Déli Hírlap, 1974. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1974-03-06 / 55. szám

Lesen álltunk... • Bizonyítani mindig lehet • Okultak a birkózók A múlt és jövő adott ta­lálkozót egymásnak a sport- csarnok edző- és nagytermé­ben. A vívósport egykori ki­tűnőségei és a ma még csu­pán „palántának” mondható leánykák és legénykék két félnapon át izgultak együtt. A mamák és a papák azért, hogy igazolják: nem esett messze az alma a fájától; a jövő várományosai pedig, hogy — nagyosan forgassák a fegyvert... Tény, hogy az ukrán—magyaron vagy a DVTK által rendezett nem­zetközi viadalokon sem volt több néző, mint most, az év­járati megyei versenyen! S a bizonyítás mindkét részről sikerült. A sok vívó­csemete közül például az alig tizenéves Péter Katalin, vagy „kortársa” Kovács Tünde bi­zony jó néhány idősebb ver­senyző babérjait tépázta meg, miközben a szülők tövig rág­ták a körmüket. Péter apuka is biztosan büszkébb leánya aranyérmére, mint volt egy­kor saját díjaira, s Kovács anyuka, Székfy Ibolya is jócskán izgult. — Elsőosztályú vívókorom­ban sem „szorítottam” így, mint most. Csak természetes, hogy nagyon örülök Tündi bronzának! Ügyesek ezek a gyerekek, csak több verseny- alkalmat kellene teremteni számukra. A diósgyőri idénykezdő or­szágos birkózóversenyről írt cikkünknek nyugodtan ad­hattuk volna azt a címet, hogy: „Botránysorozat a zűr­zavarok viadalán”. Mert szinte minden rossz volt; a rendezéstől a bíráskodásig! — Jogos volt a bírálat — mondta vasárnap a stadion tornatermében a házigazda szerepét betöltő Kalán István —, és okultunk is belőle. Tessék alaposan körülnézni és összehasonlítani a most tapasztaltakat a két héttel korábbival. Nos, körülnézetem. Íme a tapasztalatok: Két szőnyeg helyett hár­mat fektettek a parkettra, így a 96 birkózó nagy verse­nye is alig négy órán át tar­tott — hancúrozás nélkül!... Nézők csak a karzaton vol­tak — eltekintve a szőnyeg körül üldögélő „szabadna­pos” versenyzőktől —, a bí­rák tehát csak a birkózókkal „tuss-ázhattak”. Mert néhány „közreműködés” — lévén a birói arány 11:2 a fővárosiak javára — mégiscsak akadt. Pedig az erélyes és nagyon határozott MBSZ-kiküldött, Kruj Iván, időnként közbe­közbelépett. Ám egyszerre ő is csak egy szőnyeget fi­gyelhetett ... S még egy vál­tozás: a viadal végén ünne­pélyes eredményhirdetést tartottak: valamennyi súly­csoport helyezettjeinek akkor adták át az érmeket. És nem „zsebből”, verseny közben, mint két héttel korábban! (monostori) Nem bírtak Voigttal kéziseink Kézilabda-válogatottunk tulaj­donképpen már a selejtezők so­rán megtette azt, amit a sportág hívei vártak tőle a VIII. világ­bajnokságon: kiharcolták a leg­jobb nyolc közé jutást. A ju- goszlávok elleni utolsó mérkő­zésen látottak alapján mégis re­ménykedtünk abban, hogy a ma­gyar fiúk nem kényszerülnek Dávid szerepére a kézilabdázás Góliátjai között, s előbbre lép­nek az eddigi — egyetlen al­kalommal elért — hetedik hely­nél. Ezt azonban a tegnapi schwerini vereség után már ne­héz lesz teljesíteni! Az aranyéremre is esélyes NDK ellen nem tudták fiaink megis­mételni a vasárnapi jó játékot, s elsősorban a helyzetkihasználás­ba csúszott igen sok hiba. Igaz, az NDK-s kapus Voigt „kivédte a mieink szemét”. A német já­tékosok viszont a briliáns vé­dőmunka mellett éppen a lövé­sek pontosságában, a ziccerek értékesítésében múlták jelentő­sen felül válogatottjainkat, s na­gyon biztosan nyerték a talál­kozót. a magyar együttes holnap játssza a középdöntő utolsó mér­kőzését Dessauban, az ugyancsak nagy hírű szovjet csapat ellen. NDK—MAGYARORSZÄG 17:10 (10:4). A magyar gólokat Vass K. (4), Hunyadkürti (2), Stiller, Si- mó, Vass S. és Budai lőtte. M. Gy. ^ Néma küzdelem a Jcockás tábla mellett... Perecz dr. ne­héz ellenfelet kapott Szax nagymester személyében, dr. Szily pedig régi tanítványával, Tóth József mesterrel került szem­be. A képek a DVTK—Bp. Vasútépítők mérkőzésen készül­tek. (Szabó István felvételei) Teke Ismét döntetlen MEMTE—Egri Spart. 4:4 (2583:2622). Nem véletlenül tartott a Munkás ettől a mérkőzéstől, a tavaly még NB I-es egriek igazolták jó hírnevüket. A találkozó első felében olyan jelentős fa­előnyre tettek szert, hogy végül is a miskolciaknak — nagy hajrájuk ellenére — meg kellett elégedniük az egy ponttal. Ismét Zambó kezdett a miskolciak részéről, s ezúttal már javuló játékkal — de még mindig csak közepes eredménnyel — 3 fa előnyt szerzett csapatának. Máso­dikként Németh Z. játszott egy párban az ellenfél leg­jobbjával, akinek minden si­került ezen a mérkőzésen. (A vendégek különben végig „jóban” voltak Fortunával.) A MÉMTE-játékos viszont elsősorban gyenge tarolása miatt nem érte el még a 400- at sem! Kubacsek biztosan győzött a harmadik párban, s Szomorú is „hozta” a kí­vánt eredményt a negyedik­ben. Ekkor csillant fel a Munkás előtt a döntetlen le­hetősége! Németh I. csupa­szív játéka, s a „mester”, 1 Hanzók Imre kötélidegei vol­tak biztosítékai a sikernek. Mindketten jó eredményt ér­tek el, az egriek viszont visz- szaestek. Egyénileg: Zambó 417, Né­meth 398, Kubacsek 443, Szomorú 430, Németh I. 445, Hanzók 450. x Végeredményben az első két fordulóban — két volt NB I-essel szemben — jói helytállt az újonc Munkás, s jelenlegi két pontjával a táb­lázat közepén foglal helyet. N. Z. Ellen-Loreley és egyebek Nem vagyok nyelvőr, s tudom, nemegyszer hiba csúszik mindnyájunk magyaros beszédébe. Ám a profi toliforgatók néha jobban vigyázhatnának. Mert mit tetszenek gondolni, mi az (helyesebben ki), hogy „ellen-Loreley”? Úgysem ta­lálják ki, ezt a kifejezést az egyik nagy képeslapunk valame­lyik munkatársa eszelte ki Rapp Imréről, a PMSC veterán kapusáról, aki ugye kopasz. Az ilyesféle nyelvszínesítés már nem is pongyolaság, hanem zöldség. Az improvizáló riportereknek már sokkal nehezebb dol­guk van. Nem rághatják meg, amit mondanak. A minap vi­szont olyasmit hallottam, amit előre megfogalmazott beveze­tőben követett el a rádiós. Arról szólt, hogy beszélgető part­nere a martinkemencében dolgozik. Kíváncsian vártam, hogy élte túl mindezt a martinász — de erről netn szólt a riport. Ny. P. Öt kilométer az életért White professzor, világhí­rű kardiológus azt javasolta, hogy naponta tegyünk meg gyalog 4—5 kilométert, mert ez a legbiztosabb módja az infarktus megelőzésének. Természetesen ezt a test­mozgást módszeresen, követ­kezetesen kell végezni. Felvetődik a kérdés: vajon a fizikai tevékenység milyen módon nyújt védelmet a ko­szorúerek kopása ellen? A választ — fiziopatológiai vizsgálatok alapján — a kö­vetkezőkben foglalhatjuk össze. Bebizonyosodott, hogy a mozgás következtében fel­gyorsul az izmok és szövetek oxigénellátása. Köztudott, hogy az infarktus ‘és a ko­szorúér-megbetegedés elő­idézője az, hogy a szívizom sejtjei nem jutnak elegendő mennyiségű oxigénhez. Ért­hető azután, hogy az infark­tus utókezelésében elsősor­ban az ülő életmód felszá­molásáé a főszerep. A keresztrejtvény foglyai Ha ceruzát tartó, reszkető kezű, a semmibe révedő te- kintetű, gondolataiba merült emberrel ta­lálkozunk, ne higy- gyük, hogy a szá­molás megszállottjá­val, a múzsa által homlokon csókolt íróval vagy esetleg szorgalmas diákkal hozott össze a sors. Mindössze az ötmil­lió keresztrejtvény- fejtö francia egyike akadt útunkba. A keresztrejtvény szenvedélye valósá­gos kábítószerként tartja fogva az em­bert. Ezt a „kábító­szert” 1915-ben ta­lálta fel az angol Arthur Wynne, aki­nek ki kell vándo­rolnia az Egyesült Államokba, hogy közkinccsé tehesse találmányát. Saját hazájában csak tíz évvel később kapott polgárjogot a ke­resztrejtvény. Manapság majd­nem minden újság­ban közölnek ke­resztrejtvényt. Külön rejtvényújságokat is adnak ki. A tan­könyvekben is talál­hatunk pl. angol vagy latin nyelvű keresztrejtvényt. Nemrégiben levele­zőlapon is megjelent a keresztrejtvény fe­kete-fehér kockahá­lója. Van-e jövője a ke­resztrejtvénynek? A kérdésre Roger La Ferté, az egyik leg­nevesebb francia „keresztrejtvény­király” a követke­zőket válaszolta: „A háború után azt hit­tem, hogy a televí­zió valósággal el­söpri a keresztrejt­vényt. Nem így tör­tént. A keresztrejt­vényfejtés remek gyógyszer a min­dennapok melankó­liája, unalma ellen.” Egy csokor vicc Két agglegény beszélget. — Olyan egyedül vagyok, mint az ujjam. Senkim nincs ezen az egy kutyán kívül. — Hát miért nem vásá­rolsz még egyet? * Egy kis Fiat tulajdonosa a kocsiját mossa. Éppen a te­tejét önti le vízzel, amikor arra megy a szomszédja és kijelenti: — Kár öntözni. Úgysem lesz nagyobb! * — Hogy képzeled ezt! — korholja az apa a fiát. — Ez a néni kalácsot adott neked, te pedig betöröd az ablakát kővel! — Nem kö volt az — vé­dekezik a gyerek —, hanem a kalács! Tovább bővül a gázvezeték-hálózat Az energiahordozók fel­használási aránya az elmúlt évek alatt országszerte so­kat változott a szénhidro­gének, a földgáz és a kő­olaj javára. Ezt mutatja az a törekvés is, ami a kőolaj és a földgáz felkutatására, felszínre hozására irányul. A magyar energetika fejlődé­sére jellemző, hogy hosszú időn keresztül a gyenge mi­nőségű szeneket használták, jóllehet kitermelésük ked­vezőtlen műszaki és gazda­sági feltételek mellett tör­tént. A hatvanas évek azon­ban lényeges változásokat hoztak: az intenzív hazai szénhidrogén-kutatás jelen­tős eredményeit. Ennek nyomán bukkantak rá az Alföldön az azóta feltárt nagy mennyiségű szénhidro­génkészletre. Ez lehetővé tette, hogy 1960 és 1970 kö­zött a hazai földgáztermelés a tizenkétszeresére emelke­dett és 1970-ben már 3.6 milliárd köbmétert tett ki. A fokozottabb gázkiter­melés maga után vonta a hálózatbővítést, új gázveze­tékek építésének lehetősé­gét. A kapacitás növekedé­séből adódik, hogy 1974-ben még több háztartást láthat el a TIGÁZ vezetékes föld­gázzal. Gazdaságossági szempontok miatt mind több vállalatnál használják a korszerűbb fűtőanyagot. A lényegesen olcsóbb energia használata egyben környe­zetvédelmi célokat is szol­gál. Amíg a széntüzelésnél nagy mennyiségű por, füst, szénmonoxid kerül a leve­gőbe, a gázégetés nem szennyezi a légkört. Ennek köszönhető, hogy világszer­te előnyben részesítik a földgázüzemű kazánokat a hagyományos szénfűtésű ka­zánokkal szemben. Ugyan­ezek a megállapítások — a felhasználási arányok figye­lembevételével — érvénye­sek a háztartásokra is. A főző, fűtő, vízmelegítő be­rendezések sokkal praktiku­sabbak minden hagyomá­nyos tüzelési módnál. A gáz használata a kényelmet je­lenti, hiszen csupán egyet­len mozdulattal üzemeltet­hetők a korszerű berendezé­sek. Másrészt a gázban rej­lő magasabb kalóriaérték miatt időt takaríthatunk meg, hiszen a főzéshez, a vízmelegítéshez lényegesen kevesebb időre van szükség, mint a szén- vagy fatüze­lésnél. A TIGÁZ Miskolci Üzem­egysége számit a lakosság igényeinek növekedésére és a lehető legnagyobb mér­tékben fokozza a vezeték- hálózat kiépítését. A város területének 30 szá­zaléka el van látva földgáz- hálózattal. Ennek továbbfej­lesztése a beruházási prog­ram keretében az elkövetke­zendő időben folytatódik. Je­lenleg a megyében 34 000 ve­zetékes gázfogyasztó van, Miskolcon, a megyeszékhe­lyen 28 000 lakásban hasz­nálják már a korszerű fűtő­anyagot. Ebben az évben földgázt kap Miskolcon az Eszter- házy, az Endresz György ut­cai. a Maros, a Kinizsi, a Derkovíts, a Fürts Sándor utca, valamint a Báthory ut­ca. A munkákat a vállalat az előre meghatározott program szerint végzi el. A földgázíeltárást, -kiter­melést szolgáló beruházások ütemével sajnos, nem tart lépést a magánerőből törté­nő, gáztüzelésre való átállás mértéke. Gyakori az olyan terület, ahol a vezetékek ki­használtsága a 30 százalékot sem éri el, mint például a Szalmás Piroska, a Gőz ut­cában, a Lankás és a Szi­lágyi Dezső utcában, ahol 30 —40 ház közül 6—8 lakásban van jelenleg földgáz. Sokszor találkoznak a TI­GÁZ szakemberei olyan új építkezésekkel, ahol a leg­modernebb lakásokat is szén­tüzelésre rendezik be, ahe­lyett, hogy a környezetvédel­mi szempontból is szerencsé­sebb, ugyanakkor lényegesen gazdaságosabb fűtési lehető­séget választanák. A gázbevezetési költségek­hez nagymértékben hozzá­járul a TIGÁZ, hiszen az utcai fővezetékről a telek­határig elkészítik a csatla­kozó vezetéket is, ha a tulaj­donos a vállalatnál rendeli meg a belső szerelési munká­kat. Így a megrendelőnek csak a saját telkén és a la­kásban szükséges gázvezeté­kek kiépítési költségeit kell vállalnia. Aki elhatározza, hogy a la­kása fűtését földgáztüzelé­sűre alakítja, jó, ha felkeresi a TIGÁZ Miskolci Üzemegy­ségének műszaki, tervezési csoportját, ahol minden kér­désre megalapozott, szak­szerű választ kap. Még az igényeknek megfelelően vár­ható beruházás' költségeit is megadják. Ha a megrendelő elfogadja az árajánlatot, tervezési cso­port azonnal hozzáfog a konkrét tervek elkészítésé­hez, s ennek elkészülte után a kivitelezés rövid időn belül megtörténhet. A munka megrendelése után 30 napon belül garan­tálják a szolgáltatást. Ha csak terveket rendelnek a leendő fogyasztók, akkor azok elké­szítését ugyancsak 30 napra vállalja a csoport. Aki a belső munkákat is a TIGÁZ- nál rendeli meg, annak ké­szüléket is szállít a vállalat. A fogyasztó a raktárban ki­választhatja a neki legmeg­felelőbbet. Ma már a készülékek vá­lasztéka bőséges, és ezek a berendezések mind igen biz­tonságosak, szépek, értékesek. Sok helyütt esedékes már a 10—14 éves készülékek cse­réje is, mert a rendszeres gyakori javítások többe ke­rülnek, mint egy új fűtőbe­rendezés beszerzése. Alapvetően kétféle gázké­szüléket ismerünk: az egyik a kéménybe csatlakozó, a másik pedig, amelyik rövi- debb úton juttatja a levegő­be az égéstermékeket. A ké­ménybe csatlakozóknál fon­tos, hogy milyen a füstelve­zető állapota. A kémények karbantartásának hiánya, egy esetleges dugulás miatt ugyanis előfordulhat vissza­áramlás, ami balesetveszélyt rejt magában. Emiatt robba­nás, mérgezés is történhet. A Héra típusú cserép- kályha-égők beszerelését is hasonló okok miatt nem ja­vasolják a szakemberek, mert ezekben a kályhákban álta­lában nehézkes a füst útja. A TIGÁZ-nál a fűtési idényben és a közvetlen ezt megelőző hónapokban az építő-, szerelőkapr^itás túl­terhelt. Ezért a vtuialat szí­vesebben fogadja, ha a meg­rendelők igényeikkel mielőbb jelentkeznek. Így lehetővé válik a munkák ütemezése, pontosabb programozása.

Next

/
Oldalképek
Tartalom