Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-12 / 60. szám

jjc Weidlich Pál háza és a színház (1900—1910 között). (Folytatás az 1. oldalról) Az észak-magyarországi ön- ;özött mezőgazdasági terüle- ;ek tovább növelhetők. Je- enleg csupán 18 ezer hek- ár földet lehet Öntözni.fior- ;odban a tározókból, a fo- yókból. A kiskörei vízlépcső izembe helyezésével mind- lobban lehet számítani élő tizeink készletére, a Hernád- •a, a Bodrogra és a Bód- /ára. A távlati fejlesztési ne kihasználni a folyókat. Most ez a Rajna—Majna- csatorna megépítésével na­gyon is életközeibe került. Már 1908-ban törvénycikk intézkedett a Sajó torkolatá­tól Bánrévéig terjedő 115 ki­lométer hosszú szakasz ha­józhatóvá való alakításáról. A munkálatok végrehajtásá­ra 1911-ben kirendeltséget állítottak fel, a téli kikötő­medence medre a város ak­kori határában, a Gömöri pá­tervek szerint 60—70 ezer hektár öntözése válik lehe­tővé az élő vizekből. Az első munkákat már meg is kezd­ték a Taktaközben. Készül a tarcali és a tiszalúc—takta- harkányi öntözőfürt, amelyet a következő ötéves tervidő­szakban adnak át. A takta- közi öntözőrendszer 16 Vzer hektár mezőgazdasági műve­lésű terület vízellátását biz­tosítja. A későbbiekben ha­sonló fejlesztés várható a Bodrogközben és a dél-bor­sodi területeken. ítíülőövezet A kiskörei vízlépcső, ha­zánk új, nagy kiterjedésű „mesterséges tava” merőben megváltoztatja a környező szolnoki, hevesi és borsodi tájak arculatát, a víz mel­letti övezet üdülőkörzeteinek kialakításával. Hamarosan megalakul a kiskörei intéző bizottság, amely az üdülőte­lepek terveit felülvizsgálja. A KISZ Központi Bizottságának hatáskörében működő akció­bizottságok mellett létrejött már az üdülési szekció is. Közismert, hogy KlSZ-véd- nökséggel épült a vízlépcső is, s igen hatékonyan érvé­nyesült az ifjúsági szervezet patronálása. Minden remény megvan arra, hogy a nemrég alakult üdülési szekció is eredményes munkát végez. Borsodot az üdülőterületek kialakítása során a beépítési tervek csak kisebb mérték­ben érintik, legfeljebb Tisza- valk, Négyes és Tiszabábolna határát. Száz éve tervezik A szakemberek szerint a hajóutak kiépítése a kis tá­volságok miatt nálunk min­dig másodlagos volt. Csak lenne igazán kifizetődő, be nagy távolságokon lehet­lyaudvarral szemben lett vol­na. Ügy tűnik, hogy e ter­veknek mégiscsak volt némi alapjuk. Csakhogy a Tiszán is nehéz volt a hajózás a sok gázló miatt. Azzal, hogy a tiszai vízlépcső megépült és a Duna a leendő Rajna— Majna-csatornával a tenge­rekhez köti a Sajót, ismét felvetődött egy Miskolc— Leninváros víziút kiépítése. Ennek azonban elsőrangú fel­tétele, hogy a még megépí­tendő vízlépcsők segítségével a Tisza negyedik osztályú európai vízi országúttá vál­jék. (Itt kell megjegyezni, hogy a negyedik osztály eb­ben az esetben a legjobb ka­tegóriát jelenti.) Márpedig a leendő vízlépcső elkészülte után a Tisza a torkolatától Dombrádig 3,6 deciliteres merüléssel kiváló hajóút lesz. A ma még nyitott kérdés­re az elkövetkezendő tíz év szállítási igényei adnak vá­laszt, és nem utolsósorban az anyagi lehetőségek is, hiszen az ilyen munkálatok előké­szítése rendkívül költséges, hosszadalmas lenne, a kivite­lezés pedig több milliárd fo­rintot emésztene fel. NAGY JÓZSEF Fényképek a régi Miskolcról Családi album A véletlen úgy hozta, hogy egy idős miskolci emberrel együtt néztük meg a kiállí­tást. Mi, akik a legújabb ko­ri városképet rögzítettük tu­datunkba, elsősorban arra törekszünk, hogy azonosítsuk a helyszíneket, miközben a régi felvételeket szemléljük. Meg kell vallani, ez nem okoz túlságosan nagy nehéz­séget, hiszen a régi belvá­ros jellegzetes épületeivel alig változott valamit. És si­etünk is megjegyezni, hogy így van ez rendjén; jó len­ne, ha a következő évtize­dek rekonstrukciói is megkí­mélnék majd a Széchenyi ut­cát, a jól Ismert Weidlich- házat, azokat a többnyire “k- lektikus épületeket, mely 1 't a korabeli polgár szívesen nevezett palotának. Természetes, hogy az a miskolci, aki már a tízes-hú­szas évekre is emlékszik, egé­szen más szemmel nézi a régi város képeit. Az idős ember karnyújtásnyira tőlem, szinte önkéntelenül meg­megszólal egy-egy képpel szemben. — Itt voltam kifutó — mutat a régi vasgyári hiva­talház főbejáratára, majd el­kalauzol a vasgyári fiúisko­lához, mutatja a diósgyőri utcarészletet, ahol katona­ként masírozott. Egy kicsit továbbmegyünk, s feltűnik a Búza tér rendkívül népszerű lacikonyháival, mely előtt nyalka bakák állnak, s me­nyecskék mutatják magukat az egykori fotográfusnak. Próbálom benépesíteni a korabeli várost. Ehhez a fo­tográfiák csak némi segítsé­get adnak, hiszen az alakok rendkívül kicsik, elmosódot- tak a városképeken. Azért mégiscsak kivehető, hogy akkoriban, a század elején a hölgyek hosszú szoknyát vi­seltek. A felvételkor déli napsütés volt. Ez kiszámít­ható az árnyékokból, meg aztán leeresztették az üzle­tek fényvédő rolóit, s nap­ernyő van a hölgyek kezé­ben. Hogy hiányzik a Szé­chenyi utcáról az a kis gömbfasor! Ezekkel a fákkal hangulatosabb és talán hűvö­sebb is volt a város ... Lám csak, már akkor is felbon­tottak egy-egy útszakaszt, hi­szen a régi fényképen jól lát­szik, hogy kubikosok mun­kálkodnak az Apolló film­színház környékén, s most éppen megálltak a dologgal egy kis tereferére, a Weid- lich-ház előtt delelő fiáke- ressel. Mondom, déli meleg lehet, mert kevesen járnak az utcán (akkoriban persze még egyébként sem közelí­tette meg a forgalom a mos­tanit), s ott áll fehér köté­nyében a boltos is üzlete aj­tajában. (Mi már alig hisz- szük el, hogy annak idején még fogni kellett a vevőt...) Hová menjünk hát ebben a melegben? Talán hallgas­suk meg a tűzoltók fúvós­zenekarát a népkerti pavi­lonban ... A kis építmény azóta sajnos eltűnt, sőt, még Felajánlunk bérbevételre ~70 vagon áru befogadására alkalmas híítőraktár-területet. Alkalmas mindenféle élelmiszer tárolására. Azonnal bérbevehető. - Rakodás: targoncával, rakodólapos rendszerben. Érdeklődni lehet: B.-A.-Z. MEGYEI ÁLLATFORGALMI ÉS HÚSIPARI VÁLLALAT Miskolc, Vágóhíd u. 16. Telefon: 17-631, 17-632. Jogügyi osztály. + A Kazinczy utca és a Széchenyi utca találkozása 1905-ben. a későbbi, igen kedvelt sza­badtéri színpadot is lebon­tották. De fúvószenét talán ezen a nyáron is hallhatunk a népkerti fák alatt. A délutánból még jut idő, hogy megtekintsük az Avas tetején épült Rákóczi-kilátót, visszafelé jövet pedig meg­nézhetjük a régi református gimnáziumot, mely most a múzeum gyűjteményének ad otthont. A fejlődés természetes rendje, hogy változik a vá­ros, szépül, gazdagodik. Ma már nem látjuk olyan káp­rázatos szép és nagyon nagy épületnek a Tiszai pályaud­vart, mint építésekor látták. Sőt, örülnénk, ha új indóház épülne. Nem sajnáljuk a pi­ciny, kopott villamosokat sem, s örömmel regisztrál­juk, hogy mennyit változott a villany telepi strand; bár még többet változna! S jó lenne egy olyan sporttelep is, mint 1920-ban volt a Sajó partján. * Ügy néztük végig a kiállí­tást, mint egy családi albu­mot, s hálásak vagyunk a régi fotográfusoknak, akik miközben felvételeiket készí­tették, egy kicsit bizonyára a jövőre is gondoltak. Most mintha kevesebbet gond ríná­nak erre a fényképészek. A nagypostán összesen 12 mis­kolci, tapolcai, lillafüredi fel­vétel kapható. Mennyi kerül a borítékba? Csütörtökön fizetik (Folytatás az 1. oldalról) A szakszervezeti tanácsok és bizottságok — a kollektív szerződések módosításának vitája során — mindkét gyárban jóváhagyták a részesedési alap s az év végi részesedésre jutó pénz elosztását. Más-más elvek alpján kapja meg azonban pénzét a kohászati és a gépgyári dolgozó. A Lenin Kohászati Mű­vekben 21,2 millió forintot osztanak szét. A szakszerve­zeti és vállalati szervek ál­lásfoglalása szerint az 5 éven felüli törzsgárda tagság - gal rendelkező dolgozók ese­tében minden szolgálati év után 1 százalékkal növelik a felosztási alapot. Az átlag­ként kialakult, s a töarzsgár- datiagság százalékkal növelt vetítési alapja 10,3 napnak megfelelő kereset. Vegyünk például egy olyan dolgozót, aki négy éve hengerész az LKM-ben (vagyis nem törzsgárdatag), s az évi keresete (ebbe a bérjel­legű kifizetések számíta­nak be, mint például az alapbér, a mozgóbér, a túlóra díja) 30 000 forint. Ez esetben az évi keresetet pal, majd az így nyert ösz- szeget szorozzuk az alappal: 10,3-del. Más a helyzet egy olyan olvasztárnál, aki 30 éve dolgozik a gyárban, s tavalyi keresete mondjuk 46 000 forint volt. Ez esetben is elosztjuk a 46 000 forintot a 313 munkanappal, ám mi­vel ez az olvasztár 30 éves törzsgárdatagsággal rendel­kezik, ezt az összeget be kell szorozni 1,3-del. majd az eredményt az alap 10,3-deh Ha például 20 éve dolgozna, 1,2-del, ha 40 éve, 1,4-deí kellene szorozni az évi kere­set és a 313 munkanap há­nyadosát, s majd így 10,3- del az egészet. Másképpen történik mindez a DIGÉP-ben. Ott a kiosztható 15.8 millió forintot háromfelé osztották: 10,4 milliót (gyarmati) elosztjuk a 313 munkanap­Kutyák veszettség elleni kötelező védőoltása Felhívom Miskolc megyei vá­ros ebtulajdonosait, hogy az 1/1957. (IV. 26.) PM—FM számú együttes rendelettel előírt ebek veszetség elleni 1974. évi köte­lező védőoltása március 4-től március 31-ig kerül végrehajtás­ra. Minden 3 hónaposnál idősebb eb védőoltása kötelező. Az ebtulajdonosok ebük védő­oltásának helyéről és időpontjá­ról postán küldött, névre szóló értesítést kapnak a városi ta­nács illetékes kerületi hivatalá­tól. Indokolt esetben (az eb megbetegedése, fialás stb.) az ol­tás időpontjának elhalasztására csak a területileg illetékes ható­sági (kerületi) állatorvos adhat engedélyt. A torlódások elkerülése céljá­ból az ebtulajdonosok a postán küldött értesítésben meghatáro­zott oltási helyet és időpontot tüntetett oltási helyen és idő­pontban köteles ebét leadni a városi állategészségügyi (gyep­mesteri) telep dolgozójának. Akinek összeírt ebe bármi ok­ból oltáskor nincs már a tulaj­donában (az összeírás óta el­hullott, elveszett stb.), vagy az eb 1974. évi veszettség elleni vé­dőoltása már megtörtént, ezeket a körülményeket ugyancsak a postán küldött értesítésben fel­tüntetett helyen és időpontban köteles igazolni (2 tanúval iga­zolt nyilatkozattal, állatorvosi stb. igazolással). Azon ebtulajdonosok, akik már­cius 28-ig nem kaptak ebük vé­dőoltására postán küldött értesí­tést (ebösszeírás alkalmával ki­maradtak, utólag került az eb a tulajdonukba, lakhelyváltozás miatt stb.) haladéktalanul köte­lesek ebüket bejelenteni az ille­tékes kerületi hivatal pénzügy! pontosan tartsak be. Az ebek között fennálló szo- pornyicás megbetegedésekre való tekintettel is, az ebtulajdonosok gondosan kerüljék a felvezetés­nél ebük más ebbel történő érint­kezését, és ajánlatos a betegség megelőzése érdekében szopor­nyica ellen védett (megelőző védőoltásbafi már részesített) ál­lapotban ebüket az oltási helyre felvezetni. Az ebtulajdonosok kötelesek gondoskodni arról, hogy ebük sem a felvezetésnél, sem a vé­dőoltás alkalmával emberben vagy állatban kárt ne tehessen. Az ebadót a védőoltás előtt a lakhely szerint illetékes kerületi hivatal számlájára kell befizetni. A befizetést igazoló szelvényt és a postán küldött értesítést az ebtulajdonos köteles magával vinni és bemutatni. Az az ebtulajdonos, aki ebét nem akarja tovább tartani, a postán küldött értesítésben fel­osztályán. A város peremén lakó macska­tulajdonosokat felhívom, hogy a veszettség elleni fokozottabb vé­dekezés érdekében macskáikat is oltassák! Erre vonatkozó tá­jékoztatást az illetékes kerületi állatorvos ad. Aki ebét a veszettség elleni kötelező védőoltásra a postán küldött értesítésben feltüntetett oltási helyre és időpontban nem vezeti elő, az ebösszeírásból ki­maradt ebének bejelentését el­mulasztja, vagy a postán kül­dött értesítésen feltüntetett egyéb kötelezettségeinek nem tesz ele­get, a 17/1968. (IV. 14.) Korm. sz. rendelet 87. §-ába ütköző sza­bálysértést követi el, amiért 5000 Ft-ig terjedő pénzbírsággal sújt­ható és ebének elkobzása elren­delhető. Miskolc, 1974. február 16. VÁROSI FOÁLLATORVOS bérarányosán, 2,8 milliót időarányosan, míg 2,5 milliót a törzsgárdatag- ság évei alapján oszta­nak fel. A bérarányos rész azt jelen­ti, hogy mindenki minden 1 megkeresett forintra (itt is a bérjellegű kifizetések számí­tanak) 3.5 fillér részesedést kap. Az időarányos részből mindenkinek a vállalatnál eltöltött évei után évenként 20 forintot fizetnek (ha valaki áthelyezéssel ment a DIGÉP- be, előző évei is beszámíta­nak). A törzsgárdatagság a három kategória szerint évenként 10, 20, 30 forintot kap (tavaly ez az összeg 10, 15, 20 forint volt). Ha valaki tehát öt éve dolgozik a DIGÉP-ben s évi 30 000 forintot keres, bér­arányos részként kap 30 000- szer 3,5 fillért, azaz 1050 fo­rintot. Az időarányos, rész 5-ször 20 forint, azaz 100 fo­rint. így, mivel nem törzsgár­datag, összesen 1150 fo­rint jár neki. Ha ugyanez a dolgozó 35 éve dolgozik ott, s 35 éves törzs­gárdatagsággal rendelkezi.:, ugyancsak megkapja az 1050 forintos bérarányos részt. Az időarányos része azonban már 35-ször 20 forint, azaz 700 forint. A 35 éves törzs­gárdatagság után pedig kap évenként 30, vagyis 35-ször 30 forintot, azaz további 1050 forintot. Ez együtt (1050+ +700+1050) 2800 forint. A kifizetésre kerülő ösz- szegből itt is levonják az SZTK-járulékot, s azt az 1 napi részesedési összegnek megfelelő összeget (kb. 6 százalék), amelyet a „Gyer­mekeink korszerű tanításá­ért” mozgalom keretében ajánlottak fel a DIGÉP dol­gozói, (nyikes) Sajó-csatorna ? Kisköre és Borsod

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom