Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1974-03-14 / 62. szám
Nevelni a szerelemre r. A kéziratpapirraL szemben — bár az írógéphez is elfogó- dottan ül le az ember — talán kevésbé vagyok szégyenlős, mintha serdülők kérdeznek a szexről. Hogy elterjedt ez a szó az utóbbi időben! Korábban csak a pikáns szex appealt írtuk le vagy a filmipar szülte szexbombát. Ma már szexbuliról is hallhatunk, sőt olvashatunk. S miközben a „szex” szóval és összetételeivel dobálózunk, a témát mégis félszegen — vagy ami még rosszabb — közhelyszerűen, esetleg akadémikusán közelítjük meg. Pedig — mondhatnánk kicsit profánul — az emberiség elég régen tevődik össze két különböző nemből ahhoz, hogy a világ legtermészetesebb dolga legyen a szexualitás. Valamikor, a kezdet kezdetén, nyilván az is volt, amíg az osztálytársadalmak és a különböző vallások nem szabályozták céljaiknak megfelelően. Most az lenne a mi feladatunk, hogy eloszlassunk minden misztikus ködöt, legyűrjük az előítéleteket: az új erkölcsi normák szerint éljünk, melyek meghatározzák társadalmunk szexuális életét is. Mert szexuális nevelés nincs erkölcsi nevelés nélkül. Erről az egészen kézenfekvő igazságról mintha elfeledkeznénk... Mindjárt mondok egy példát Is. Svédországban az egyetemeken tanszéke van szexuális nevelésnek. A svéd iskolák nevelői (szemben a magyar pedagógusokkal) nem állnak készületlenül e tekintetben a gyerekek elé. A szexuális nevelést már óvodáskorban kezdik, pszichológiai, biológiai felkészültségük alkalmassá teszi őket a legkorszerűbb felvilágosító tevékenységre. Mindebből az következne, hogy a svédeknél semmiféle probléma nincs- egészséges szexualitású nép. Mindannyian tudjuk, hogy ez nem így van. Bár (kétségtelenül ismeretlen ott az álszemérem (vagy talán a szemérem is), nincsenek higiénés gondjaik, őszintébbek a partnerek közötti kapcsolatok és így tovább. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem fenyegeti ezer veszély a felnövő nemzedéket s a családokat. Hosszan lehetne itt beszélni a kapcsolatok érzelmi elsekélyesedéséről, a szexualitás vadhajtásairól. Világos, hogy nem a szexuális felvilágosítással van baj, hanem a „jóléti társadalom” erkölcseivel. Ez természetesen nem lehet vigasztaló számunkra; tanulságként említjük csupán. De hiszen példa nélkül is tudjuk, hogy sürgősen intézményessé kell tenni nálunk — gyermekkortól kezdve — a szexuális nevelést. Riasztó hagyományokat kell felszámolnunk. A nemzedéki ellentétek leginkább erkölcsi vonatkozású ellentétekben nyilvánulnak meg. E tekintetben rendszerint mindkét nemzedék végletes álláspontot képvisel. (Az idősebbek „szemforgató, maradi ostobák”, a fiatalok „erkölcstelen, buja majmok”. Nehogy valaki félreértsen: ez a két magatartásforma nem nyilvánul meg napi konfliktusokban, de azért jól érzékelhető.) Erkölcseinkben, így nemi erkölcseinkben 4s tovább élnek bizonyos polgári, sőt feudális örökségek. Gyermekeink jogosan lázadoznak ezek ellen. Természetes, hogy szabadságunkban benne foglaltatik a szerelem szabadsága is. Hogy ezt ne tévesszük össze a szabados szerelemmel, ezért kell megtanítani fiataljainkat bizonyos biológiai, fiziológiai és persze etikai tudnivalókra. Ahogy Makarenko mondta: „a szerelemre rá kell nevelni az ifjúságot.” De erről majd holnap ... (gyarmati) * Férfifej Sevcsik Jenő rajza Majakovszkij Havannában Talán soha nem tudjuk már meg, ki volt az a fiatal kubai munkás, aki 1925-ben így üdvözölte a Havannában időző nagy orosz költőt: „Én is bolsevik vagyok!” Majakovszkij mindenesetre meghatározó élményként említi az esetet 1926-ban megjelent könyvében, a „Felfedezéseim Amerikáról” című kötetben. A költő mindössze 24 órát töltött Havannában, átutazóban a mexikói Vera Grúzba. Milyen benyomások rögződtek a költőben az 1920-as esztendők Kubájáról? Mindenekelőtt arról írt, hogy Havannában ismét megbizonyosodott: mind a három Amerikában — Északon, Közép- és Dél-Amerikában — az Egyesült Államok uralkodik. Látta csempészek wisky- raktárát, ahonnan a prohibi- cionista USA-ba indultak a szállítmányok, említést tesz a nagy amerikai cégek, a Ford, a Clay és a Bock felhőkarcolóiról, a Prado-sétány US A - tu la j do nú házsorairól, s a csillogó luxushotelek Veda- do-negyedéről. Majakovszkij 1925-ben járt Kubában, abban az esztendőben, amikor Julió Antonio Mella megalapította az első kubai kommunista pártot. Akkor csak kevesen tudtál? Kubában a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról — 48 esztendővel később a szabad Kuba már saját szocialista forradalmának 15. évfordulóját ünnepelte. MISKOLCI EMLÉKEIM BILICSI TIVADAR Egy miskolci vendégjáték emléke. A szabin nők elrablása cimű darabban mint Rettegi Fridolin ripacs-igazgató. Partnerek: Nádassy Anna és Makay Sándor. U. Hexensussznak, egyes helyeken „boszorkánylövésnek’’ hívják, de mondják lumbágónak, idegzsábának is azt az állapotot, amikor az ember egyik pillanatról a másikra minden előzmény nélkül mozgásképtelenné válik, és csak nagy kínlódással tud ülő vagy fekvő helyzetből felállni. Így jártam én is 1928-ban Miskolcon, Móricz Zsigmond „Légy jó mindhalálig” című darabja főpróbájának reggelén. Belém állt a „boszorkánylövés”. Dg hát főpróba van, menni kell a színháziul! Valahogy elvánszorogtam odáig, telöLbittem a jelmezeket, kimaszkíroztam magamat, és már ott is álltam a színpadon jelenésemre várva, mint komisz, kegyetlen Sarkadi tanár úr. Elhangzott a végszó. A fájdalomtól meggörbülve, szinte vonszolva magamat, tompa, rekedt hangon belekezdtem szerepem elmondásába. A sötét, üres nézőtéren Sebestyén Mihály, a darab rendezője és egy-két színházi bennfentes ült. Alig nyögtem ki néhány mondatot, amikor, megszakítva a főpróbát, valaki felszólt a színpadra: — Bravó, bravó! Nagyszerű alakítás! Mint kiderült, a lelkes közbeszóló nem volt más, mint maga Móricz Zsigrnand, mÍ4$ gérnüflitf ma§érhtmM dm beült a nézőtérre. Azt hitte, hogy színészi remeklést lát, nem tudta, hogy „boszorkánylövés” gyötri Sarkadi tanár urat. Persze azután is ebben a felfogásban játszottam a szerepet A legszebb éveim voltak. Rengeteg miskolci jóbarátom van még ma is, de akkor a város majd minden polgára dédelgetett bennünket. Állandóan meghívásoknak kellett eleget tennünk; sokszor jártunk az avasi pincékben is. Ahogy visszagondolok, nem is csodálkozom a miskolciak szinházszeretetén, hiszen olyan kitűnő társulatunk volt, mely tagjának mondhatta Neményi Lilit, Kemény Lászlót, Lázár Tihamért. S Koronkai Rózsit, a csodálatos hangú, szép primadonnát, akit a miskolciak Blahánéjaként emlegettek országszerte. A szinházigazgatás megfontolt és választékos műsorpolitikát alakított ki. Játszottunk Moliére-t. Shakespeare-t és természetesen rengeteg zenés darabot. Nagyon jól ment a sorom. A Szemere utcában laktam, közel a színházhoz, nyugodt volt az életem. Egy este aztán megjelent az öltözőmben Sebestyén Géza — aki akkor már Budapesten színigazgatóskodott —, hogy szerződjek hozzá a Fővárosi Operettszínházba. Nem tudtam ellenállni a csábításnak: igent mondtam. Sebestyéntől — Sebestyénhez szerződtem. Ők voltak a mestereim. Tőlük tanultam, hogy könnyebb megríkatni az embereket, mint megnevettetni. Minden színész szeret szépnek, jónak tűnni, mártírt játszani, mert a közönség vele érez, sajnálja, de a komikus? Ügyetlen, csetlő-botló alak, állandóan nevetnek rajta. Érdemes ezt vállalni? Én vállaltam. (Folytatjuk) EYIREH JÓZSEF A diktátor Könyvtárnyi az irodalom, amely Charles Chaplin művészetét, életművét, egyes filmjeit elemzi, méltatja. Előttünk járó generációknak marad felejthetetlen moziélmény minden egyes alkotása és alakítása; életében vált az egyetemes filmművészet klasszikusává. Nagyságát mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy legnagyobb filmjei ma Is modernek; sajátos filmes-világa, gondolatai és eszközei a mai közönség számára is egyedülvaló élményt jelentenek. A felújított Chap- 1 in-sorozatban látott Modem idők az utóbbi évek legnagyobb sikere volt, a héten bemutatásra kerülő újabb film, A diktátor hasonló fogadtatásra számíthat. Hitvallásnak egyedülálló, politikai tettnek bátor vállalkozás volt az 1930-as évek második felében forgatni, és 1940-ben bárhol a világon bemutatni * ezt az amerikai filmet. Hazájában éopen úgy támadták ezért az író—rendező—főszereplő Chaplint, mint Németországban. A diktátor gondolatisága egyszerű, mint egy történelmi lecke összefoglalása. Az első világháborút még ki sem heverte, és már újabb borzalmak tartják fogva a világot. Gyorsan ment valóban, alig húsz év alatt. Mintha az emberek emlékezetéből éppen úgy kiesett volna minden, mint a háborús sérült, elesett kis zsidó borbélyéból. Egy őrült eszme, és annak képviselői Hitler és Mussolini fogják vasmarokkal, bűvölik népüket és követőiket szerte a világon. Chaplin az ő sajátos műfajához híven, a groteszk humor oldaláról közelíti meg az őrületet és annak összetevőit, a mérhetetlen hatalomvágyat, kegyetlenséget, buta hiúságot, fanatikus el- vakultságot. Hogy mindezzel szemben felmutassa az igaz költészet színvonalára emelt emberi méltóságot és a humanizmus nevében szólaljon fel a barbárság ellen. Mindehhez pedig utánozhatatlan eszközei vannak. A sajátos chapldni figurát kettős szerepben látjuk; őa borbély és ő a diktátor. Alakítása nyomán bámulhatjuk a színészi teremtőerőt, a humorista ritka karikírozó képességét, a gondolkodó ember merész állásfoglalását, az egymást követő ötletek gazdagságát. Azt a páratlan művészetet, amelyben jól megfér együtt az egyszerű vaskos humor, a gyilkos szatíra, a megható líra, még a könnyes szentimentaiizmus is „Ha tudtam volna a német koncentrációs táborok borzalmairól, nem csinálom meg A diktátort; nem fogom tréfára a nácik gyilkos őrületét...” — írja egyhelyütt. Filmjének óriási sikere, korabeli fogadtatása bizonyították, hogy érdemes volt megcsinálnia; a szatíra célba talált. Számunkra pedig értékes, mint egy olyan film, amely képes egyszerre szórakoztatni, mélyen elgondolkodtatni, és emberöltőkön keresztül mindenkori mementóként figyelmeztetni. (Makai) CSÜTÖRTÖK Kossuth rádió. 12.00: Déli krónika. — 12.20: Ki nyer ma? — 12.30: Reklám. — 12.35: Melódiákoktól. — 13.50: Vita a korszerű mezőgazdaságról. — 14.10: A Lipcsei Rádió ének- és zenekara Eisler-müveket ad elő. — 14.20: Sugár Rezső: n. vonósnégyes. — 14.35: Hírek. — 14.45: A világgazdaság hírei. — 14.50: Rádiószínház. Bánk bán. — 17.00: Hírek. — 17.05: Muszorgszkij: Egy kiállítás képei. — 17.35: Körmikrofon — a munkáról. — 18.00: Mozart: Kis semmiségek — balettzene. — 18.24: Feltámadás. — 19.00: Esti krónika. — 19.25: Faragó Laura énekel, Béres János furulyázik. — 19.41: Verdi: Tra- viata. Háromfelvonásos opera. — 20.13: Kritikusok fóruma. —22.00: Hírek. — 22.15: Sporthírek. — 22.20: Tíz perc külpolitika. — 22.30 : Nóták. — 23.00: Miért szép? — 23.15: Zenekari muzsika. — 24.00: Hírek. — 0.10: Musicalekből. Petőfi rádió. 12.00: XIX. századi operákból. — 13.00: Hírek. — 13.03: Pécsi stúdiónk jelentkezik. — 13.20: Liszt: XIII. zsoltár. — 13.45: Időjárás. — 14.00: Kettőtől hatig ... — 18.00: Hírek. — 18.10: Csak fiataloknak! —19.10: Rádióhangversenyekről. — 19.40: Fred Frohberg énekel. — 19.54: Jó estét, gyerekek! — 20.00: Esti krónika 2. — 20.25: Üj könyvek. — 20.28: Húszas stúdió. Állampolgársága: magyar. — 21.28: A ..Muzsikás” együttes játszik. — 21.39: A magány árnyai. — 21.59: 150 éve született Smetana. — 22.30: Közvetítés a Magyarország—Franciaország jégkorong VB-mérkőzésről. — 23.00: Hírek. 23.15: Verbunkosok. — 24.00: Hírek. Miskolci rádió. A városért. Beszélgetés Özdon. — Részletek zenés játékokból. — Borsodi tükör: krónikaműsor. Vendégek a Népfrontnál. Áruházát adtak át Szerencsen. Újdonságok Aggteleken. — Történelmi indulók. — Az ifjúságról és az ifjúságért: Fiatalok fóruma. A Borsodi Hóerőmű fiataljairól. Miért választottak csúcsvezetőséget? — Negyedóra beat-kedvelőknek. Televízió. 16.28: Műsorismertetés. — 16.30: Autó-motor sport. — 16.55: Hírek. — 17.00: Honfoglalás. Tv-film, I. rész. — 18.05: Síppal, dobbal, énekszóval. — 18.45: Egy évszázados terv megvalósulása. Dokumentumfilm. — 19.10: Reklámműsor. — 19.15: Esti mese. — 19.30: Tv-híradó. — 20.00: Virágot ültettem . . . Népdal — popzene. — 20.25: Március tizenötödike. Történelmi összeállítás. — 20.55: Nyitott könyv. Nagy Lajos válogatott művei. — 21.40: Maszk nélkül... James King énekel. — 22.10: Tv-híradó 2. kiadás. Szlovák televízió. 17.00: Fecske. Ifjúsági magazin. — 17.40: Műsor a mongol hadseregről. — 18.10: Autó-motor revü. — 19.00: Híradó. — 20.00: Mikrokomédia. — 21.35: Híradó. — 22.05: Fiatalok (szovjet film). Miskolci Nemzeti Színház (7): Levendula. Bérletszünet. Kiállítások. Miskolci Galéria (11—19): Jelenkori román festészet. — József Attila Klubkönyvtár (10—18): Feledy Gyula grafikusművész kiállítása. — Miskolci Képtár (10—18): Magyar festészet a XX. században. — Kossuth Művelődési Ház (10—18)! 77 kép a régi Miskolcról. Filmszínházak. Béke (f4): Elefántkirály (színes amerikai); (hn6): A bíbormadár I—II. (színes szovjet, másfélszeres helyár!). — Kossuth (f3, f5, f7): A diktátor (amerikai filmburleszk). — Hevesy Iván Filmklub (f5, f7): Szegénylegények (magyar). — Fáklya (f5, f7): A szerelem határai (színes magyar). — Petőfi (í5, f7): Bakaruhában (magyar, 16 éven felülieknek!). — Szikra (5, 7): Kamaszkorom legszebb nyara (mb. színes amerikai, premier helyár, 16 éven felülieknek!). — Táncsics (4, 6): A diktátor (amerikai filmburleszk, premier helyár!). — Hámor (6): A rendőrség megköszöni (mb. olasz, 16 éven felülieknek!). PÉNTEK Kossuth rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Műsorismertetés. — 8.15: Budapest és a vidék kulturális programjából. — 8.20: A szabadsághoz. Petőfi Sándor versei. — 8.40: Részletek Kálmán Imre Tatárjárás és Hollandi menyecske című operettjéből. — 9.13: A 22- es csapdája. Joseph Heller regénye folytatásokban, XXIIí. rész. — 9.35: Zongoraművek. — 10.00: Hírek. — 10.05: Nemzeti kultúránk kialakulása és történelmi szerepe. — 10.25: Édes anyanyelvűnk. — 10.30: Operák Tasso nyomán. — 10.59: Lottó- eredmények. — 11.00: Ahol az ország gyomnövény-gyűjteményét őrzik. — 11.10: Zenekari muzsika. — 11.49: Kritikusok fóruma. Fenyő István: Nemzet, népirodalom. Petőfi rádió. 8.00: Hírek. — 8.05: Vonószenekarok műsorából. — 9.00: Hírek. — 9.03: Ezeregy délelőtt. — 10.00: A zene hullámhosszán. — 10.30: Néhány szó zene kCzben. — 10.59: Lottóeredmények. — 11.00: Hírek.
