Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-07 / 56. szám

Javaslatokat kérünk! Nem kell a volt férj neve Az országgyűlés tavaszi ülésszaka tárgyalja majd a módosított családjogi tör­vény tervezetét. Ebben sze­repel az a javaslat, hogy a volt férj semmilyen körül­mények között se indíthas­son eljárást azért, hogy volt feleségét eltiltsák asszony­neve viselésétől. Ezzel szemben az utóbbi időben érdekes módon egyre több miskolci nő mond le a válás kimondásakor asszony- nevéről. A miskolci I. kerü­leti Anyakönyvi Hivatal ada­tai szerint az elvált asszo­nyoknak most már negyed­része nem tart igényt volt házastársa nevére. Tavaly például á harmadik negyed­év 80 válóperében 26. a ne­gyedik negyedév 60 válópe­rében pedig 16 volt feleség leánykori nevét választotta. Sőt — mint , az anyakönyvi hivatal vezetője elmondotta — már régebben elvált asz- szonyok is eljárást indítot­tak azért, hogy levessék volt férjük nevét. )+c Még kókusz is kapható ■.. (Kerényi felv.) A sokgyermekes családok lakáshoz juttatása A rádióban hallottuk Jobb körülmények, k özérzet jobb A nehéz, piszkos, zajos munkát senki se szereti. Menekül onnan, aki csak teheti — nem kis gondol okozva ezzel az illető vállalatnak, tágabban véve a népgazdaságnak. Aki járt a hajdani bugacsiszolóban, nyelt egy kis port, hallotta azt a zajt, nem kívánkozott oda vissza... A gyár olyan műhelye volt, ahol 1965-ig 35—40 százalékos volt a fluktuáció. Ilyen fluktuáció már-már a termelést fenyegette. Azt jelentette, hogy 2—3 évenként kicserélődött az üzem munkásgárdája] Nyilvánvalóvá vált, hogy ezen változtatni kell. De hogyan? Két üt kínálkozik ilyenkor: megváltoztatni a munkakörülmé­nyeket: valamit tenni az emberrel, hogy el tudja viselni eze­ket a körülményeket. Az LKM-ben (nagyon bölcsen) egyszerre oldották meg mindkét problémát. Űj gépeket hoztak, amelyek többet, jobban és elviselhe­tőbb körülmények között termelnek. Ezek az új gé­pek azonban magasabb kö­vetelményeket támasztottak a velük dolgozó emberrel szemben is. Éppen a nagy fluktuáció figyelmeztetett (és figyelmeztet még sok he­lyen!), hogy a termelés leg­lényegesebb komponense: az ember. Őket viszont a gyár pszichológusai, szociológusai, munkavédelmi szákemberei vették „kezelésbe”. Felfi­gyeltek ugyanis arra, hogy ezeken az új gépeken tör­nek a (köszörű) kövek. Az ok nem konstrukciós hi'oa volt. Akkor mi? Arra a fel­ismerésre jutottak, hogy a gép kezelésében történt „va­lami hiba”. Hogy mi. azt már az említett pszichológu­sók derítették ki. A bugacsi­szolás nem bonyolult munka. Valamikor egy-két nap alatt betanították az újoncokat és már dolgoztak is. A pszicho­lógusok felmérése nyomán derült ki, hogy nem minden­ki alkalmas erre a munkára! Ezeket (az alkalmatlanokat) ma már oda se engedik a géphez. Az eredmény örven­detesen „meglepő” volt: megszűntek a balesetek, a kényszerű gépállások, nőtt a termelés, javult a termelé­kenység és a dolgozók köz­érzete, megszűnt a fluktu­áció. S itt álljunk meg egy pillanatra! Miért fontos, ér­dekes a dolgozó közérzete? — kérdezhetné valaki. (A ri­port címe: „Lelkizés” Diós­győrben.) Termelni kell és nem „lelkizni"! Igen, de az ember nem gép. Nem csu­pán izom, idegei is vannak, amelyek alapvetően befolyá­solják a munkavégzést. A jó hangulatban, jó közérzetben végzett munkában valóban a maximumot tudja nyújtani a munkát. (A szellemi dol­gozó is.) Ideges, feszült lég­körben a munka veszélyessé válik (a kohászat pedig iga­zán nem „kisasszonyoknak” való). Éppen ezért a gyár pszichológusai, szociológu. sai a munkaalkalmassági vizsgálatok mellett tanulmá­nyozzák az ember és a gép, az ember és az üzem (szer­vezettsége), az ember és az ember kapcsolatát is. Minden motívum érdekes, mert meg­határozó. A pszichológusok kapcsolatot tartanak az üzem vezetőivel: javasolnak, taná­csot adnak, ha kell. A fel­mérések eredményei meg- egyéznek a vezetőknek a termelésben, szerzett tapasz­talataival (a dolgozókról), s ez megnyugtató. Megnyugtat­ja a munkást az a tudat, hogy törődnek vele. Féléven­ként kontrollvizsgálat van s csak a képességeinek, adott­ságainak megfelelő munkát bíznak rá. De egyáltalán, a törődésnek minden megnyil­vánulásáért hálás a dolgozó, s ez kamatozik a termelés­ben is. Mindezt pétiig a Kossuth rádióban kedd délután el­hangzott riportból tudhat­tuk meg — és persze mást, többet is. (Tárnái Gizella ké­szítette.) E sorok írója utol­jára 1960-ban járt a buga­csiszolóban, érthető az ér­deklődés kamaszkora próbáló iskolája iránt... A szülő­földről, lakóhelyünkről min­dig jólesik hallani. De figyel­meztetés (e sorok írójának is) ez a riport: mindig és mindenütt figyeljünk oda, hogyan élnek, milyen körül- mélyek között dolgoznak a munkások. horp.acsi Sándor A rádió és a televízió, az újságok több alkalommal hírt adtak arról, hogy Bu­dapesten a három, vagy cn- nél több gyermekes családok (a sokgyermekesek) lakás­igényeit 1975. december 31- ig kielégítik. Joggal kérde­zik az érdekelt miskolci la­kásigénylők, hogy vajon vá­rosunkban hogyan hajtják végre a Minisztertanácsnak a sokgyermekes családok la­káshoz juttatására vonatkozó rendelkezéseit? Mit mood a rendelet? A lakásügyi jogszabályok szerint a lakásigényléseket a tanács lakásügyi társadalmi bizottsága bírálja el. Az el­bírálás módja az, hogy a bi­zottság és az elsőfokú lakás­ügyi hatóság közösen készít ideiglenes lakásjuttatási névjegyzéket. Ezt harminc napra közszemlére teszi. Ez idő alatt minden igénylő ki­fogásolhatja, hogy nem ke­rült a névjegyzékre, holott azon kevésbé rászorult igény­lők is szerepelnek. A kifogá­sokat a lakásügyi társadal­mi bizottság vizsgálja meg. Vizsgálatai eredménye alap­ján elkészíti a végleges la­kásjuttatási névsor terveze­tét. Ezt a városi tanács vég­rehajtó bizottsága hagyja jóvá. A lakásigénylők részé­re biztosított lakáskeretből az kaphat, aki a végleges névjegyzéken szerepel. Az ismertetett rendelke­zést kellett alkalmazni a sok- gyermekes családok esetében is, akár lakásigénylők voltak, akár pedig úgynevezett mi­nőségi lakáscserét kértek. Kérdés, hogyan változik a lakásjuttatás rendje a há­rom, vagy ennél több gyer­mekes családok esetében. lakást igényel, korábbi laká­sát pedig kiürítve a lakás­ügyi hatóság rendelkezésére bocsátja. Minőségi lakáscse­re-kérelmüket az elsőfokú la­kásügyi hatóság vezetője so­ron kívül kielégítheti, ha er­re a célra elegendő nagy méretű lakás áll rendelke­zésre. Ha viszont az igénylő­nek — bár együtt élő és el­tartott gyermekeinek száma három vagy ennél több — nincs önálló tanácsi bérla­kása. változatlanul csak ak­kor kaphat tanácsi bér- vagy tanácsi értékesítésű lakást, ha a végleges lakásjuttatási névsorra felkerül. Az ismertetés nem ad vá­laszt arra a kérdésre, hogy mikor várható a sokgyerme­kes családok lakáshoz jutta­tása. Külön keret Lakáscsere — soron kívül A Minisztertanács új ren­delkezései értelmében nem kell a lakásjuttatási névjegy­zékre felvenni azt a három­vagy ennél több gyermekes lakásigénytől, akinek már van tanácsi bérlakása, de — éppen a gyermekek nagy száma miatt — több szobás A lakásügyi hatóság fel­mérése szerint a sokgyerme­kes családok által 1973. de­cember 31-ig benyújtott la­kásigényléseket 1975. decem­ber 31-ig ki tudják elégíte­ni. Az említett igénylők kö­zül többen máris szerepel­nek az 1974. évi ideiglenes lakásjuttatási névsoron. A lakásügyi társadalmi bi­zottság az idei végleges név­sorra — remélhetőleg — fel­veszi azokat a sokgyerme­kes családokat is, akik a múlt évben közszemlére ki­tett ideiglenes névsor ellen kellő időben kifogást nyúj­tottak be. A múlt év végéig beérkezett minőségi lakás­csere-kérelmek teljesítéséhez külön keretet kívánunk biz­tosítani. Terveink valóra váltása azonban függ a ne­gyedik ötéves terv keretében épülő lakások átadásának időpontjától, a nagyobb szo­baszámú lakások számará­nyától, valamint attól, hogy szanálási célokra hány nagy méretű lakást kell fenntarta­nunk. Felülvizsgálják a tanácsi rendeletét A Minisztertanács nemcsak a lakások elosztásáról szóló rendeletet módosította a A második programhoz: Adapter és jó antenna kell REFLEKTOR Ma Budapesten az ÉDOSZ- ban megkezdődik a baromfi­ipar szocialista brigádveze­tőinek országos tanácskozá­sa. if Békéscsabán megnyit- című országos szabadtéri fo­tókiállítást. if Keszthelyen az illetékesek a Balaton-part jáik az „Anya és gyermeke” nyári tejeflátásáról tanács­koznak. Pécsett megnyit­ják az egyetemi-főiskolai na­pokat. k Székesfehérvárott svájci műszerkiállítás nyílik. if. Vasváron magyar—szovjet asszonytalálkozót rendeznek. Hazánkban — és megyénk­ben. is — sokféle tévékészü­lék található. A szerelők olykor még Benczúr televí­ziót is javítanak, de ilyet már csak mutatóban látni. A regi készülékek közül vi­szont még jócskán üzemel­nek a legrégebbi Kekes té­vék, valamint a 403-as típus­számú Tisza és az 505-ös Duna elnevezésű televíziók. Ugyancsak réginek számít már a TB 631-es, későbbi kiadású Kékes is. A Gelka szakemberei szerint ezek is alkalmassá tehetők a máso­dik program vételéhez. Az Orion gyár az igények fel­mérése után a megrendelé­sektől függően sorozatban állítja majd elő az átalakí­táshoz szükséges adaptereket. Ezek ára 300 forint körül alakul. Az adapter bekötése után a legrégebbi készülékek is „behozzák” a második műsort Ahol csak leválasztó van A második csoportba so­rolhatók azok a televíziók, amelyeket a gyárak felsze­reltek leválasztó gombbal. Jó tudni, hogy ez önmagá­ban meg semmi többet nem jelent — ugyanúgy szükséges az adapter és persze egy. a hagyományostol eltérő fel­építésű antenna is. A Sigma típusú televíziók néhány darabjában beépítve megtalálható mar az adap­ter, így ezekhez új beruhá­zás nem szükséges. Azoknál a tévéknél, ame­lyek folyamatos hangolásúak, és eddig csak az egyes mű­sort hozták, vagy adapterrel, vágj7 egy újabb folyamatos hangolóegységgel lehet ven­ni a második programot. Egy ilyen hangolóegység kö­rülbelül 1300 forintba kerül. Mindent tudnak — Van olyan új készülék, amelynek minden darabja alkalmas a második műsor vételére. Ilyen a Gold Star és az Elektron 24, amelyeket a Videoton készít. Az Orion- ban készül az 1461-es típus­számú Viktória, Orilux, Orion 60 amelyek ugyancsak rendelkeznek a legkorsze­rűbb berendezésekkel. Ezek­hez csak jó minőségű, To­kajra irányított antenna kell és a negyedik negyedévben a próbasugárzások idején már foghatják a műsort. Ha­sonló a helyzet a megyénk­ben levő néhány színes ké­szülékkel is, amelyek „min­dent tudnak”. A második program véte­léhez szükséges adaptereket házilag nem lehet beépíteni. Többek között azért sem, mert ez azok számára, akik a televízióhoz nem értenek, életveszélyt jelent, ugyanis a készülékekben kikapcsolt állapotban is 10 ezer volt feszültség lehet. A beszere­lés különben nem hosszan tartó munka, emiatt a tévét nem is kell bevinni a szer­vizbe, a lakásban elvég­zik. A második programhoz szükséges egyszerű és köz­ponti antenna-berendezések kialakításával holnapi szá­munkban foglalkozunk. NAGY JÓZSEF sokgj'ermekes családok ér­dekében. A lakásépítési hozzájáru­lásról és a lakáshasználatba­vételi díjról, továbbá a ked­vezményekről szóló rendelet módosítása szerint a lakás­ügyi hatóság nemcsak a megüresedett félkomfortos és komfortnélküii tanácsi bér­lakás kiutalása esetén en­gedheti el vagy mérsékelne- ti — a tanács által megha­tározott esetekben és mértek­ben — a lakáshasználatba­vételi díjat, hanem az össz­komfort nélküli tanácsi bér- kások kiutalása esetén is, ha a tanácsi bérlakáshoz jutta­tott családban három vagy ennél több gyermeket tarta­nak el. A most hatályban levő miskolci tanácsrende­let alapján erre — különös méltánylást érdemlő esetek­ben — akkor van lehetőség, ha a csal ad egy főre eső át­lagjövedelme a 800 forintot nem éri el. Ezt a rendelke­zést alkalmazza a lakásügyi hatóság 1974. június 30-ig. A Minisztertanács határoza­ta alapján azonban a helyi tanácsrendeleteket felül kell vizsgálni. Ezt a munkát Mis­kolc megyei város Tanácsá­nak lakásügyi szervei meg­kezdték. Nagy segítséget je­lentene, ha a társadalmi szer­vek vagy egyes személyek eljuttatnák hozzánk, vagy a Déli Hírlap szerkesztőségébe véleményüket javaslataikat a lakáselosztás módszereivel kapcsolatban! A lakásügyi szervek ta­pasztalatai azt bizonyítják, hogy a lakásigénylők egy része a lakásjuttatás alapjá­ul szolgáló tényekben beálló változásokat nem közli kellő időben az elsőfokú lakásügyi hatósággal. A sokgyermekes családok is csak abban az esetben várhatják 1973. de­cember 31-ig benyújtott igényük kielégítését, ha a lakásügy; hatóságot idejében értesítették harmadik vagy további gyermekük megszü­letéséről. DR. ROZGONYI JENŐ Miskolc megyei városi Tanács V. B. igazgatási osztályának vezetője Nagyobb méretű lakások Öt év alatt 18 400 lakás ké­szült el a győri házgyárban. A házépítő kombinát első re­konstrukcióját úgy hajtották végre a Győr megyei Állami Építőipari Vállalat szakem­berei, hogy közben nem volt termeléskiesés. A most befe­jeződött rekonstrukció után gyártott lakások nagyobb méretűek lesznek. Pillanat­nyilag 8 lakástípust gyárta­nak, a legkisebb 48,6, a leg­nagyobb pedig 66,82 négyzet- méter alapterületű. Az utób­bi már több gyermekes csa­ládok kényelmes elhelyezé­sére is alkalmas. A győri házgyár a re­konstrukció után a győri építkezések mellett soproni, tatabányai, veszprémi, szé­kesfehérvári, szombathelyi és mosonmagyaróvári építésre is gyárt elemeket. Ezenfelül Pozsonyban szálloda, diák­szálló és két munkásszálló épül győri házgyári elemek­ből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom