): Levendula. Goldoni beriet.

Kiállítások: Miskolci Galéria (11—19): jelenkori román festészet. — József Attila Klubkönyv- tar (10—18): Feiedy Gyula grafikusművész kiállítása.

Filmszínházak: Béke (f4, hn6, 8): G maga, rettenetes! (szí. angol). — Matiae: (nio. nl2): Eltűnt nyoic urnajo (szí. NDK— szovjet;. — Kossuth (nlö, nl2); G maga, rettenetes! (szí. angoi).

— (i3. 15 17): Merényiók (mb.,

szí. irancia—angoi). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Szindbád (18 éven lemlieknek! szí. magyar). — Matiné: (10): Hagymácska története (meseiilm). — Fáklya (f4, í6): Jöjjön el egy kávéra hozzánk! (18 éven felülieknek! Felemelt hely ár! szí. olasz). — Matiné: (fii): Murphy háborúja (szí. angol). — Petőfi (6): Haiaigyár az őserdőben I—II. (Dupla helyár! szí. szovjet). — Matiné: (10): A titokzatos szakács (szovjet). — Szikra: (5, 7): Sutjesk.a (szí. jugoszláv). — Matiné (9. 11) : Én és a nagyapám (magyar). — Táncsics (4, 6):

Macbeth (16 éven felülieknek! mb., szí. angol). — Matiné (fii): A kétéltű ember (szí. szovjet).

— Tapolca-Ady (7): Az Ander- scn-magnószalagok (Felemelt helyár! szí. amerikai). — Hámor (6): Hét tonna dollár (16 éven felülieknek! szí. magyar).

HÉTFŐ

Kossuth rádió: 8.06: Hírek. —.

8.05: Műsorismertetés. — 8.11:

Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.15: Mit üzen a Rádió? — 8.56: Ezio Pinza

énekel.' — 9.06: Tavaszi szél.

Szabó Pál regénye folytatásokban. — 9.26: Rádióbörze. — 9.36: A hét ;eneműve. — 10.06: Hírek. — 10.05: Iskolarádió. —16.30; Zenekari muzsika. — 11.15: Budapesti ballada. Békés István dokumentumjátéka. I.

Petőfi rádió: 8.00: Hírek. —

8.05: Nótacsokor. — 9.00: Hírek,

— 9.03: Ezeregv délelőtt ... — 10.09: A zene hullámhosszán. — 10.3-0: Néhány szó zene közbea*

— 11.00:, Hírek.